Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikában kezdők kérdései
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal!
- Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni!
- És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Lapozás: OK   3958 / 3959
(#) jani1987 hozzászólása Kedd, 18:13 /
 
Nem tudtam hova tegyem a kérdést így ezt választottam. Műszer technológiánál mennyire kritikus az alkatrész érték a munkapontok szempontjából? Például 10k-s ellenállás van a rajzon és az itthon találtak 10,1x, 9,8x és sorolhatnám de ti is tudjátok a szórást.
(#) nagym6 válasza jani1987 hozzászólására (») Kedd, 19:25 /
 
Nagyon általános kérdés, az adott áramkörtől és az elvárt pontosságtól (x-y hőfoktartományban) függ.
(#) proli007 válasza jani1987 hozzászólására (») Kedd, 19:48 /
 
Hello! Munkapont szempontjából általában nem kritikus, inkább a szimmetrikus részek egyformasága a lényeg, nem az abszolút pontosság. A bemeneti osztóknál elvárt a pontosság, de a készülék gyári paramétereinek figyelembevételével. Normál analóg áramköröknél az 1% pontosság, már jónak mondható.
(#) Macsek71 hozzászólása Kedd, 22:02 /
 
Üdv !

Egy szekrény hűtésén - szellőztetésén "dolgozunk". Jó lenne valami "pár forintos" termosztát-megoldás.
A képen látható (itt beszerezhető) kapcsoló megfelelne a célunknak ?
Jól tévedek, hogy 40 °C felett zár ( bekapcsol) és 25 °C alatt kikapcsol ?
Vagy valakinek hasonló egyszerű - pár forintból megvalósítható - ötlete ?

Köszönöm a segítséget !
A terv : 1 vagy több ventilátorral megszellőztetni a dobozt, 12,24, vagy 230V még nincs eldöntve ...
Némi informatika lakik benne, többnyire csak 10-20W veszteséghővel, de néha 200W is fűtöget ...
(#) kendre256 válasza Macsek71 hozzászólására (») Kedd, 23:04 /
 
Szekrényekbe ehhez hasonlókat szoktak használni.
Vagy ilyeneket.
Ezek ugyan nem filléresek, de állíthatók. Kettő szokott a szekrényekben lenni, egy a hűtésre nyáron, egy pedig a fűtésre télen.
(#) Lamprologus válasza Macsek71 hozzászólására (») Sze, 9:06 /
 
Aliexpressen is 1-2 Euroért lehet találni hőmérséklet szabályozókat ...
Pl ezt ...
(#) ngabor0204 válasza Bakman hozzászólására (») Sze, 14:40 /
 
Idézet:
„Én is kíváncsi vagyok, válasszal várjuk vissza.”


Eltelt egy hét, és a Somogyi nem méltatott válaszra, úgyhogy valami más megoldás után nézek.
(#) Bakman válasza ngabor0204 hozzászólására (») Sze, 15:45 /
 
Érdekes, azt hittem, legalább valamilyen tagadó válasszal élnek.
(#) gyulank hozzászólása Csü, 6:32 /
 
Optikai enkoderrel működő, mikrovezérlő nélküli, 1k-os logaritmikusos digitális potmétert, hogy lehet csinálni?
(#) gg630504 válasza gyulank hozzászólására (») Csü, 7:13 / 1
 
ChatGPT válasza:
Idézet:
„Optikai enkóderrel működő, mikrovezérlő nélküli, 1kΩ-os logaritmikus digitális potmétert többféle módon lehet megvalósítani. Az egyik megoldás az, hogy a bemeneti jelet az optikai enkóder segítségével digitálisan értelmezzük, majd egy lépcsőzetes ellenállás hálózaton keresztül állítjuk be a kívánt ellenállás értéket. Az alábbiakban egy alapvető megközelítést ismertetek:
Alapvető komponensek
Optikai enkóder: Ez a komponens szolgáltatja a forgási információt.
Digitális potméter (Digitális ellenállás hálózat): Pl. egy olyan eszköz, mint a MAX5417.
Logikai IC-k: Ezek szükségesek az enkóder jelének feldolgozásához és a digitális potméter vezérléséhez.
Ellenállás hálózat: Az egyes lépcsők ellenállását logaritmikusan kell elrendezni.
Áramköri megvalósítás
Enkóder jelének feldolgozása:
Az optikai enkóder által szolgáltatott impulzusokat egy debouncer áramkör segítségével kell megtisztítani.
Az enkóder kimeneti jeleit egy kvadratura dekóder (pl. egy XOR kapukkal és flip-flopokkal megvalósított áramkör) dolgozza fel, hogy a forgási irány és a lépések száma egyértelmű legyen.
Digitális potméter vezérlése:
A kvadratura dekóder kimenete egy számlálót (counter) vezérel. Ez a számláló egy adott értéktartományban (pl. 0-tól 255-ig) mozog az enkóder forgása alapján.
A számláló kimenete egy léptetőregisztert vezérel, amely a digitális potméter megfelelő bemeneti lábaira ad jelet.
Logaritmikus ellenállás hálózat:
A digitális potméter bemeneti értékeinek megfelelően egy előre meghatározott ellenállás hálózatot használunk, amely logaritmikus módon állítja be az ellenállást.
Az egyes ellenállás értékek közötti lépések logaritmikus skálán vannak elosztva, hogy a potméter beállítása érzékenyebb legyen az alacsonyabb értékeknél és kevésbé érzékeny a magasabb értékeknél.
Összefoglalás
Ez a megoldás alapvetően nem igényel mikrovezérlőt, azonban megfelelő logikai áramköröket és digitális potmétereket igényel. A legnagyobb kihívás a logaritmikus ellenállás hálózat megtervezése, amely biztosítja a kívánt érzékenységet és pontosságot.”
(#) Régi motoros válasza gyulank hozzászólására (») Csü, 10:57 /
 
Ezt legalább egy nagyságrenddel bonyolultabb megtervezni és kivitelezni is, minthogy egy 8 lábú mikrovezérlőre feltöltenél egy már létező példaprogramot, ami csípőből megoldja ezt a problémát.

Persze ha magas szinten űzöd a digitális és analóg áramkör tervezést is, akkor nem ide jönnél ezzel a problémával úgy érzem. Szóval ha ragaszkodsz az eredeti elképzelésedhez, tudd, hogy rendkívűl kemény fába vágod a fejszédet.
(#) vision61 válasza gyulank hozzászólására (») Csü, 11:40 /
 
Miért kell egy kérdést több helyen is feltenni?
A hozzászólás módosítva: Csü, 11:40
(#) gyulank válasza vision61 hozzászólására (») Csü, 11:47 /
 
Igen.
(#) Suba53 válasza gg630504 hozzászólására (») Csü, 18:23 /
 
A ChatGPT még nem menne át a vizsgán.
(#) szs válasza Suba53 hozzászólására (») Csü, 18:59 / 1
 
Ezt én is így látom. Ennek a Chatgpt-nek ugyanaz az alapja, mint a Wikipedia-nak. Azt nyomja, amit a legtöbben nyomnak. Függetlenül attól, hogy az valóság, vagy általános (és nem bizonyított) meggyőződés.
Ez a fórum leginkább NEM az internetről összegereblyésettségről szólna.
(#) Skori válasza Suba53 hozzászólására (») Csü, 20:04 / 2
 
Az lehet, de akárhogy is nézzük, több információt adott, mint amennyit itt a fórumozók többsége saját kútfőből mondani tudott a témában...

Amúgy meg ha egy tipikusan mikrovezérlőnek való feladatot, logikai áramkörökkel akar valaki megvalósítani, akkor szerintem ezek a lehetőségek:
- a házi feladatát akarja megoldatni
- eszében sincs ilyesmit megépíteni, csak szereti nézni hogy a többiek hogyan esnek egymásnak (vannak akik ezt trollkodásnak hívják)
- vagy arra kíváncsi, hogy hányan veszik komolyan a kérdést
- esetleg a kérdezőt valamiért nagyon foglalkoztatja a dolog (rákattant), akkor is, ha amúgy nincs gyakorlati értelme, csak elméleti szinten érdekes számára.
- vagy a kérdező egyszerűen....
(és itt nem folytatom mert a végén kimoderálnák, de a többség tudja mit írtam volna, csak végül ők sem írták le)
(#) Suba53 válasza Skori hozzászólására (») Csü, 20:30 /
 
Pont ez a baj. Túl sok általános információt adott, de szinte semmi konkrétumot. Például javasolt egy I2C vezérlésű digitális potenciométert, de azt, hogy az optikai enkóder kimenetéből hogyan lesz I2C vezérlő kód, arról semmit.
Ha a házi feladatokhoz is hasonlóan "konkrét" segítséget ad, akkor jobb, ha a tanulók inkább megtanulják az anyagot.
(#) Skori válasza Suba53 hozzászólására (») Csü, 21:15 /
 
Idézet:
„....I2C vezérlésű digitális potenciométert, de azt, hogy az optikai enkóder kimenetéből hogyan lesz I2C vezérlő kód, arról semmit.”
De bizony adott erről is információt:
"....a számláló egy adott értéktartományban (pl. 0-tól 255-ig) mozog az enkóder forgása alapján.
A számláló kimenete egy léptetőregisztert vezérel, amely a digitális potméter megfelelő bemeneti lábaira ad jelet....."
Ennek az illesztése némi további logikai áramkörökkel megoldható lenne I2C-hez és SPI-hoz is.

Megismételném azt is amivel kezdtem és nagyvonalúan átsiklottunk rajta:
Senki sem adott az eredeti kérdésre még csak közelítőleg sem ilyen pontosságú választ, egyik fórumozó sem. Ahhoz képest, hogy a feladatot így megvalósítani (kizárni az MCU-t egy MCU-ra szabott feladatból) eleve hülyeség lenne, a válasz egész korrekt volt.
Továbbgondolva, pedig a kizárás oka 99% valószínűséggel nem technikai indokokkal indokolható, és semmilyen logikával nincs alátámasztva, hanem valószínűleg egyszerűen annyi, hogy a kérdező nem tud MCU-kkal dolgozni, mert nem ért hozzá (és esetleg nem is akarja megtanulni)... Vagy azok közül a lehetőségek közül egy vagy több, amit az előzőekben írtam...
A hozzászólás módosítva: Csü, 21:22
(#) Suba53 válasza Skori hozzászólására (») Csü, 21:55 / 1
 
Idézet:
„Ennek az illesztése némi további logikai áramkörökkel megoldható lenne I2C-hez és SPI-hoz is.”

Pont erről beszéltem. Ez sem konkrétum, hanem a nagy semmi.
A léptető regiszter kimenetét hiába köti az adott IC-re, abból nem lesz I2C jel. Az SPI-t felesleges megemlíteni, mert nem olyan IC-t választott, ami SPI vezérlésű.

Olyan mint ha például mondjuk egy RIAA korrektor építésére kérnél tőle leírást, és azt válaszolná, hogy az adott feladat megoldható, tranzisztorokkal, vagy integrált áramkörökkel, a megfelelő korrekciót biztosító RC hálózat alkalmazásával, és a bemeneti és kimeneti impedanciák megfelelő megválasztásával, valamint a megfelelő tápfeszültségek biztosításával.

Na ebből építsen egy működő áramkört a kis tudású lelkes amatőr.

Én nem vagyok elájulva a ChatGPT-től, sok mindenre jó, de sok mindenre alkalmatlan, talán mondhatjuk, hogy ma még. Aztán pár év múlva lehet hogy megváltja a világot.
(#) pedro7 hozzászólása Csü, 22:37 /
 
LED TV háttérvilágításánál a LED-ek lencséit mivel érdemes visszaragasztani ?
(#) Jonni válasza pedro7 hozzászólására (») Pé, 6:01 /
 
Én viztiszta epoxi gyantával próbálnám meg. És létezik belőle UV álló is.
(#) gg630504 válasza Suba53 hozzászólására (») Pé, 7:16 /
 
Idézet:
„Optikai enkoderrel működő, mikrovezérlő nélküli, 1k-os logaritmikusos digitális potmétert, hogy lehet csinálni?”

Erre a kérdésre lehet korrekt válasz: elvégzed a villamosmérnöki szakot, specifikálod igényedet, megtervezed, szimulálod működését, beszerzed az alkatrészeket, megtervezed a NYÁKot, legyártatod, összeforrasztod, leteszteled. Szükséged lesz forrasztó szerszámokra, anyagokra valamint mérőműszerekre.
(#) Skori válasza Suba53 hozzászólására (») Pé, 10:22 /
 
Túl általános volt a kérdés.
Pontos, precíz és egyértelmű megoldást, csak pontosan specifikált feladatra lehet adni.

Vegyük példának a RIAA korrektort. Ha csak ennyit kérnél akkor ilyen választ kapnál, mint amit írtál. Ha pontosabban kérdezel, akkor esetleg a válasz is pontosabb. Ez nem csak egy Mi esetén hanem a fórumozók esetén is így van. Kapnál pár linkelt különféle korrektorokra, vagy mindenki azt ajánlaná ami neki bevált.
Viszont lehet úgy is kérdezni, hogy RIAA korrektort építenék, műveleti erősítővel, de a THD legyen kisebb mint 0,001%, és a kimeneti zajszintje nem lehet 50uV-nál nagyobb., stb... Milyen IC-t ajánlanátok?
A hozzászólás módosítva: Pé, 10:23
(#) Régi motoros hozzászólása Pé, 10:22 /
 
Az előző felvetéshez, és hozzászólásokhoz hozzáfűzve annyit mondanék, akik jártasabbak az elektronikában, azok blokkvázlat szinten nyilván el tudják képzelni, és tervezni is a szükséges áramkört.
Ugyebár adott a digitális potméter, aminek első lépésben el kell dönteni, hogy épp merre forgatjuk, aztán számolni hány impulzust adott. A kapott számot át kell alakítani analóg jellé, tehát feszültség kimenete lesz egy D/A kimenetének, vagy ha ezt ellenállásra kell átkonvertálni akkor még ez után kell egy valamilyen feszültségvezérelt FET (vagy valami más) áramkör ami ellenállásként viselkedik a hozzákapcsolt áramkör szemszögéből. És akkor még azt nem is fejtegettük, hogy szükséges e a már beállított értéket tárolni a digitális résznél, hogy kikapcsolás után újraindításnál ismét ott "álljon" ahol hagytuk, vagy kezdjen mindig nulláról pl, esetleg beállított értékről. Mint ahogy arról sem, hogy a min max értékeket is definiálni kell, és megállítani a számlálót, ha ezt elértük.

Tehát ez alsó hangon is kb 4-5 körülválasztható áramköri rész, ami ki tudja hány darab alkatrészből sikerül összekomplikálni, aztán még mindig ott van, ha nem voltam elég alapos, kész szívás megtalálni, hogy vajon hol hibáztam.

Ezzel szemben egy µCPU ezt egy tokban megoldja kb annyi helyen, amire felfér a 8 lábu tok, meg a digi pot, pár ellenállással együtt.

A másik sarkalatos pont, hogy egy ilyen áramkört legalább valami áramkör szimulátoron kellene tesztelni, hogy még építés előtt ne vétsünk valami hibát. Arról nem is beszélve, hogy lehet napokat kéne azzal tölteni, hogy a megfelelő digitális áramköri részekhez cél IC-ket keressünk és találjunk.

Ezen felül az élesben teszteléshez illene legalább egy logikai analizátor, meg ha jól belegondolok az analóg részhez még talán szkóp is, mert ide egy hobbi DMM nem lesz elég.

Tehát a tapasztaltabbja ha nem szükséges, nem fog nekiállni elmagyarázni egy több áramköri részből álló kapcsolást, amit egy kalap alatt meg lehet oldani, hanem inkább elmondja a járhatóbb utat.

Természetesen bele lehet folyni a kemény hardver alapú áramkör tervezésébe is, csak ahhoz gyanítom nem lesz elég itt pár(oldal) hozzászólás.

És akkor most visszakérdeznék én is gyulank, vajon megértette(d) a chatgpt válaszát,
vagy amit felvázoltunk/felvázoltam itt? Előző hozzászólásomban érthetőbb nyelven?
Természetesen ennek tudatában is nekiállhatsz tervezni, de arra se számolj, hogy itt konkrét kapcsolási rajzot fogsz kapni ehhez a projektedhez. Egy ilyen projekt egyébként is úgy érzem, nagyon is meghaladja a kezdő szintet.

Ui.: Kezdésnek tudom ajánlani U. Tietze & Ch. Schenk - Analóg és digitális áramkörök című művét,
röpke 780 B5-ös méretű oldal, de a nem szükséges részeket átugohatod.
A hozzászólás módosítva: Pé, 10:31
(#) Suba53 válasza Régi motoros hozzászólására (») Pé, 13:21 /
 
Idézet:
„A kapott számot át kell alakítani analóg jellé, tehát feszültség kimenete lesz egy D/A kimenetének, vagy ha ezt ellenállásra kell átkonvertálni akkor még ez után kell egy valamilyen feszültségvezérelt FET (vagy valami más) áramkör ami ellenállásként viselkedik”

A digitális potméter nem így működik. Például a ChatGPT által ajánlott darabnak a "potméter" része egy valódi ellenállás lánc, aminek a 256 osztás pontját kapcsolgatja analóg kapcsolókkal a logika a kimenetre. Az I2C buszon érkező data byte mondja meg, hogy a 256 szint közül melyiket kapcsolja a kimenetre.
(#) Udvari Zsombor hozzászólása Pé, 13:35 /
 
Mitől lehetséges az, hogy egy potméter magától "kiakad", mint ha maximumra lenne tekerve és tekerésre nem változik? Ilyenkor csak püföléssel lehet rávenni a helyes működésre.
(#) Suba53 válasza Udvari Zsombor hozzászólására (») Pé, 13:37 /
 
Kontakt hiba. Ha a csúszka kontaktusa megszakad, akkor a bekötéstől függően produkál furcsa dolgokat.
(#) nagym6 válasza Udvari Zsombor hozzászólására (») Pé, 14:54 /
 
Legtöbb féle szétszedhető javítható, mint visszább írták.
(#) Udvari Zsombor válasza Suba53 hozzászólására (») Pé, 16:34 /
 
Mitől szakadt volna meg, mikor alig volt tekergetve?
(#) proli007 válasza Udvari Zsombor hozzászólására (») Pé, 17:27 /
 
Hello! Ha kiakad, akkor azt jelenti, hogy maximumon van. Pld. megszakad az ellenálláspálya GND felöli oldala. Mondjuk nem jó a kivezetés szegecselése. Szétszedd megnézed.
De mint szoktam volt mondani, az "egy" az határozatlan névelő. Talán célszerűbb lenne konkretizálni a dolgot, mint általánosítani. De végül lehet egy vacak, vagy hibás gyártmány is. Nem? Volt már ilyen.
Következő: »»   3958 / 3959
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem