Megnéztem a dolgot a három dióda katódjain testhez képest 25-26v körüli állandó feszültség van ami a relé kapcsolgatásánál sem változik. Ha nincs semmi rákötve a kimenetre (hangszóró) akkor a védelem az erősítő indításakor bekapcsol és behúzva is tart bármilyen hangforrást kötök rá bármekkora hangerőn sem old le a védelem. Az erősítő ezen oldalánal a kimeneten 0,04V DC van a műszer szerint, amire nem kéne kapcsolnia a védelemnek. A védelmet megkerülve a hangszórót rákötöttem közvetlen a végfok kimenetére ekkor természetesen szól a végfok de a védelem ekkor is kapcsolgat úgy is, hogy utána nincs semmilyen terhelés kötve.

Amennyiben ha jól értelmezem a leírást, akkor van egy jó csatornád, ami hangszóróval üzemeltetve is OK.
Aztán van a rosszalkodó másik, amelyik hangszóró nélkül is lekapcsolgat, ha rákötöd a bemeneti forrás jelét.
Szerintem nagyfrekvenciás gerjedés lehetőségével kell számolni, oszcilloszkóp nélkül nem tudsz továbblépni a hibakeresésben.
(És lehetséges, hogy ezért ment korábban is tönkre)
TJ.

Annyi kiegészítés, hogy a rosszalkodó csatorna hangszóró nélkül nem kapcsolgat. Csakis hangszóróval kapcsolgat.

De nagy valószínűséggel nagyfrekis gerjedés lesz.
Még küzdök vele egy kicsit, mivel nem sűrgős így még van idő, hogy "megbarátkozzunk egymással"

Üdv! A hibás csatorna végtranzisztorainak emitter-ellenállásait mérném meg, mert végtranzisztor zárlatnál túlterhelődhetett, amitől megnőhetett az értéke. Ezt úgy is mondják, hogy megnyúlt.
Ha nagyobb értékű az előírt 0,47 Ω-nál, akkor már részterhelésen is esik rajta akkora feszültség, ami a túláram figyelőt aktiválja.
Amúgy a végtranzisztor hiba gyakran magával rántja a túláramvédelem alkatrészeit: Q517 (vagy a párja) diódák, ellenállások.
Ezt a hibajelenséget multiméterrel nem tudod észlelni a védelembe futó diódán, mert csak egy nagyon rövid impulzust ad le.

Úgy nehéz hozzászólni, ha utólag írja le a pontosan, hogy mi is történik
Amikor pedig zárlatos végtranzisztorokat távolit el valaki, akkor a hozzátartozó kis értékű emitterellenállást mérje ki - azért vannak minimális elvárások ha valaki ilyen jellegű javításra vetemedik...
TJ.

Most úgy néz ki sikerült rájönni a hibára. Majd később leírom pontosan mi volt ha már biztosan stabilan működik az erősítő.
Köszönöm a segítségeteket.

Végfokozatok felépítése

Üdv!
Adott kettő, kissé eltérő felépítésű tripla darlington kimenet. Az első egy régebbi típus, a második pedig ennek a modellnek a későbbi változata. Az első kérdésem az lenne, hogy a későbbi verziónál, a pirossal jelölt ellenállásoknál miért hagyhatták ki a kapcsolatot a kimenettel? Van ennek valami hozománya a kapcsolást illetően?
Illetve a másik, hogy a zölddel jelölt kompenzáció a driver panelen, vagy a végfok panelen van jobb helyen? A két panel vezetékelve van, tehát viszonylag messze vannak egymástól. Véleményem szerint, a második megoldás a célszerűbb, mivel így nem engedi rá a magas frekis zavarokat a darlington bemenetére, azaz kevésbé lesz érzékeny a zavarokra a kapcsolás vége.
Még egy érdekesség, amit szintén nem tudok hova rakni, de nem is annyira fontos, hogy a nyugalmi mérésére itt nem egy-egy emitter ellenállásról van mérési pont, hanem két, soros ellenálláson kellene kétszer akkora feszt mérni. De biztosan van ebben is valami logika...

Üdv! A kimenetről leválasztott ellenállások révén a meghajtó tranzisztorok A-osztályban üzemelnek. Nincs jelentős áramváltozás a nullátmenet közelében, kisebb lesz a keresztezési torzítás.
Amit zavarszűrőnek vélsz az az erősítő fázismenetére van hatással. Csökkenti a gerjedési hajlamot.
A nyugalmi áram mérése ezen mérőpontokon a legelterjedtebb. Egyetlen hátránya, hogy nem veszed észre, ha rajta felejtetted a kimeneti terhelést.

A teljes rajzot nézve, nem igazán látom a logikát. Az R301/401 68 Ohmok össze vannak kötve a kimenettel. Így viszont a második fokozat emitterei is közvetlen kapcsolatban vannak, illetve a 7,5 Ohmoknak sincs értelmük. Valami nem stimmel.
A zavarszűrő alatt én magas frekis kompenzációra gondoltam. A gerjedés szempontjából mindegy, hogy melyik fokozathoz van közelebb?

A Q302 emitter kimenetre kötése nyilván való rajzi hiba, hiszen az a vonal végtranzisztor bázis-emitter rövidzár.
A huzalozás kapacitását és induktivitását nem tartom jelentősnek, a kérdéses RC elemek szerintem a drót bármelyik végén hatásosak.

kapcsolási rajz

Sziasztok!

ptibor kérésére felrakok egy N-Mos fet-es végfok kapcsolási rajzát.

Szép estét Mindenkinek.

Ez a kapcsolás jo. De az r21 el párhuzamosan kell egy dioda. És egy hatékony rövidzár védelem is kell bele. A három gagyi végfet helyet elég kettö jo. pl. irfp260
A fenti modositások után ajánlani tudom bárkinek. Nagyon szép gömbölyü hangu cucc. Hasonlo mint a csöveseké. Talán még jobb is.

Szia!
Ebben van STK4152, hátha segít.

Szerintem kevesen tudjuk milyen lehet az a gömbölyű hang, amit viszont biztosan tudunk, hogy annak az nmos hangjának éppen annyi köze van a csövesek hangjához mint Gizikének a gőzekéhez.

A gömböjü az olyan ami tiszta és nem reszelös mint a tranyosoké álltalában. Igen valoban nem olyan tompa mint a csövesek hangja a kimenö trafo miatt.. mert ugye a trafo az trafo. Ha jo mélyet akarunk akkor legyen nagy és sok menet. Ha meg jo magasat akkor legyen kevés menet. Ami mind a kettöt tudja olyan nincs. A fetnél viszont ilyen kompromisszumot nem kell kötni. A csö nagyon jo vizvezetéknek.

Már megint úgy vitatkoztok, hogy az egyikőtök sem hallotta a másik cuccát, meg valószínű, hogy az elvárásaitok sem egyformák. Akkor most mért is kell a másikba belekötni?

Több helyiség hangosítása

Sziasztok!
Nem biztos, hogy a legjobb helyen teszem fel eme egyenlőre pusztán elméleti kérdést.
Adott egy közel 500m2-es épület viszonylag sok helyiséggel. Arra gondoltam, hogy jó lenne olyan hangrendszert kiépíteni amivel normális minőségben lehetne zenét hallgatni, ha úgy adódik viszonylag hangosan is. Első gondolatom a 100V-os rendszer lett volna, de úgy olvastam, minőségben nem az igazi, ráadásul nem is feltétlenül kell egyidőben az egész épületben szólnia.
Aztán az jutott eszembe, hogy elég lenne egy sztereó rendszer is, ami több helyre el van vezetve és ehhez kellene egy, lehetőleg wifi képes "átkapcsoló" vagy "elosztó" (nem tudom mi a pontos neve), hogy mobilról oda lehessen kapcsolni ahová éppen szükséges. Létezik ilyen eszköz?
Mint mondtam egyenlőre pusztán elméleti kérdés. Ha van esetleg jobb ötlet, szívesen meghallgatom!

Valamit nagyon benézhettél mert én senkivel nem vitatkoztam, hiszen értelme sem lenne, mivel minden eddigi, és azon hozzászólásából is süt, hogy lövése sincs az egész témáról, meg arról a kapcsolásról se (mert ha valami reszelősen szól akkor az éppen az a kapcsolás). Csövest is képen látott csak, szólni biztosan nem, mert akkor nem írt volna ekkora butaságokat.

Az 500m² az kb. 22x22m ami nem akkora távolság, hogy ne lehetne a kábelt bárhova elvinni. De lehet olyat is, hogy csak a jelet viszed, akár rádiófrekin is, és a helyiségekben meg van mindenhol valami olcsó vevő meg egy pwm végfok.
A 100V-os rendszer sem rossz egyébként erre a célra, csak nem egy vacak hangszóró kell a végére hanem valami értelmes doboz, ami meg így is úgyis kelleni fog minden helyiségbe.

Volt fórumtársunk nemrégen emlegette, hogy ravatalozóba megy szerelni 100V hangrendszert.
Ott mondjuk ott szerintem nem audiofilia a fontos, hanem a megbízhatóság.

Köszi! Tudnál esetleg konkrét készülékeket javasolni ehhez a "csak jelet viszem és mindenhová vevő, pwm végfok" megoldáshoz?

Most hirtelen csak bluetoothra találtam de ezek nem biztos hogy jók lennének a távolságok miatt:
kész erőstő csak táp kell neki vagy panelként hasonló Mindegyikben van bluetooth vevő is. De úgysem lenne highend az egész, szóval szerintem egy árnyékolt kábellel is el lehetne vinni mindenhova a jelet ha van neki valami kábelcsatorna.
FM rádió adó/vevő modult most nem találok hirtelen erre a célra meg az szerintem jóval drágább is lenne.

Nem értelek! Milyen alapon minősítgetsz mást nyilvánosan. Honnan tudod te az Ő előéletét? Én sem építettem eddig csöveket tartalmazó erősítőt, de jó párat hallottam, olyat is, ami jobban szólt a hifi shown hallottaknál. De ez csak az én véleményem! Mért ne lehetne erről másoknak más véleménye? És erről nem vitatkoznék, mert értelmetlen dolog lenne.
Nem nevezném mások leszólását pozitív tulajdonságnak. Persze ez megint csak a saját véleményem.

Megint tévedsz, nem én minősítem hanem ő saját magát! Azt már jól látod, hogy nincs értelme vitatkozni, mivel olyan "gömbölü" hangú vackokból építgettem az elmúlt 30 évben egy fél fióknyit, tudom hogy szólnak. Jelenleg pedig ennek az elődjét hallgatom, itthon is van belőle, tök ugyanez az enyém is apró eltérésekkel (visszajelző ledek meg pár dióda) ne hasonlítsuk már a kettőt egymáshoz... Erről olvashatsz a stereophil-en, külföldi hifi újságokban stb. véleményeket, valahogy sehol sem olyat, hogy ne lenne mélye meg magasa, meg vízvezeték és hasonlók, az efféle "vélemények" kizárólag a leírójának a tudatlanságát tükrözik.

Látod, megint nem olvastam, hogy ez csak a Te véleményed, mert, hogy ez csak ennyi.
Nem az esetem a kész gyári készülékekkel példálozás. A Te építéseiddel nem láttam, hogy előálltál volna, mint például Tunelman. Ami a gyári készülékeket illeti, arról véleményt alkotni szerencsésebb, ha hallotta is az aki véleményezi, de még akkor is ott van a saját vélemény sajátossága. Vagyis ez is egyéni értékelés. Szóval a hangzatos képmutogatás nem jogosít fel arra, hogy másokat megszóljál!

Én először egy EMG 1546-os szkóppal kerültem kapcsolatba 1972-ben. Kocsis volt és persze csöves. Igaz, csak 30 MHz-es volt, de olyan képe volt, hogy nem hagyott semmi kívánnivalót maga után. Ha nem lettek volna csövek, akkor biztosan nem lettek volna tranyók sem... Szóval, nosmo king beszólását kifejezetten otrombának tartom, hogy kapcsolatba hozta a vízvezetékkel. De ez legalább a hozzá nemértését kifejezetten ékesen bizonyítja...

Egyébként, tudtad, hogy nem Tunelman, hanem kis betűvel és "r-rel": tunerman?

Köszi a javítást! Jenő Úrtól külön elnézést kérek ez ügyben!
A vízcsövet nem is vettem észre... Visszaolvasva, megértem zúgolódásotokat... Azonban az ostoba helyett elég lett volna a durva tájékozatlanság felrovása. Azonban nem gondolom, hogy a letorkolás a tudását ez ügyben elősegítené, ami meg a fórum egyik lényeges sajátosságának kellene lennie.

Nincs semmi baj, mert tudom, hogy Jenő Úr nevét le tudod írni helyesen. A problémám az, hogy ha ide írunk, legyünk már annyira igényesek, hogy olvassuk vissza amit leírtunk...

Nem ostobát írtam, hanem otrombát. Óriási a különbség. Az ostoba egy olyan ember jellemzője, aki nem ért az adott dologhoz. ( többnyire semmihez ) Az otromba pedig az, aki ismeri, hogy a téma éppen miről szól, van fogalma a dologról, de neki antipatikus a dolog, úgyhogy a legközönségesebb véleményt írja róla. Lehet valamit tagadni, de azért lehet azt kulturáltabban is...

Majd, ha Te is 74 évedhez közelítesz, mit én manapság, és sorsod ne adja a nyavalyáimat hozzá, és már tudod, hogy évről évre mindig egy "kicsit" rosszabbodik állapotod, majd akkor jussanak eszedbe jelen intelmeid.

Már 71 elmúltam... egyébként, mindenki hordja a maga keresztjét.