Sziasztok!
Az LM339 komparátor IC-ben van rövidzárvédelem? Azt írja az adatlap hogy 20mA terhelést visel el a végfok tranzisztora, de nemtudom azt, hogy ha többet kapna akkor csak 20mA-t engedne át vagy tönkremenne. Volt egy kísérletem egy LED-el, és a LED-re soha nem egndett 20mA-nál többet hiába növeltem a feszültséget, de nemtudom, hogy ez mennyire helyes és valóban az IC korlátozza-e saját magát, vagy x idő elteltével elszállna. (nem akarattal csináltam így a kisérletet csak felfigyeltem rá, mert véletlenűl így sült ki az egész, ami nem baj csak így felmerült a kérdés) Köszi előre is.

Teljesen rövidre zártam most az ampermérővel a kimenetet és 19mA fölés így sem ment. Ezek szerint rövidzár védett, és valyon ezt huzamosabb ideig is bírja? Melegedést nem tapasztaltam, bár ekkora áramerősségnél azt hiszem nem meglepő

Egy kicsi feszültségű tekercses-mechanikus relé, mondjuk 9..12V-os, mekkora áramtól húz be ? 100mA ? 0,5 A ? Akinek van éppen ilyenje otthon, mérje meg nekem plz.

Sziasztok!
Van egy nagyon nagy problémám!
Mégpedig az, hogy csütörtökig el kellene készülnöm egy pár óriás kivezérlésjelzővel, 5W-os izzókkal. Már minden megvan hozzá, csak azt nem tudom, hogy a LM3915-nek a kimenetén mekkora a feszültség, valamint, hogy a BC 640-es PNP, vagy a BC 639-es NPN tranzisztor kell hozzá.
És ebben az esetben mekkora bázis ellenállás kell hogy vegyek.
A válaszokat előre is nagyon megköszönöm, fontos volna.

Az a tekercs ellanállásától függ, az enyém pl 10mA-től (fölfelé)

haló
én most tanulom az alapokat és úgy vettem észre hogy az áramerősség és a feszültség egyenesen arányos. ha nem így van akkor bocs. de ha igen akkor miért van külön jele?

Nagyon egyszeruen fogalmazva:

Ugye az Ohm-törvényt ismered?

Ez egyebkent a hidrodinamikabol szarmazik, azt talan te is el tudod konnyen kepzelni.

Vagyis vegyunk egy viztornyot. Annak van magassaga. Jon belole egy cso, annak van vastagsaga, a vegen van egy csap.
A potencial a magassag (feszultseg), az idoegyseg alatt kifolyo viz az aramlas (aram), A csap, amit kitekersz (kis ellenallas) vagy betekersz (nagy ellenallas), de lehet vastag cso (kis) vagy vekony cso (nagy ellenallas).

Hello!
- Én 5W-os izzóhoz,már nem használnék BC640-et. Ha a bázist kb. 20mA-el fogod hajtani akkor több mint 20-as béta kell a 400mA-es kollektor áramhoz. a BC tranyót, de a szükséges áram több mint 400mA. A 800mA-es BC-nek, vajon lesz e 20, a bétája 400mA-es kollektoráramon? A Hfe karakterisztika szerint lesz, csak az atlap szerint 500mA kollektor áram mellett, a béta minimum 25, 2V kollektor emitter feszültségen mérve. Csak hogy a tranyót, nem "éppen csak ki kell nyitni, hanem kapcsolóüzem szerint (a kis disszipáció érdekében) lényegesen nagyobb bázisárammal. Így a 12V-ból 2V már hiányozhatna is, és a tranyó, már 800mW-al fűtene. Miközben az abszolút disszipációja 625mW. Tehát gyenge tranyó esetén már füstölne is az egész. Arról nem beszélve, hogy az 5W-os izzó induló hidegárama, közel ötszöröse a névleges áramának.
Tehát inkább valami 2A-es tranyót választanék, és annak nézném meg, hogy mekkora az áramerősítése, névleges terhelő áram mellett.

A bétát számítani nem lehet, csak mérni és kiszámítani. Ezért a bétát az alkalmazott kapcsolásban mindig figyelembe kell venni, és a bázisáram meghajtást ehhez méretezni. A tervezés akkor helyes, ha adott kollektor áram mellett, a gyártó által ajánlott hFE érték minimumát vesszük figyelembe. Megmérni meg lehet, csak hogy az már eszközspecifikus lesz. És ha egy másikra cseréled, már bukhat is a tudomány.
üdv! proli007

Hello!
Így van arányos.. De ez maga az Ohm törvény!
Viszont a kettő egészen más. A feszültség, a fogyasztón esik, az áram pedig magán a fogyasztón folyik át.
Számolni akkor nem kellene, ha mindig 1ohm-os ellenállás használnál. Mert akkor 1V-ra mindig 1A jut (I=U/R) . De mi van, ha az ellenállás 2ohm...?
üdv! proli007

bbalazs fogalmazta meg talán a leg érthetőbben. A lényeg, hogy a feszültség és az áram két külön fogalom. Összefüggenek egymással, de egyáltalán nem ugyan azt a fogalmat takarják.

Létezik feszültség áram nélkül és - elvileg - létezik áram feszültség nélkül. Szerintem addig ne haladj tovább a tanulás rögös útján, amíg ezeket nem látod teljesen tisztán, mert semmit nem fogsz megérteni a későbbi anyagrészekből, ha ezekkel nem vagy 110%-ig tisztában.

Tanács: próbálj meg vizuálisan magyarázó könyveket/leírásokat beszerezni. ( Nálunk a főiskolán olyan könyvekből tanultak a kollégák, amikben keze-lába meg arca volt rajzolva az elektronoknak. Kb. ált. iskola 4-eseknek szólt a könyv, de abból jobban megértették a lényeget, mint a főiskolai jegyzetből. )

Szia!

A feszültség teremti meg a lehetőséget arra, hogy áram folyhasson. Tényleg jó a vízcsap-vízcső példa. Amíg a víz bele van zárva egy csőben, addig csak nyomása (feszültsége) van. Mihelyst kinyitod a csapot (kapcsoló) máris munkát tud végezni a kiáramló víz.

igen most már értem. kösz

Ez itt mind szép és jó, de amit kikövetkeztettem, ha 1W-os izzót használnék, akkor talán megfelelne a tranzisztor?
Nomeg azt tudom, hogy nem 0V-van az LM3915 kimenetén, hanem én a földhöz képest 10-10,15V-ot mértem. Ezek szerint NPN tranyón kéne gondolkodni?
A másik megoldás szerintem lehet az is, hogy egy optocsatoló után rakok egy tranzisztort darlington módon, Bővebben: Link.
Esetleg valami tájékoztatást tudsz még adni, mert már egy picit késésben vagyok...

van két ellenállás párhuzamosan kapcsolva. R2 20ohm és R3 30ohm. elvileg így vonják össze őket:
1 _ = 1_ +
1_ = 1_ + 1_
= 0.083
R23
R2
R3
20 30

R23 = 1 _ = 12 Ω

na ezen nem értem hogy mi micsoda...

mi az a replusz?

Szép estét kívánok minden fórumtársnak!
Most hogy nézegettem hangszórókat, eszembe jutott hogy nem mindent tudok róluk..
Hangfalakon van olyan hogy: névleges teljesítmény, zenei teljesítmény, RMS teljesítmény..
Ezekre lennék kíváncsi hogy akkor most ez mi is?
Melyik "név" fedi a valós teljesítményét?
Előre is köszönöm!

Üdv!

az a váltakozó áram, ha az elektronok egy kicsit mennek hátra és aztán sokat előre???

Üdv!

Egy kis segítséget szeretnék kérni a következőkhöz:

Szükségem van egy olyan átalakítóra amely (maximum) 50 A váltakozó áramot alakít át 0-10V - os jellé. Egy olyanra is amely (max.) 1000 V váltakozó feszültséget alakít át szintén 0-10V - ig.
És ugyanezekkel a paraméterekkel, csak egyenáramnál.

Elsősorban nem kapcsolási rajza van szükségem, hanem ilyen alkatrészekre ami ezeket tudja. És szeretném tudni, hogy mik ezeknek az alkatrészeknek a megnevezései.

A választ köszönöm!

Jó estét!
Egy adatlapból sikerült valami erre a gondomra utaló jegyzetet találni. Azt írja, hogy nincs figyelve a terhelés, akkor nekem nemtudom miér nem ment 19mA fölé és szállt el az ic, ugyanakkor azt is írja, hogy zárlat esetén elkezdhet melegedni, eseteként elszáll. Megkérek valakit, hogy akkor mondja meg, hogy végül zárlatvédett-e akkor a kimenet. A 4-es oldalon amit kaptam, az minden. Elég fontos lenne mert érdekesnek találom, hogy mikor én rövidre zártam 19mA fölé nem ment, de itt még is azt írja, hogy gubanc lehet. Elvártam volna ha nem zárlatvédett, hogy 20mA fölé szökik az áram, de nem. Melegedést meg 20mA-nál kizárom eléggé, igaz, hogy mikor rövidre zártam csak 5V tápot kapott az ic, de nem hiszem hogy nagyobb tápnál is gond lenne.

Szerintem az egész ellenállásokkal megoldható. Áramnál söntként kötődne be egy ellenállás és ezen figyelnődne a feszültség (persze kiszámítani, hogy mekkora ellenállás is kell). Feszültség esetén meg egy feszültségosztóra lenne szükség pl 1 a 100 arányban. Váltóáramnál meg kell egyenirányítás diódával.

Zenei teljesítmény.

Hali! Dőlőbójára szeretnék világítást csinálni. A cső átmérője 25mm.
A táp az vagy 9 vagy 12 voltos elem.
A ledek 2,3 V nyitófesz, 20 mA-k.
Tápnak mi lenne a jó a 12 V vagy inkább a 9 V.
Köszi!

Szia!

Én úgy tudom, hogy:
a DIN szabvány szerint a teljesítményt az 1KHz szinuszos mérőjel esetén addig növelik míg a torzítás el nem éri az 1%-ot, az RMS esetén ez az érték 1KHz-en 10%.
A válasz attól függ mi neked a valódi teljesítmény. Nekem a szinuszos a valódi teljesítmény.

Sziasztok!
Egy elég fura kérdésem lenne hozzátok.
Mit jelent a fázisoknál az R S T illetve U V W rövidítés?
Azt most tudtam meg hogy a FI-relé FI-je: Fehlerstromschutzschalt

Szia!

Annak idején a német ABC betűit rakták egymás után. Csak ennyi, semmi több.

Csak úgy hasraütésr RSTUVW ?
Szóval akkor lehetett volna GHIJKL is.Érdekes.

Szerintem nem érdekes

Alapveto elektronika, szerintem altalanosban mindenki tanulta a soros es a parhuzamos ellenallas osszeadasat. A soros egesz egyszeruen a ketto osszege.
A parhuzamosnal R eredo egyenlo egy per
(egy per R1 + egy per R2), az eredo kisebb lesz, mint barmelyik kulon-kulon.

Re=1 / (1/R1 + 1/R2)

ez a replusz.

A valtakozo aram meg kb olyan, mint a pont haromszogletu fogu furesz: akar tolod, akar huzod, ugyanannyit vag.

Az elektronok pont ugyanannyit rohannak elore, mint hatra, de idonkent lelassulnak es iranyt valtanak, aztan ujra gyorsulva rohannak a masik iranyba.

Sziasztok ,
Köszi a választ a bojler témára .
még nincs meg a bojler ezért kérdezem tehát ha a 80l-es
1,8kw-os majd három óra alatt füt fel ennyi vizet akkor az azt jelenti hogy óránként 1,8 kw-ot fogyaszt tehát ha egy nap csak egyszer fűti fel akkor elméletileg csak kb 200 ft/nap ?
Igazán ez a kérdésem.
Bocsi hogy nem vágom inkább a fában vagyok otthon.

Nem. Ez azt jelenti, hogy ha a felfutes utan AZONNAL ki akarod venni belole az osszeset, akkor ennyi.
Ha keses van, akkor a homersekleten tartas is energiat emeszt fel, itt jon be a hoszigeteles kerdese. De ha hazon belul van, akkor telen nem veszitesz, csak arammal IS futesz