Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Elég nagy áramot tud leadni a trafód? Mekkora pufferkondenzátort használsz?
Probald meg 24V 5W izzoval.
A trafó 14,1V 4,1A és ezt tudja is. Ezt egyenirányítottam (19,7) és 50V 1000µF kondival puffereltem. A fesszab előtt van egy 100pF-es fólia kondi. Az regulátor in és out lába közt van egy 1n4002-es és egy a kivezetésen.
az adjust és az out láb között 220ohm-os ellenállat és egy 2Kohm-os lináris poti a grdés és az adjust, ellenállás forpontján.... Lehet ez az ic hibája?
Üdv!
Mi történne ha PWM és triak-al váltóáramot vezérelnék? Annál tovább nem foglalkoztam vele csak elgondolkoztam, hogy ha létezik a PWM-el való DC vezérlés akkor mi történne ha PWM-el AC-t próbálnék meg triak segítségével. Gondolom a fő problémát a triak kapcsolástechnikája jelenti a periódusokkal illetve a szinusz jellel. De mennyire lenne működőképes illetve szabályos a működése?
Helló. Van különbség a magas és alacsony kvarc között? Mindkettő mondjuk 20MHz, de egyik nagy, a másik kicsi.
Például a fényerőszabályzók így működnek.
A trükk, hogy a triak gyújtását a nullátmenethez kell szinkronizálni, azaz az időzítőt mindig a nullátmenettől kell indítani. A periódus további részében a triak bekapcsolva marad, a nullátmenetkor automatikusan kikapcsol. Előbb gyújtasz nagyobb a teljesítmény. Rezisztív terheléskor.
Igen ezt én is tudtam. Igazad van a kérdésem hiányos. Tegyük fel mi történik ha a triak 20kHz-el van meghajtva és a vezérlő elektronika független a szinusz jeltő, nincs szinkronizálval.
Az első impulzus begyújtja és úgy marad. Utána is gyújtogathatod, ha akarod, nem számít.
A gyakorlatban a nullátmenet után közvetlen begyújtana, és utána úgy maradna.... A 20kHz az 50Hz sokszorosa, és tegyük fel, hogy a nullátmenetre esne a 20kHz periódusnak az alacsony szintű része, elvileg ilyenkor nincs a triak vezérelve, tehát ki kellene kapcsolnia. A böki, hogy az áramkörnek van induktivitása, kapacitása, ezek fázistolást okoznak, a triakon az áram nem tud megszűnni, és már jön is a következő gyújtóimpulzus. Magyarul halott az ötlet. Még az 50Hz-hez szinkronizált működés is lehet bizonytalan a fenntebb írt fázistolás miatt, ha nagyok az induktivitás értékek.
Igen, igazándiból az átfolyó áram nullátmenetét kellene figyelni, nem a feszültségét.
A feszültséget könnyebb figyelni, de az csak rezisztív fogyasztóra korrekt. Ahogy írtad, induktív vagy kapacitív terhelésnél az áram, amikor a triak kikapcsol, nem akkor van, amikor a feszültség nullátmenete.
Személy szerint piszokul nem szeretek triakot nagy induktív terhelésre használni, sokkal jobb a tirisztor, dupla alkatrészigényével együtt.
Ha jók, valamire csak elhasználod őket.
Pl. építhetsz belőlük labortápot vagy erősítőt.
Köszönöm mindkettőtöknek a magyarázatot. Azt tudtam, hogy az ötlet halott csak egész pontosan azt nem miért, de mostmár értek mindent. Köszönöm mégegyszer a kielégítő válaszokat.
Valaki kűld ezeknek a tranyoknak erősitő rajzot vagy valaki tud valamilyen rajzot s kösz a gyors választ
Szia!
Itt a nagy téli szünetben utánaolvasgattam a két fő mikrokontroller után, érveket keresve mindkettő mellett és ellen és ahogy én észrevettem, az AVR-ek jobban funkcionálnának nekem. Programozás tekintetében nem ijedek meg semmitől sem, elsődleges nyelv, amin programozom, of course a C, de simán belevetném magam az ASSEMBLY tanulásába is... Most már csak az a kérdés, hogy mivel kellene kezdenem, mármint melyik uC-vel, mely irodalmakat böngésszem, meg ilyesmi... Ehh, a Google nem a barátom ez esetben. A válasz(oka)t előre is köszönöm!  - mioline -
Üdv!
Hogyan tudom kiszámolni egy leden eső feszültség értékét? Számít az hogy egy víztiszta fehér 5 mmes ledről van szó?
2.9-3.5V-ig bármi előfordulhat a jelzett lednél, az átfolyó áram függvényében. Legegyszerűbb, ha megméred.
Az említett led áramát is akkor hasonlóképpen tudom majd meg.
Köszi!
Nekem nem az volt a furcsa, hogy szimmetrikus, hanem a kapcsolás.
Hogyan tudom kiszámolni egy ellenállás értékét, ha csak a rajta eső feszültséget tudom?
Jó lenne még az átfolyó áramot is tudni. Akkor már könnyű dolgod lenne.
Az érdekes.
A LED üzemi árama katalógusadat. Azon az áramerősségen hosszú ideig működik. Nagyobb árammal is működik, de akkor az élettartama lényegesen kisebb. Mérni úgy lehet, hogy veszel néhány száz LED-et, és tízesével járatod őket azonos áramerősséggel, pl. 10 db 10 mA, 10 db 15 mA, stb. Utána vársz, és megnézed, mikor megy tönkre egy-egy csoportból a fele. Ha a LED élettartama 50000 h, akkor 5 és fél évet kell várnod. Ekkor megnézed az áramerősséget ( pl. 20 mA-es csoport ), és annyi.
Vagy a rajta disszipálódó teljesítmény kell még.
Igen, épp ezért kacifántos, mert azt nem tudom, más különben ohm törvénye alapján kiszámolható lehetne.
Lényegében arról lenne szó, hogy egy TL071-et hajtanék meg "63V"-ról.
Az meg nagyon minimális.
 Pár miliwatt....
Zener-diódás stabilizátort használj! Sok helyen találsz számítási segédletet Zener-előtétellenállás kalkulálásához.
Ez maximálisan kézen fekvő lenne, csak az a baj, hogy ez most kellene, és nincs zénezem itthon. :S
Nincs valami kisebb feszültségű kistrafód meg pár diódád, elkód?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
