Általában nem. Bontottam szét már jó néhányat és 2,5A/mm2-rel voltak méretezve.

Elvégeztem egy ilyen mérést (nem toroidon), és nem tudom értelmezni az eredményt. Adnál tanácsot az itt mért trafóval, és úgy általában a méréssel kapcsolatban?.

Ha megvan keresd meg a HE folyóirat 2001/8-as számát, ha nincs majd valakit megkérünk hogy töltse fel valahova, nekem csak papír alapon van meg és most nem tudom beszkennelni. A cikk hegesztőtarfó méretezéséről szól, a vasmag optimális gerjeszthetőségének a meghatározásával kezdődik, ott fogsz látni egy ugyanolyan ábrát mint amit kaptál a mérés eredményeként.

Egyrészről, mivel a toroidban nincs légrés, abban a magban meg van, nagyobb átmenettel (nem hirtelen) következik be a telítés, ezért az ábrádon még kevésbé lesz egy értékelhető könyökpont.
Ami javítana valamennyit a helyzeten az az, hogy az eredeti grafikont oldla irányban össze kellene húzni, vagy függőlegesen nyújtani, hogy meredekebbnek nézzen ki a vonal, ekkor a felső végéből lehet húzni egy egyenest aminek az alsó érintése meghatároz egy lehetséges még optimális pontot. Mindjárt mutatom.

A melegedés teszt lehet, hogy csak teljes primer esetén ad jó eredményt, erre nem emlékszem, mert kell lennie ahhoz egy adott vasveszteségnek az anyagban köbcentiméterenként, hogy a vasmag kellő melegedést produkáljon, lehet, hogy ehhez kevés az a 40 menetre bevitt áram, nem tudom.

Valami ilyesmi, bár nem tudom ez is mennyire meghatározó, mert annak a trafónak úgy ahogy meg van tekerve 12,8V körül van a szekunder feszültsége, ezen ábra szerint (egyenes felfele) viszont elviselne nagyobb gerjesztést is (13,5V körül), kérdés, hogy az milyen hátrányokkal járna, vagy járna-e az üzemeltetésre vonatkozóan.

Egy EI vas arányosan fog melegedni a gerjesztés növelésével, a felhasználás módja dönti el, hogy ezt meddig lehet emelni.

Köszönöm.
Ennek a vasmagnak megvannak az eredeti tekercsszámai, de nincs hozzájuk például üresjárási áram adat, és nem tudjuk milyen célra (milyen üzemidőre) tervezték.

A légrés van/nincs nekem nem ennyire a váltakozó irányból berakott vasmagok miatt. Ennek gondolom éppen az lenne a célja, hogy minimalizálja a légrés tényét.
Eldeformáltam az ábrát, és belehúztam én is egy vonalat, ami valahol a 8-9 V között van. Ha 8,5V-nak veszem, akkor 4,7 menet/V, amivel 1080 menet adódik 230V-ra (a rajta lévő primer tekercs 1050 menet volt).

Nem a legjobb minőség, de olvasható.

A 15v a lényeg!

Kisebb teljesítménnyel (ez vékonyabb huzalokat jelent), megtekerhető a trafó. kb. 200 VA-t céloznék meg, és 3 A/mm2 áramsűrűséget.
Ha még nem tekertél toroidot, akkor készülj fel a macerára. Meg lehet csinálni, de kényelmetlen feladat (és ez akkor is így van, ha majd kapom a kritikát hogy egyik-másik fórumozó már kazalszám tekert ilyet -ami vélhetően nem igaz-). A huzal feltekerésének módját megtalálni az egyik probléma, a másik pedig a megfelelő szigetelő szalag megtalálása. Ez egy különleges szalag, nagyon vékony, mégis óriási az átütési szilárdsága, valamint mechanikailag is erős. Én ennek az utóbbinak a beszerzésével kezdeném a munkát.

Toroid transzformátor áttekerése

Sziasztok,

egy projekt kapcsán vásároltam egy gyári toroidot. Sajnos nagy lett a szekunder feszültség (szimmetrikus a kimenet).
Szabványos, hogy a primer vagy a szekunder van belül?
A transzformátoron átlátszó szigetelés (szigetelőpapír) van. Ez hol beszerezhető? Nyilván le kell bontanom majd. Nem akarok gányolni szigetelőszalaggal és semmi mással se.

Egyébként néhány menetet kellene levenni 1-2V-ról lenne szó.

Először fűzz fel a magra kb. 10 menet. Ennek a feszültségét megmérve meg tudod határozni a voltonkénti menetszámot. Ebből kiindulva lehet eldönteni, hogy a szekunderből mennyit kell letekerni.

Nem tudjuk a pontos célt, de mielőtt bármit is tennél, érdemes mérlegelni milyen gondot okozhat az 1-2 V-al magasabb feszültség. A szimmetrikusságból talán erősítőre lehet következtetni, de annak nem számít ennyi eltérés. Sőt, akár a hálózati feszültség ingadozásából is adódhat ekkora változás, ami szintén arra mutat, hogy nem érdemes hozzányúlni, jó lesz ez így is. Végül akármit is kötsz rá, annak terhelése szintén csökkenteni fogja a mért feszültséget.

Ha csak pár voltról van szó, inkább "szembe" tekernék néhány menetet, a bontást (és bonyodalmait) kerülendő. Persze ahhoz is kell a javasolt módszer. Vagy a primerhez tekernék pár menetet.

Nem papír az hanem fólia. Nem tudom elképzelni, mihez kéne 1V-ot levenni. Annál még a hálózati feszültség ingadozásából adódó változás is nagyobb.
A primer belül van, hogy kisebb eséllyel lehessen érinteni és így megáramütődni.

Mivel szimmetrikus a két szekunder, én is inkább a primer szembe tekercselésével probálkoznék inkább, már ugye ahogyan Alkotó mester is említette, ha egyáltalán nagyon szükséges...

A primerhez nem szembe, hanem hozzá kell tekerni, hogy az áttétel nagyobb -azaz a sec. fesz. kisebb- legyen.

Sajnos nem tudjuk a konkrét elképzelést, így segítséget is nehéz adni. Várjuk a kérdező pontosítását.

Eltöprengtem ezen, és szerintem attól függ melyik végét hová kötöd a patkolt tekercsnek. Lehet a tekercseléssel azonos irányban (így hozzáadódnak a menetek), de lehet fordított irányban is (levonódnak a menetek).

Granpának igaza van, olyan irányba kell bekötni, hogy a szekunder feszültség csökkenjen.
Neked is igazad van, mert nehéz elképzelnem, hogy ekkora kis eltérés problémát okozzon.

Igazatok van. Második nekifutásra már felismertem, hogy ellenirányba bekötve, a primer látszólagos menetszámcsökkenését érném el, így nőve a szekunder feszültség (meg még akár a vas is túlgerjesztődhetne).

Mindkét bekötési móddal csökken a gerjesztés.

Nem.
Az egyikkel nő, a másikkal csökken.

Így van, ha szembekötöd, akkor nő a gerjesztés.

Ha pedig a kiegészítő tekercs menetszáma megegyezik az eredeti primer tekercsével, akkor (tökéletes csatolás feltételezve) csupán a réz ellenállása korlátozza a felvette áramot. Így készülnek az induktivitásszegény tekercselt huzal ellenállások.

Mielőtt megöltök

Van egy áramköröm, amiben műveleti erősítők is vannak. Szimmetrikus tápellátással.
Pontosan nem emlékszem, de a hozzá épített toroidos tápegység sok volt neki, feszültségben (néhány volttal). Ahol teszteltük, emlékeim szerint 239 volt a bemenő villany. Mivel egy sima Graetz+elko-s a tápegység, sajnos így függ a hálózattól is a kimenő feszültség.
Ha bekavarodok oda jövő héten, ahol az eszköz van, pontosan megmérem, mi mennyi.

Ezt gondold át még egyszer. Valamikor csináltam úgy húzómágneseket, nem ismerve a szükséges húzóerőt, hogy néhány önálló tekercset szembe tudtam a nagy menetszámmal kötni. Így a húzóerő a szemben álló erőterek eredője kisebb lett. Én nem gondoltam, hogy ez nem evidens... Ugye volt olyan megoldás, hogy a hálózati trafó primer oldalából levonatjuk a szekunder feszültséggel a hálózati feszültséget. A gerjesztés ettől miért lenne több? Persze én csak a gyakorlatból indulok ki, számításokkal nem bajlódok.
Ha nekem nem hisztek:

Akkor még egyszer az ilyen esetekre a gyógymód.
Tegyük fel, 100 VA-es a trafód - az igazit most nem érdemes keresgélni, példa.
Van 240V-od primerbe, ha levonunk ebből ca. 24V-ot, elfogadható a kimeneti feszültség. Egy 230/24V-os segédtrafónak a szekunderét szembe kötöd a primer menetiránnyal és a hálózati feszültség egyik ága megy a fogyasztóra, a másik a segéd trafó szekunderén keresztül.
A rajz és számítás nem szentírás, de az eredmény meg fog felelni. A segédtrafó teljesítménye a nagyobbik 1/10-ed, vagy kicsivel több legyen.

Műveleti erősítőt ritkán táplálnak mezei szűrt feszültségről, ha meg mégis, akkor nyilván annyival alacsonyabb feszültségről hogy abból ne lehessen gond (halkan jegyzem meg, induktív fogyasztók jó nagy tüskéket tesznek még pluszban a hálózatra, tettem fel róla régebben képet, ahol ha jól emlékszem 800V körüli amplitúdót mértem).
Vagy kell rá tenni valami stabilizátort, vagy teszel még sorba a graetz után 1-2 diódát és már annyival kevesebb feszültséged lesz. Műveleti erősítő nem nagy fogyasztó, elég szokott lenni neki egy sima zéneres stabilizálás is.

Szerintem, pontosítani kellett volna azt, hogy mit értünk ezwn a plusz tekercsen. Én úgy értettem, hogy a primer tekerccsel sorba kötjük és így nagyobb lesz a primer menetszám. Ez alkotja az új primert, tehát a betáp egyik vége marad ott ahol eddig is volt, a másik vége meg az új tekercs kezdetére, vagy végére megy. Tehát, tulajdonképpen megnöveltük a primer menetszámot. ( vagy éppen lecsökkentettük fordított bekötés esetén. Ekkor az egyik esetben nő a gerjesztés, a másikban nem.
Amit rajzoltál, abban valóban ugyanaz a gerjesztés, csak te az eredeti primert tápláltad meg. természetesen ez is jó megoldás.
Hát ezért kell mindent alaposan körülírni... és persze egy rajz már nagyon egyértelművé tette volna a dolgot.

Ez igaz, de inkább ne keverjük az Ni kivitelezést a trafóhoz, mert az induktivitásnak ehhez semmi köze.