A kulso magneses ter es a termikus melegites elvere epul fel a rendszer.
A megjeleno potencial kulombseget a gyertya alatt elhelyezett trafo feltranszformalja es az mukodteti a csovet.

"A kulso magneses ter es a termikus melegites elvere epul fel a rendszer."
Nagyon ködös....
Ha gyertya (ionforrás), és mágneses tér, akkor MHD generátor jöhetne szóba. Lehetne még a gyertya melege egy hőelemen (két különböző fém, összehegesztve). Egyik elv alkatrészeinek sem látom nyomát a képen, mellesleg mindkettő egyenáramot állítana elő, azt meg nem lehet trafóval transzformálni.

Na, még egyszer.

"1 probléma van hogy ezek a kristályos vevők kifejezetten Közép és hosszú esetleg rövidhullámúak lehetnek."

Rajzolóprogrammal készített montázs, kóbor apácák megtévesztésére.

Kozben meg keresgeltem a neten.
Az altalad elkepzelt megoldas minden kapcsolasi rajzban nagy primer ellenallasu trafot kovetel.
Bővebben: Link
A linken lathatoan a konstruktor egy elegge nagy trafot alkalmaz pont azert, hogy kiferjen a megfelelo menetszam a tekercstesten ahoz, hogy a primer ellenallas 150 k ohm legyen.
A vasmag legalabb 2-3 nezetcentimeteru.
Az alabbi linken kapsz egy huzal ellenallas levezetest amelyet mas celra keszitettem de csak az ertekeket kell kicsereld ahoz, hogy megkapd , hogy hany meter huzalra van szukseged egy adott ellenallas eleresehez.
Bővebben: Link

Maradjunk a fenti linken a 150kohmos primer ellenallasnal es a huzal atmeroje legyen 0.05 mm, akkor a huzal hossza a linken lathato egyenlet szerint:
l (m) = A x (R / ro) = 0.00196 x (150000 / 0.0175) = 16800 meter. Durvab 17 km huzalra van szukseged.
A szekundert is hasonlo modon szamitjak.
Most keresel egy vasmagot egy ket szamitas, hogy kifer e az adott huzalmennyiseg a tekercsteset es mar is lehet tekercselni.
Tehat olyan kismeretu trafo primer ellenallasa nem igen felel meg a celnak ezek szerin.
Megfelelne aban az esetbe ha tranzisztorral illesztened.
az alabbi linken meg 100k/200ohmos trafot alkalmaznak:
Bővebben: Link
A trafo tipusa - UTC A-27 100k valami speci audio trafo.
A googleba beirod es mar is kapsz adatokat.

Pedig a 30-40 es években igy oldották meg a csöves rádió müködését néhol.Igaz nem gyertyával müködött hanem petrolámpával.

"Durvab 17 km huzalra van szukseged."

Mikor ez az érték kijött, nem gyanakodtál?
Azt javaslom, hogy mielőtt tanácsokat adsz, nézz utána a dolgoknak!

Először is a trafó primer impedanciája lesz 150 kOhm, nem az ellenállása, akkor, ha a kimeneten 32 Ohm-mal van terhelve. A primer tekercs ellenállásának ehhez kevés köze van.
Jelen esetben az az érdekes, hogy mivel a transzformátor az áttétel négyzetével transzformálja az impedanciát, az áttételnek kb. 68-szorosnak kell lennie. Vagyis ha a szekunder tekercs mondjuk 50 menet, akkor a primernek 3400 menetnek kell lennie. Ekkor a szekunderre kapcsolt 32 Ohm-os hallgató a detektoron 150 kOhm-os terhelésként jelentkezik.
(Ugyanezt az áttételt meg lehet csinálni 10 menet szekunderrel és 680 menet primer tekerccsel is.)
Jelen esetben (detektoros rádió), nem különösebben kell egyéb szempontokat figyelembe venni (vasmag indukciója, tekercsen átfolyó áram, stb.), ezért széles határok között lehet a menetszámokkal "játszani", de biztosan nem kell kijönnie megvalósíthatatlan (17 km-es) huzalhossznak. Mindenesetre törekedni kell a minél nagyobb menetszámokra, amik még elférnek a csévetesten.

kendre256, vissza neztem a topikban vagy 20 oldalt, sehol sem talakoztam a neveddel.
Semmi hozzaszolas.
Ez hogy van??
Most mar tenyleg kivancsiva tettel egy kicsit.
A trafoszamitast legyszives es vezesd le konkretan.
Amennyiben nem teszed akkor nem tekintelek tobbe nagytudasu szakinak mind ahogyan erzekeltetted a szavaiddal.

Megírtam egy elég hosszú választ a kimenőtranszformátor "méretezéséről", de aztán úgy gondoltam, hogy egy "kicsit" OFF a kristálydetektoros topikban, ezért privát üzenetként elküldtem neked.
Ha úgy gondolod, változatlan formában beteheted a topikba, bár nem ide való.
Azért nem láttál tőlem hozzászólásokat, mert október 8-án regisztráltam a fórumra.

Észrevettem a vémeményekből, a kérdésekből, hogy vannak amatőrök, akik nem tudják, hogy a váltó áramra Ohm törvénye csak abban az esetben érvényes, ha tisztán ohmikus (rezisztív)ellenállásokat tartalmaz az áramkör. Ha kapacitásokat és induktivitasokat is akkor már nem használhatjuk Ohm törvényét. Olyan váltóáramú áramkörökben ahol kapacitások és induktivitások vannak, kapacitív vagy induktív (XC és XL)ellenállást (reaktanciákat) számítunk a megfelelő képletekkel. Amit szintén ohmban fejezünk ki. A váltakozóáram esetén ha egy áramkör ohmikus ellenállást és reaktanciákat is tartalmaz az aramkör impedanciát (Z) számítunk, ami az ohmikus ellenállás és a reaktanciák geometriai összege. Tehát transzformátorok, tekercsek, kondenzátorok esetén ne gondolkozzunk ohmikus ellenállásban. Az ott megadott értékek reaktanciákat (látszólagos) ellenállásokat jelentenek, ohmban kifejezve. ami nem mindegy, Pl. egy tekercs esetén a látszólagos ellenállás azt az ellenállást jelenti, amit a tekercs kifejt az a váltakozóárammal szemben, ami ohmban kifejzve sokkal nagyobb magasabb frekvenciákon, mint a tekercs ohmikus ellenállása, (a reaktancia frekvencia függő), minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb a látszólagos ellenállás is.

Minden szavad igaz, egyedül ehhez a mondatodhoz fűznék egy pici kiegészítést:
"Tehát transzformátorok, tekercsek, kondenzátorok esetén ne gondolkozzunk Ωikus ellenállásban."
Transzformátor esetén, ha a transzforátor induktivitása elég nagy, közepes frekvenciákon a tekercs induktív reaktanciáját el lehet hanyagolni, és lehet a szekunder oldalról áttranszformált impedancia ohmos összetevőjével számolni.
Persze vannak még esetek, mikor a nagyságrendek, vagy a működés miatt lehet elhanyagolásokat tenni. Pl. egyenáramról működtetett jelfogó tekercsének az ellenállása a fontosabb, mint a reaktanciája, de a kikapcsoláskor mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül az induktivitását.

Szerintem az lehet itt a csel hogy hő hatésára amikor felmelegszik a páka csúcsa, akkor azért melegszik fen mert az elektronok szabadon áramlanak a vezető anyagban. Ezért van az hogy ez elektromos szigetelők rosszabbul vagy nem is vezetik a hőt. Szerintem ez lehet a megoldás...

Szeretnék eloszlatni néhány téves gondolatot a gyertyás detektorral kapcsolatban.
Szó sincs itt áram termelésről, bár létezik thermo elem, mely hő hatására áramot termel. (A gáztűzhelyeknél, biztonsági gázszelepeknél naponta találkozhattok vele.)
A gyertya detektor nem más, mint két lemez, mely egymás fölött légszigeteléssel, egymástól pár mm-re van elhelyezve, és égő gyertya melegíti az alsó lemezt.
Ily módon az alsó lemez anódként, a felső pedig katódként - azaz együtt diódaként - fog működni.

Egy ilyenre kíváncsi lennék, hogy mennyire jól képes működni.
Elvileg még működhetne is, hiszen a vákuumcső hasonlóan működik (megjegyzem, a fűtött lemeznek kellene a katódak lennie).
Csak amiatt vannak kétségeim, hogy egy lemez vajon mennyi elektront bocsát ki hő hatására (a gyári csövekben a katódon szokott lenni emissziós bevonat is), valamint vákuum híján a kibocsátott kevés elektronból mennyi érné el az anódot (ütköznének a levegőben lévő rengeteg atommal).
Az biztos, ha működik is, sokkal gyengébb lenne egy vákuumdiódánál.

Természetesen az egyenfeszültséggel működő reléknél Ohm törvényét használjuk, mert ott nem tudunk reaktanciát számítani. A tekercs ohmikus ellenállásától függ, hogy meghatározott feszültség mellett a relé megbizhathó működéséhez elegendő áram folyik -e át a relé tekercsén. Az egyenáramnak nincs frekvenciája. Induktív áramok csak az áramkör megszakításákor és nyításakor keletkeznek, amelyek szikra formájában amortizálódnak. Tudtom szerint egyenárammal táplált tekercs esetén nincs értelme induktivitásról beszélni, egy tekercs is egyenáramú áramkörben úgy tekinthető , mint egy ohmikus ellenállás. Én inkább azt mondanám , hogy nagyon alacsony frekvenviákon hanyagolható az induktív reaktancia. Közepes frekvenciákon már befolyásolhatják az elektromos jelenségeket. A jól elkészített transzformátorok habár elég jó hatásfokkal dolgoznak nagyobb veszteségek keletkeznek a tekercs ohmikus ellenállásn létrejőtt hőveszteségek, a vasmagban létrejőtt veszteségek, kóbor áramok ,a mágneses szórások stb miatti veszteségek miatt.

Természetesen a katódot fűtik, csak átszerkesztéskor elcsesztem.
Régen próbáltam ezt, de ma is ugyanúgy működnie kell. Valamilyen pirit kristállyal összehasonlítva (emlékeim szerint) egy árnyalattal szólt csak gyengébben, és a gyertyát eloltva fokozatosan csökkent a hang...
Itt az ideje, hogy kipróbáljam újra. :yes:

Nekem is felkeltette az érdeklődésemet..
Nem tudom, hogy mikor lesz rá időm, de alighanem én is csinálok egy kísérletet. Lehet, hogy "kimérem a karakterisztikáját" (bár biztos nem lehet kétszer ugyanazt mérni).
Milyen lemezt használtál, és mekkora volt közöttük a távolság?

Anno (cca 40 éve) a pesti lakásban "lemez darab" csakis a laposelem nagyobbik kivezetése lehetett, és - mivel Apám szabó volt, - cérnával egy nyák darab két oldalára erősítettem. (A cérnát utólag valamilyen ragasztóval impregnáltam a stabilitás és tűzállóság érdekében.) A távolság így 1 mm körüli volt.
A gyertya típusára már nem emlékszem.

A mellékletben levő képek az amator 1933-ból való.
Ami megtalálható a Petyaművek honlapján.

A termo elem müködési elve már rég ismertes. Ha két különböző fémet össze illesztünk és az egyik végét hütjük, a másikat melegítjük elektronok áramlása indul el. Sajnos elég nagy számú termoelemre lenne szükség, hogy azokat összekapcsolva, valamire felhasználható áram és feszültség jőjjön létre. Én egy ilyen petroleum lámpát még láttam, amit hatalmas "hüttőbordaszerű" lemezek vettek körül és egy telepes rádót működtetett. Orosz gyártmány volt. Ha jól emlékszem 45V állitott elő, tiszta csoda. Szerencsére a telepes csövek anódárama igen kicsi értéküek .Pl egy 1S5T típusú telepes cső 45 voltnál 0,9 mA fogyaszt. Valkinél olvastam, hogy a mai modern háztartási gépeknél gyakran alkalmazzák a termoemissziós jelenséget, én inkább bimetál relére gyankodom. EABC80 as csővel igen érdekes kapcsolást találtam. Hármas feladatot látott el. Demodulálta a magasfrekvenciákat, erősítette a hangfekvenciákat és egyben a tápfeszültség egyenírányítójának a szerepét is betöltötte. Két rezgőkörrel ellátva igen jó egylámpás vevőnek bizonyult. Minden további nélkül fellehet használni detektoros készülékhez is, még feszültség kétszerző kapcsolásban is.

Ne keverd össze a thermoelemet a Peltier elemmel!
Te, - aki izzadságszagúnak tituláltad a kezdők próbálkozásait, - igazán elolvashatnál erről néhány szakkönyvet!
A Peltier elem termel áramot hőkülönbségre, és működik fordítva is, azaz hűteni / fűteni lehet vele. A thermoelem hő hatására termel áramot.

Termoelem van a legtöbb gáztűzhely égésbiztosítójában.
A biztonsági szelepet kézzel nyitod (amíg nyomod a gombot) majd amikor a termopár felmelegszik egy kis elektromágnes tartja nyitva amíg melegíti a láng a termopárt. Cső alakú kocentrikus belső vezetővel. (A feszültség néhányszor 10 mV a tartóáram néhányszor ~50-100 mA nagyságú A tekercs kb 2x10 menet egy U alakú vason 0,6 -os huzalból. A vas és a horgony pontosan légrés nélkül illeszkedő köszörült felületű. Régi Gá-La gáztűzhely mmgam gyártm. szelepe)

Nem keverte össze...
Amit leírt, az termoelem. (Mondjuk a gázsütők égésbiztosítója termoelektromos és nem termoemissziós hatást használ, hőelem van bennük.)

Akkor a thermoelem nem hőelem? És miért kell hűteni az egyik végét?

A termoelem az hőelem természetesen.
Nem muszály hűteni az egyik végét, de a hőelem annál nagyobb feszültséget ad, minél nagyobb a hegesztési pont és a fémek másik vége (hidegpont, vagy referenciapont) közötti hőmérséklet . Ha azonos hőmérsékleten lenne a hegesztési és a referenciapont, akkor mivel a referenciaponthoz csatlakozó más fémből készült vezeték ott is termoelemet képez, a sorba kapcsolt termofeszültségek kioltanák egymást. Ha a termoelemet mérésre használják, akkor a hőelem anyagával megegyező anyagból készült kompenzációs vezetékkel kell csatlakoztatni a műszerhez, és/vagy a hidegpontot egy állandó (a hegesztési pontnál kisebb), ismert hőmérsékleten kell tartani.

Csináld Magad! 1979.

Sziasztok! itt egy nagyon jó oldal ahol megépített rádiókat láthattok. Ha érdekel akkor nézétek meg: ezt

llaci kollegánk nagy zavarban van a termoelemekkel. Tanulmányaiból lehet csak a Peltier elemre emlékszik. Én csak egy példát mondtam egy rövid hozzászólásban nem adthatom le az egész termodinamikát. Pedig termoelem igen sokféle létezik, de egy közös bennük, működésükhöz valamilyen módon hőre van szükségük.Egész biztos nem hallott Seebekről, aki már 1821-ben véletlen rájött, hogy meleg hatására fémekben másodrendű vezetők közbeiktatása nélkül elektromos erő keletkezik. Ehhez arra van szükség hogy két különböző fém zártkört alkosson, és az érinkezési pontok különböző hőmérséklettel kell bírjanak. Egy dolgot még pontosítsunk, bármely típusú termo elem, benne van a nevében (termo= hő) hőelem is egyben , tehát működéséhez hőre van szükség. Természetesen a termoelem esetében a hőhatásra mozgásba jövő elektronok idézik elő a termoelektromos jelenséget és nem emisszióról van szó mint a pl. elektroncsöveknél, ahol termohatásra az elektronok kilépnek a negatív katódból és és átrepülnek a pozitív anódra ezáltal hoznak létre elektromos áramot. A termoelemek ipari felhasználásnak számtalan területe van a hütéstől a fütésig, hőelvónokként és szolgálnak. Csak termooszlopról vagy vagy 10 féléről olvastam, hogy csak a Márkus, Noe, Nobili, Clanered féle termooszlopokat említsem. Az egyik szakkönyv a hőelemet így határozza meg: két különböző fémből készült pálca egy-egy szabadvégét összeforrasztva hő vagy termoelemet képez. Tudtommal és szerény tudásommal ezzel a kérdéssel Robert Mayer (1842) Joule, Hirn és mások is foglalkoztak nem csak Peltier. Elismerem a termoelem ipari felhasználását kevésbé ismerem. Nem tartozik a szélesebb érdeklődési körömbe. Jó lenne , ha minden hozzászóló előtte kellően tájékozódna. Egy egyszerű termoelem egyik végnek hütése talán azért jó, mert a ezáltal nagyobb termoelektormos feszültség keletkezik. l. kolléga olvasson utána necsak másoknak ajálgassa a könyveket. A tudomány gyökere keserű, de gyümölcse édes."-Apáczai Cseri János mondta. Fenntartom, csakis "izzadsággal"lehet a tudást megszerezni.

Sracok, azt a kepet amit beszurtam a gyertyas akarmivel kapcsolatben, az egy aprilisi vicc.. Adobe Photoshop-ban dolgoztam meg.
Latom, hogy heves vitakat valtott ki.
Ez nem is rossz dolog mert legalabb van tema.
Szerintem a tisztelt kozboli otletet vegyuk figyelembe_Gyerekek mostmár kitárgyaltuk a különböző,"NASA technológiákat"is,nem lehetne,egy két gyakorlati kapcsolás is napvilágot látna?Mondjuk konkrét alkalmazások,tekercsadatokkal megvalósitási értékekkel.Esetleg képekkel... Az sem baj ha tranyós erősítős változat,mert a téma címébe belefér..._.
Egy igazan erdekes temat dobott fel.
A kerdes az hogy ki kezdi??

Miért nem lapozol vissza az elejére? Elég sok kapcsolás, vagy arra mutató link van. (...meg egy-két izzadságszagú is.)