Cimó megcsináltam "Az 5V-ról egy 10k-s ellenállással mennyen a jel a 2-es lábra majd a 2-es lábról megint egy 10k-s ellenállással a 3-as lábra." a 2 ellenállást(4,7K, 5,6K) meghagytam. A potméterre továbbra sem reagál.

A jelalak a meghajtó tranzisztorok emitterén készült, a gate-eken is ilyen volt a jel üresjáratban.

Amikor az R-C tagot beraktam nem vettem észre változást a tüskén.
Az 1n5822 nyák túloldalán van, utólag lett beépítve.

A nyákterv tudom nem szép, a bakelit nyák... ebből meg van 1 nm, és valahova el kell használni.
A trafó körül az a ször egy eldurrant kondi maradványai.
A trafó egy ETD-59 amit még egy inverteres heg. trafónál gerjesztettem túl. Ilyen tekercselést csak próbára csináltam.

Úgy érzem új nyák lesz a célravezető.
Régebben Emmzolee rakott fel egy legelőre emlékeztető tervet, hasonlóval csinálta meg a 200W-os tápját, és is ilyen tervre gondoltam.

A 20k-s poti közepét kösd be az 1-es lábra az alját meg a földre. Úgy próbáld.

Köszönöm, így már működik a szabályzás.
Ahogy növelem a kitöltést úgy nő a tüske is.
A negatív meg a trafó pozitívjánál van egy 15V-os tüske.
Ez valamelyik vezetősáv gyengeségére utal?
Az összes nagy áramú részt 2,5mm2 rézzel és ónnal megerősítettem.

Nem attúl van tüske hogy vékony a vezeték, hanem nagyon rossz helyen, irányba vezetted el a trafón.

Hello

Mekkora teljesítményt akarsz kivenni ebből az áramkörből? Az ETD59 miatt kérdezem. A rajzodon meg van 2+2 db IRFZ44 Az nem lesz kevés a trafóhoz? Vagy a trafó nem lesz túl nagy? Azt tudjuk, hogy milyen anyag minőségű a magod? A vezérlést te is meg csinálhatod olyan bedugósra, hogy ne legyenek hosszúak az áram utak. Nekem nagyon tökéletes lett az a kis 200W-os táp. Ha érdekelküldök tervet, azt át kel faragni egy kicsit, és már mehet is a nagyobb teljesítmény. Van egy másik tervem is, amiben benne van ugyanez a driver is SMD-ből, amit te is kitaláltál. Az 6-800W-ig tuti jó vezérlőnek.

Itt vannak a tervei pdf-ben. Nézd meg. Egyszerű, mint a pofon.

Helló
Max 300W-ra gondoltam, de fetek cseréjével max 400-ra. Tudom, hogy a trafó elég nagy, de régen építettem egy inverteres hegesztőtrafót, de ahhoz kicsi lett, mert nem bírtam rápréselni a megadott huzalmennyiséget, és ezért túlgerjesztés miatt el is tört.
Ide meg jónak gondoltam, bár PC táp mag is elég lenne.

Tulajdonképpen nekem nem autó hifihez kell, hanem 4-500V-ot akarok előállítani. A trafóhoz csináltam csévét és már rátekertem 65+18 menetet 0,6mm-es huzalból, csak a primerek hiányoznak.
Most azért raktam 2 menet szekundert, mert kisebb feszültségen könnyebben le bírom terhelni.
ETD-59 3F3 Al=5600nH

Végigolvastam a fórumot és megtetszett a 200W-os tápod. Én 2 helyett 4 fettel akarnám megvalósítani
ehez hasonló nyáktervel, ami remélem már jónak mondható.
Nekem megtetszett a bedugós módszer a helytakarékosság miatt is.
Az a terved érdekelne, ha nincs fenn az oldalon, mert már az összeset megnéztem
Segítségeteket köszönöm.

Azt a tervet csak próbából csináltam, és azért hajigáltam úgy szét az alkatrészeket, hogy jól lehessen hűteni. Erre Cimó mondta, hogy mi ez a focipálya? Kapjam össze. Igaza volt, mert utána olvastam, és az alkatrészeket sokkal jobban össze lehet zsúfolni, mert csak a közvetlen közelében van veszélyben egy másik alkatrész. A rövid áram utak viszont sokkal többet jelentenek, mert attól nyugodtabb lesz a feted vezérlőjele, és ettől nem is fog annyira melegedni.

Ez a terv meg van linkelem, hátha tudsz vele kezdeni valamit.

Ha ezen a terven összébb lennének húzva a fetek, szerinted akkor is kellenének azok a kis pozitív "szigetek" a kondiknál, vagyis ha középről indulunk akkor egy pozitív átkötés(alatta menne a drain-trafó árama) és utána a nyákon is mehetne az áram, nem lenne hidalgatva?(mondjuk ez 6 fet esetén állna fenn, de 4-nél csak 1-1 pozitív hidalást jelentene)
Vagy így jobb az áram útja?

Igy kissé furán hangzik, de holnap lerajzolom hogy is gondoltam, most már fáradt vagyok ehhez.

Hát szerintem nagyítsd meg 2 fettel a 200W-os tápom nagy áramú tervét, és azt alakítsd át. Azon nincsenek átkötések.
Használsz nyák gyártáshoz programot?

Helló

Nyákgyártáshoz nem használok semmilyen programot. Általában kapcsolási rajzhoz hasonlóan, méret szerint lerajzolom, a papírt lefújom szilikonnal, hogy átlátszó legyen és ráragasztom a nyákra, majd kifúrom, összerajzolom és kimaratom. Elég kezdetleges, de amennyi nyákot én csinálok nekem elég. Régebben próbáltam foto eljárással is de nem birtam normálisan levilágitani. Vasalásoshoz meg nincs lézer nyomtatóm.

Végülis a 6 fetest "átalakítottam" egy kicsit. Mivel még nem tanulmányoztam a nyáktervező működését, így paintben rajzoltam bele. A fetektet egy kicsit összébbhúznám. A trafó alatti részt nem rajzoltam át, de egy gratz híd kerülne meg pár kondi.
Szerinted így jó lesz az elrendezés?

A vezérlő egységnél, a meghajtó tranzisztorokhoz mekkora kondit érdemes tenni?

Ha ragaszkodsz ehhez a tervhez,

A vezérlés tápját is jó lenne minden fettől ugyanakkora távolságra tenni. Én onnan vinném a tápot, ahol becsatlakozik a táp terminál.
A táp mondjuk 50KHz-en megy. Ott már erősen elő jönnek a nagyfrekvenciával járó átviteli problémák, sőt, az áram is jó nagy. A fetek gate feszültsége, és a jelalakja is nagyon fontos, és ettől függ minden. Ha a vezérlés, és a fet negatívja között feszültség esés jön létre, akkor a feted nem biztos, hogy ki tud nyitni rendesen, és elkezd melegedni.(esetleg bele is hal) Vagy ha a fetekhez vékony vezetősávon viszed a negatívot, és az egyik fetből származtatod a másik negatív potenciálját, akkor a második fetnél a negatív potenciál elkezd meg emelkedni a terheléstől, azaz a 10V körüli vezérlőjeled csak 5V lesz, és az kevés. Ezt a két fet "S" -ján szkóppal mérni tudod. Meglepöen nagy tüsik tudnak lenni.
Ezek az apróságok látszólag nem lennének fontosak, de a valóságban nagyon is azok. Sok sok ilyen dolog van még, csak nézz végig a gyári nyákterveken. Az ilyesmiktől lesznek szép nagy túllövések a jelalakon (tüskék), és ettől romolhat is jelentősen a hatásfok is. Szoktak ellenük snubbereket használni.
Tehát lényeges, hogy ahol csak lehet, minden csillagpontosan legyen meg csinálva.

Vagyis kárhozni lehet, de vezekelni kell érte.

Próbálgattam a programot, de amikor menteni akartam... demo és nem lehet.

Ilyen elrendezésre gondoltam, a trafó alatti rész még változna(a gratz hidat és a kondit el is felejtettem összekötni ).
Ha minden jól megy holnap ki is maratnám, vagy mégsem.
Itt Kecskeméten van 2 elektronikai bolt, megkérdeztem van-e valamilyen low esr kondijuk, ők nem tudják, nincs annyi infójuk a termékekről, így lehet rendelnem kell.

Na mondom én, hogy elkezd ez is hasonlítani a 200W-os tápomhoz. :nevetes1:

A Low ESR kondi pedig sokat javít a dolgon. Ha nincs, akkor vegyél valami 105°C -os kondit, valószínű azt arra találták ki.

Szerintetek mennyire alkalmas a HUF75333S3 fet kapcsi tápba?

Nagyon jól lehet használni kapcsolóüzemben, de ez nem tirisztor, hanem MOSFET.

Lehetséges
Lehet a boltosokat megkérdezem, hogy milyen márkában van az általam kívánt kondi és megnézem az adatlapját, és visszamegyek megvenni.

kadarist! Mostfetet akartam írni, de valahogy tirisztor lett.

Sziasztok!

Megcsináltam a vezérlő részt, de a meghajtó tranzisztorok E lábai között nem igazán szép jelet láttam.
10ms, 1v
A TL 9-10-es lábai között jó volt a jel.
Amikor emitter és test között néztem a két ág jele egyforma volt.
Mi okozhatja ezt a hibát?

Ezek tipikusan a légszereléssel összerakott tápok jelalakjai. A tiéd is az?

Végül is milyen vezérlést építettél meg? rajzot tudsz róla beszúrni?

Értelmetlen a két emitter közt mérni!

Miért nem a Gate-source lábat méred?

Még a fetek nincsenek rajta, csak a meghajtót próbáltam.
A két emitter között nem egyformának kellene lennie a jelnek? Vagy ez nem számít?
Nem légszereléssel készült, a pozitív bemenethez raktam egy fojtó tekercset, kondit, és a nyákon körbevittem a pozitívot, de ez holnap egy átkötéssel áthidalom.

Elő bányásztam a Cimoata féle kapcsi tápomat.
Cimpata tápja
"A" osztályú erősítőn töröm a fejem, és mondom jól megterhelem, hogy meg tudjam hogy fogja bírni.

Nem jól. 550W terheléssel nagyon elkezdtek fűteni a fetek. A hatásfok nem rossz, tehát nem megy még a trafó telítésbe.

A cuccomról annyit kell tudni, hogy ETD49-re terveztem át, az ETD-re primernek 2X2 menet került, szekundernek 2X10menet. 2X2 db IRF3205 hajtja a trafót. A kimeneten beállítottam 2X36V-ot. Szerintem ott lesz a baj. A 2X10 menet miatt nagyon kicsi lett a kitöltés, és kínozza a vezérlés a feteket. Dobok föl képeket a gate jelalakról. Az a baj, hogy a szkóppor vltakozó üzemben hagytam, és így nem tudom, hogy nincs-e megemelkedve a source a földtől valamiért. Azért gondolom, mert a gate feszültségem 9V körüli. A tápom pedig 14.4V-ra lett belőve. Terhelés alatt is!

Az lenne a kérdésem, hogy mit tegyek a fetek fűtésével? Lehetőleg ne azt mondjátok, hogy tekercseljem kisebb menetszámmal a szekundert, mert az olyan szoros illesztés, hogy meg is őrülök, mire vissza bontom a fél trafómat.

Az is fura nekem, hogy mennyire vissza hatnak egymásra a fetek. Lehet a nyák miatt? Az mondjuk ott jó széles, és vastagon ónos is. Kb: 2 cm a táv a fet lába, és a negatív csatlakozás között. Lehet inkább a trafón keresztül? azzal mit lehet tenni? Vagy ez természetes, hogy amikor a másik fet nyit, akkor megemelkedik az éppen zárt fet gate feszültsége is egy kicsit?
Nekem ez gyanus egy kicsit, hogy mintha nem nyitna rendesen, és nem is zárna le stabilan. A kapcsolási sebesség szerintem rendben van.

8V elegendő a rendes nyitáshoz.
Viszont a felfutó/lefutó élek kicsit lassúak.

Ez a meghajtás kb 1,5A-s ami lehet kicsit kevés a 2db 3205-nek.

Mekkora hűtőbordán vannak a fetek?

200ns a felfutó, és 240ns a lefutó Ez szerintem nem okozhatja a fet melegedését. Nem olyan rossz az. Hűtő borda? ott lehet ludas vagyok :yes: az egyelőre 300cm² körülbelül. Egyelőre egy kibelezett SAL 2070-es erősítő egyik bordáját kapta meg. Az elég volt a SAL-nak 2 irfz44-hez, meg a két diódához. Az az erősítő kb táp oldalon 150-200W-ot tudott lekezelni.

Mondom nem egész 2 perc alatt meg se tudtam érinteni a hűtőbordát. Tehát legalább 8-10szer akkora hűtőborda tudná így ránézésre kordában tartani ezt a melegedést. Az meg akkor nagyon nagy lenne, és akkor még hol van a végfok eldisszipálandó teljesítménye.

Esetleg lassítsam le a táp frekijét?

Vagy gyorsítani a meghajtást.

Ez egy eléggé régi terv. Azt hiszem valahol 400W-ot írtam rá maximum.
Azóta már készítettem nyákban sokkal profibb megoldást és sok mindent lecseréltem, pl a fetmeghajtást diszkrét SMD SOT23 tokozású fetekből felépítettre. Amit ki is mértem a napokban: 6A csúcsáram 3db IRF3205 0V tól 10V ig 80ns/80ns.
Ezt azóta még egy kicsit továbbfejlesztettem 8-9A-ig.

Tehát szerintem sok az a fel/lefutás.
A vezetési veszteséget számolva az csak néhány W, ha nagyon fűtenek a fetek akkor az csak a kapcsolási veszteség miatt van.

Tehát vagy meg kell tuningolni a meghajtást vagy használd kisebb telejsítményen a tápot.

Hova szalajsztottad a kimenetről a fojtókat?
Így a priméráramnak a működési frekvenciához képest óriási a felharmonikus tartalma, sokkal jobban fűti őket.

Esedezek egy ilyen nyáktervért. Tudsz küldeni nekem egy ilyen tervet? Nagyon hálás lennék érte.

Egész pontosan mire is gondolsz? A gate jelemen a kikapcsoláskor a másik oldali feten okozott jelalak változásra?

Nem, hanem arra hogy a kimeneten az eggyenírányító, és a pufferek között nincsen fojtó.

Így a trafón és a feteken az áram jelalakja teljesen más lesz, mint ahogyan azt ti elvárnátok.

Tegyük fel, hogy a kimeneti puffer adott feszültségen van, amikor valamelyik fet bekapcsol, akkor hirtelen kezd emelkedni a feszültség a szekunder tekercsen, és nyitnak a megfelelő eggyenírányító diódák, és egy hirtelen áramimpulzussal tölti fel a puffereket (mivel nincs sorban egy fojtó, ami korlátozza az áramváltozás sebességét)
Ez egyrészt nem tesz jót a kondiknak, jelentős emi-t okoz, másrészt sokkal jobban fűti a feteket.
Miért is? Mert ugyanaz a töltés a feteken, sokkal kevesebb idő alatt jut át, sokkal nagyobb áramként.
És a feteken az átmeneti veszteség az árammal négyzetesen arányos, de a bekapcsolási idővel egyenesen.

Az hogy a gate jelekben látsz a másik fet bekapcsolásakor egy tüskét, teljesen természetes, mivel a két priméred elég szoros csatolásban van egymással, és fordítva vannak bekötve. Amikor az egyik fet lehúzza az egyik primért a földre, akkor az feszültséget indukál a másik primérben, csak pont ellentétest, ami még hozzá adódik a tápfeszültséghez, így ott 24V körüli feszültséget tapasztalsz. Amíg eléri ezt a 24V-t a feszültség, addig áram folyik az éppen pihenő fet visszaható kapacitásán, és ez okozza a tüskét.
Semmi problémát nem okoz, ha! nem éri el a fet nyitófeszültségét (4V kb.) ha eléri akkor okozhat ez is melegedést.

ui: Ugye a primérek között szoros a csatolás? (bifilláris tekercselés) mert a szórási induktivitásban tárolt energia push-pull kapcsolás esetén teljes egészében veszteséggé alakul.