Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Idézet: „Viszont ami eszembe jutott és most leellenőriztem, az az a jelalak a testhez (-Ut ) képest egész frankó volt És itt a gubanc, hogy amit felraktam azok a fet GS lábainál mértem.” Ezt nem egészen értem, vezérlőjelet a Gate Source lábon kell mérni. A másik kérdésem, hogy az a bizonyos torzulás milyen típusú? Kimeneti jelről van képed?
Igen, igen ott kell mérni csak érdekes volt számomra, hogy testhez képest meg szinte tuti...na mindegy.
Méricskéltem és igen furcsa dolgot vettem észre ! Ha a bemenetre 40Hz-nél kisebb jelet adok akkor torzít ha nagyobbat akkor is torzít. DE ha negyvenet akkor ki tudom vezérelni tápig !!! Komolyan mondom nem hittem el ! 30Hz-nél is hasonlóképpen vágja a jelet csak azt már nemigen tudtam megfogni a fényképezővel... Mitől lehet pont 40 Hz-en kivezérelni ? Így azért durva, hogy terhelésem csak mélyládám van amit majd hajtani fog
Üdv!
Konkrét tippem nincsen, de esetleg próbáld ki egyen DC + illetve - jellel vezérelni a bemenetet. Mert ugye, ha negatív tartományban valami probléma van, azt PWM jelben nehezen veszed észre mert 60Hz-el változik. DE egyenfeszt erősítve talán észrevenni valami hibát a PWM vezérlőjelekbe. Ma több minden nem jut eszembe. üdv!
Köszi !
Ezt még kipróbálom. Közben méregettem kicsit és az a helyzet, hogy a másik oldal is ugyanazokat a tüneteket produkálja hiába azon rosszabb a GS jelalak. 40Hz-nél minden ok ( nehezen látni de ott sem 100% a jelalak ) csak amikor már maxra van vezérelve akkor látszik egy kis gubanc... Holnap méregetek majd DC-vel is. Üdv
Hy!
Ma méregettem kicsit DC bemenettel. Az az igazság, hogy nem jutottam előrébb.... Mindegy hogy a bemeneti komponens + vagy -, mindkét esetben teljesen ki lehet vezérelni. Jól látszik ahogy PWM jel kitöltése változik a bemenet függvényében. Sőt, 100%-os kitöltést is lehet csinálni ( persze akkor a kimeneten is táp figyel )és ilyenkor már a feteken is csak táp van. A vezérlőjel felfutóéle pedig marad továbbra is ilyen sz..! Mi tévő legyek ? Gerjed ? Valamelyik vezetősáv rossz helyen van ? Az utóbbi időben annyit terveztem, marattam, hogy már kezd elegem lenni belőle Persze ezt az egyet mindenképpen meg kell csinálni...
Szia!
Mivel fix 3szög jeles próbáld meg VCS nélkül, mit csinál. Elvileg VCS nélkül is aránylag egészséges jelnek kell lennie a kimeneten.
Fura ez a felső oldali gete mínusz jel.
Olyan mintha a vezérlésben kapna egy tüskét és visszabillenne. Majd újra be. Nálam is volt annyiban hasonló jel hogy visszabillent kicsit, de utána hamar felfutott a jel. Próbálj betenni valami kicsi egyszerű fetet IRF530. Valami ott a vezérlésnél nem stimmel. Tegyél fel az IR bemeneteiről is jelet.
Na azt hiszem valamennyire megoldódott a probléma.
Az első képeken IRF540-es fetet használtam. CSináltam képeket a bemenetről és a kimenetről is ( szinte mindegy volt, hogy milyen fetet használok a jelalak nagyon minimálisan változott ). Kipróbáltam 2SK sorozatot még BUZ típusokat is szúrtam bele, a jelalak nem változott.... Aztán egyszer csak mérés közben történt egy kis baleset ( attól függ mi a kis baleset : 2 IR és 2 fet ? ) lecsúszott a szkópmadzag és pukk...... A másik hat kép már a két meghajtó ic és a 4db IRFP250-es konfiggal készült ! Nagy meglepetésemre minden jel szinte egyforma ! Valószínű, hogy az egyik meghajtó felsőoldala már kapott egy lórúgást vagy ilyesmi. Szűrő után jelalakot még nem néztem, de már dolgozok rajta. Viszont még mindig benne van a 3szög jelben egy kis tüsi ( azthiszem a tápjáról kerül oda ), emiatt van a felsőoldali jelalakban az a kis berezgés ( mármint a felfutó élnél )? Rakok majd képeket.
A friss alkatrészekkel szerelt végfok képei:
És végül a fetek lábain mért jelek
A fűrészjel zavar miatt lehet az a ronda hupli a le-felfutás után az LM361 kimenetén. De ha már az IR szép jelet kap akkor talán nem is probléma.
Valamennyire lehet kompenzálni, ha tennél a műveleti kimenete és a bemenet közé egy kondit, ami ad egy kis hiszterézist az LM361-nek.
Na ezt a kondis dolgot letesztelem !
Megint méregettem és az a helyzet, hogy amióta kicseréltem az IR-eket egy halom probléma megoldódott Még nagyon sok mérés lesz hátra ahogy a dolgokat elnézem ( de azt hiszem jó úton járok ).... Köszi a segítséget ! Ha valami változás van akkor írok !
Erre en is emlekszem , aztan meg kutattam olavastam ezt azt , a cikben nem szolnak semmit a hangszororol.
A hangszoro kene integralja a jelet mint alulatereszto szuro, 12V/1A kapcsolgatast .Ez egy ilyen kezi tolcseres hangossanbeszelo cuccnak lehet megfelelo gondolom,
Sziasztok
Mostanában úgy elkezdett érdekelni a digitális technika. És ha már digitális felmerült a digitális erősítő kérdése is Lenne valaki olyan szíves és leírná pár szóban a működését? Aztán ha kapnék egy egyszerűbb kapcsolási rajzot az is jólenne(jó nyilván ami digitális az már alapból nem túl egyszerű, de azért remélem értitek mire gondolok). Előre is köszönöm Üdv: Izeg
Szia! TTL- jeleket akarsz erősíteni?
Nem
Én olyan komplett erősítóre gondoltam, aminek van egy bemenete, ide jön a keverőpultról a jel és van egy kimenete ami megy a hangfalra
Hello! Csak annyit hogy a kapcsolóüzemű végfok nem digitális. Esetleg meg lehet bolondítani egykis digitális technikával.
Miért is nem?
Már maga az elnevezés digitális technikára utal PWM, pulse width modulation. Ez ugy-e nem analóg?
Azért is nem, mert a kapcsolóűzemű erősítők teljesen analógok. Analóg a bemeneti jel, analóg a kineneti jel és így a visszacsatolt jel is. Analóg jel vezérli a pwm modulátor kitöltési tényezőjét, így a kimeneti szürő után végtelen féle feszültségértéket tud megjelentetni az erősítő. A pwm egyébként analóg moduláció.
Létezik digitális erősítő is de ez annyiban hasonlít a kapcsoló üzemű analógra, hogy ennek a kimenetén is pwm van. Ez nem is erősítő igazából, hanem egy nagy kimeneti feszültség és áram leadására képes 1 bites D/A konverter. Ilyen van a kompakt házimozikban, meg gyakran a minihifikben. Komolyabb minőségre még mindíg az analóg pwm erősítőket használják, mert azokat vissza lehet csatolni, nem kell stabilizált táp és akár ic mentesen, tranzisztorokból is össze lehet rakni őket. A digitálisakba nagyon stabil tápfeszültség kell. A felépítésük: bemeneti A/D ic-sokcsatornás hangprocesszor-kimeneti félhíd ic. A kimeneti félhíd ic a bemeneti 1-0 ból csinál egy nagyobbat, pwm et. Azt megszűrik és ott van a hangfrekvenciás jel.
na ezt én nem tudtam volna elmagyarázni.
PWM=impulzuszélesség-moduláció. Vagyis nincs köze a "bitek" számához mert az impulzusok száma csak a frekitől függ.
Hm. A PWM az nyilvan digitalis jel, de az altala hordozott informacio lehet kvantalt/nem kvantalt.
Pld soros kimenetu A/D atalakito max. 16-22 bit informaciot visz at negyszogjellel. Viszont egy analog feszultseg/kitoltesi tenyezo konverter analog/nem kvantalt/ informaciot visz at PWM negyszogjellel. A ketto kozott eg es fold a kulonbseg mukodesben, pedig mindketto negyszogjellel mukodik...
Pld. feszultsegvezerelt monostabil multivibrator.
háromszög-jel+szinuszjel komparátor és a kimenetén már ott is a pwm jel.
Hinni a templomban kell, de ez most hogy jon ide?
Nagyon nem ertem, mit akarsz mondani. Veszel egy 555-ot, epitesz vele VCO-t. Digitalis kimenojele van? Igen, negyszogjel. Kvantalt? Nem, ~vegtelen finomsaggal lehet kezelni a bemenojel valtozasait. Nem egy digitalis A/D atalakito. Egyszeruen egy analog modulator. Csak eppen negyszogjelet allit elo. Nem amplitudo/frekvencia/fazis modulator, hanem kitoltesi tenyezo modulator. Persze a jel digitalis, de a kodolasa analog.
Na akkor ebben meg is egyezhetunk.
En sem ertem, mi volt itt a problema. Idézet: „(#59726) orwell Válasz • Jan 15, 2007 Szevasztok! Rég óta érdekel engem is a D osztályú erősítők növekveő családja! Jópofa dolog az, érdemes kísérletezni. Így születnek az új dolgok. Más. Mindenkitől elnézést kérek, ha megbántom, de a D osztályú,PWM stb. erősítőt nem hívjuk digitális erősítőnek! A digitális erősítő az PCM erősítő pl. Amiről itt van szó, az úgy gondolom analóg! Engem is letoltak már e miatt, igazuk volt! Itthon elérhető még a Monolithic Powers végfokja is. A RT-ben volt róla egy cikk cirka 2 éve. http://online.chipcad.hu/www/arak.aspx?group=0105 Végigolvastam a hozzászólásokat. Gratulálok Sass Péter kollégának! Igen "böszme" végfokot hozott össze. Kíváncsi lennék rá, hgoy szól... Szevasztok! Zoli ”
Tulajdonkeppen mindenkinek igaza van!
A D osztalyu erosito digitalis, mert negyszogjellel mukodik - igaz. A D osztalyu erosito analog, mert a jel nem kerult digitalizalasra/kvantalasra/ - igaz. Csupan egy nagyfrekvencias modulaciot hajtottunk vegre es a kapcsolo tranyok utan egy alkalmas szurovel eltavolitva a nagyfrekis hordozot, ott talaljuk a felerositett analog jelet, mindenfele kvantaltsag/fix bitszam/ nelkul.
Szia!
Idézet: „A D osztalyu erosito digitalis, mert negyszogjellel mukodik - igaz.” Nem kötekedni akarok, de a négyszögjel mitől digitális? FM vételnél, ha nagy a térerő, a határolás miatt előfordul, hogy a demodulátorra már négyszög jel kerül. Ezért az FM adás digitális? Még nem hallottam róla.. Az FM(ferkvenciamoduláció) ugyanúgy egy modulációs eljárás mint a PWM(impulzusszélességmoduláció). Ha analóg jelet FM vagy PWM modulációval dolgozom fel, attól még analóg marad. |
Bejelentkezés
Hirdetés |