Üdv Mindenkinek!

Nemrég vásároltam egy Maxwell MX-25 303 típusú multimétert. Megbízhatóan működik, nagyon könnyű vele mérni, automatikus méréshatár váltással rendelkezik, itt van róla egy kép: MX-25 303.

Semmi problémám nem volt vele, egészen addig, amíg össze nem hasonlítottam a korábbi multiméteremmel, ami egy SMA MAS 830 (ebből 2 is van).
Ellenállásra teljesen egyformán mérnek, viszont az egyenfeszültségben komolyabb eltérés tapasztalható.

Egy példa (stabil, azonos feszültség mérése esetén):
MAS 830: 12,43 V (mindkét műszer)
Metex: 12,42 V
MX-25 303: 12,28 V (mindkét műszer)

Közben össze lett hasonlítva egy ugyanolyan (MX-25 303)-al, az szintén 12,28-at mutat. Tehát valószínű ennek a szériának az összes műszere ennyit mutatna.
Valamint egy független harmadik: Metex műszerrel összevetve: 12,42 V.
Az eltérés %-ban adható meg, ugyanabban a méréstartományban 40V fölött már 0,6 V a különbség (ennyivel mutat kevesebbet a Maxwell).

A leírásukban a Maxwell és SMA is +/-0,5% pontosságot ír. Ahhoz, hogy ebbe beleférjen a mért érték, a valóságnak a 2 között kellene lenni (12,36V), így ha a Maxwell 0,5%-al kevesebbet, a másik ennyivel többet mutat a valóságnál, abban az esetben belefér a 0,5%-ba, egyébként, ha az SMA és Metex szinte pontos, akkor a Maxwell több, mint 1% eltérést mutat.

Ez nem tűnik soknak, de van amikor nem megengedhető ez az eltérés.

A váltófesznél is van eltérés:
SMA: 229V
Voltcraft (teljesítmény mérő): 229V
Maxwell: 224V.

Kisebb váltófeszültségnél nyilván kisebb az eltérés, de az kicsit furcsa, hogy előbbi 2 ugyanannyit mutat.

Tehát jó volna kideríteni, mi a valóság. Mert valamelyik műszer szerintem pontatlan.

Nyilván egy fix referencia feszültség kellene, de ezeknél az egyszerűbbeknél ilyen +/-0,25V eltérés is lehet, minden esetre mértem egy lm317 fesz. szabályzót, az SMA egy jellegzetes értéket mutatott: 1,25V, de az MX itt is kevesebbet.

Valószínű, igazságot csak oszcilloszkóppal lehetne tenni, erre majd sort kerítek...

Ha valakinek van ötlete, máshogy hogyan lehetne megbizonyosodni, mi a valós érték, azt szívesen várom.

Illetve érdekelnének észrevételek, ha valakinek több műszere is van, esetleg egy ugyanilyen is, összevetve egymással mit tapasztal. Mennyire nagy a szórás a mért értékek között vagy esetleg bizonyos érték körül csoportosul. (ez esetben okozhatja az is a különbséget, hogy pl SMA és Metex ugyanannyit mért, mert azonos IC-vel készült stb...)
Nyilván az is adhatna valami támpontot, ha egy 0,5% nál pontosabb, pl.: 0,025% pontos műszerrel lenne összevetve.

Az észrevételeket, segítséget előre is köszönöm.

Azzal biztosan nem.
Hiteles referenciafeszültségre lenne szükség.

Szia! Ha bizonyos mérésekhez annyira fontos a nagyobb pontosság, azt bizony nem egy tízezer forintos árkategóriájú műszertől kell elvárni.
Eleve nagyobb felbontás kellene, 3+3/4 digit ahhoz nem túl sok. Mi pl. a melóban többek között 6 digites kalibrátort használunk, annak a specifikált pontossága DC-feszültség mérésénél minden méréshatárnál +/-0,05% +15digit, de sajnos az már a >300k Ft-os kategória. Igaz, az túl sok extrát tud (U/I/R- és hőszenzor-szimulátor is egyben).
Egy oszcilloszkóp meg elsősorban a jelalakvizsgálat eszköze, kalibrálás nélkül attól sem kell túl sokat várni, ami a mérési pontosságot illeti.
Másik lehetőség, hogy a műszert lekalibráltatod (pl.: Link), de annak a költsége még akkor is nagyobb lesz egy ilyen szimpla DMM áránál, ha csak egy mért mennyiségnél, néhány pontban végezteted el. Cserébe kapsz egy gyönyörű mérési jegyzőkönyvet, amelyből megtudod, hogy mekkora mérési bizonytalanságra számíthatsz az adott kalibrálási pontok környezetében.

Egy méréshatárban használható... és még hány van... Sajnos itt van a kuttya eltemetve: a HITELESSÉG, pláne tartósan a világ legnehezebb dolgai közé tartozik! Egy dolgot csak egy műszerrel vizsgálj, és ne hasonlítgass. Amikor kijött a gyárból valamilyen pontossági osztálynak megfelelt, otthon esélyed sincs hitelesítő jelforrás birtoklására, és bizony a legdrágább dolgokat is hosszabb-rövidebb időnként kalibrálni kell. Szerencsére ahol ilyen magas követelmények vannak, ott telik megfelelő kalibráló eszközre
Bővebben: Link

Szia!

Van egy egyszerű megoldás a problémádra: Veszel egy referencia feszültségforrást, és hozza tudod hasonlítani a műszereidet.
Nem is lehetetlen beszerezni őket Magyarországon sem: Pl. a Chicad-nél is kapható az LT1021, vagy LT1019.
Van olyan amelyik pontossága 0.02%, ami otthoni használatra bőven elég, és az ára sem eget rengető.

Na igen, mivel még nem igazán volt szerencsém szkóppal vizsgálódni, így nincs is tapasztalatom a használatához. Jobban mondva suliba nagy ritkán használtuk, de az alapján csak nagyon alap dolgokat tudok.

Ha jól emlékszem, van egy olyan része, hogy V/Div és hogy s/Div, ez okés. Viszont arról elképzelésem sincs, hogy a kijelzőjéről, azzal a "zöld csíkkal" hogyan lehetne pontosan leolvasni pl.: 11,57 V-ot. Még ha kalibrálva is van, nem hiszem, hogy ez leolvasható. Vagy lehet, hogy tévedek ?

Ezt a szkópos dolgot javasolták, hogy így tudnám biztosan bemérni, de így most kicsit elbizonytalanodtam a módszer használhatóságáról...

Jól gondolod, analóg szkópon kissé macerás lenne ilyen pontosságú leolvasás.
Más a helyzet egy digitális szkóp esetén, bár kételkedem, hogy egy jobbfajta multiméternél pontosabbak lennének. Egyszerűen nem arra készültek.

Egy oszcilloszkóp erre sokkal korlátozottabban alkalmas, mint egy multiméter. Hagyományos analóg szkóp képernyőjéről - ahogy sejtetted is - nem nagyon tudsz pontos értéket leolvasni. Digitális példányokon meg manapság ugyan mindenféle feszültségmérési eredményt meg lehet jeleníteni (valódi effektívérték, középérték, Vpp, DC-komponens, stb.), de azt sem olyan hihetetlen nagy pontossággal, mert nem az a célja.

Szia !
Nekem nem is az a fontos, hogy néhány ezrelék pontossággal mérjek, hanem egyrészt a mért érték a 0,5%-on belül legyen, és hogy megbizonyosodjak arról, hogy ezt mindkét műszer tudja-e, ez csak akkor teljesül, ha a valóság a "2 között van", én csak ezt szeretném kideríteni. Ha ez rendben lenne, akkor nem is érdekel, hogy az egyik kevesebbet, másik többet mutat. Csak az ne legyen, hogy egyik pontos, másik használhatatlan, és nem tudom melyik.
A 0,5%-ra pontos érték már ezzel a felbontással is leolvasható lenne, pl: 12,28 és 12,43.
A >300k kategória, már nem igazán való hobbi méricskéléshez, de 30k - ért már láttam 0,025% alappontosságú multimétert, viszont nekem ez teljesen felesleges.
Na igen, azzal a jegyzőkönyvvel kitörölhetem . Annak az árát összedobva a MX multimal, már ki is jönne az a 30k

Ezek szerint a szkóp felejtős, mert nem arra való, hogy 10mV pontossággal jelenítse meg az értéket, még 20V magasságában is. Értettem :yes: Rendben van, szkóp kilőve
Marad a referencia feszültség.

Köszi a segítségeket !

Hát egy dologgal is mérnék, de azzal ami pontosabb
Nyilván ha mindkettő tudja a specifikációban meghatározott pontossági értékeket, akkor ha nagyon pontos akarok lenni, mindkét multival mérek, és átlagolok. De ehhez kell kideríteni, hogy valóban tudja-e, amit ráírtak.
Ez a kalibráló eszköz valóban megoldás lenne, de ez már az az árkategória, amennyit nem ér meg, hogy egyet mérjek rajt és utána dobjam ki, vagy megpróbáljam eladni.

Szia!

Ennek a megoldásnak megoldás szaga van!
Mindjárt ott van az első LT1021CCN8-10 - Prec 10V Ref 0.05% To 50.
Ha minden igaz, ez 0,05% pontosságú.
Ha vesszem a 10 V +/-0,05%-át, akkor:
9,995 és 10,005 V kapok, amivel már abszolút pontosan igazságot lehet tenni.
Ez a 0,05% valóban így értendő ennél a típusú referenciánál ?

Köszi, ez egy jó és megfizethető módszernek tűnik.

Nem akarlak elkeseríteni de nálunk a 20-30 ezres kategóriájú műszerek sem mérnek egyformán.Ha váltót mérsz vele akkor meg azután végkép katasztrófa.
A feszültség referencia biztosan jó, de azzal max egy méréshatárt tudsz hitelesíteni egy ponton.
Egyébbként a legtöbb esetben mindegy hogy 10.24 vagy 10.42 ,-bár ezt azért én is elég durvának tartom- amikor nem, akkor ugyananazzal a műszerrel ugyan abban a méréshatárban kell mérni.(legtöbbször csak a viszonyuk a fontos) (jegyzőkönyveken nem véletlenül kell feltüntetni a vizsgáló müszer típusát számát esetenként a hőmérsékletet.)

"egy méréshatárt tudsz hitelesíteni egy ponton"

Mivel ellenállást egyformán mér mindkét műszer, váltót meg igazából csak a Maxwell tud, így leginkább a V DC érdekelne.

Az az egy méréshatár 39,99V-ig le is fedné azt a tartományt, amiben mérni szoktam vele. De azért az"egy ponton" az nagyon szigorúan hangzik. Mert ha azt veszem, hogy egy méréshatáron belül a mért feszültség növelésével arányosan nő az eltérés is a 2 műszer között, így abból az egy pontból az egész 40V méréshatárban lehetne következtetni, hogy melyik műszer hitelesebb. Mert itt azért nem 10mV eltérésekről van szó, hanem akár több száz mV-ról.

De az is igaz, hogy érdemes végig egy műszert használni, mert remélhetőleg egy ugyanazon műszerrel mért két különböző érték között az eltérés talán valós.

Ezzel a referencia feszültséggel viszont kideríthető, hogy a "12,28 vagy 12,43"-as műszer pontosabb-e VDC-ben.

Hi!



Ez néha inkább hátrány, mint előny. Ha pl. karakterisztikát mérsz, akkor nullától a mért értékig egy méréshatárt illik használni.

Az AC értékeket csak True RMS jelzéssel ellátott műszereknél érdemes összehasonlítani, egyébként érdemes csak becslésnek tekinteni az így kapott eredményt. Eltéréseket okozhat a műszer impedanciája is. Kíváncsi voltam, hogy egy végtelenül egyszerű oszcillátor + trafó UV cső meghajtó, ami egy kézi bankjegyvizsgálóban volt, mekkora feszültséget tud leadni. Megmértem egy Maxwell MX-25112 műszerrel és egy MY-64 műszerrel. Az előbbi 300 VAC körül jelzett a meghajtó elektronika üresjáratában, az utóbbi pedig majdnem 700 VAC-et. Mindkét műszer elég alacsony kategóriájú, nem True RMS, az MX-25112 1 MOhm impedanciával mér, a másik pedig 10 MOhm-os.

A referenciafeszültség jó ötlet, így szükség szerint kalibrálhatod is a műszereket.

Szia!

Itt egy katalógus az LT1021-hez.
A kiegészítő betűknek, és számoknak jelentősége van, mert az adja meg a referencia feszültséget, és a tűrés értékét.
Van más feszültségben is, de azért ezt a típust írtam, mert ez kapható Magyarországon is.

Amikor összehasonlítottad, akkor hogy mértél? Egyszerre az összes műszerrel (így kellene), vagy egyenként?

A mérési hiba DMM nél nem egyszerűen csak a +-0,5% hanem:
Egyszer a rendszeres hiba (Theveninh.kép + műszer belső ellenállás)!
Másodszor a véletlen hiba!

Tehát a helyes érték: Mért érték +K +E
K a rendszeres hiba korrekciója (kimérhető és számolható)
E (epszilon: bizonytalansági tartomány) pedig csak számolható a gyártó adatai és a mérés jellemzői alapján.

E= hrdg + hfs*Xfs/Xrdg + D/N [%]
h rdg - leolvasási hiba (digit -> szinte elganyagolható )
h fs - méréshatárra vonatkoztatott hiba (pontosság)
X fs - méréshatár
X rdg - mutatott (megmért) érték.
D - bizonytalan jegyek száma (gépkönyvben a pontosság utáni +'szám')
N - A teljes kijelzett szám (0-ákkal) tizedespont nélkül
(12,40->1240)

tehát (h=0,5%+3) E= +-0,8%
az +-100mV kb ebben az esetben a bzonytalanság
(+ a rendszres hiba!)
csá

De természetesen kézzel is lehet méréshatárt váltani, ha szükséges, így nincs ebből semmi gond, mindenhogyan kényelmesebb így.

300V - 700V Az már komoly eltérés.
Ez a fénycső meghajtó milyen frekvencián megy, nem lehet, hogy az volt túl magas ?

Szia!

Köszi, majd megnézegetem

Egyszerre mértem, mindhárom műszerrel, ahogy a képen van

Hát ez így nagyon komoly
Talán túlságosan is.
Ami a katalógusában van 20V méréshatárnál:

+/- (0,5% + 4) - Maxwell
+/- 0,5% +/-2dg - SMA

A két értelmezés ugyanúgy értendő ?

Illetve ha a valóság 10,00V akkor az első esetben egészen pontosan hogyan értendő: kiszámolom a fél százalékot és a +4-el mit csináljak ??

Valamint akkor ezek a leírásban lévő adatokkal nem is fejezhető ki a pontosság ?

Bocsi, hogy ilyeneket kérdezek, de nem nagyon értek hozzá

alapból +/-5% + (+/- 2 digit:számjegy)

Szóval +4 nem lehet, mert az analóg-digitális átalakítánál a véges számú megfeltetés miat ún. kvantálási hiba lép fel: mérési bizonytalanság, ami több és kevesebb is lehet mint a mérendő érték. Plusz még a kijelzés végessége 1999 lehet 1998.9 de lehet 1998.1 is . Miután rögtön belebotlottál a műszerek és mérések legfontosabb legalapvetőbb kérdésébe, (tehát helyesen gondolkodol) itt lenne az ideje bevágódni az elektrós tanárnál, de minimum hasznos szakkönyveket megnézni akár a neten is.

Szevasz!
Amennyire tudom, /sok műszeremen is tapasztalom/, ha nem a gagyi kategóriáról beszélünk, újkorukban bőven hozzák a specifikációt. Idő elteltével a beépített ellenállások, meg egyebek öregszenek, ettől elmászik a pontosság, bár nem durván.
Nekem van egy angol gyártmányú, egyedi számozott WESTON féle normálelemem, annak a feszültsége garantáltan kémiai/fizikai okoknál fogva 1,0185V. Ezzel szoktam ellenőrizni, természetesen csak egyenfeszültséget lehetséges.
A pontossági adatok közül a gyártó mindig a kedvezőtlenebb adatot tekinti megengedhetőnek. A Maxwellnél ez pontosan értelmezhető. A sima +4 -et nem tudom értelmezni.
Üdv: Stiklos

+/- 5% = 10% "atfogas"

Gondolom ha nagyon muszaly egy galvan ellem 1,5V-ja mgfelel mint referentia.

A nagyobb pontossagu szkopokban van referencia feszultseg es van rferencia frekvencia negyszogjel igy valamenyire "nullazni" lehet meres elott miutan jol bemelegedett a keszulek.

Oszciloszkopon nem a feszultsegmeres a fo nezegetni valo , a modernebb szkopkon de a regebbieken is volt/van kulon analog/digitalis voltmero ( csucsertek, atlagerek ,kozepertek meresre mivel a hullamformabol nem tudjuk meg csak a pillanatnyi ertekeket) Persze egyenaramba valo meresnel olyan a helyzet mint a mutatos muszernel .A kpernyo leolvasasi pontossag megszabja a kiertekelesi hatart ,amugy az oszciloszkop egy elektronikus voltmero katodsugarcso kijelzessel ,a mutato helyett az elektronsugar kitereset nezegetjuk es saccoljuk mint egy vonalzoval valo meres eseten.

A digitalis kijelzeses muszere ,lehet 8 digites kijelzesu muszer DE ! vajon PONTOS ? Attol hogy a kijelzes negy szamot mutat a tizedes pont utan nem biztos hogy igaz amit leolvasunk,

Már csak az hiányozna, hogy 5%, még a 0,5% is sok

Tegyük fel, van egy 100% pontos 10V referencia, akkor:

+/- 0,5% pontossággal a mért érték:
- minimum: 9,95 V
- maximum: 10,05 V

És akkor, ha hozzávesszük a +/- 2 digitet, az előző határokhoz:
- minimum: 9,93 V
- maximum: 10,07 V

Így kell érteni a +/- digiteket ?

Hello!

Hát szerintem ez a Maxwell nem gagyi, így mindenképpen elvárom tőle, hogy megfeleljen a katalógusában leírtaknak.
Ahhoz a WESTON elemhez jó volna hozzáérinteni, de itt a közelben nem sok mindenki futkároz ilyen elemekkel
Az biztos, hogy itt valamelyik gyártó igen csak feszegeti a specifikáció határait.
A sima +4 értelmezéséhez megtaláltam az apró betűs részt:
Vagyis ha +/- (0,5% + 4) :
" A pontosság +/- (kijelzett érték % -a + digitek száma)..."
Tehát itt is a digitek száma, úgy mint a somogyinál, csak máshogy van zárójelezve.

Szia!

Egy sima 1,5V-os elem elég gagyi, mint referencia:
Annyi erővel egy mókust is beköthetek helyette :vigyor4:
Főleg, ha kínai, aztán már le is merült, mire megvettem.
Vagy egyáltalán a galvánelem alatt mit kell érteni
A szkópal meg kb. csak annyira lehetne hozzávetni a vonalat a rácsokhoz, hogy nagyjából ott van valahol, pl.:10 és 20V között.
Igen, sajnos hiába van részletes kijelzés, ha random ciklussal állapítja meg az értéket.

Üdv!

"..helyes a bőgés, oroszlán!" pontosan úgy van. Az 5% valóban 0,5% akart lenni! sorry..

ezt úgy kell érteni hogy:
10,000000...V lenne a valós feszültség (ezt soha, semmikor nem fogod megtudni!)
A műszer 20V os méréshatáron mutat 10,00V -ot
Pontossága ezen a mréshatáron +-0,5% +-2digit. Ebből lehet következtetni a mérés bizonytalanságára. A bizonytalanság azt jelenti, hogy a mérést azonos körülmények között megismételve mást mutat a műszer

Szóval E=...= 0,5*20/10,00 + 2/1000= +-1,002%
azaz 10,00V ot mutat, de a valóságos érték ~ 9,9-10,1 V közötti lehet. És ez még csak a véletlen hiba, mint mondtam van rendszeres hiba is, amit minden méréskor beviszel (viszont ez pontosan kikorrigálható, sok esetben elhanyagolható (elöbb nem vettem figyelembe))...

Keresd vissza az E képletét.
A pontosság (+-0,5% +-4) vagy (0,5% +4dg) ugyan azt jelenti.
És (hfs +D)-t adja meg, ezeket kell behelyettesíteni a képletbe