A cím önmagáért beszél.
Az első kérdés (nyitókérdés) az lenne amivel most szembesültem.
Van egy távirányítóm egy vevőm amihez készítettem egy AVR-es szabályzót amire rá tudok kötni egy motort.
Ez szép és jó, de hogy lesz ebből működő értékes dolog?

Egy kis magnóból kiszerelt elektromotort szereltem rá, de nincs tippem hogyan lehetne megoldani, hogy legalább egy kisebb autót (amiből a legnagyobb súly a 4db ceruzaelem) elbírjon.

Vagyis az áttételek.
Láttam pl olyan oldalt ahol pár itthon megtalálható dologból (kukapok, pár csavar, lemez) egy profi kis szélmérőt készítettek.
Szóval van valakinek ötlete merre lehetne elindulni?

A legegyszerűbb megoldást a játékok kínálják.

Az építőjátékok (LEGO Technik) készletekben készen vannak az áttétel elemek, a befogásukhoz szügséges rögzítők, motorok. Érzékelőket is árulnak, de nagyon drágák, érdemesebb sajátot építeni.

A megúnt játékokból sok felhasználható mechanikus elem kiszerelhető.

Egy kicsit drágább megoldást a modellek nyújtanak. A modellboltokban sokféle hajtáselemet kaphatsz.

Pont ez a probléma, hogy vagy nem kompatibilisek sehogy sem. (a nyomtatóban találtam fogaskerekeket, de sehogy sem tudtam megfelelően ráfogatni arra a kis tengelyre).
Vagy nagyon drágák. (lásd lego)

Kínomban parafadugókkal is próbálkoztam

Innen Össze tudsz rakni egy akkora áttételt, hogy menjen síkon, de szerintem ezek a kis magnó motorok nagyon gyengék, és a tengelyük is rövid. A fogaskerekek tengelye lehet pl bicikliküllő, az áttételek 2 lemezlap között meg is állnak. Azt lyukasztani is könnyű. Csak az a baj, hogy maguknak az áttételeknek is lesz súrlódása... "Fogaskereket" régebben úgy gyártottam, hogy egy fakorong élébe drótokat szúrtam, és ha 2 ilyen korong forgástengelye merőleges volt egymásra, nagyjából forgatta egyik a másikat. De ennek sok értelme nincs, fogaskereket jobb venni
A szíjhajtással is az a baj, hogy ha elég szoros az "ékszíj" ahhoz, hogy ne forogjanak el a tárcsák, annyira összeszorítja a tengelyt a persellyel, hogy alig bírja forgatni.
A tengely és a fogaskerék közti átmérőkülönbségre elkezdesz rá celluxot/szigetelőszalagot tekerni, szépen szorosan, és ha jó az átmérő, kap egy KIS pillanatragasztót.
Vagy csigahajtás.

Köszönöm pont ilyen ötletekre vártam.
Holnap átolvasom és talán sikerül is csinálnom valamit.

Régen volt egy autóm. Még lemezből volt, nem műanyagból. Arra tettem egy motort egy ékszíjjal. Olyan jól ment, hogy egy kilós súlyt is lebírt a hátán. Pedig tényleg csak egy kis motor volt. Azzal játszottunk vele az iskolában, hogy utánakötöttünk mindenféle dolgot és azt húzta el. Nagyon jó volt. Utána fejleszteni akartam, de rosszul sült el a dolog és nem tudtam visszaállítani az eredeti állapotot. Azóta sem tudtam olyan autót csinálni, pedig több módszerrel próbálkoztam. Hiába az erős motor, ha nincs megfelelő áttétel hozzá. Én is kíváncsi vagyok, hogy milyen megoldással lehet különféle áttételeket házilag összehozni.

Üdv!
Még régen én is csináltam magnó motorból autót. Én úgy csináltam, hogy a motoron rajt hagytam a gyári ékszíj tárcsát, a kerekeket pedig vastag fából csináltam: keresztbe elvágtam egy "botot" kb 4 ugyanakkora átmérőjűre, és a közepébe kimartam az ékszíj pályát. Az összes kerék szabadon futó volt, a két hátsó kereket hajtotta külön-külön 1-1 motor. Ékszíjnak befőttesgumit használtam. Ezzel az volt a baj, hogy ha laza volt, akkor a fa feltekerte, ha pedig túl szoros, akkor a motor nem bírta.

Egy kérdésem lenne nekem is. Gyakran előfordul, hogy a fogaskerekek belső átmérője kisebb, mint kéne. Ekkor neki szoktam esni fúróval, de 3-ból 2 mindig ferdére sikerül. Úgy szoktam kifúrni, hogy fogok 2 kemény léc darabot, ezeket berakom a satuba, és ezek közé rakom a fogaskereket, így a fogak nem károsodnak. Csak a fúró elég gyakran kitépi, és ilyenkor mar férre. Erre van valakinek trükkje, miként lehetne javítani ezt a 3/2-es arányt?

Szerintem pörgős téma lesz

Állványos fúrógép, és gépi satu használatával. A kézben tartott fúrógéppel nem tudod pontosan megcsinálni.
Üdv.

Azzal valóban több, mint egyszerű lenne. Bár odáig még nem jutottam el, hogy vegyek is, amikor utoljára néztem őket, borsosabbak voltak mint a steak hús.
Bár van itthon egy 20 centis erős fajta fogaslécem, lehet hogy megpróbálok összedobni egy álványt.

Müanyag fúrásához másként kell a fúrót élezni, mint fémhez ( elvileg minden anyagminőséghez más csúcsszög és élszög tartozik )
kicsi info
még egy kicsi

Kösz a linkeket, tanulságosak! (bár még csak beleolvastam, de az élezésről szóló részt alaposan át fogom tanulmányozni)
Amúgy a motorra kerülő fogaskerekekkel szoktam bajban lenni, abból meg csak fémet meg rezet használok. A rezet még viszonylag könnyű kifurni, az acél viszont szivatós dolog.
Pont esedékes volt ma reggel egy réz fogaskerék kifúrása (3mm-ről ~5mm-re). Kipróbáltam egy olyan megoldást, hogy egy 4.5-ös fúróhegyet "le kúposítottam", úgy, hogy a hegye 3 mm-es lett, és a tövéig fokozatosan vastagodik az eredeti 4.5 mm-ig. Így szép finoman fúrja, és úgy-ahogy meg is vezeti a gyári lyuk.
Ezzel a módszerrel épphogycsak egy kicsit lett excenteres, szemmel alig látható forgás közben.

Értelme ugyan nincsen ennek a trükközésnek, de legalább telik vele az idő.
Ha egy már meglévő furatot fúrunk nagyobbra a furat középpontját az első furat adja. Ettől, persze egyáltalán nem biztos, hogy a furat tengelyvonala és a fogaskerék, mondjuk osztókörének tengelyvonala egybe esik egymással.
Vigyázzunk arra a kifejezésre, hogy ”excenteres” mert annak igen határozott jelentése van.
Az excenteres azt jelenti, hogy az egymáshoz képest excenteres átmérők elméleti tengelyvonala párhozamos!
Ez a párhuzamosság „pisztoly” fúróval kizárt, hogy biztosítható legyen.
De hát, nekünk nem hogy párhuzamosnak kell lenni az elméleti tengelyvonalaknak, hanem, egybe kell hogy essenek.

Szia!

Nemtudommilyen vastag volt az a fogaskerék,de elég érdekesen hangzik, hogy lekupósítottad a csigafúrót... Ne feled a csigafuró vágóéle a forgácselvezető ároknál van. Él szallag. Nahmost ha az kuposítod, az az él drasztikusan megváltozik, Nem vágni hanem dörzsölni fogja az anyagot, nagyobb lesz a teljesítményfelvétele. Nemtudom milyen minőségű lett a furat, de biztos hogy a tengelyvonalak nem esnek egybe. Furással, ígyis IT 11-13-as minőségű furatokat lehet csinálin. Oszlopos fúrógépen... de legalábbis álványoson. Kézi fúrógép sajnos erre alkalmatlan. Én ha csak kézi furógép lenne a kezemben, akkor én úgy csinálnám, hogy egy fa tömböt, átfurnék azzal a furattal amit használni szeretnék, ez megvezetné a csigafurót. Keményebb fára gondoltam, hogy ne nyaldossa furás közben a szélét, erre a fa tákolmányra ráerősíteném a fogaskereket.És így próbálnám átfurni, persze megkel nézni a csigafuró keresztélét, mert ha az nagyobb mint akiidunló furat, akkor elő kell fúrni. Ütvefúró módrról átálittani sima furó módra. Azért ezt is érdemes megnézni a gépünkön. És szépen evégezném a fúrást, közepes fordulatszám, nagyon kicsi előtolással. És ami nagyon fontos, mehet neki a hűtőkenő folyadék (olaj). Nem étkezési olaj....
Nagyából enyi. De fogaskerekek szabványos gépelemek, tömeggyártott termékek. Elemi egyenes fogaatú fogaskerekeket, szerintem simán lehet venni. A hajtás megépítése már más kérdés

csigakerék1csigakerék2
Ez is jó trükk, ha van esetleg egy kicsi esztergád otthon. Menetfúróval készít csigakereket, így egy sima csavar a csiga. Magamtól eszembe nem jutott volna

Az a jó hogy mindig odajutunk, hogy kell egy jó megmunkálógép.
De ötletes megoldás. :yes:

Hali!
Hát igen, élesnek nem nevezhető az a fúró amit csináltam. Kb. fél centi vastag réz fogaskerék volt, úgy csikorgott benne, hogy alig bírtam ki! De a lényeg, hogy a fogaskerék alig üt egy kicsit, szemmel alig látható, a rá kapcsolódó fogaskerék sem szorul meg, szóval tényleg elég pontos lett.

A csigafúró éppen „fordítva” kúpos, mint ahogy fórumtársunk kiképezte.
Ott a legnagyobb az átmérője, ahol az anyaggal találkozik.
Éppen azért, hogy kiküszöböljék a felesleges súrlódást.

És egy ilyen csigafúróval szerinted milyen eredményt értem volna el kézi fúróval?! Nem arra mentem, hogy éles legyen, hanem hogy valamennyire meg tudja vezetni, így csökkenteni a furat ferdeségét.

Nem tudom, olvastad a legelső hozzászólásomat?
Bár, nem egy lakatos fórum, de megismétlem.
Hajszára ugyan ezt, csak kevesebb felesleges hőfejlődéssel.
Nem fejtetted ugyan ki, hogy milyen szerszámélezővel alkottál. Feltételezem, hogy kézből köszörülted.
Azt is meg merném kockáztatni, hogy elképzelésed sincsen a csigafúrók élkiképzéséről.

Úgy általában.
A pontossághoz a csigafúrónak köze nincsen.
Ha, telibe fúrsz a furatátmérő nagyobb is lehet, mint a fúró névleges átmérője. Ha kézből köszörülted, meg pláne.
Részben ezért is a kívánt méretre felfúrja az ember előfúrás után. A méret és a felület, hát az olyan, amilyen. Nem kell sokat várni tőle.

Szerintem egy állványos fúrógéppel is megoldható, mondjuk nekem van esztergám


Na ez viccces, amúgy kíváncsi lennék mivel köszörülted ki a hátszöget? Meg milyen súrlódás, ahol anyag van ott forgácsol, ahol nincs ott meg hát ...
Azért érdekes, mondjuk akkor lehetne egy ütőkés és úgy, hogy az anyag közepe megmaradjon hátha jó lesz valamire.
Egy képet vagy rajzot nem tudsz fel tenni?

Hagyjuk! Nem érdekes.
Ahogy látom nálad az alapok hiányoznak.

Nekem ugyan nem szükséges, de terád rád ér. Használd a „guglit”.
A következő idézetet a következő helyen megtalálod.

Bővebben: Link

Az idézet, pedig így szól:


A varázsszó a következő: csigafúró élszögei

Zoltán! (wg_kezdo)

A probléma egyszerű is, meg nem is. Megfelelő szerszámokkal egyszerű. Nélkülük, meg elfogadható minőségben nagyon esetleges az eredmény.
A fogaskerék problémával kapcsolatban.
Ha, van eszterga, vagy hasonló szerkezet a dolog a következőképpen.
Befogja az ember a fogaskereket a befogóba (általában tokmány) és tesz a furatba egy tengelyt, ami lehet az eredetije is. Lassan megforgatja és már látja is, hogy mennyire szalad a tengely.
Ha nem, innen már fantázia kérdése, hogy hogyan tovább. Többszöri ki-be fogás és ismételt forgatás.
Esetleg a késtartóba egy műanyag darab, amivel próbálja finoman nyomni a tengelyt, miközben lassan forog a munkadarab. Ha kész, meghúzni a tokmányt. Tengely ki és mehet a fúrás.

Asztali fúrógéppel.
Be kell fogni a tokmányba egy pontozó szerű dolgot. A lényeg, hogy jól fusson.
Ezzel lehet központosítani a furatot. A lényeg, hogy legyen a fogaskeréknek egy síkja, ami derékszögben van a furat elméleti tengelyvonalával. Ennek a síknak kell pontosan feküdni az asztali fúrógép asztalán, vagy azzal párhuzamosan.

Az asztali fúrógépen sokan tévesen oszlopos fúrógépnek is nevezik. Az oszlopos nagyon ritka amatőr viszonylatban.

Remélem, nem volt nagyon trágya a hozzászólásom.

Én is belefutottam mostanság egy áttételproblémába, de én rövidrezárom a kérdést egy léptetőmotorral. Előbb készítek egy step-dir ák.-t, mint bármilyen áttételt.

Furatbővitésnél én külön befogóeszközt szoktam késziteni, általában danamid, vagy hasonló anyagból. A megfelelő átmérőt befogom a tokmányba, majd a fogaskerék számára fészket alakitok ki benne, szoros illesztéssel, majd a kereket a szegnyereg segitségével belesajtolom. Ezután jöhet a fúrás.A fúrás után egyszerűen leesztergálom a fészek átmérőjét annyira, hogy a fogaskerék különösebb feszegetés nélkül kivehető. Egyszerhasználatos módszer az igaz, de pontos eredményt ad.

Ez a lehető legjobb megoldás, mert így biztosan fut az esztergálandó fogaskerék és nem sérül az alkatrész a megmunkálás során.

Szia!



Érdekelne, hogy szerinted pontosan mi is az oszlopos fúrógép. Mi annak idején az oszlopos 1-2.jpg nevű képeken látható gépekről tanultuk, hogy ezek az "oszlopos fúrógépek". Az a nagy dromedár gép is oszlopos fúró, de az fémipari gép (femes.jpg).
Mert ugye attól oszlopos fúró, hogy általában a gép hátsó felén van egy tartó oszlop amin függőleges irányban állítható vagy a gépegység, vagy a gépasztal.

Olvasgatva a hozzászólásokat egy kicsit elmentünk az ipari felhasználás felé.
Erről mindig az a szélerősség mérő jut eszembe ami pontos megbízható és kukapokból készült állványos fúrógép nélkül. (Ez az igazi művészet, mert ide ötlet kell nem tankönyv!)

Szélerősség mérő

Mi egy régi parasztházat vettünk ahol egy halom régi eszközt is kaptunk.
Néha megnézek egyet-egyet vagy csak az épület szerkezetét és mindig elképedek azon, hogy egyszerű eszközökkel milyen esztétikus és használható dolgokat lehet készíteni.

„Mert ugye attól oszlopos fúró, hogy általában a gép hátsó felén van egy tartó oszlop”

Nem attól.
Ezen az alapon zöld fúrógépnek is nevezhetnénk, mert zöld a színe.
Az első két képen asztali fúrógép a harmadikon, meg oszlopos fúrógép van.
Az oszlopos fúrógép közvetlenül a padozatra van rögzítve, mint a szerszámgépek általában.
Az asztali, meg asztalon van, ahogy a neve is mutatja.
A kinézeten kívül a pontosságban és a „strapabírásban” van különbség.
Az asztalival a téemkában fúrunk pár „lyukat” oszt jó napot.
Az oszloposra, meg készülékeket rakhatunk és három műszakban, lehet nyomni vele az ipart és főleg pontosan. (Komolyabb főorsója van)
Ami még nagyon fontos, hogy az oszloposnak van gépi előtolásai is és forgásirányt is lehet változtatni.
Az oszloposnak van egy „kitenyésztettebb” változata a sugárfúrógép.

Sajnálom, hogy időt pazaroltam erre a kérdésre.
Ipari felhasználás?
Jópofa. Van, amit másképpen nem lehet, csak iparosan. Vagy, lehet kókányolni.
Érdekes a parasztház példa is.
Processzorban is van rusztikus, meg „iparos”?
Van pár dolog, amit egy szekercével is meg lehet csinál. Állítólag, űrhajót azt nem nagyon. Vagy, csak akarat nincsen hozzá? Most már nem tudom.