Fórum témák
» Több friss téma |
Az a problémám hogy van egy hegesztőtrafóm. Orosz gyártmány és kb. 20 éves. teljesen egyszrü van a tekercs és van rajta sok kivezetés. Egy kapcsolóval állítom a teljesítményét. Az a baj hogy leveri a 16A-res kismegszakítót. Gondotam többet vesz fel hát rádugtam máshol egy 25A-resre. Na de azt is leveri. Elvittem szerelőhöz és azt mondta hogy rosz a kapcsoló. Kicserélte 13000Ft-ér
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() Idézet: „Az a problémám hogy van egy hegesztőtrafóm.” Ez csak nem olyan nagy probléma??? ![]() ![]() ![]() ![]() Egyébként lehet, hogy mivel a hosszabbítónak van egy bizonyos (nem nagy) ellenállása, így nem tud akkora áramot felvenni beinduláskor a készülék, hogy leverné az automatát...de ez lehet, hogy nagy hülyeség ![]()
Bocs az előzőt nem ugy gondoltam !!
![]() ![]()
A hosszabító úgy viselkedik mint egy folytó.
Túlajdonképpen ez egy "lágy indító cucc". De szerintem ne használd feltekercselt álapotban a hosszabítót mert meg fog sűlni.
Kösz de ezt már tudom mármint hogy ne használjam feltekerve
![]() ![]() ![]() ![]()
A fokozatkapcsoló leggyengébbre állítása sem segít?
Amúgy a 16A-os kismegszakítót 1 -terheletlen! - 1kW-os toroid is leveri. Jó nagy állat trafó lehet, ha a 25-öst is lenyomja... Esetleg megpróbálhatod, hogy bedugva hagyod és a kismegszakítót próbálod visszakapcsolni 4. 5. próba után van hogy fennmarad, mert van esély, hogy nem a szinuszhullám maximumánál kapcsolod be.Egyszer úgy oldottam meg a dolgot, hogy a hálózati kábelt kicseréltem 5erűre (ebben az erek keresztmetszete fele volt az eredetinek) és betettem 1 kapcsolót, ami a főkapcsoló bekapcsolása után (ha nagyobb hegesztőáram kellett) bekapcsolva párhuzamosan kötött 2-2 eret.
Nálam a nagyflex jáccik iet.Levágja mindig...De hoszabbítóval nem, és csak ujj koronggal, kopottal sem
![]()
Helló!
a megoldás : cseréld ki a megszakítót (automata bizosíték) olyanra , amelyiknek kisebb az érzékenysége a túláramokra. Az érékenységet betűkkel jelölik A,B,C,D Pl: C16 A-s kevésbé érzékeny mint az A16 A-s Ezt tapasztalatból tudom. ![]()
Egy nullátmenet kapcsolóra van szükséged. Ez akkor kapcsol amikor a hálózati váltakozó feszültség szinuszhulláma épp átmegy az időtengelyen. Ekkor a fesz 0V.
A flex esetében ha nincs lágyindító (az újakban már van), érdemes úgy indítani, hogy a megforgatod. Ha már egy kicsit forog a tárcsa nem fogja leverni az automatát. Persze NEM KÉZZEL!!! Ezt úgy kell, hogy fogod a flexet, kezed a kapcsolón... a menetiránynak megfelelően meghúzod a korongot a földön. Majd rögtön indítasz. Persze csak óvatosan... ha levágod a kezed, vagy lábad, nem én mondtam (én így szoktam, szóval működik a dolog)! Inkább építs egy nullátmenet kapcsolót, vagy lágyindítót... motornál inkább az utóbbi.
Sokkal precízebb, ha egy 200-400 VA-es trf. E-I vasra 5-50 menetü tekercset (megf. keresztmetszet, ill. célszerű több kivezetéssel) teszel, az E lemezeket egy oldalról teszed be, az I-t 1-2 mm légréssel.
Majd ezt kötöd sorba a trf-al. Természetesen minnél nagyobb menetszámot kötsz sorba, annál kisebb lesz a hegesztő áramod is (de a gyujtófeszültség minimálisan változik)! A trf sokkal "lágyabb" lesz!
Trafoknál a lágyindító nem működhet ?
![]() ![]()
Ide kattintva találsz egy egyszerű nullátmenet kapcsolót
Most szimuláltam le, és szépen működik! Az a lényege, hogy csak akkor kapcsol, amikor a hálózati feszültség színuszhulláma épp nulla (épp metszi az időtengelyt). Ekkor a feszültség 0V... itt bekapcsol és a trafóra jutó feszültség szépen felfut a színusz maximumáig (vagy épp le a minimumig). A nagyobb vasmagú trafók legtöbbször akkor csapják le az automatát, amikor a bekapcsolás a színusz minimumánál, vagy maximumánál történik, mivel a vasmag még nem mágnesezett (végtelen nagy energia kéne). Szóval egy ilyen nullátmenet kapcsoló lényegében egy lágyindító, mert a feszültség (abszolút értéke) folyamatosan növekszik, csak itt magát a színuszhullámot használjuk.
Kösz ezzel kb. megoldottad a problémámat (remélem)!
![]() ![]() ![]() ![]()
Az egyenirányító részhez tökéletesen megfelel a legolcsóbb graetz híd. Az 1N4007 az egy külön alkatrész. A 4N35 pedig egy optocsatoló, ez végzi el a galvanikus leválasztást. Szereléskor és élesztéskor vigyázz arra, hogy az áramköröd minden eleme hálózati feszültség alatt van. Az optocsatoló után kell még egy triak, ami kapcsolja a trafódat, ezért kiválasztásakor figyelj oda a trafód állandó üzemű áramfelvételére.
a mellékletben van egy kép a működésről! Így már szerintem érteni fogod a működését
ugytudom hogy ha ezt megépítem akkor bekötöm a trafó elé ugye ?
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]()
Hi
mi az az optocsatolo? olyan mint egy relé? üdv kenny
Mint a rajzon is látod egy fénykibocsátó dióda és egy fototranzisztor. Galvanikus leválasztás csinál, a két oldal csak a fény által kapcsolódik. Persze egy zárt tokban van, hogy ne zavarja a külső fény.
Puli! Ez így még nincs kész (kicsit késő, de jobb későn, mint soha!), kell hozzá a nagyáramú rész. Amikor az opto tranyója kapcsol, akkor van nullátmenet. Ezzel kell egy megfelelő teljesítményű triakot vezérelni, ami elbírja a hegesztődet. Üdv Inhouse
Üdv!
érdemes lenne megnézni a szilárdtest reléket is...
Sziasztok!
Egy ismerősöm keres EP Systems W150E hegesztőtrafóhoz kapcsolási rajzot. A Google most sajnos nem volt a barátom. Van valakinek ötlete, hogy hol érdemes keresgélni? Köszi! gus
Szerintem inkább egy relét vagy egy mágnes kapcsolót kéne bele illeszteni az jobban bírja a nagy áram lökéseket mint a triak, meg a triak elég jól melegedne, a szilárdtest relé az meg igen drága
Helló minden hobbistának!
Egy olyan kérdésem lenne, ami nem pont elektro, hanem gyakorlatiasabb. Mégpedig van egy ezer éves Hetra trafóm(220/380 V, de csak a 220 van bekötve), eddig kivállóan működött, de a kapcsolója széthullott, erre kapott másikat, én ugyan felvéstem hogy melyik tekercs kivezetés hová ment, de ezek szerint elb@sztam, mert a teljesítménye most kb a fele. Ha átkötöm a másik tekercsre akkor mondjuk hegeszt(igaz az automatát is veri, de ez nem gond), de az üresjárati fesz olyan 100 V környéke, ami szerintem egy trafónak magas, tudtommal olyan 50-70Vról gyujtanak, de nem tom, hogy ezek a Hetrák milyen paraméterekkel bírnak. Szóval ha esetleg Budapest és környékén ismer valaki olyan szakit aki vágja a régi Hetrák működését és ki tudja bogarászni azt amit én el b@sztam, akkor annak a címét vagy elérhetőségét ha megtudjátok adni azt megköszönöm. Ez kicsit sok lett ![]()
Sziasztok!
Annyira túl akarjátok bonyolítani már megint , még ezt a kis egyszerű hidegindítást is... Puli szaktárs, lemész a közértbe, veszel egy 100w-os izzót, elmész a vas-műszakiba, veszel egy izzó fogalatot, és egy 16 A-es kapcsolót. Az izzófoglalatot sorbakötöd a hegenya tápkábelével, és a kapcsolót pedig párhuzamosan az izzófoglalat kivezetéseivel. betekered az izzót! bedugod a hegenyát kikapcsolt kapcsolóval a falba, Ha bevillan az izzó, akkor pont leverte volna, (de nem fogja),ha nem villan, akkor jó "0"átmenet kapcsoló vagy... ![]() ![]()
Kell egy fénycsőtrafó, vagy valami olyan trafó, aminek legalább az egyik oldala bírja a hegesztőtrafó primer áramát, a másik oldalt rövidre kell zárni (Pl. a szekundert) és a primerét sorba kell bekötni a hegesztőtrafó primerével. Vagy bármilyen nagyobb induktivitást sorba kell kötni a trafóval, és az ég világon semmit sem kell csinálni, csak bedugni a konnektorba.
![]()
helló
Sok hetra működött ilyen vagy hasonló kapcsolásban 220/380V-rol.
A nagyobb trafók bekapcsolására szerintem a fojtós megoldás a legjobb, legegyszerűbb.
Akinek van egy gyengébb tápja, megoldhatja még mágneses erősítővel is, csak tekerni kell... ezzel kicsit lehet áramot is szabályozni.
Köszönöm a rajzot, remek!
Csak a tekercsek megfelelő végét nem bizti, hogy megtalálom, mert szerintem elszurtam a bekötést. Esetleg nincs valami infód a feszültségekről, mert ugye csak azt tudom mérni a sekunder oldalon (100 A-t nem bír a műszerem ![]() Szóval ha van valami feszültség infód az jól jönne, mert akkor megnyugodnék. Vagy valakinek ilyen irányú infója. De kösz az eddigit is! ![]()
A Hetrát nem ismerem , de az 50-70 volt jó érték.
Ha meglenne a 380, akkor talán nem lenne 100 volt az üresjárási fesz. Valószínűleg nem a legjobb a méretezése, azért ekkora a difi... ha kész cucc, nincs mit tenned - vagy letekersz pár menetet a szekunderből, hi.... Áramméréshez csinálj egy áramváltót , nem nagy ügy.
Hello
A hetra rajz kapcsolojának 3-as 7-es pontra kötöd a 220Voltot közel 100V lessz a szekunderen mert ez a 220as tekercs 380as meghosszabítása (220+160). Én a szekunderre kötnék 48Volt váltót igy a primeren mérhetők lesznek a feszültségek igy feszültségméréssel kideríthető hogy melyik hány voltos tekercs. Persze ovatosan mart igy visszakapod a 220/380Voltokat!
köszönöm a segítségeket ez a 48V jó ötlet, nekem is eszembe juthatott volna.
Csak még nem tom honnan szerzek hozzá tápot, de majd valahogy elbánok vele. Kösz mindenkinek aki foglalkozott az üggyel. ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |