Meg akkumulátort sem használtak, mégis csináltak egy olyat, amit még te sem tudsz utánozni...

Az egy műszer. Ez egy erősítő. Én nem tudok műszert tervezni, a Brüel pedig nem biztos, hogy tud(-na) jó hangú erősítőt tervezni. Compozit sem erősítőt, sem műszert nem tud tervezni. Ő kötekedésben, mocskolódásban, mások lekezelésében jó. Pedig ez egy szakmai fórum (lenne). Szalmailag mit láttunk tőled eddig? Szállj le rólam légy szíves! Ússz egyet a Balatonban, vagy festegesd tovább a szép házadat, de ne velem szórakozz amikor éppen unatkozol.

Ha te mondod...

Én nem rugózok semmin, ha nem tetszik, hogy valaki leírja a véleményét a művedről, ne tedd nyílvánossá. A kapcsolási rajz és a nyákrajzolat nem ugyanaz, nem azt mondtam, hogy nem jó a kapcsolásod, hanem azt, hogy nyílvánvalóan a nyák van nem megfelelően tervezve és ez okozza a problémát. Csak azt nem értem miért kell neked minden kritikára kioktatással, személyeskedéssel reagálnod.

Nem érdekelnek a "nagy" cégek, ne példálózz ilyenekkel, a lehető legritkább esetben készülnek valóban jó berendezések a piacra termelő cégeknél, egyedülállóak lehetnek, de az nem egyenértékű a jóval. Leközépszerűzted a DAC-omat, anélkül, hogy bármit is tudnál róla, pedig minden tekintetben nagyságrendekkel a masinád felett jár, ami szerinted etalon. Ugyanmár, ideje lenne már kicsit leszállni a magas lóról.

Későn fogok haza érni és nem lesz energiám este méregetni, a DAC-ról pedig nem találtam megőrzött RMAA eredményt, de itt van a lesajnált végfokom eredménye, ami közvetlenül vonalbemenetre kötött kimenettel sem olyan brummos, mint az előerősítőd, pedig nem akksiról megy és még csak nem is stabilizált tápról, ráadásul színuszgenerátorról sincs szó, hanem a jóöreg torz hálózati feszültségről üzemel. Bővebben: Link

Az 500Hz feletti anomáliákat egyébként a hangkártya okozza, de még azokkal együtt is messze jobbnak tűnik, pedig ez egy terhelt kimenetű végfokozat, nem előerősítő.

Hopp találtam X-Fi kártyás DAC mérést, ez nem tud olyan nagy jel/zaj viszonyt. Bővebben: Link
Ez a V4-es egy próbaverzió, amire modulszerűen vannak a különböző fokozatok felrakva és egy darab AC 12V ADSL modemtrafóról üzemel, tehát a mikrovezérlő és minden más analóg és digitális fokozat is ugyanarról a tápról jár, a stabilizátorok sima 78XX-ek.

Nekifutok még egyszer számszerűsítve és már minden reményt feladva: az előerősítőm "brummja" 3 uV osztó nélkül és ezt is a környezetből szedi össze. Hallgatási hangerő szinten ez kb. 100 nV. Ennyit még valahogy (a rossz hallásommal) elviselek.
Az akkumulátos tápegység nekem tetszik, ha másnak nem, hát ne utánozza.

A DAC mérési eredményeid valóban nagyon szépek. Gratulálok! A Pirit Endre féle végfokod is nagyon szuper, biztos vagyok benne. Simán be lehet bizonyítani velük, hogy minden vezeték ugyanúgy szól. Egy gonddal kevesebb. Ebbe ne is menjünk bele újra : )

Tavaly voltam egy hifis ismerősömnél. Nem tesztelni, csak zenét hallgatni. Méregdrága CD játszó, méregdrága DAC-kal. Kezembe nyomta a távirányítót, hogy kapcsolgassak a CD direkt kimenete és DAC kimenete között. Nem tudtam melyik, melyik. Néhány perc után kiválasztottam az általam jobbnak vélt hangot. Nem a DAC volt az. De hát én süket vagyok. Ebből is látszik.

Mai fúrás - faragás eredménye.
TJ.

Oké, de, ha a környezetből szedi össze, akkor tévedtem, mert lehet, hogy nem csak a nyák, a kapcsolás sem túl jó. Itt a poén egyébként az, hogy előerősítőhöz képest nagy a brumm mértéke, ha azt is figyelembevesszük, hogy még akksiról is van táplálva, akkor már brutális és jelzi, hogy valami nem stimmel, amit elfedsz az aksikkal. Én elhiszem, hogy sok melót öltél bele, ne érts félre, de én ennek az eredménynek nem örülnék annyira, pláne nem zengenék ódákat róla, mert semmi különleges nincs benne, nem tűnik jobbnak, mint bármilyen tucatgyártott cucc, persze az embernek mindíg jobban tetszik, amit maga csinált.



Még mindíg nem az. De nem rovom fel neked az új dolgok megtanulásának nehézségeit.



Gondolom azért, mert túl jó volt, unalmas. A füllel mérőkben közös, hogy a műszaki értelemben véve rosszat hallják jónak, az okát is tudjuk már. Ha nem így lenne, a csöves erősítőt csak nosztalgiából hallgatná bárki is. Másrészről az is lehet, hogy a DAC tényleg rossz volt, miért ne. Ja és az ilyen sztori mindíg élrdekesebb lenne, ha ott lenne a mérési eredmény is, de hát az sosincs ugye, vagy legalább valamiféle katalóügusadat.



Ha nem mérsz különbséget, akkor a gyakorlatban nincs is különbség, csak az elmében. Mondjuk, hogy ehhez, most hogy jött ide a vezetékek őrülete, már tényleg nem is értem.

Teljesen igazad van, már belátom. Nem is szól jól ez az előerősítő és mérve is egy gané. Nem is hallgatom tovább : ) Sajnálom, hogy bemutattam.

Ha nem Pirit Endre féle, akkor nem az. Azt viszont nem tudjuk mi, mert nem mutatod meg. Persze ennek is meg lehet a maga oka. Vagy nem akarsz dicsekedni vele, vagy szégyenled megmutatni. Előfordul ez például az ember személyesnek tartott jogaival is. Van aki nevét is szégyenli, a lakhelyét is. Jobb arctalanul, névtelenül, így biztosan nem vág pofán valaki, ha túl arcátlan vagy esetenként. Persze ez csak vicc volt, ne vedd komolyan.

A mérési eredmény alapján szerintem nem kell szégyenkeznem miatta és neked megmutattam már, fényképeket is mutattam az épített modulokról privátban. Tudod nem mindenki szeretni a másik arcába tolni a micsodáját.

Félretettem az előítéleteimet és leszimuláltam a végfokodat. Ezt a fotót kitetted a fórumra, akár ebből is visszarajzolom a kapcsolást, tehát nem sértem a szerzői jogaidat. A Piret végfok eredeti leírása megvan nekem, de nem akarom beszkennelni, mert annyira azért nem érdekel ez az egész.
A szimulációk:
A hurokerősítés: 20dB 8R terhelésen, 17dB 4R-en.
A THD 1% 1kHz/60W/8R. 4 Ohm-on már kriminális (nálam 2.8R az impedancia minimum a hangszórón mérve a teljes középtartományban).
A tápelnyomás - amit annyira büszkén és gyakran emlegetsz - 46dB/100Hz. 80mA nyugalmi árammal és 10mF pufferrel számolva, ez kb. 100mV brumm a pufferen és 0.5 mV a kimeneten. Ez 1W kimeneti teljesítményhez viszonyítva 75 dB jel-zaj távolság (és nem -140dB).
A négyszögjel átvitel a szokásosnak mondható - átlagosan gyenge. 8R/47nF-nál berezgés van, 1µF-nál nyilván gerjed.
A Nocht szűrő is (a Fourier is) kevés magasabbrendű felharmonikust mutat, talán ez az egyetlen pozitívum amit látok.
Meg tudom érteni, hogy nem találod a mérési eredményeket, én is eltenném a fiók mélyére.
Azt is megértem, hogy nem szívesen tolod az arcunkba ezt micsodádat. De azt már nem értem, mire fel van ekkora arcod és milyen alapon becsmérelsz ennél az izénél ezerszer különb kapcsolásokat. De igazándiból ez sem érdekel.

Pont ennek linkeltem a mérési eredményeit az isten szerelmére már.
Már megint szándékosan félreértesz mindent és játsszod a hülyét (vagy nem is játszod?).



Én ezeket a DAC-ra mondtam, nem a végfokra. És nem -140dB-t hanem, hogy a zaj szintje -140 környékén van a skálán, ami RMS-ben nyílván kevesebb (nálad -120 volt), látható is, hogy 109dB és az a DAC volt b+ nem a végfok, csak ennek találtam elsőre az eredményeit.

Érdekes módon nálam a szimulátorban és pláne a gyakorlatban is egészen mást mutat (sokkal nagyobb erősítésű tranzisztorokkal), szóval szerintem próbálj ki egy szimulátort, egy ebben az évezredben készült szoftverrel.
De ez legalább megmagyarázza, hogy a szimulátorban készült ketyeréd miért olyan gyenge megépítve.

A 7242 PSE szimmetrikusan elhelyezett két csatornája - ami a dual monó kivitelre hasonlít - különválasztott földelő vezetéket kivánna meg. Itt az elvi és kapcsolási újdonságoknak megfelelő új földelés vezetési fejlesztést próbálok ki. 
A lényege az, hogy csak egyetlen 10mm-es ezüstszalag fut végig a tápegységtől a bemeneti pontokig, de a felső fele a BAL, míg a alsó fele a JOBB csatornát szolgálja ki. Remélhetőleg az elektronok ismerik az emberek által felállított fizika axiómákat, és a legkisebb ellenállás felé veszik útjukat - nem akarnának átkerülni a távolabb lévő másik csatornába 
TJ.

A mai teendők közé tartozott még a hálózati transzformátor védőföldjének, valamint a fűtéskörnek a kialakitása. Bekerültek a 68k-s " interstage transformator " lezáró ellenállások is.
TJ.

Ha azok a sárga drótok a fűtés, akkor azt nem így kell vezetni. A kis csőhöz nem a nagy cső lábairól kell odavinni, hanem ugyanúgy közvetlenül a fűtőtrafóról.

Hogy a THD-ja mennyi az majdnem lényegtelen, de a spektrum és a négyszögátvitel alapján tökéletes példája a hallgathatatlan erősítőnek.

Ez az ideiglenesen megépített prototipus, a végleges változatnál úgy lesz.
TJ.

Ja, kit érdekelnek a valódi mért eredmények, csak az ő szimulátora az etalon mi, mert ott valahogy sikerült nagyon elrontani. Az objektivitás csak úgy süt rólatok.

Beépítettem a tápegység pufferkondenzátorait a diódákkal, a negatív előfeszültség alsó osztójánsk az ellenállásait.
A jelvezetékeket is elkezdtem beforrasztani (VdH MCS1000), valamint letesteltem az intersatage és kimenőtrafók házait.
A hétvégén szünet, mert börzéken leszek 
TJ.

Igen, az objektivitás csúcsa pedig az, hogy egy világhírű, több ezer példányban eladott díjnyertes erősítő eleve nem lehet jó, mert hogy csöves, miközben ami neked van arról a világon egyedül neked sikerült bármi pozitívat írni.
De tedd be a rajzot, és megnézzük egy olyan szimulátorban is ami 2022. áprilisi kiadás, nekem eddig az eredményei szépen korreláltak a valós mérésekkel is.
A nyákodon azonnal szembetűnik az egyik legalapvetőbb hiba, odavitted a tápot a végtranyó lábához, majd a már általa megrángatott fóliaszakaszról vitted tovább a meghajtóhoz. Azt az áramkört körbe ölelő 1 menetes tekercset (fóliasávot) nem is értem, inkább nem is folytatom...

Tetszik az erősítőd. Ez komoly.
Azt viszont ne vedd komolyan, amit most írok, mert nem akarom hogy megint összezavarjalak. Csak meg akarom említeni egy kis szösszenetként, hogy hajtottam meg reléket.

Csatorna választó kellett hirtelen, de skót vagyok az energia felhasználással. Éppen ezért nem hallgatok "A" osztályút sem. De még a reléktől is sajnálom azt a pár mW disszipációt, amit elfűtenek. Éppen ebből kiindulva, vagy is inkább azért, mert nem akartam túlterhelni a már meglévő tápot. Nem is tudnám, mert egy pici kockacukor nagyságú készenléti trafó van csak.

24 V-os reed relék meghajtása volt a cél. Ezek 2000 Ohmos tekercsekkel rendelkeznek. Behúzási feszültség minimum 16-17 V körüli, elengedési feszültség pedig 3,6V. Úgy gondoltam, a biztonságos tartó feszültségnek elég 10-12V is. Ezen a feszültségen viszont nem húz be. Viszont behúzáskor elég neki 5ms ideig a 24V, utána már megtartja az állapotát alacsonyabb feszültségen is. Lehetett volna tenni sorosan egy kondival áthidalt ellenállást is, de egy párhuzamos/soros átváltóval jobb lett az eredmény. Gyakorlatilag 24mA helyett 6mA a fogyasztásom.

Megemlíteném az egy 10mm-es ezüstszalaggal kivitelezett erősítő földelést, mert nem két szeparált vezeték van mint a dual monó esetén, hanem csak ez az ezüstszalag. Ennek az egy vezetékes földelésnek az a hátránya, hogy mindkét csatorna közösen használja ezt a vezetéket (áthallás okozója lehet).
Az én próbálkozásom az EGY darab 100mm széles ezüstszalaggal arról szólna, hogy ugyan egy vezető van mindkét csatorna számára, de valamennyire szeparálódjanak a jelek a közös szalagon.

A most következő nem fizikai, hanem az én magyarázatom, tehát ennek nincs könyvtári dokumentációja 
A bal és jobb csatorna bemenetről érkező földelései az ezüstszalag két szélre érkeznek, de ide csatlakozik a bemenő cső 14mA-es DC árama is. Mint korábban leìrtam, az elektronok mindig a kisebb ellenállást kifejtő irányban haladnak vezetőben, tehát ez a 14mA DC áram kialakítja a maga konstans haladási írányàt az ezüstszalagban.
És most jön a szerintem lényeges felismerés - az érkező váltakozó áramú (zenei) jelnek NEM kell a saját haladásí irányát a vezetőben megtalálni, kialakítani, mert azt már a konstans 14mA-es DC áram fenntartja, neki csak végig kell haladnia rajta. 
Ezt a megoldást a Philips CD304 lejátszó elektroncsöves tuningjánál évtizedeken àt alkalmaztam, és jól bevált.
TJ

Megmértem a földelés ezüstszalagjának a pontos méretét: 250×10x0,5mm.
Anyaga visszalágyított, a Pénzverdében készült valószinűleg 925-ös ezüstből.
TJ.

Úristen, milyen egymenetes tekercsről beszélsz? Nem minden készül térszerelésben tákolással, mint a csöves nyomor. Ha legalább lenne bármiféle kompetenciád.

Ha még azt sem látod, hogy az áramkörödet egy 1 menetes tekercs veszi körbe, akkor arra nem nagyon van mit mondani, illetve lenne, csak azt ki kéne moderálni. Az ott minden frekin máshogy fog viselkedni, ráadásul lesz olyan freki ahol antennaként és a külső zavarokat szépen bevezeti oda a fólián folyó áramba.
A lég (nem tér) szerelésről meg pont ugyanilyen "jók" az ismereteid, ezért nem tudod, hogy annál jobb nem nagyon van, sajnos az én erősítőm nem légszerelt de majd egyszer valamikor az lesz. Ugyanis, ha két egymástól 10 centire lévő alkatrészt össze akarsz huzalozni egy 2 centis vonallal akkor az nem fog menni, 100 rétegű nyákon se, míg a légszerelésnél el lehet érni, hogy a két alkatrész ne 10 hanem mondjuk csak 3 centire legyen egymástól. És ez nem is egy csövesnél gond elsősorban, mert 10db alkatrészt még csak el lehet helyezni valahogy 2 dimenzióban, na de 110db-ot ha megfeszülsz se. Tán ezért is van az, hogy pl. egy pwm végfok általában mindig jobban viselkedik deszkamodellként drótgubancnban mint amikor nyákra van téve.
Aztán, ha van olyan alkatrész, amit egy itthoni, minőségi zenehallgatásra készült erősítőbe soha be nem tennék, az a kerámia SMD kondi, amiből a tiédben van szép számmal, és amiknek ha feszültséget kapcsolsz rá szinte minden paraméterük változik, jó kis vezérelt, nemlineáris elem lesz belőle, tán ezért is van neki olyan hideg, elkent és kemény hangja. Mondjuk ellenállásból se nagyon láttam még SMD-t semmiféle audiofil cuccba, na de legyen ez is az én bajom.
Ennyit a komoly "műszaki" dolgokról amikkel mindig érvelni szoktál, na de minek, mostantól 100%-ban értek mindent amit eddig írtál. Egy ilyenen nincs ember a világon aki meghallana bármiféle alkatrész cserét, drót hangot vagy bármit. A hanghűsége ennek egy 10-es skálán 5, ha veszel az apróban vagy bárhol egy régi Japán erősítőt fillérekért (Luxman végfokot 7 ezerért adtam el), még az is jobb mint ez.

Mókás olvasni ezt a sok sületlenséget.
De azért tanulságos is, mert elgondolkodik az ember, hogy inkább érdemes fiatalon meghalni, mint megöregeni és ennyire elborulni..

Ha ezen a nyákon nem látod, hogy mennyire össze van tömörítve és milyen sok alkatrész van kis területen, akkor tényleg nincs miről beszélnünk. Egymenetes tekercs legfeljebb az agyadban van, nyílvánvaló, hogy egy menetet sem ismersz fel. Javaslom tanulmányozz GHz-en üzemelő, mondjuk PC-ben előforduló nyákokat és sokkot fogsz kapni a sok "egymenetes" tekercstől. Az az érvelés külön zseniális, hogy SMD-t nem láttál még audiofil cuccban, ezt mondjuk el is hiszem 1978-ban, csak azóta eltelt pár év, az elektroncsövek felett is eljárt az idő ugye..

Döbbenetes, hogy a térszerelésről papolsz, mert aúgy közel lehetnek az alkatrészek, majd az SMD-t fitymálod, aminek éppen a helymegtakarítás a célja. Teljesen söszevissza, ellentmondásos butaságokat írkálsz, teléjesen nylívánvaló, hogy unatkozol és mindenáron belém akarsz kötni, objektivitásról pedig szó sincs.

Még csak nem is hallottad, de már azt is tudod, hogy milyen hangja van, tényleg elvárod, hogy bárki is komolyan vegyen ilyen szövegek után? Miért nem kötekedsz a szomszéddal inkább, hátha ma nincs rajta sapka..

Megint jön a személyeskedés, mert ez az egyedüli válaszod a tényekre. Beírod a gugliba angolul, hogy miért nem jó audio áramkörökbe a kerámia kondi, és ezrével fognak jönni a találatok csak olvasni kell. Grafikonok is vannak a feszültségfüggő kapacitásukról, írások a mikrofóniájukról meg több tíz oldalas cikkek amiket elolvasni is napokig tartana.
Azt meg, hogy egy minőségi 2W-os ellenállás hogy viselkedik egy audió áramkörben egy SMD-hez képest is csak a HE-n kell leírni, mert más fórumokon mindenki tudja aki legalább életében egyszer kipróbálta.
A képen már csak pár nyákmaradék van, szétbontva, szétvagdosva, de volt ebből két fióknyi, és ha majd építesz ennyi vackot akkor lesz már annyi tapasztalatod, hogy igen, ránézésre is meg fogod tudni mondani egy nyákról hogy kb. hogy szól, ezért írta rá a Karesz is (mert ős is épített egynél többet), hogy annyit sem ér az egész, hogy visszarajzolja a nyákod alapján a kapcsolást.
Senki nem kötekedik, csupán leírom évtizedek tapasztalatát, ami neked nyilvánvalóan nincs. Részben meg is értem, én is csúnyán néztem amikor huszonévesen lefikázták a Quad405-ömet, hogy elég gázul szól, és hogy léteznek annál sokkal jobb erősítők is, de hát én akkor ezt em értettem, mert nekem akkor az volt a legjobb, az volt életem második erősítője. Utána meg volt még sok, és a csöves lett a vége, több erősítőt nem kívánok már építeni. Annak ellenére sem, hogy ez a fetes vacak 6V-os kimenő jelnél is alig torzít, és jobban is szól mint az eddig hallott félvezetőseim, ami nem is csoda, mivel ennek a spektrumképe nem mutat disszonáns jelleget, nem magasabbak a páratlan harmonikusok a párosaknál.

Tudom mit tesz a kerámiakondenzátor, ha kritikus helyen van, képzeld mérhető is a probléma. Na most a tápágakon az égvilágon semmit! A tapasztalatod érne is valamit, ha értenél hozzá, de nem érted, csak csinálod.

Egy erősítő legkritikusabb helye éppen a tápág, és ott is pontosan ugyanúgy viselkedik mint bárhol máshol. A hangszórót a táp árama hajtja, nem a jelforrásé.

Az erősítők kimenetén "tápegység hangja szól". Ezért is kísérleteznek sokan akkus táplálással és nem azért, mert nem tudnak bekötni egy 78xx -et.

A vezetékezést folytatva elérkeztem a kimenőtranszformátor szekunderéhez, a hangszóró csatlakozóra menő testvezeték is kapott egy kis előfeszítő DC áramot 
TJ.