Mit értesz folyamatos teljesítménynek?
Ha mondjuk a nap 24 órájában kell halogén lámpát táplálni, az mondjuk az.

Szabvány lemezeket feltételezve 1000-1500VA. De mint már olvashattad párszor, a teljesítményt nem lehet egyértelműen megadni. Többnyire belűl van a primer tekercs. Annyi menet kell a csévére hogy ne telítődjön a vas. Ez a minimális menetszám. Ennek el kell férnie a cséve felén, ami behatárolja a huzalátmérőt. Ennek lesz valamekkora ellenállása, amin a primer áram függvényében valamekkora hő fog keletkezni. Ennek a hőnek kellene eltávoznia a környezetbe. Persze mi jól leszigeteltük elektromos és talán termikus szempontból is, hát verekedje át magát ez a meleg a felszínre ahogy tudja. Használhatunk ezenkívül jóféle forrasztható huzalt is, ez azért jó, mert nem kell kapargatni a lakkozást róla, a forrasztó páka melegétől szépen leolvad. Esetleg ha magasabb hőtűrésű fazon huzalt használunk, no meg jó hővezető szigetelő anyagot, akkor a nagyobb réz keresztmetszet, a magasabb hőtűrés és a jobb hőátadás miatt nagyobb lehet a trafó teljesítménye.
Lehet még optimalizálni a terhelés függvényében a vas gerjesztését, ami szintén hatással van a teljesítményre.

Akkor én bőven alábecsültem mert 400 körül tippeltem.

Ha nem állandó üzemre kell, akár 2.7 kW, ha állandóra 1.5-2 kW. P=(A/k)²×f. kW-ban és m²-ben, Hz-ben írandó be. A k tényező anyagminőség és üzemidő függő. Átlag minőségre (~4 % Si), rövid üzem 0.18-tól (J=3.5-től) 0.025-ig (J=2 folyamatosig). 2.5-3 közt szokásos, de hegesztőtrafóknál 5(10) is lehet. Általában az ablak mérete szab gyakran határt. Óriás, energiaátviteli trafóknál 1-1.2 a J)

Kaptam tesztelni egy őskövület brutál nehéz 24V/230V szinuszinvertert.
A trafójáról semmit nem tudok, csak a vaskeresztmetszetet tudtam lemérni, meg ugye az inverter 24 voltos.
Az inverter tökéletesen működik, de aki megbízott a teszteléssel, piacra szeretné dobni és kellenének valami paraméterek az árképzéshez.

Adattáblája nincs, a nyákon van egy név, meg egy számsor.
A gyártóra guglizva annyit tudtam meg hogy a cucc 2005-ben készülhetett, és a cég már nem létezik. Vagyis de létezik de sem elérhetősége, se weboldala nincs. Csak cégjegyzékben találtam róluk infót.

A nyák felirata:
Powerter KFT
Budapest
Dacmod2.pcb
2005.04.13.

Valahogy ki kéne deríteni, mit is tudhat névlegesen.

Granpa köszi, én 1,5-1,8kW-ra saccoltam, akkor nem lőttem nagyon mellé.

Szakaszos üzemben jóval nagyobb teljesítmény préselhető át egy trafón mint folyamatosan. Szakaszosan minősül az is, ha véges kapacitású akkuról kell 230V/50Hz-et csinálni. Ilyen esetben mire túlmelegedne a trafó, lemerült az akku.
Nálam is volt egy 24V-ról működő inverter, ez a szomszéd településen a helyi TV stúdiót látta el energiával áramkimaradás esetén. Ezen fel volt tüntetve egy táblán hogy 3,5kW folyamatos, valamint 12kW max 10 perc. Ebben két hasonló méretű trafó volt, mint amit említettél. Pontosabban két párhuzamos inverter. Ezek szerint egyenként 1,75kW folyamatos, vagy 6kW 10 percig. Az akku kapacitás nem volt limitálva.

Ez ha ismét üzembe lesz helyezve 101% hogy nem UPS lesz hanem egy szigetüzemű napelemes rendszer invertere. Ahol bármikor előfordulhat a névleges teljesítmány akár órákon keresztül is, sütés-főzés, szivattyú, elektromos autó töltés stb. stb.
Ezért saccolnám meg normálisan, aránylag pontosan a max. állandó teljesítményét.
Van benne egy brutál levegőszállítású ventillátor aminek a huzatjából kap a transzformátor is,
az eddigi segítségek alapján 2kW állandóra fogom specifikálni.

Sziasztok.12V transzformátorra egyenáramú modult kötöttem.Lett belőle 20V.Pedig csak egyenirányítani akartam.Mi lehet a baj??

Szia!

Nincs itt semmi baj, csak van a panelen egy pufferkondi, emiatt magasabb a kimeneti feszültség. Van egy 1,41-es szorzó, és a trafó terheletlen feszültsége sem 12 V.

Tégy utána egy 7812 stabkockát, ha 12 V kell.

Mi után tegyem a 7812stabkockát?Hűtőbordára is tegyem?

Igy van.

A hűtési igény attól függ mekkora árammal tervezed terhelni a stabilizátort.

Nézd meg akármelyiknek az adatlapját és tégy aszerint.

Hatékonyabban tudunk tanácsot adni, ha tudjuk mire szeretnéd használni...

Szia nézz utána a szinuszos váltakozó feszültség efektív és csúcsértékének. 1,41 lesz a szorzó, ezt le is írták. Ennyire töltődik terheletlenül a kondi mivel az effektív és csúcsérték között ennyi a különbség.
Ha terheled ez lejjebb fog menni.
Ha fontos a stabil fesz. akkor kell egy stabilizátor.

Nagyot!

BHKV valami. A transzformátoron kívül kb. mindene hiányzott, bikázót készítenék belőle. A képek szerint oszloponként kb. 4.25 menetnyi szekundert tekertem fel próbaképpen és itt ért a nagy meglepetés. A szekunderek feszültsége:

9.5 V
8.6 V
7.4 V

Hogy a fenében lehet ilyen nagy eltérés a feszültségek között? Az egyik primeren egyel több vagy kevesebb menet lehet?

A hálózati feszültségben biztosan nincs ekkora arányú eltérés.

Egyrészt előfordulhat ekkora eltérés, másrészt addig a menetszámok aránya sosem fog kiderülni amíg pontosan meg nincs mérve. Mivel ugye jelenleg a szekunderek azok amik ismertek, így célszerűen meg kell fordítani a dolgot, generátor ismert értékű feszültségével meg kell hajtani a szekunderket egyenként és mérni a primereken a feszt, egyből látszani fog ha eltérés van.
De jártam már ekkora trafóval úgy is, hogy ki kellett vinnem az analóg műszert mert a digitmulti hülyeségeket mutatott, az analóg már mutatta a három pontosan egyforma feszültséget.

Gondolom a primer oldal csillag kapcsolású. Megkapja a 3 fázist, de nullát nem. Mérd meg a primer tekercsek kapcsain is a feszültséget. Valószínűleg nem a menetszámok a ludasak, hanem a háromfázisú mag nem optimális. A középső oszlop a szélső felé rövid úton záródik, de a két szélső egymáshoz hosszabb úton. Ez okozhatja az eltérést.

Ez jó tölet, holnap megcsinálom.

Nem, a primer oldal delta kapcsolású.

Nem szimmetrikus az eltérés. Ha szemből nézed a trafót, akkor a jobb oldalin van a legnagyobb feszültség, a középsőn a közepes, a bal oldalin a legkisebb feszültség.

Értem. Viszont olyan nincs hogy 4,25 menet. A menet az mindig egész szám, mert valahol záródik. Előfordulhat, hogy a tekercs kivezetései valami nem tervezett mágneses erővonalat metszenek, ezért változhat a mért feszültség. A legjobb ilyen próba tekerésnél az, ha feltekersz "X" menetet, és a kivezetéseket összesodorva hozod ki. Így csak a tervezett menetszámon fog indukálódni feszültség.

Ott van a képen, négy egész és egy negyed. A (próba) szekunderek "alsó" kivezetései hátul, a "felső" kivezetései elöl vannak. Ezek adják az "X" menetszámot. Az a lényeg, hogy szimmetrikusan tekertem fel a szekundereket, mégi jelentős az eltérés.

Holnap szétkötöm a primer vezetékeit és a szekunder felöl adok neki feszültséget.

Az az eltérés, ami a mágneses úthossz különbségéből adódik, az nem okozhat problémát. A fluxus ( vagy indukció ) csak a feszültségtől és a rákapcsolt feszültség frekvenciájától függ. Ha hosszabb az egyes oszlopokban az erővonalak útja, az a mágnesezőáram különbözőségét fogja okozni. ( Hiszen, a hosszabb út átmágnesezése nagyobb vesztességgel jár. )
( Az optimális 3f-ú trafó nem 3, hanem 5 oszlopos. Ebből a középső 3-ra mennek a tekercsek, a két szélső pedig zárja a mágneskört.)

Miután delta kapcsolású a primer, a hálózati vonali feszültséget kapnak a primerek ( 400V ). Nézd meg, hogy ezek valóban egyformák?
És akkor még lehet csillagpont eltolódás, bár ekkora hibát nem tudok elképzelni.
A másik, hogy terheld meg a szekundereket, tekercsenként mondjuk 1...2A-rel és úgy mérd a feszültségüket.

Olyan nincs, hogy negyed menet. Vagy egész menetszám van, vagy lehet még egy fél, de nem 4,25. Egy menetnek az számít, ha bedugjuk a drótot, az egyik oldalon és ugyanazon az oldalon jön ki. Ha elöl bedugjuk és a hátulján vezetjük ki felhasználásra, az a fél menet.
Egy menet esetén, a mágneses erővonalak kétszer metszik el a drótot. Egyik oldal amikor bevezetjük, a másik, amikor a hátuljáról visszavezetjük. Az, hogy egy bevezetés után a másik oldalon van távolság, mire visszavezetjük nem sokat számít, csak a veszteségekben. Ezen az üres részen nincsenek erővonalak, hiszen a vasmag nagyjából minden erővonalat magába gyűjt, így feszültség sem indukálódik azon a szakaszon.

Bekapcsolt állapotban mértem a hálózati feszültségeket, ilyesmik voltak:

405 V
410 V
401 V

Ekkora eltérést nem adhat a szekunderen. Terhelve is mértem (330 Ω), Érdemi változást nem hozott.

Hm... nem értem. Ez nagyon nagy eltérés, hogy mondjuk arra lehetne ráfogni, hogy a primerek menetszáma nem egyforma. Próbáld meg, amit Ge Lee javasolt.

Három fázisú trafónál, ha az egyik primer fázis megszűnik, akkor a szekundereken kb.

0
0.5
1

arányú feszültség mérhető. Ebből gondolom, hogy valamelyik primerrel menetszámmal lehet gond, ha már a hálózatban nincs probléma.

szerk.:
Holnap kipróbálom a fordított táplálást, nagyon kíváncsi vagyok.

Nem lettem okosabb, lásd melléklet. Felváltva adtam az ismert szekunderekre feszültséget (táblázatban primerként szerepelnek), és mértem a primer tekercseken megjelenőket (táblázatban szekunder). Mérés előtt a delta összeköttetéseket szétválasztottam, mindhárom tekercs mindkét vége szabadon volt.

Kétszer mértem végig mindent, egy-két tizedes eltérésekkel ez az eredmény jött vissza.

szerk.:
Az értékek feszültségek és voltban értendőek.

Az ábrádat sem egyszerű értelmezni, mert most mit kell nézni mivel és miért? Mindent szét kellett volna kötni, mintha 3db egyfázisú trafó lenne, azaz 3db (illetve 4) feszültségértéket kellett volna kapnod. Valahogy úgy, hogy a szekunderen a bemenő fesz mondjuk 5V a három primeren pedig x,y és z érték mérhető.
Biztos hogy a kötés is bekavar, nekem van hasonló trafóm pár darab, azokon csillagba van kötve a primer és a szekunder is, és megegyezik a három szekunder feszültség rajtuk. Az egyiket át is tekertem mert egy 3 fázisú de 400Hz-es motort kellett hajtani vele, annak meg ugye visszaosztva a frekit kb. 3x32V kellett a névleges áramhoz és ugyanannyi menetet tekertem le mindhárom oszlopról.