Fórum témák
» Több friss téma |
Nyilván nem a pénzre értettem a megéri szót.
 Csövest építeni - ami jóval többe tud kerülni - sokkal inkább megéri ... Szerintem. Idézet: „Először is, nem a kapcsolás gyűjteményben tettem közzé, mint építési leírást, hanem egyelőre csak egy szakmai fórumon, feltételezve azt, hogy itt mindenkinek megvan a szükséges hozzáértése, akár az esetleges hibák kijavítására is.” Ez olvasgatás közben megütötte a szememet. Én díjjazom a szakmai újítókat, tényleg, te tudhatod, de ha azt szeretnéd ,hogy újdonságként, esetleg feladatként tekintsenek a munkádra a hozzáértők, akkor ne úgy kezd , hogy szeánsz és ez JLH kapcsolás, hanem pl így : Sziasztok, próbálkozok egy kapcsolással, mi a véleményetek róla. Hidd el ezzel többet elérsz és nem kell megmagyarázni semmit senkinek. Ezzel időt is spórolsz és bölcsebb is leszel.
Szia! A végfok így is teljesen hőstabil lesz, ha a diódákat hőcsatolva szerelik a végtranzisztorokkal. A közhiedelemmel ellentétben a tranzisztoros hőmegfogásnak nem az az előnye, hogy nagyobb stabilitást ad, hanem az hogy beállítható. Ebben a kapcsolásban erre nincsen szükség.
Mennyire maradt JLH a kapcsolás? Eléggé nagy százalékban, kivéve az SRPP elvet. Azonban ez csak az egyik eleme, ami meghatározza a hangját. Az A osztály és az AB osztály közötti különbséget nem érdemes jelen esetben túlhangsúlyozni, hiszen ennek a kapcsolásnak is beállítható a nyugalmi árama pl 3A-re és akkor 30W-ig A osztályú lesz, ennél nagyobb teljesítményeknél pedig AB osztályú, de szobahangerőn A osztályú marad, a komplementer kivitel ellenére.
Köszönöm a jótanácsot, simán csak tréfálni próbáltam és a barátaim jót is derültek rajta.
Nyilvánvaló, hogy vannak, akik nem találták meg benne a humort. Továbbra is azt mondom, hogy aki az A osztályra kíváncsi, annak hasznos dolog megépíteni a JLH-t és utána 5 forrasztással átalakítani egy másik, komplementer A osztályúra. A hallható különbség meg fogja mutatni, mit ad a hanghoz az SRPP elv. A szándékom csupán annyi volt, hogy a szokottnál jobb hangú, discozásra is alkalmas erősítőt ajánljak az A osztály szerelmeseinek. Egy dobozban két erősítő... Mert milyen finom dolog az, hogy otthoni A osztályú erősítővel adok egy bulit, pusztán csak azzal az átalakítással, hogy leviszem a nyugalmi áramot, de nyugodtam terhelhetem az erősítőt egész éjjel, hiszen ott vannak rajta az A osztályhoz szükséges óriási hűtőbordák.
Üdv!
Én nem vagyok egy nagy elektronikai guru, de szerintem a disco zenéhez A osztályt alkalmazni... 
A diódát hőcsatolni jóval nehezebb mint egy tranyót amit fel lehet egyszerűen fogatni a bordára.
No és a 4 közül mégis melyiket szeretnéd hőcsatolni, mert ha csak az egyiket, az semmit nem ér, mind a négyet meg szinte kivihetetlen és teljesen felesleges is. Persze a tranyósnak a beállíthatóság is előnye többek között. Ha fel akarsz menni 30W-ig A osztályban akkor tuti hogy megfő hamarosan a cucc, főleg ha nem védi semmi a megfutástól! Ez így legfeljebb AB-ben mehetne reálisan ekkora tápfeszről! Az A és AB közti különbséget én itt nem hangsúlyoztam sehol, de a jlh-nak pont a vég kialakítás a lényege, pont az amibe belenyúltál. Vagyis a gyökerénél támadtad meg a jlh-t, ezért az nem nevezhető annak.
Highand,
Latom kerulod a valaszadast. Igy nem fog sehogy sem menni a kommunikacio ... de ahogy gondolod, en nem eroltetek semmit. Mindenesetre elnezest ha megbantottalak volna valamivel a hozzaszolasaim soran. Inkabb visszavonulok a topikbol, nehogy masok kibontakozasat vagy annak csak lehetoseget is - ne adj isten - sárba tiporjam ... :worship:
Kire gondolsz?
Highand! 3A 90V tápfeszen, belegondoltál hogy azt a 270W hőt csatornánként legfeljebb egy végtelen nagy hűtőborda tudná eldisszipálni zéró közeli hőellenállást feltételezve anélkül hogy meg ne főne az összes végtranyó? 
Látod ebben most teljesen igazad van, elhamarkodtam, annyira megtetszett a lehetőség.
Akkor legyen csak 1A a nyugalmi áram otthonra, azért ahhoz már nem kell végtelen hűtőborda. És köszönöm a kijavítást.
Olvasd el mégegyszer kérlek, ilyet nem írtam.
Az ellenkezőjét írtam, azt hogy a disco alkalmazásban le kell csökkenteni a nyugalmi áramot.
Szó sincsen kerülésről, csak nem voltam gépközelben.
Az áramgenerátorok megléte, vagy nemléte szempontjából csak önmagamát tudnám ismételni, ennek nem látom értelmét.
Nézd, a kapcsolás azért nem tud megfutni, mert a 400Ohm ellenállás 100mA-ben korlátozza a felső végtranzisztor bázisáramát. Pont az a lényeg, hogy ez nem darlingtonos kimenet, ahol ez tényleg nem lenne elég biztosíték, de itt ebben a kapcsolásban elég.
Ugyanúgy 400 ohm, ahogyan az eredeti kapcsolásban...ott is megfuthatna ennyi erővel, hiszen ha a hő hatására nő a béta akkor a felső tranzisztor elhúzza a kimeneti DC-t. Igaz, hogy az alsó végtranyó elvben kollektorral kapcsolódik, de a szoros DC visszacsatolás miatt, a visszcsatolás elkezdi nyitni az alsó tranzisztort, hogy a kimeneti DC-t tartsa és ez ugyanolyan megfutáshoz vezethetne. Tehát ha az eredeti kapcsolás nem fut meg, ez sem fog, mert az eredeti kapcsolásban is a felső végtranzisztoron múlik ez és a módosításban is! Azon pedig nem látom értelmét a vitának, hogy én nem csak a kimenet kialakításában látom a JLH kapcsolás hasznosságát.
Még az 1A is sok. Szerintem ésszerű keretek közt nem lehet egy tranyós végfokozatban 50-60W-nál többet elfűteni, mert az irtózatos hűtő méretekkel járna és stabilan nem tudsz átvinni ennél nagyobb hőmennmyiséget a bordára szigetelőn, csak ha megosztod a teljesítményt sok tranzisztoron.
Te pedig ide csak egy párat terveztél be alapból. Reálisan legfeljebb fél amper lehetne a nyugalmi áramod, de még ennyit is kockázatos lenne beállítani, én nem mennék 200mA fölé, ott pedig messze nem beszélhetünk jelentékeny tiszta A osztályú teljesítményről. Ez hiú ábránd volna, illetve radikálisan kéne csökkenteni a tápfeszt ha mégis A-osztályt akarnál, amivel végeredményben nem csináltál semmit.
Ez igaz, de a szimulátorban nagy bétájú tranyókat használtál, mert különben nem tudtál volna kivbenni belőle teljesítményt, hisz már vezérléskor is elfogyott volna a bázisáram.
Ez így simán megfutna, főleg ha pirosra izzítod a hűtőbordát és kacsát forgatsz felette nyárson. Az eredeti jlh is megfut, de egy idő után beáll a hőegyensúly. Ha túlmelegíted pl azzal hogy kis bordára teszed, akkor úgy elszáll hogy öröm lesz nézni! A jlh-nak márpedig csakis a vége különleges(bár nem jó), mégis mi más? Az utánhúzás, vagy a visszacsatolása? Minden második végfok ilyen.
No kezd a dolog úgy működni ahogyan kell, máris többen gondolkozunk együtt, ez tetszik.
Szerintem nem fog megfutni, a JLH sem egy futkosós féle, itt sem olvastam senkitől, aki megépítette, hogy megfutott volna. Szóval eddig az jött ki, hogy úgy látszik a multifunkciós erősítőt úgy kell megépíteni, ( azaz otthonra A osztály, bulihangosításra AB osztály) hogy a tápfesze kapcsolható legyen. Végül is, ez is egy megoldás. Egyébként nem tudok teljesen egyetérteni a hőmennyiségekkel kapcsolatos következtetéseiddel, mert hát ugye mindannyian tudjuk, hogy vannak TO3-s tokban 200-300W-os tranzisztorok, nos azok is el tudják valahogyan disszipálni egy tokon átadva a hőt. Továbbá igazán nem nagy cucc 400-500W-os AB osztályú erősítőket építgetni, nos azért ott eldisszipálódik pár száz vatt, azután mégse kell nyárs kacsával fölé... De hajlok a jó gondolatra és nem erőltetem tovább 90V-ra a nagy áramokat. Marad a legelső hozzászólásom, illetve a korábbi kapcsolás, amit közreadtam, az csak 40V-ról járt, az jó lesz A osztályra, a 90V-os meg bulizni, AB osztályban. Megegyeztünk?
"A jlh-nak márpedig csakis a vége különleges(bár nem jó), mégis mi más?
Az utánhúzás, vagy a visszacsatolása? Minden második végfok ilyen." Nos én nem így látom. Azt látom, hogy T1 munkaellenállása és T2 emitter ellenállás nyugodtan elhagyható lenne, hiszen T2 bemenő impedanciája kisebb mint T1 munkaellenállása!! A gyakorlatban akár az ezen ellenállásértékek 50% toleranciája sem befolyásolja lényegesen sem a kimeneti DC-t, sem a nyugalmi áramot. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész kapcsolás közvetlenül T1 áramával áramvezérelt, vagyis egyetlen pn átmenet karakterisztikája a domináns az átvitelben. (leszámítva persze a végtranzisztor Ib/Ic karakterisztikáját, dehát ugye ezt gyakorlatilag a visszacsatolás linearizálja). Tehát a keletkező kombinációk szempontjából "single ended"-ként működik. Ez teszi különlegessé és ezt a tulajdonságát igyekeztem átmenteni az én "átiratomba".
A 200W-os tranzisztor egy elméleti érték és végtelen bordán értendő, a valóságban ez jó ha 30-40W-ot jelent amit el tud biztonsággal disszipálni!
Efelett már meg kell többszörözni a tranyókat, ahogy a sokszáz wattos erősítőkben sem egy pár tranyó dolgozik! Nekem mindegy, de persze megegyezhetünk. Építsd meg és akkor látni fogod hogy meddig lehet elmenni vele.
Nem ettől fog jól szólni egy erősítő.
Mindig érdekesnek találom a minimál koncepció abszolút híveit. Ilyen alapon a Zen meg hasonló egytranzisztoros kütyüknek kéne jól szólni, de ez sajnos messze nem így van. A hasonló SE kütyük hangjától kiver a hideg veríték olyan laposak, unalmasak, vérszegények tudnak lenni. Akárcsak a fent nevezett szuper szerkezet. De azért hajrá, sok sikert! 
Egyébként van már egy ilyen erősítő amin dolgozol, úgy híják hogy HTA30
 .
Így van, vagy annak egy változata az 1986-ban kiadott "Rádiókészülékek és hangerősítők építése" c. könyvben.
Kicsit módosított rajz:
Hamár így szóba hoztátok ezt az erősítőt akkor ajánlom mindenkinek a figyelmében ! Nekem már két példányom is van ebből és bátran mondhatom hogy mem bántam meg a mégépítésüket . Itt megnézhető mindkét HTA-30
Kecskeméten volt szerencsém összehasonítani CIROKL HTA30-t a többi csövessel:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_8415_45_ASC.html ld. (#474170) hozzászólás. Ld. még:http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/vakteszt_avagy_amikor_elszaka...4.html
A hta30 hangzása szerintem vajmi kevéssé rokon a jlh-val.
A jlh lassabb, lustább de kifinomultabb hang mint a hta. A hta nekem nyers és ez igaz a Heed Obeliskre is, mivel az dettó ua. Egyébként nem tartom rossznak a hta-t a jlh-hoz viszonyítva jobb dinamikát produkál és szintén egyszerű végfok. Csak azért vetettem fel hogy lássuk, ez sem egy kitaposatlan ösvény és nem feltétlenül kell feltalálni. De nem is offolok itt tovább!
Hát most én mondom, hogy a HT 30 nem az az áramkör, amit én kidolgoztam. Itt szó sincsen végigvitt áramvezérlésről. T1 munkaellenállásánál 10x nagyobb T2 bemeneti impedanciája, mivel T2 emitterellenállását nem söntöli az utána kötött végtranzistor csekély bemenő ellenállása, mert a kollektorra van kötve.
Amennyiben maradt volna az emitteren akkor sem áramvezérelt lenne, mivel darlington lévén, T2 emitteráramának töredékével is kinyitható. Ez két következménnyel jár: 1. Ez ilyenformán nem áramvezérlés, hanem sima feszültség vezérlés, tehát nem is "single ended" jellegű. 2. Itt most tényleg fennáll a hőmegfutás veszélye, mert T2 árama nagyon sokszorosa a darlington bázisáramának, tehát csak a fesz eltoló tranzisztor hőcsatolása korlátozza. Az hogy az utánhúzó kondival megvalósított áramgenerátor helyett tényleges áramgenerátorra dolgozik T2, az csak a páros harmónikusok csökkenését vonja maga után, de nem lényegi eltérés. Viszont a darlington végtranzisztorok és feszültségvezérelt csatolások lényeges eltérések.
Azert jo lenne egy kapcsolasi rajzot is latni (vagy legalabb egy linket a konkret rajzhoz), hogy pontosan be lehessen azonositani mirol beszelsz (T1, T2 ...). Koszi!
A 498353-ban csatolt rajzról beszélek.
A 498353-as hozzaszolasban nincs csatolt kep! Mindegy, hagyjuk ...
Persze hogy nem ugyanaz mint a tiéd, de a nyakam rá hogy az is úgy született hogy a jlh-t próbálták ABsíteni.
Ezért lehet rokon, elég ránézni. Amúgy mégis milyen bétában gondolkodsz a kimenőtranyóknál, mert ez alapvetően határozza majd meg hogy mit tudsz kivenni belőle, illetve azt is, hogy mennyire lesz hajlamos a megfutásra és mennyire nem. A hőfüggetlenítés nem csak a megfutás miatt lenne kívánatos hanem fokozná az erősítő hangzási stabilitását is, valamint a nyug áram beállítása is korrektebb és könnyebb volna. Egyébként meg építsd meg ha hiszel benne! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
