Igen, ez volt a hajdani Tek , de melyik LCD displayen van foszfor réteg?

Amire raknak!
Itt van ez is, tuti LCD, és odaírják a foszfort!
https://www.emag.hu/upo2072cs-oszcilloszkop-ultra-foszfor-kijelzo-2...T7MBM/

Egyébként én nem vagyok kijelzőológus!! Lehet valami nyomorult reklámszöveg is (alias hazugság)!

Annyit tudok, hogy a képcsöveknél volt ilyen csel.

Angol nyelvű cikk.
Ha jól értem, akkor ha többször ugyanoda kerül a fénypont, akkor világosabb lesz. Tehát a fényerővel is játszik, hasonlóképpen mint a "hagyományos" katódsugárcsöves oszcilloszkóp.
És lehet benne egy "párhuzamos gyors ADC", amivel pédául tüskéket lehet elkapni.
Úgy képzelem, hogy van mondjuk egy szinuszjel, szép fényesen világít, és halványan (esetleg fokozatosan halványulva?) látszik egy tüske rajta, ami csak néha van ott.

Hasonló dolgokra jó, pl. ha bekapcsolom akkor a táp kimenetén színekkel elkülönülve látom mi az ami zaj és mennyi a valódi hullámzása a jelnek. Amelyikben nincs ilyen funkció azon ezt nem látod csak egyben, egy színnel az egészet.

Akkor ezt a Micsigem is tudja! Nem színben, de fényerőben.
Akkor ennek ma már semmi köze a foszforhoz, csak rajta maradt a kifejezés mint szamáron a fül.

Én is igy tudom, ráadásul mi gerjesztheti a foszfort az LCD képernyön?
Ráadásul a TFT LCD képernyö nem szorul semilyen segitségre ahhoz, hogy egy pixelt bármilyen szinben és fényeröben megjelentessen ( lásd az LCD TV-k monitorok, mindenképpen többet tud mint amit egy szkop ki tudna mutatni).

Ennek abszolut semmi köze az LCD képernyöhöz meg valamilyen foszforhoz.

Szoftveresen utánozza, szimulálja a foszfor hatást. Nagyon jól meg tudják oldani a jobbak.
Így még kedvünk szerint beállíthatjuk az utánvilágítási időt, jobb mint az eredeti foszfor.

Az igaz, mert az eredeti foszfor egészen máskép müködött, és ilyen kép azon inkább zavaro lett volna. (Legalábbis a TEKen).

Ehhez még jöhet színkódolás, jobban kiemeli ezt a hatást a színátmenetes megjelenítés..

Persze csak miért hivják ezt foszfor memoriának? Nagyon jol ismerem az eljárást a mi müszereinkben is már vagy 15 éve van un. heat ábrázolás ( azaz olyasmi, hogy egy zajos környezetben melyik zaj a leginkább mérvado ( a kéktöl az volt a pirosig).

A színkódolást már nem mondják foszfornak, ezt csak én írtam, hogy ezzel javítják a foszfor hatását. Csak a fokozatosan halványuló egyszínű megjelenítést értik foszfor utánzatnak.
Persze ezt is lehet jobban, rosszabbul csinálni.

Szerintem ez csak gyártói szlogen. Utalva a régi valóban foszforral támogatott analóg tároló csövekre.
Pl. a Tektronix is úgy hívja például a TDS3000 LCD kijelzős szkópjait, hogy "Digital Phosphor Oscilloscope" Vagyis a tárolást már "digitális foszforral" valósítja meg, ami ugye az LCD kijelzőknél nem azt jelenti, hogy valóban foszfor bevonat van rajta, hanem ugyanúgy meg tudja állítani a képet, mint annak idején az analóg tárolós szkópok, a foszforral.
Aztán hogy még annál ezerszer több lehetősége van, az már egy másik fejezet.

Nem a kép megállítás a lényege, hanem az erősebb vagy gyengébb fényerő ahol többször vagy kevesebbszer fut a sugár, ezenkívül a fokozatos elhalványulás mint a foszfornál.

Szerintem ne etessétek a Trollt tovább, klasszikus eset:

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Megszolaltál?

Igen, kicsit szofisztikáltabb a dolog, mint gondoltam.

A Tektronix elég jól elmeséli a sztorit.

A blokk diagram ábrák is sokat mondóak.

Igy van, de szerintem nagyon hibás a foszforos memoria kifejezés ( definicio), mert a jelenség bár hasonlo, de nem okvetlenül ugyanaz. A foszforréteg gerjesztési jellemzöje adott és általában lineáris a digitális megfelelöje meg nem okvetlenül ugyanaz, söt azt kezelni is lehet ( hány mérés esik ugynarra a pontra és az hogyan van kiértékelve).
Az egyszinü kijelzés még lehet azonos is a foszfor effektussal, azaz csak ugy szemmértékkel lehet beazonositani az kb egyforma szinteket ( képet) viszont ha szinesben teszik ugyanezt, akkor minden szinhez egy értéket lehet kapcsolni. Igy pl a felhasználo azonnal látja, ha pl pirosodik a szint, hogy az már egy bizonyos határhoz közelit stb. A foszfornál ezt egyöntetüen nem lehet elmondani.
A mi müszerünkben ezt a hátteret lehetett TRMS-ben vagy PEAK üzemmodba kapcsolni. Vannak zajok amik kiértékelése RMSben jobban megfelel a célnak (pl egy erösitö - az átvitt teljesitmény - nem okvetlenül hangra) az egy modulátorra juto zajnak viszont a csucsértéke lehet fontosabb. Ráadásul ma már rengeteg olyan jel van, amit csak igy lehet kiértékelni ( nem okvetlenül egy szkoppal). Sok modern modulácios eljárás inkább hasonlit a zajra mint valamilyen jol mérhetö jelre ( OFDM, QAM) viszont egy ilyen mérési eljárással mégis lehet lehet valamilyen kézzelfoghato eredményt kapni. ( pl hogyan van kihasználva a rendelkezésre állo sáv).
Egyszoval ezzel a mérési eljárással el lehet nagyon jol szorakozni, anélkül, hogy valakinek a foszfor jutna az eszébe. A szkopok esetében természetesen csak a legprimitivebb dologrol van szo.

Ha már a Tektronix számíta témában etalonnak, a TDS3000 sorozatot éppen ők nevezték az első "foszfor" oszcilloszkópnak. Pótolták az analóg előnyét a digitálisban. Sőt jobb lett, a beállítható "utánvilágítási" időnek köszönhetően.

Hát elég szerencsétlen elnevezés.

Nálunk, 1985 körül ezt ernyőtárolósnak nevezték. Utáltam, kicsi a fényerő, gyenge a fókusz.

Egy szkopnál nem is igen használhato, hiszen rendszerint nem igen szinkronizál a zajra (háttérre), azaz amit mutat azt igen nehéz értelmezni azonkivül, hogy van valami a mért jelen kivül is a méröponton.
Akkor már egy FFT stb analizis többet mutat.
A klasszikus tárolos szkop az korában jo volt, mert ha sikerült elkapni a vizsgálando jelet, akkor az ott maradt egy ideig a képernyön és lehetett rajta elmélkedni, hogy jo vagy nem. Ezt ma szinte minden szkop alapbol tudja.

Komolyabb dolgokra analóg tárolót használtam. ( Biomation ) Ez nagyon jó, tudott 8 csatornát és méregdrága volt. Körülményes volt a használata, egyszerűbb volt átgondolni egy elektronikát, hogy hol is lehet valami probléma egy hamis jel megjelenésére.
Egyébként, fotóztam a szkóp ernyőjét, erre volt egy polaroid, ami mindjárt papírképet csinált. Több száz fotóm volt, aztán egy költözködésnél valaki trombitának nézte...
Ma már más világ van.

Valami mást kerestem a youtubon és egészen meglepett hány teszt meg összehasonlitás jelent meg elsösorban a FNIRSI 1014D megjelenése után. Az egyikben pl a Hantek meg az Owon volt az asztalon és nem a FNIRSI lett a legrosszabb ( csak a legolcsobb). De egy másikban is nagyon jol jött ki hasonlo árkategoriás és tulajdonságu müszerek között. ( 3-t néztem végig).
Mind a 3 tesztben amit dicsértek az a FNIRSI egyszerü és logikus kezelése volt. ( a 70-s évek közepén azért döntöttünk a TEK szkopok mellett, mert a leglogikusabb volt a kezelése összehasonlitva a konkurrenciával)
Egy kicsit megleptek a mostani tesztek eredményei az itt hallottak meg irtak után.

Milyen szempontok szerint hasonlították össze, én szakmailag megkérdőjelezem az összehasonlítókat. Van egy videó a Fnirsi-ről, ahol 100Mhz helyett 30Mhz felfutást produkál DC elcsúszás mellett, XY módban pedig 1-2Khz felett problémás, vagy vége. Ezek legsúlyosabb hibák (nálam). Az Owonok azért korrektek ebben a paraméterben, Hanteket nem ismerem.
Van sok videó műszerekről, csak sok esetben éppen a lényeget hagyják ki az adott műszerről.

Gondolom reklámvideó lehetett
Hantek-et még nem használtam, de Owon-t igen, és a FNIRSI-től eltérően, az előbbinek van normális bemeneti szűrője, és nem jelenít meg fals hullámformákat.
A másik nagy eltérés, hogy az előbbinek az adatlapján megadott műszaki paraméterei nagyjából megfelelnek a valóságnak, míg az utóbbi esetében a közelében sincs.
A legdurvább a FNIRSI-re megadott - ha jól amlékszem - 1Gs/s és 100MHz, úgy hogy a benne levő A/D konverter, a típusa alapján, kb. a tizedét tudja.

De ettől függetlenül biztosan én is könnyen találnék olyan videókat, ahol ezt hozzák ki jobbnak.
Persze az Owonnak is vannak nyűgjei, (és valószínűleg a többinek is), ezért érdemes alaposan körülnézni, kérdezősködni, és nem elhamarkodottan vásárolni.

Nekem már kialakult, hogy melyikkel tudok jól dogozni, és számomra ár/teljesítmény viszonyra is jó. Ha legközelebb oszcilloszkópot vásárolok, akkor igen nagy az esélye, hogy ugyanannak a gyártónak a termékei közül választok.

Nem hiszem, mert mind a 3 más országban készült és egy reklám video aligha fogja mutogatni a konkurenciát. A konkurrens szkopok sem voltak csucstermékek. Azaz a kategoria nagyon egyforma volt, csak az ár meg a minöség nem. Az egyik konkurrens ( itt gyakran az egekbe dicsért szkop) az egyik tesztben 1 V alatt majdnem müködésképtelen volt és nagyságrenddel pontatlanabb mint a többi. A gyöztes persze sokkal többet tudott, viszont a kezelése körülményes az ára meg kb háromszoros.. Engem is meglepett, hogy a FNIRSI adta legpontosabb mérési eredményeket ( nem a grafikát, hanem amit abbol levont voltokat, frekvenciát stb.)
Nem állok szkopvásárlás elött, csak azért néztem meg mert érdekelt mit mondanak mások. ( nekem már van egy pár éve és semmi bajom nincs vele). A tesztek korrektnek látszottak. Egy pontos jelgenerator jeleit egyszerre mérték mind a 3 gépen. Jo nem 50 meg 100 MHzeket ( csak a nagyon naiv emberke vár el egy 100-200 dollár körüli müszerektöl ilyesmit), de amit ugy egy mai modern mindennapos elektronikában mérni kell ( RISC procik, erösitök stb) mind a 3 nagyon egyforma eredményeket mutatott.
De akit érdekel keresse meg, én is véletlenül bukkantam a videokra.

Egy mai mikrokontroller (ha már procit említettél) 16MHz - 1Ghz közötti frekin megy, ezen egy sima SPI busz is 10MHz nagyságrendű frekvencián dolgozik. Ennek a jelét megnézni sem tudnád, nem hogy kiértékelni, a fnirsi-vel... (ebből is sejthető hogy reklámvideókat láttál)

Amúgy 3 különböző országban is lehet ugyanazt reklámozni ám de attól még senkinek sem ajánlanám nyugodt lelkiismerettel...

Érdekes kiemelni azt a szempontot, miszerint könnyű kezelni. Ha huszad annyi funkciója van mint egy normális szkópnak, mitől lenne bonyolult használni?

Egy oszcilloszkóp szerintem komoly műszernek számít, ebben a kategóriában nem fér el ugyanaz, mint a bólvli hifinél a PMPO, hogy teljesen valótlan adatokat adunk meg, és így akarunk versenyezni a többi készülékkel. Ezzel nagyjából el is érték azt, hogy normális szakember (okkal) nem fogja komolyan venni ezt a márkát...
Legközelebb meg majd olcsó 6⅓ digites asztali multimétert fognak árulni, de úgy, hogy az utolsó 3 digit véletlenszerű számokat ír ki , persze akkor is lesz aki megmagyarázza, hogy ennyi pénzért végülis jó az... Ja, és persze youtube video is lesz róla, ahol legyőz pár vetélytársat, pl. sokkal jobban kezelhető...