Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Igen, ez volt a hajdani Tek , de melyik LCD displayen van foszfor réteg?
A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2024
Amire raknak!
Itt van ez is, tuti LCD, és odaírják a foszfort! https://www.emag.hu/upo2072cs-oszcilloszkop-ultra-foszfor-kijelzo-2...T7MBM/ Egyébként én nem vagyok kijelzőológus!! Lehet valami nyomorult reklámszöveg is (alias hazugság)! Annyit tudok, hogy a képcsöveknél volt ilyen csel. A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2024
Angol nyelvű cikk.
Ha jól értem, akkor ha többször ugyanoda kerül a fénypont, akkor világosabb lesz. Tehát a fényerővel is játszik, hasonlóképpen mint a "hagyományos" katódsugárcsöves oszcilloszkóp. És lehet benne egy "párhuzamos gyors ADC", amivel pédául tüskéket lehet elkapni. Úgy képzelem, hogy van mondjuk egy szinuszjel, szép fényesen világít, és halványan (esetleg fokozatosan halványulva?) látszik egy tüske rajta, ami csak néha van ott.
Hasonló dolgokra jó, pl. ha bekapcsolom akkor a táp kimenetén színekkel elkülönülve látom mi az ami zaj és mennyi a valódi hullámzása a jelnek. Amelyikben nincs ilyen funkció azon ezt nem látod csak egyben, egy színnel az egészet.
Akkor ezt a Micsigem is tudja! Nem színben, de fényerőben.
Akkor ennek ma már semmi köze a foszforhoz, csak rajta maradt a kifejezés mint szamáron a fül.
Én is igy tudom, ráadásul mi gerjesztheti a foszfort az LCD képernyön?
Ráadásul a TFT LCD képernyö nem szorul semilyen segitségre ahhoz, hogy egy pixelt bármilyen szinben és fényeröben megjelentessen ( lásd az LCD TV-k monitorok, mindenképpen többet tud mint amit egy szkop ki tudna mutatni). A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2024
Ennek abszolut semmi köze az LCD képernyöhöz meg valamilyen foszforhoz.
A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2024
Szoftveresen utánozza, szimulálja a foszfor hatást. Nagyon jól meg tudják oldani a jobbak.
Így még kedvünk szerint beállíthatjuk az utánvilágítási időt, jobb mint az eredeti foszfor.
Az igaz, mert az eredeti foszfor egészen máskép müködött, és ilyen kép azon inkább zavaro lett volna. (Legalábbis a TEKen).
Ehhez még jöhet színkódolás, jobban kiemeli ezt a hatást a színátmenetes megjelenítés..
Persze csak miért hivják ezt foszfor memoriának? Nagyon jol ismerem az eljárást a mi müszereinkben is már vagy 15 éve van un. heat ábrázolás ( azaz olyasmi, hogy egy zajos környezetben melyik zaj a leginkább mérvado ( a kéktöl az volt a pirosig).
A színkódolást már nem mondják foszfornak, ezt csak én írtam, hogy ezzel javítják a foszfor hatását. Csak a fokozatosan halványuló egyszínű megjelenítést értik foszfor utánzatnak.
Persze ezt is lehet jobban, rosszabbul csinálni.
Szerintem ez csak gyártói szlogen. Utalva a régi valóban foszforral támogatott analóg tároló csövekre.
Pl. a Tektronix is úgy hívja például a TDS3000 LCD kijelzős szkópjait, hogy "Digital Phosphor Oscilloscope" Vagyis a tárolást már "digitális foszforral" valósítja meg, ami ugye az LCD kijelzőknél nem azt jelenti, hogy valóban foszfor bevonat van rajta, hanem ugyanúgy meg tudja állítani a képet, mint annak idején az analóg tárolós szkópok, a foszforral. Aztán hogy még annál ezerszer több lehetősége van, az már egy másik fejezet. Idézet: Nem a kép megállítás a lényege, hanem az erősebb vagy gyengébb fényerő ahol többször vagy kevesebbszer fut a sugár, ezenkívül a fokozatos elhalványulás mint a foszfornál. „foszfor bevonat van rajta, hanem ugyanúgy meg tudja állítani a képet, mint annak idején az analóg tárolós szkópok, a foszforral”
Szerintem ne etessétek a Trollt tovább, klasszikus eset:
Idézet: „Méghogy valami foszfor memoriás szkoprol van szo. Ez vajon mit jelent? Utoljára vagy 50 éve a TeK tudott ilyet ahol a képcsö világitását lehetett lemereviteni.” Bővebben: Link Idézet: „Nagyon jol ismerem az eljárást a mi müszereinkben is már vagy 15 éve van” Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2024
Igen, kicsit szofisztikáltabb a dolog, mint gondoltam.
A Tektronix elég jól elmeséli a sztorit. A blokk diagram ábrák is sokat mondóak.
Igy van, de szerintem nagyon hibás a foszforos memoria kifejezés ( definicio), mert a jelenség bár hasonlo, de nem okvetlenül ugyanaz. A foszforréteg gerjesztési jellemzöje adott és általában lineáris a digitális megfelelöje meg nem okvetlenül ugyanaz, söt azt kezelni is lehet ( hány mérés esik ugynarra a pontra és az hogyan van kiértékelve).
Az egyszinü kijelzés még lehet azonos is a foszfor effektussal, azaz csak ugy szemmértékkel lehet beazonositani az kb egyforma szinteket ( képet) viszont ha szinesben teszik ugyanezt, akkor minden szinhez egy értéket lehet kapcsolni. Igy pl a felhasználo azonnal látja, ha pl pirosodik a szint, hogy az már egy bizonyos határhoz közelit stb. A foszfornál ezt egyöntetüen nem lehet elmondani. A mi müszerünkben ezt a hátteret lehetett TRMS-ben vagy PEAK üzemmodba kapcsolni. Vannak zajok amik kiértékelése RMSben jobban megfelel a célnak (pl egy erösitö - az átvitt teljesitmény - nem okvetlenül hangra) az egy modulátorra juto zajnak viszont a csucsértéke lehet fontosabb. Ráadásul ma már rengeteg olyan jel van, amit csak igy lehet kiértékelni ( nem okvetlenül egy szkoppal). Sok modern modulácios eljárás inkább hasonlit a zajra mint valamilyen jol mérhetö jelre ( OFDM, QAM) viszont egy ilyen mérési eljárással mégis lehet lehet valamilyen kézzelfoghato eredményt kapni. ( pl hogyan van kihasználva a rendelkezésre állo sáv). Egyszoval ezzel a mérési eljárással el lehet nagyon jol szorakozni, anélkül, hogy valakinek a foszfor jutna az eszébe. A szkopok esetében természetesen csak a legprimitivebb dologrol van szo.
Ha már a Tektronix számíta témában etalonnak, a TDS3000 sorozatot éppen ők nevezték az első "foszfor" oszcilloszkópnak. Pótolták az analóg előnyét a digitálisban. Sőt jobb lett, a beállítható "utánvilágítási" időnek köszönhetően.
Nálunk, 1985 körül ezt ernyőtárolósnak nevezték. Utáltam, kicsi a fényerő, gyenge a fókusz.
Egy szkopnál nem is igen használhato, hiszen rendszerint nem igen szinkronizál a zajra (háttérre), azaz amit mutat azt igen nehéz értelmezni azonkivül, hogy van valami a mért jelen kivül is a méröponton.
Akkor már egy FFT stb analizis többet mutat. A klasszikus tárolos szkop az korában jo volt, mert ha sikerült elkapni a vizsgálando jelet, akkor az ott maradt egy ideig a képernyön és lehetett rajta elmélkedni, hogy jo vagy nem. Ezt ma szinte minden szkop alapbol tudja.
Komolyabb dolgokra analóg tárolót használtam. ( Biomation ) Ez nagyon jó, tudott 8 csatornát és méregdrága volt. Körülményes volt a használata, egyszerűbb volt átgondolni egy elektronikát, hogy hol is lehet valami probléma egy hamis jel megjelenésére.
Egyébként, fotóztam a szkóp ernyőjét, erre volt egy polaroid, ami mindjárt papírképet csinált. Több száz fotóm volt, aztán egy költözködésnél valaki trombitának nézte... Ma már más világ van. |
Bejelentkezés
Hirdetés |