Nem tudom, ki találta ki ezt a megoldást, de amellett, hogy gányolás, még csak nem is biztos, hogy műxik.
Egyszerűbb, ha meghagyod a hangszóró gyári tekercsét, és illesztő trafót tekercselsz hozzá. Biztos a siker!

Ezermester 1957. január (djvu) 30..31. kép.
1957-ben nem volt bonyolultabb hangszórót tekerni, mint transzformátort. Nemlétező transzformátornak pedig vesztesége sincs.

Félreértesz! Nem az a gányolás, ha hangszórót tekercselsz, hanem a fejhallgatóról letekert huzal hangszóróra tekercselése az! Ezen kívül ezzel az eljárással közel sem biztos, hogy a kíván impedanciát éred el.
Ha hangszó tekercseléssel akarsz célt érni, akkor ki kell számolni a tekercset, és új huzallal megtekercselni.
'57-ben, amikor ez a cikk megjelent az EM-ben, akkor nem úgy lehetett beszerezni az anyagokat, alkatrészeket, mint manapság, így a cikk létjogosultsága abban az időben nem is vitatott.
A '60-as években én is tekercseltem hangszórót, de bevallom, ma már a gyárit szeretem jobban, és hamarabb állok neki egy illesztő trafót tekercselni.

Olvasom a kezdő amatörök problémáit, szinte érzik az izzadság illata. Nagy ellenségünk a nem tudás.........
Hat ez erossen jol van megfogalmazva.

Egy regi emlek kapcsan neztem be a topikba.
Mind regi motoros en is keszitettem detektoros , szuperreakcios vevoket valamikor a hatvanas evek derekan.
Szerencsem volt egy szomszed bacsival aki radio javito volt es igy konnyebben el tudtam sajatittani egyes dolgokat.
Na meg, alkatresz hianyban sem szenvedtem.
Tehat, kis sracok voltunk, jartunk a radio korre.
Szappantartoba szereltuk a kis kozephullamu detektoros vevot (diodas) egy regi 500 pF forgokondival meg a megfelelo tekercsel.
Volt is nagy orom.
A lenyeg az , hogy az emlitett radios bacsitol kaptam egy ruszki nagymeretu germaniumm diodat - biztosan lattal mar ilyent - es azt szereltem be.
Amikor a havereknek mutattam az mondtam, sracok ez egy TIODA ami meg erosit is.
Nagy is volt az irigykedes mer jobban szolt mind a baratoke (jobb volt a fejhalgatom).
Kitunoen fogta a helyi adot.
Termeszetesen egy potenciometert is belevarazsoltam a dobozkaba - fiuk meg erositeni is lehet- bolcskodtem szerenyen.
Evekkel kesobb tanultam meg, hogy mi is az a trioda es az erosites.
En azt hittem, hogy ha beleszerelek egy potmetert mar is kesz az erosito..............

Most akkor el kezdhetek detektoros rádiót építeni, vagy olvassak még el 4-5 szakkönyvet???
Mert ilyen tanácsokat adtatok eddig, - az imént még meg is erősítve, - aztán kiderül, hogy ti szinte minden tudás nélkül építettetek ilyent, és mégis működött.
Vagy ez úgy van, hogy "nektek sikerült, de más még ne kezdjen bele" ...???
Szerintem az az izzadságszagú, aki nem mosakszik... (...meg nagyképű tanácsokat osztogat... )

Ha netán idetéved egy olyan srác, aki most ismerkedne a detektoros rádióval, IGENIS, KEZDJEN BELE!
Ha nem ért, vagy nem tud valamit, kérdezzen! Segítünk, amiben tudunk, és ő ebből fog tanulni.
(...és előbb v. utóbb mi is tanulhatunk tőle...)

Bocsnat, en csak sajat magamra ismertem hirtelen a szoveget olvasvan.
Termeszetesen bele kell kezdeni es kinlodni, izzadni amig sikerul a kis kapcsolas.

Ps. Termeszetesen azert egy egy konyvbe nem art belenezni. Legalabb is ami a rezgokort , allomas kivalasztas, demodulalas illeti stb.

"Ha netán idetéved egy olyan srác, aki most ismerkedne a detektoros rádióval, IGENIS, KEZDJEN BELE!
Ha nem ért, vagy nem tud valamit, kérdezzen!"

Én azt mondom, hogy előtte nem árt valamit tanulni. A többiek is azért mondják ezt szerintem, hogy legyen sikerélmény.
A mai gyerekeknek a sikerélmény nagyon fontos. Ha nem sikerül valami rövid idő alatt, utána már nem érdekli őket. 14 éves gyerekekkel építettem már detektoros rádiót vagy 50 darabot, de azt is nehéz volt elérni, hogy a 8-10 fős csoport ne beszélgessen addig, míg kipróbáljuk a rádiókat (hogy halljunk is valamit).

Tudnotok kell, hogy valamikor a detektoros rádió szájhagyomány útján (is) terjedt. A lakihegyi Kossuth adó idejében pedig, (Budapesten) elég volt egy diódát bekötni a tekercs kivezetéseire, megfogni az egyik kivezetést, és már szólt is, rezgőkör nélkül...
Nincs is azzal semmi baj, ha olvasásra, tanulásra ösztökéljük azokat, akiket megérint a téma, de ne nevezzük izzadságszagúnak a próbálkozásaikat, ne adjunk nagyképű tanácsokat, pláne akkor ne, ha magunk sem vagyunk tisztában valamivel.

Én az első detektorosomnak semmi tudás nélkül álltam neki. Az általános iskola műhelyében vagy 10 ember zsibajában készítettem el az első detektorost. Mindenki abbahagyta amit csinált amikor nagy nehezen elkészültem (nem a rádióépítés a nehéz hanem visszavenni a szerszámokat és alkatrészeket amit ,,elcsórtak,, a többiek). Azután jöhetett az élesztés. Az egyik diák meg is kérdezte hogy mivel élesztem? Élesztővel??? Mondtam neki figyelj! Krokodilcsipesz a konnektor földelésére antennahuzal a radiátorra- holt csend és egy pár perc alatt mindenki fején volt a füles. Lehet hogy mázli volt de lehet hogy ennek így kellet lennie de a Kossuth-on pont az LGT-Szól a rádió volt adásban. A többieknek nagyon tetszett a detektoros és a tanárúr is egy 5-össel díjazta az órai munkám. DE A LÉNYEGET ÉN IS KIEMELEM: [b][u]BÁRKI DETEKTOROST AKAR ÉPÍTENI TEGYE, MERT ÉN IS A SAJÁT SIKEREIMBŐL ÉS KUDARCAIMBÓL TANULTAM A LEGTÖBBET!

Az adók a max. tejesítmény kisugárzása érdekében már igényesebbek az antenna minőségére , típusára és egybekre.

"már igényesebbek... "
Amióta egyáltalán adás létezik, az adók mindig is "igényesek" voltak az antenna minőségére, hiszen a nem megfelelően méretezett antennna a visszaverődő hullámok miatt a saját végfokát tehetné tönkre.

Akit érdekel !A középhullám vételére a következő rezgőköri adatok használhatók: 30 pf-os parazita kapacitást számítva Cv: 9-527pf forgfókondenzátorral párhuzamosan egy 9-27 pf-dos trimmer kondenzátort kötünk, egy 168 uH-is tekerccsel. Ezekkel az értékekkel 510-1620 kH-zes frekvencia tartományt tudunk befogni. Ha kisebb a kapacitás az induktivítás értékét kell nővelni. A RH estén jó ha sávnyújtást használunk: legegyszerűbb, ha két változtaható értékű kapacitást alkalmazunk: egy 10-500 pf körülit és ezzel párhguzamosan egy 10-50 pikofaradosat. Az amatőr sávokra akit érdekel a 80 méteres amatőrsáv vétele a következő rezgőkört ajánlom: 17,5 uH érétkű tekercs, amihez egy 128 pf állandó kapacitást kötünk, sorosan, ennek a szabad végéhez párhuzamosan egy 214 pf -os állandó kapacitást kapcsolunk, egy 10-200 pf értékű forgókondenzátorral. Kár , hogy ide nem tudom lerajzolni, mert sokkal egyszerűbb lenne. A detektort esetleg a tranzisztor bázisát a tekercs melegpontjával kapcsoljuk össze.

Meglepoen reszletes hozzaszolas csak dicserni tudlak.
A problema csak az, hogy a gyerekeknek nem sokat mond a 168 uH-is tekercs vagy, a parhuzamosan kotott trimmer kondi (miert?), parazita kapacitas (?), savnyujtas (?)stb.
En ertettem a dolgokat , de egy kezdonek nem sokat mondanak a fent emlitett szavak.
Oket egyelore az erdekli, hogy, veszel egy 30mmm atmeroju muanyag csovet tekersz ra 120 menetet 0.5-os drotbol ez a rezgokori tekercs lesz evel parhuzamosan kotod a kondit meg a trimmert (a trimmert igy meg ugy csavarod) utanna egy germanium dioda , testfele egy kondi , hogy a maradek Rf jelt levagja utanna egy nagy impedanciaju fejhalgato vagy egy egy tranzisztoros kis erosito stb.
Estleg egy ket egyszerusitett egyenlet amelyel ki tudja szamolni egy ismert kapacitasu forgokondi etekevel az atfogott savot.
Egy szoban egy gyakorlati megoldas kell szamukra, olyan szinten amit egybol megertenek.
Ne ertsel fere nem b..ni akarlak csak itt szovegelek mert van egy kis idom.
Egy rajz igen csak sokat mondana.

Egy detektoros vevokeszulek:

Kép: Hivatkozás

Itt meg egyszep peldany lathato kosarfenek tekercsekkel igazi kristalyal:

Kép: Hivatkozás

A kosarfenek tekercsek keszitesi modjat (egyebeket is) szepen leirja a "Felisztak - Egyszeru Radioalkatreszek Keszitese - Muszaki Konyvkiado Budapest 1963" cimu kis konyvecske.
Talan meg konyvtarakban fellelheto meg.

Ilyen fejhallgatóm van!
(Csak már nem eredeti a zsinórja..)

Crystal Receivers with AF-amplifier:

Bővebben: Link

Ma neztem meg a kapcsolasi rajzokat.
Erdekessege a kapcsolasoknak az , hogy a helyi ado tereroseget egy kulon tekercsel hasznositja mind tapforras a tranzisztoros erosito mukodtetesere.
A helyi ado altal sugarzott frekvenciara hangolva a rezgokort - a tekercs kapcsain megjeleno feszultseg maximalis erteket vesz fel (az induktiv ellenallas (XL) egynlo lesz a a forgokondi kapacitiv ellenallasaval (Xc) = Rezonanciaval)
Ez a feszultesg a diodan meg esik es igy a simito kondin kb. 900 mV feszulteg jelenik meg amely elegendo a germanium tranzisztorok mukodtetesere.
Nem ujszeru a dolog, a kapcsolasi rajzokon lathatoan kulonbozo megoldasokat dolgoztak ki az evek soran.

Elkalandoztam az oldalon is egy kicsit:
Bővebben: Link
Erdekes megoldastsokat kozol kulonbozo silicium alapu diodak alkalmazasa esetre.
Mivel a szilicium diodak nyitofeszultsege nagyobb mind a gernanium diodae _igy a detektalt jel szintje nagymertekben csokkenne _ezert egy kulon kis tapforrassal elofeszitik nyito iranyban.
Igy nagymertekben megnovekszik a demodulalasi erzekenyseg.
Nem ujdonsag mer komoly gyari szuperheterodin vevokben is alkalmaztak valamikor ezt a technikai fogast.
Egyre nehezebben lehet germanium diodahoz jutni.
Az oldalon kozolt kapcsolasokkal ezt a nehezseget at lehet hidalni egyszeruen.
Jobban elkalandozva az oldalon URH vevokeszulekek valamint kethullamhoszra tervezett kapcsolasi rajzok is lathatoak.
Egyszeru PVC csore keszitett tekercsek menetszamat az alabbi online programmal lehet meghatarozni:

Bővebben: Link
A program az alabbi egynletet alkalmazza_egy masik topikba szurtam be a kerdeses szamitast - nem radios dologrol volt szo de erzekelteti a szamitasi menetet:

Mar erossen belejottem a detektoros oldal nezegetesebe.
Most latom, hogy ferritmagos kivitelu tekercsekkel is ad kapcsolasi rajzot.
Nemtudom, hogy mostanaban lehet e szerezni litze sodratot.
Ettol fuggetlenul az akabbi linken sok kerdesre kap valaszt egy kezdo Detektoros RADIO -os:

Bővebben: Link
Tobbek kozott a ferritmagos tekercs szamitasat is!!
Az oldalon erdemes korbenezni egy kicsit mert megeri.
Az esetleges erdeklodonek ajanlom a

Magyari Bela - Radotechnikai Szebkonyv - Muszaki Konyvkiado 1975
-os peldanyat amelyben amatorszinten elmagyarazza a kulonbozo hullamhoszu tekercseket.

Hmm. egy igencsak erdekes kapcsolast fedeztem fel amelyben a demodulalast egy elektroncsovel oldja meg.

Bővebben: Link
Gyakorlatilag akarmilyen radiobol kiszedett demodulator cso megfelel a celnak. Nem muszaly a kapcsolasi rajzon lathato EAA91-es csovet alkalmazni.
Helyette egy EABC 80 vagy hasonlo is megfelene.
Szerintem egy csoves detektoros radiotol a baratok kifekudnenek az irigysegtol.

Talan meg a trioda reszet is fel lehetne hasznalni mind fejhalgato erosito kisfeszultsegen.
De ezt a kerdest a "csovesek" megmondjak.

Ha a kezdő amatöröknek nehézséget okozna, hogy uh-riben adtam meg a tekercs adtatokat, Edgár kollegánk nagyon szépen pótolta a tekercs adtainak kiszámítását. Most már nem probléma átszámítani, léteznek induktivitást számító programok, amellyel még egy kezdők is könnyen boldogulnak. Használható a hozzászólásában megadott egyszerű képlet, de vannak más gyakorlati képletek is. Én itt javasolom a következő képlet használatát is. L= D (négyzet).N(négyzet), osztva 100l+45D-vel. Ahol a D a tekercs átmérője cm-ben, N a menetek száma, l a menetek hossza cm-ben, az egyrétegű hengeres tekercsekhez KH-ra 0,3-0,5 mm, míg rövidhullámmra 0,8-1,5 mm átmérőjű email szigetelésű rézhuzalt javasolok. KH-mon megemlítem legjobb eredményt a litze huzallal érünk el.

munkacsy, ezekkel a tekercsekkel ugy van, hogy at kell tanulmanyozni oket (altalanosa mondom nem neked).
Leglabb is egy parhuzamos rezgokor razonancia frekvenciajat ki kell tudni szamitani.
Vagy egy adott kapacitas etekre es ismert frekvenciara meghatarozni az induktivitast.
Ezek szepen le vannak irva a magyar szakirodalomban.
csak kel venn a faradsagot es belenezni.
Egy ket szamolas, ez ma mar nem gond mert van zsebszamologep, es mindjart kitisztulnak a dolgok a kezdo amator fejeben.
Csak kell venni a faradsagot es egy kicsit korbenezni.
Szemelyszerint szeretek valaszolgatni (amikor ram jon), probalom egyszeruen erthetoen elmagyarazni a dolgoka sok rajzal, egyenletekkel egybekotve gyakorlati peldan keresztul megmagyarazva.
A legegyszerubb bedobni egy bemasolt egyenletet (nem neked szol).
Na fiam itt van boldogulj.
A kezdo egybol rosszul lesz mert (meg) nem tudja, hogy milyen ertekrendben adja meg az egyenletben az ertekeket.
Osze vissza szamol es olyan eredmenyek jonnek ki , hogy attol hanyat lehet esni.
Az esetek tobbsegeben el is megy a kedve.
A fentiekert szoktam levezetni a dolgokat.
Ez viszont sok idot emeszt fel.
Rajzokat kesziteni, egyenleteket megszerkeszteni, nezzen is ki valahogy stb..
Van amikor ram jon es szivesen elkeszitem.

Kozben egy kicsit gondolkodtam _korbeneztem a csoves detektoros radion. Nem is butasag.
Egyenesen erdekes lenne a megoldas.
A EABC 80-as vagy hasonlo csovel nem jonne ki a lepes, szoval a dioda reszevel igen de nem lehetne alkalmazni a trioda reszet mert kozos a katod.
Viszont marad az EABC80 vagy EBF89 stb. mind demodulator es meg egy dupla trioda ECC85 -83 -82 stb. amelyeket regi radiokbol kilehet banyaszni.
A triodabol lehet egy eloerosito fokozatot + hangero + hangszin es egy vegfokozatot kesziteni , termeszetesen torpe feszultsegen (24 -30 v).
Vagy az egyik triodat RF eloerositokent alkalmazni (linearis semmi tekercs) - az EABC es a masik trioda fel mind fejhalgato erosito direkt kotve kimeno trafo nelkul az anodkorbe vagy egy csatolo kondin kersztul.
De ez mer egy egyenes vevo lenn igy.
Igy mar a radio mukodne (gondolom itt magamban).

Egy kicsit keresgeltem a nagyvilagban.
Hat kaptam is egy forumot amely targyalja az ugymond csoves detektoros radiot.
Mar gondoltam itt magamban, hogy milyen jo otletem tamadt, ittam is ra egyet de latom hiaba.
Kozben a nagyvilagban mar leragott csont.
Igaz a sracok trafot tettek a csovek koze (impedancia illesztes), en meg RC-vel akartam megoldani es nagyob anodfeszultseget alkalmaznak.

Pontosan mar nem emlekszem a mukodesi elmeletere csak anyit, hogy a viszacsatolassal lehetett bealitani az erzekenyseget, kozben demodulal es erosit is a cso.
Mas csovet is lehet alkalmazni!!
Habar a kepen lathato cso egy RF tetroda ha nem tevedek.
A pasas pont ezt alkalmazta a vevoben mert volt neki.
Na ez rovid volt_pedig tudtam valamikor a mukodeset es epitettem is.
Egy link ahol a rezgokor szamitasat targyalja:
Bővebben: Link
Igaz nem targyalja a megcsapolas kerdeset a tekercsen habar az egy erdekes es nehez tema_ezert kerulik is.

Lenyegeben impedanciaillesztesrol van szo amikor a tekercs megvan csapolva.
Sokkal nagyobb a hangero a halgatoban amikor a dioda egy megcsapolason keresztul csatlakozik a rezgokorre.
A dioda bemeneti ellenallasa terhelne a rezgokort s igy az azon megjeleno rezonancia feszultseg kissebb lenne.
Az antennaval is ez a helyzet.
Ezert lathato egyes kapcsolasokban , hogy az antenna
csuszoerintkezosen csatlakozik a tekercshez (reosztatszeruen).
Ezek szamitasa elegge bonyolult (Y parameterek bevezetese, antenna impedancia... stb.) ugy, hogy elnapolom egyelore.
Egy PDF file:
Bővebben: Link
Egyszeru Home Made radiot targyal.
A file vegen lathato a mukodese a radionak:
Kép: Hivatkozás
A kepen lathatoan az ado amely modulalva van egy akarmilyen hangfrekvencies jellel.
Az ado antennajabol kilepo jelen lathato a hordozo es a modulalo frekvenvia kevereke (amplitudo mod.).
Ezt a vevo oldalon vesszuk a rezonaniaba hozott rezgokorrel.
A dioda egyeniranyitja (demodulalas) es a vegen vissza kapjuk a modulalo jelt.
A maradek hordozo frekvenciat a dioda utan a testfele kotott par nanos kondival szuntetik meg (ez nincs a kepen).


Sok szep .........es kapcsolasi rajz:
Bővebben: Link

My Most Popular Crystal Radio Circuits
Bővebben: Link
Sok erdekes detektoros radio megoldas.
Keretantenna, hullamcsapda alkalmazasa, mutualis induktivitas alkalmazasa stb.

Most gondolkoztam egy nagyot itt hirtelen.
A csoves Crystal Radiot meg lehet csinalni az EABC 80-al is.
En a rajz lattan ahol ket dioda volt bekotve parhuzamosan mind az lebegett elottem es megtevesztett.
Tehat, az EABC80 -bol (vagy hasonlo cso) az egyik diodat alkalmazni amelyiknek a katodja kulon van es a trioda meg mind fejhalgato erosito.
Meg gondolkodom a tema felett.
Igy mar mukodne a radio, csak kell keresni valakit aki megcsinalja.

Mindenképp említésre méltó a csöves detektoros rádió, - mint műszaki megoldás, - de a kristály detektorosba nem fér bele.
Nem fér bele két okból:
1. A kristály feladatát elektroncső látja el.
2. Külső tápforrást igényel.

Ha már külső energia, akkor a gyertyás megoldás szebb, mert csak egy égő gyertya kell, nem pedig áramforrás.

Ugy van, egy magoldas.
A gyertya helyet akkor inkabb dioda.

Azaz, germánium dióda.

Milyen égő gyertyára gondolsz? Nekem itt a cső szóba hozatalával az jutott eszembe hogy gyertya fűti a csövet elektromos áram helyett. Hozzáteszem még azt is hogy van egy illesztőtrafóm egy sokol rádióból. Annak melyik kivezetéseit használjam a detektoroshoz illsztőtrafónak? Megoldható a trafóhoz a hangszórója is.

Igy nez ki a gyertyas radio:

A kepen nem latszik a serleg amivel a teketcset lefedik.
A felso tekercset a gyertya melegiti ez aramot termel es uzemelteti a csovet.

"A felso tekercset a gyertya melegiti ez aramot termel"

Melyik is az a fizikai jelenség, aminek eredményeképpen ez létrejön?
(Egy tekercs melegítésére tudomásom szerint csak az ellenállása változik, meg a hőtágulás miatt az induktivitása egy kicsit, de nem tudok olyan jelenséget, amely hő hatására feszültséget hozna létre benne.
Hangulatosnak, hangulatos...)

Nem kaptam meg a Sokol radio rajzat de hasonlit a kepen lathatora. Remelem, hogy jol jelotem ki a trafokat.
Van benne egy fazisfordito T1 es egy kimeno T2 trafo'
A kimeno nem igazan felel meg, esetleg a fazisfordito trafoval probald meg T1 mert annak a primer impedanciaja elegge nagy es remelhetoleg nem terheli be tulsagosan a dioda utan az AF jelt.
A neten kaptam megoldast de ott egy 100k / 200 omhos trafot alkalmaz. igy mar egy kicsit mas.
Hat ez a te esetedben nem igazan jon be.

Bővebben: Link