Nekem pdf? Ki küldte, mikor?
Egyébként csak arra akartam célozni, hogy az max. indukció egy paraméter, de vizsgálni kell, hogy a szükséges rézkeresztmetszet ráfér-e a feritre (max 40-50% réz-kitöltési tényezővel) az effektív áramokat és megengedet áramsürűséget (7-8A/mm2 ?) figyelembe véve. Meg azt, hogy hegesztő inverter nem hagyományos erőátviteli eszköz, itt még az ellenütemü megoldásnál is csak 70% körül van a primer tekercs áram kitöltési tényezője, a két szekunder tekercsnek pedig egyenként 35% körüli Ennek megfelelően nagyobb efektív áram terheli mintha közel 100% lenne a kitöltési tényző és ezért kisebb is a teljesítménye. A forward kapcsolás anyival roszabb ebben a tekintetben, hogy ott a primer tekercs áramának is 35-40% os a kitöltési tényezője, de a szekundernél ugyanaz.
Üdv: P István

A kis feledékeny... ott van a 21. oldalon.
Ferrit application EPCOS cimmel!

Erdgab-tól kérdezném, hogy ugye a 13. oldalon mutatott egy MK300-as készüléket. A fotókon kívül esetleg tud róla még valamit?

Jut eszembe! Remélem P_I, TE is megnézed a szóban forgó rajzot. Kíváncsian várom hozzászólásod az oroszok áramelosztási ötletével kapcsoltban! :yes:

Este majd megnézem, addig is egy pár gép rajza:
Bővebben: Link
Most éppen kaptam kölcsön egy 16 kg-os guriga 0,16mm-es huzalt és le kell tekernem belőle 60-70 dekát. Mert reggel vissza kel vigyem.

Sajnos,nincs más adatom,pedig bújom a netet és mindent összegyűjtök amit találok.

Hát igen... én is ősemberi ösztönnel gyűjtögetek

Minden témabelitől kérdezem. Egy irányadó rajzon aktív PFC-vel ellátott inverteres hegesztőt láttam. Gyakorlatilag jogos a PFC használata, mivel a kapacitív terhelésű primer egyenirányítón jókora áramimpulzusok vannak üzemközben. Kinek milyen tapasztalata van erről? Én azt tapasztaltam, hogy 25A-es automata már igazán rezeg 16-18A-nál (lágyvasas műszerrel). Tehát nem igazán tudjuk kihasználni a 25A-es automatát. 16A-es automatánál még rosszabb a helyzet.

Megnézem az EPCOS doksit és abban a következő van:
"In the calculation of power capacities the following conditions were also applied:
– The application area for flyback converters was restricted to f <150 kHz.
– The power specifications for N49 should be read as applicable to DC/DC (quasi) resonance
converters (single-ended forward operation).
– The maximum flux densities were defined as follows:
For flyback converters: ∆B ≤200 mT (∆B ≤50 mT for material N49)
For push-pull converters: ∆B ≤400 mT."
Abből az következik hogy (+-) 200 mT-val számolnak nem 100 mT-val, meg jó minőségű, szinte ideális tekercsel számolnak.
amúgy az interpoláció helyes, ha 200 mT-val számolunk.

De találtam mást is benne:
"In order to calculate the transmissible power, the following relationship is used (transformer with two
equal windings):
P trans = C ∆B fA e ⋅ A N ⋅ j
where C is a coefficient characterizing the converter topolgy1), i.e.
C = 1: push-pull converter
C = 0.71: single-ended converter ---> Forward!
C = 0.62: flyback converter"
Ebben is azt állítják, hogy 1/0.71 = 1.4 az ellenütemű és a forward kapcsolás közötti teljesítménykülönbség. Nem kétszeres.

Az oroszok sokszor zseniálisak, csak néha követhetetlen bonyolultságú kapcsolásokat készítenek.
Az lehet az értelme ennek az árammegosztásnak, hogy sok diódát kapcsolnak párhuzamosan amelyeknek nagy a hőellenállása. És enélkül a legkisebb nyitófeszültségű dióda nagyobb áramot vesz magára és egyre melegebb lesz a többinél ami hatására még nagyobb áram esik rá és megfut. A korszerű nagy teljesítményű diódáknál ez kevésé lép fel ha közös hűtőbordán vannak.
Üdv: P István

Az orosz áramelosztási módhoz még volna egy beszólásom. Mégpedig az, hogy ugye ismert dolog az AC és DC tekercs ellenállás. Ha a szekunder tekercset úgy osztod meg, hogy minden diódára egyenlő számú elemi szál jut, és a szálak összege kiteszi a szükséges mennyiséget, akkor elvileg az egy diódára jutó tekercs ellenállás a növekvő diódaáram esetén feszültség csökkenéssel reagál, valamelyest ellenkompenzálva, amellett, hogy a dióda belső ellenállása is ebbe az irányba tereli az árameloszlást, persze megfelelő hűtés kell. Persze alapfeltételként áll, hogy az elemi szálak zománcozottak és ezáltal diódánkénti tekercsek elkülönülnek egymástól, de az összáram mégis megva

Nem tudom hogy hány gépnek mérted az áramfelvételét,mármint ilyen házilag készült gépnek?Én c sak azt látom hogy elméletben nagyon jók vagytok,csak a gyakorlat.Én már a hetediket készítem,és mérések alapján ,nekem nem kellett 160-A kimenethez,be 10-A per.Az lehet hogy számoltok,hogy ennyinek meg annyinak kell kijönni hogy ekkora teljesítmény kijöjjön a gyakorlat más.Mutasson már valaki egy működő készüléket.Az se igaz hogy 160A-kimenethez 25A -be kell.Ez nem igaz. Csak az elkészült készüléket preciz elkészitésén fúgg.
Kérdezzétek erdgrabot.

Kedves dara!
Akkor te közel állsz az örökmozgó megvalósításához:
kevesebb mint 230V*10A=2300W-ból állítasz elő 26V*160A=4160W-ot...
Üdv: P István

Elnézést, hogy a zsenit zavarom, de úgy látom az olvasható írás nem az erőssége. Továbbá, ha valaki úgymond utánépít egy kész berendezést, ahhoz nem kell nagy elméleti tudás, csak sok pénz. Ha valaki csak úgy nekiül és megszüli a készüléket előzetes elméleti számítások nélkül, és bekapcsolás után jól működik, na az a zseni. Amúgy körül kellene nézni a háza táján, neme cserélni kéne a műszerét pontosabbra, esetleg összesült az automatája...
De tényleg erdgab mit is szól ehez?

http://nexor.electrik.org/svarka/barmaley/

Sziasztok! Hegesztős témában még nem vagyok ott, viszont működik itt egy-két 0,8 - 1,6 kw os swps tápom, így érdeklődök ebben a témában is. Hogyan szabályozzátok be az eső jelleget? Kitöltési tényezőt húzza össze ha ívet fogtok? Vagy esetleg maga a trafó eső jellegű? Vagy erre valami extra bonyolult rendszer kell és kb ne is próbáljam megérteni? A segítséget előre is köszi szépen! Üdv mindenkinek

Szervusz!
Igen, az itt tárgyalt kapcsolások a kitöltési tényzővel szabályozzák a hegesztő áramot.
Nem túl bonyolultak, ha megézel párat, azt látod, hogy egy áramváltón keresztűl csatolnak vissza a PWM vezérlőre. Igazából nagyon egyszerű elv, a bonyolultabb kapcsolások az extra szolgáltatások miatt vannak, pl. leragadásvédelem. A trafónak kis szórásunak kell lennie, nem eső karakterisztikájunak!
Üdv: P István

Nem vagyok zseni,helyesírási tudásommal se hencegek,én csak arra céloztam hogy a tervezők sem úgy készítenek hegesztőt hogy lerajzolják és küldik sorozatgyártásba.De még úgy se hogy egymás között megbeszélik hogy ez így jó,mehet a futószalagra.Megépítik, mérik,tesztelik,találnak egy rakás hibát,mert ugye a rajz alapján működni kéne,de gyakorlatban.Nagyfrekis kapcsolásoknál a topológia számít.Én is csináltam már olyan elrendezést mint a gyári mégsem lett jó.Egy vezeték rossz helyen és már nem is működik.Ezzel csak azt akarom mondani építsetek,mérjétek meg,és a mérési tapasztalatokat mondjátok el.Egyébként én nem kész rajz alapján készítettem a hegesztőket.Na most olvasható?

Igen, így már oké!
Nos, az a tény, hogy mi itt írogatunk egymásnak, leginkább abból ered, hogy az embernek kevés az ideje, és még kevesebb a pénze és emiatt akar sajátkezűleg építeni. Tehát igyekszünk minél több elméleti és gyakorlati tapasztalatot megosztani egymással, hogy azt már a másik félnek ne kelljen kísérletezni, vagy esetleg kevesebb pénzbeni veszteség árán jusson el a célig. Vagyis nem csak vaktöltényt pufogtatunk. Sokszor félreteszem a ...éves szakmai tapasztalataimat, mert igen is érdekel, hogy kinek mi a véleménye az adott dologról, de csak akkor, ha azt alá is tudja támasztani ésszerű magyarázattal. Több szem többet lát. Több ész több tudás.

De ugye nem gondoltad komolyan, hogy egy 10A-s automatáról TE hegesztel 160A-rel! Mert, hát az már nem e-világi. :no:

Elgondolkodtam P_I azon véleményén amit én is osztok, hogy a legtöbb energiát a maximális kitöltés mellett lehet kifacsarni a ferritből. Nos, elkaptam egy érdekes elképzelést (melléklet). Alapötletnek jó. Vagyis a szekunder szabályzásról van szó. Értelem szerűen bonyolultabb kissé, mint az eddigi rajzok többsége. Kíváncsi vagyok, P_I mit szól ehhez a megoldáshoz?

Na jó mivel egy lakatfogóm van csak az egyik áramot tudom mérni.A hegesztési áram mikor 3.25-ös pálcával hegesztek 150-A per,ezzel az árammal át tudom égetni a nyolcas anyagot..Nem jól mér a lakatfogó?A z automatám 16-A-ros .Megy a hüttő,tv,számítógép,meg egyéb dolgok,és mikor próbálok nem mondom az asszonynak hogy kapcsolj ki mindent.Nem lehet eltalálni egy jó hatásfokot házi készitésű készüéknél?Méréseim alapján én is meglepödtem,mert egyböl a hatásfokot számoltam.Ez jött ki.Egyébként több gyári készüléket mértem és ezek az áramfelvételeket mértem.
Be 16-a per ki 150-stabilan tartotta.Mármint folyamatosan hegesztettek vele.Nem lehet egy házi készüléknél egy jó hatásfokot eltalálni?Ez csak a tervezők erénye?

Lehet ezen is spekulálni, csak ide is kell egy újabb ferrit, bár ez lehet kicsi is ha itt feljebb megyünk a frekvenciával, kisebb feszültségre van gyors és kis ellenállású FET.
Üdv.

Csak két megjegyzés:
- Lakatfogós műszerrel mérni 30-40 kHz-es és felharmonikusai összetevőt tartalmazó áramot, nem biztos hogy pontos eredményhez vezet.
- A kismegszakítók 1-2 percig a névleges áram 1,5 szeresét képesek elviselni, ez 16-os megszakítónál 25A körül van és ennyi idő után már lehet, pálcát kell cserélni. rövidebb ideig 3-5-szörös áramot is elviselni, speciális kismegszakítóval még többet is: Bővebben: Link (és ezen ne nyissunk vitát, mert történetesen egy áramszolgáltatónál dolgozom) ezért szakaszos üzem esetén a 16A-es kismegszakítóval el lehet boldogulni nagyobb áramfelvételű készülékekkel is.
Üdv: P István

Az új ferritet hová szánod? A majdnem teljes kitöltésű négyszög jelű főtrafóból kihozzuk a maximumot, a neki legmegfelelőbb frekin. Én azért lovagolok az ETD59-en mivel ez van itthon. De a kisfeszültségű részen magasabb frekvenciát használva, gyűrűmagot is használhatunk ami direkt fojtó célra készül alacsony AL értékkel. Szerintem. Szerinted?

R7-et hogyan kiviteleznéd?

Még nem számoltam semmit. De a tapasztalatom azt súgja, hogy először réz lemezzel próbálkoznék. A keresztmetszet elegendő legyen. Aztán lehet a hosszával variálni, de hangsújozom, hogy még nem kalkuláltam rá semmit!!!

Tudom tudom... Már megint a réz lemez. De ha egyszer az olyan jó. És van egy kevés a háznál. Ja, és alacsonyan tatható az indukciós értéke.

Én is azt akarok majd rendelni egy tekercselők boltjában,feltéve ha tudnak szerezni és nem csak kilóra mint a zománchuzalt.

Arra amire Te az alacsony AL értékű gyűrűmagot szánod, de ezzel a következő problémáim vannak:
- Az alacsony AL értékékű gyűrűmagok igazából porvasmagok (Iron Powder) és nem ferritek ami egyfelől jó mert nagyobb indukciót viselnek el, másrészt viszont kisebb frekvenciára jók, de lehet hogy nem nagy probléma mert a rajta átfolyó áram nagy része egyenáram.
- 200A-es 20-50uH fojtóhoz elég nagy gyűrű kell , hogy ne telítsen be és a szükséges keresztmetszetű huzal is ráférjen. Ezt sem könnyű beszerezni.
Ha meg már van ETD59-ed, először azzal kalkulálnék, hogy elég-e fojtónak.
Üdv.

50 Hz-en mérni és 40 kHz-en nem ugyan az, még körül belül sem. Igaza van p istvan-nak. Szerintem erre te nem is gondoltál, de aki benne van az ilyen elektronikai témában azoknak bevillan azonnal (vagy nem, csak amikor nem stimmelnek, gyanúsan jók vagy rosszak a számítási eredmények ). A lakatfogó doksijában benne van, meddig is tud mérni (frekvencia maximum). Persze utána is mutat, csak nem a valóságot. Pufferelve kisimítva már meg lehetne mérni vele. Így viszont, ahogyan az inverterekben használják, tulajdon képpen pozitív irányban eltolt váltakozó feszültségről beszélhetünk, aminek a nulla pontját eltoltuk 50 %-al.

Más ! Találtam egy mindenkit érintő, ezzel összefüggő (freki) kérdést. Már nem most, de csak most van időm leírni. Valóban nem tanácsos emelni a frekvenciát a jelenlegi használatos inverter típusoknál, mivel valójában váltakozó feszültség megy ki a kábelen. Ez ugye azért érdekes, mert nem elég a trafót és környékét felvértezni litze huzalallal, hanem elvileg végig annak kell lennie mind a testnek, mind a plusznak. Ez a tény csak a múltkori frekvencia vita után esett le nekem is (annak ellenére, hogy azonnal tudnom kellett volna). De valahogy simán benéztem, egyszerűen nem tűnt fel. Pedig ott volt végig az orrom előtt. Az új álláspontom max 50 kHz. Ez alól legfeljebb egy Zerocross által feszegetett inverter + szekunder oldali szabályozás lehet kivétel, mert itt csak az inverteres részen jelentős a freki (amennyiben pufferelt).

Én azon agyaltam már többet, hogy a kimeneti oldalon mi lenne egy esetleges puffereléssel. A szabályzást ki kellene egészíteni egy megfelelően beállított merededekségű visszacsatolással a vezérlőre. A maximális kimeneti áram továbbra is az eddigi primer oldalon kerülne beállításra az áram érzékelő trafóról, a szekunder oldalon pedig egy sima inverteres feszültségszabályzás lenne, de jóval kisebb meredekséggel. (tehát mind a két szabályozást kapja a vezérlő, és vagy az egyik hat, vagy a másik, vagy mindkettő, a körülményektől függően) A gyújtófeszt külön segédtápra bíznám. A dolog szépséghibája, hogy a gyújtófesz és a teljesítmény kimenet csak egy újabb p/n átmenettel választható le, ami ugye + alkatrészköltség és + disszipáció, a hatásfok csökkenésről nem is beszélve (és persze + hő és + hűtés ) Na mindegy, csak elméleti szinten foglakoztam a dologgal, de érdekelnének a felvetések. Hozzáfűznék anyit, hogy két bazi nagy 12V-os akksival (24V) simán megy a hegesztés, ha ívet tudsz fogni. Tehát a bepufferelt energia nem gond. A pufferkondik annál inkább, és a költség tényezője is nagy a megoldásnak. Viszont hatásosabban ér az áram a kábelek végére, mert szinte megszűnik a nagyfrekis vezeték hatás.

Nézd meg ezeket, érdekes megoldások találhatók bennük. Engemet leginkább a LED-es V/A kijelzője foglalkoztat, hogy hogyan lehetne berakni a nagyobb (Maci) hegesztőbe.