Ez most azt jelenti, hogy ez így jó? Nem értem 100%-osan a levezetésedet.

Ha ez így jó, továbbra is áll a kérdés, hogy milyen híddal és milyen optoval célszerű csinálni.

(#870664) proba arra próbált rávilágítani, hogy a szimulátor programban bármit büntetlenül el lehet követni. De a gyakorlati méréseknél és beállításoknál már igenis oda kell figyelni, hogy mit hogyan köt és mér az ember...
A kapcsolási rajzban ( ha jól láttam ) minden megvan ami a sikeres elkészítéshez kell. Nincsenek benne különleges, adatlap nélküli alkatrészek. ILLETVE aminél nincs típus megadva ott rendszerint egyszerű, könnyen beszerezhető univerzális típusok is megfelelnek.
PL. A BR1 graetz-híd. Ez MIN 400V és 0.8-1A-s lehet: MBs6, DB106, DB107, W04M, W06M. STB.
U1 Optocsatoló: 4N25, 4N35, 4N36, 4N37-esek közül is lehet.
A triak kiváltására és is az S 202 S 01 -est néztem ki.
Én ezeket ajánlom. De garanciát sajnos nem tudok vállalni én sem, hogy a beszerzett alkatrészekkel 110%-os lesz a siker!
Kicsit érdekes, hogy az érzékelési oldalon van egy komoly nullátmenet figyelés, optikailag leválasztva. A kimenetre meg tranzisztoron keresztül egyszerűen rá van biggyesztve a vezérlő áramkörre egy triak, rajta a 230V-os terheléssel...

Köszönöm a válaszodat!
Amúgy igen, ez valóban érdekes, én éppen ezért (meg azért is, mert azzal álltam neki eredetileg) az egyszerű triak helyett SSR-rel csinálom (nem nullátmenetessel), mely megoldja a triak optos leválasztását.

Minden esetre akkor én most beszerzem a szükséges alkatrészeket, és akkor első körben a DB106-os híddal és a 4N25-ös optocsatival dolgoznék. Az opto adatlapján a tranzisztoros kimenetnél ő 10V-t használ Vcc-nek, remélem nem lesz gáz, hogy nálam az kevesebb. (Sajnos nem láttam erre vonatkozó infót, de gondolom bármilyen, a telítési feszültségnél nagyobb értékekkel lehet dolgozni)

Még azt szeretném kérdezni a kapcsoláshoz, hogy ebben a 220nF-os nagyságrendben fólia, vagy kerámia kondit érdemesebb használni?

Ha valaki még tud valami jó kis atyai jótanáccsal szolgálni ehhez, azt megköszönöm. Most első körben csak a nullátmenet detektor érdekel, ha az megvan, akkor már fél siker. Köszönök minden segítséget még egyszer!

Igazából csak a jelalak furcsaságai után érdeklődtél,azért írtam.A graetz előtti meg utáni jelalakok (föleg ha egy mérési (durva) hibát beleveszünk ,érdekes dolgokat produkálnak.
Ha graetes áramkörben a mérendő jel testje ,meg a mért jel a graetz nem ugyanazon oldalán van,(egyen ,vagy váltó) akkor igencsak vakargathatod a fejed mi mitől olyan amilyen.

Sziasztok!
Nemrég megépítettem EZT a fényerőszabályzót. Tökéletesen működik.
A kérdésem az lenne, megoldható e, hogy a fényerőszabályzás automatikus legyen.
pl: Megnyomom a gombot és kb 1,5mp alatt 0-ról felviszi a fényerőt a maximumra, kb 3mp után pedig visszaveszi 0-ra.
Lehetséges ezt a vezérlést hozzáépíteni?
Előre is köszönöm a segítséget.

Szia!
Egy ilyen fényerőszabályzást manapság a legegyszerűbben PIC-el vagy AVR-el lehet megoldani. Lásd az előző hozzászólásokat.

Bár melyik lehet.
A terhelés kapcsolására ( triak vezérlésére ) melyik megoldást fogod választani?

Simán fogom az SSR-t, és rákötöm egy ellenálláson keresztül az AVR megfelelő lábára, mintha egy LED lenne. Sharp SSR-ekben nincs belső védelem, így azokkal így kell bánni elvileg, és úgy tűnik, gyakorlatilag is, mert ez a fele működött a dolognak.

(Ha esetleg később kapcsolódtál volna be a problémámba: PWM fényerőszabályzót akartam csinálni AC-re, csak az eredmény egy durva villogás lett, mert nem tudtam, hogy a nem nullátmenetes SSR-t sem lehet akármikor kikapcsolni, csak nullátmenetkor.... (bekapcsolni lehet akármikor...) Megvilágosodás után mostmár a cél, hogy nullátmenetdetektorom legyen, a többi valószínűleg maradhat, ahogy eddig volt.)

ok! S köszönöm.
Elvileg már el lehetne kezdeni az áramkör megépítését.

Két ünnep között mindenképpen nekiállok, már megrendeltem az alkatrészeket. Remélem nagyobb problémák nélkül sikerül megcsinálni, de majd mindenképp beszámolok az eredményekről, tapasztalatokról. Köszönöm mindenki segítségét!

Nos... sikerült megépítenem a nullátmenet detektort, és működik rendesen, 100 interruptot vált ki másodpercenként az AVR-nél.

Meghajtottam vele az SSR-t, és az is tökéletesen jó. Egy nagyon picit vibrál az izzó (eléggé random módon, kb úgy, mint egy gaussi zaj...) ha alacsony a fényerőszint (gondolom magasabban is, csak nem lehet annyira észrevenni).

Ugye jól gondolom, hogy ez a probléma nagyon egyszerűen megoldható, ha az izzóval párhuzamosan kötök egy kondit? Ha igen, valaki esetleg megmondaná, milyen kondit (mekkorát, esetleg típusjavaslat) vegyek? Lehetőleg indoklással, hogy hogyan számolta ki, hogy tanuljak is valamit belőle.

Köszönöm az eddigi segítséget is!

Az zaj forrását kellene megkeresni és ott megszüntetni.
Esetleg használhatsz RC-t a triakkal párhuzamosan kötve.
R = 47-100 OHM Fém rétegellenállás.
C = 10-100nF 400V AC.
Ha a vezérlés nagyon alá szabályoz akkor a gyújtó impulzus átlóghat vagy túlfut a nullátmeneten és nem a adott hullám végén, hanem a következő elején jelenik meg. Ez is okozhat random villanásokat.

A legkisebb fényerőszinten is 2ms-kel előbb gyújtom a triakot, mint a nullátmenet várható ideje, így átlógás biztosan nem fordul elő.

Ahogy feljebb írtam, én is egy kondis megoldásra gondoltam. Az ellenállásra miért van szükség? (nekem a 47-100 Ohm semmiségnek tűnik 230V AC mellé) Továbbá el tudnád mondani, hogy a 10-100 nF miből határozható meg? (gondolom ez a gyakorlottabbaknak csak úgy hasból is jön, viszont tényleg szeretnék tanulni belőle...)

A vibrálás keletkezhet a nem pontos nullátmenet detektálásból is (lehet nincs is pontos nullátmenet hiszen egyéb vezérlő jeleket is nyomnak a hálózatba , valamint a rengeteg kapcsolóüzemű vacak is szennyezi) .Itt nagyon pici tévedés is jól látható kis fényerőn.

Az RC-értékére is biztos van egy szép hosszú képlet valahol.
Amiket írtam inkább gyakorlati értékek.
S sok kapcsolásnál fellelhető, főleg induktív fogyasztóknál.
Néha még pár OHM-is sokat számít...
Ha nem kellene az ellenállás, akkor nem is ajánlottam volna.
PL: Ebben a szabályzómban egy "kicsivel" (470nF) lett nagyobb kondenzátor beépítve. S az ellenálláson már elég jól látszik, hogy nem fogja sokáig húzni. ( 10 ohm 0.5W huzal ellenállás. )

Gondoltam, hogy nem azért írtad, mert nem kell. Egyszerűen csak a miértekre is kíváncsi vagyok, mert úgy látom értelmét az itthon forrasztgatásnak, ha tanulok a dolgokból.

Tehát ha a fogyasztóval párhuzamosan kötök egy RC-t, melyben R=100Ω (itt ugye sima, 0.x W-os ellenállás kell?), C=47nF, akkor az egy ideális választás? Ha igen, el tudnád legalább azt mondani, hogy miben fog megnyilvánulni, ha rosszul méretezem ezeket? Gondolom túl kicsi kondi esetén továbbra is villogni fog az izzóm, de mi lesz túl nagy esetén? Továbbá az ellenállás hibás méretezése mit okoz?

Megköszönném, ha felvilágosítanál ezekben.

CactusJack írta:
_JANI_ írta:
Probald meg ertelmezni a valaszokat eloszor. Kulonben is rossz dolog a triac-ra kapacitiv terhelest tenni.

Sajnos ezt akkor sem értem teljesen. Ha a triac a 2 AC lába között kapcsolóként viselkedik, és én a triaccal párhuzamosan kötök egy RC-t, akkor a kapcsolómnak hogy lesz értelme? (Az AC át tud menni a kondin, nem? -> állandóan zárva lesz a kör.) Tehát nekem ez úgy jön át, hogy kikerülöm a kapcsolót, ami nem tűnik jó ötletnek. Ha tényleg ez a cél, akkor szeretném megérteni, hogy ez miért lesz így jó.

Előre is köszönöm a magyarázatot.

Ajánlom:

Lambert Miklós
TIRISZTOR- ÉS TRIAKATLASZ
26. Oldal: Tirisztorok védelme.

Lényegében a triak is két ellenpárhuzamosan kapcsot tirisztor...

Ez utóbbit én is tudom, mármint h a triac micsoda.
A könyvet viszont nem tudom, honnan tudnám megszerezni. Ha esetleg tudsz valami helyet, ahol PDF-ben megvan, megköszönném. A védelem viszont biztosan az, amire nekem szükségem van a feszültség "kisimítása" érdekében?

A barátunk :google: meglepően sok találatot hozott a szóra!
"_Lambert_Miklós_TIRISZTOR-_ÉS_TRIAKATLASZ_"

Én is kerestem, és ugyanezt találtam... ettől még egyik sem elektronikus formátumú, és emiatt az egy dolog miatt nem szeretném megvenni.

Úgy látom, hogy a zavarok zavarnak. Nullátmenetes gyújtásnál minimális zavar keletkezik, ezért nem kell ezzel foglalkoznod. A párhuzamos RC-tag induktív terhelés esetén szükséges, főleg a biztonságos kikapcsolás (kommutáció) miatt. Bővebben: Link

Köszönöm a linket, elolvastam becsülettel... az RC tag tehát a Snubber circuit, ha jól értem, de erre csak induktív fogyasztónál van szükség, mert az a triac kikapcsolását megakadályozhatja.

Egy egyszerű izzónál nem gondolnám, hogy ilyen bajom lenne. Az izzóm enyhe (de mégis zavaró) villogását bármilyen zavar okozhatja, akár a nullátmenet érzékelés pontatlansága is, melyre már felhívták a figyelmemet. (Azt viszont tényleg fenntartom, hogy olyan baj nem lehet, hogy a periódus vége helyett tévedésből a következő periódus elején gyújtom be, erre 2ms holtidő elég garancia kell, hogy legyen.)

A lényeg, hogy nekem egy olyan megoldás is elég lenne, amely nem a gyökerénél szünteti meg a problémát, hanem elfedi egy egyszerű kiegyenlítéssel, mintha átlagolná a feszültséget (a teljesítményt). Szeretnék azonban olyan megoldást, amit meg is értek, hogy mit csinál.

A mikrovezős megoldásoknál a programozáson sok minden múlik. Egy diakos-triakos potméteres fényerőszabályzónál is lehet villogás, ha nem jól vannak összeválogatva az alkatrészek. Garantáltan villogásmentes megoldások: Bővebben: Link. 230V-os feszültségnél duplázni kell az ellenállások értékét, a diódák 1N4007-es típusúak legyenek.

Esetleg a gyújtó impulzusod túl rövid.Vagy nem tudom a szilárdtest reléd milyen,ha optotriakkal készítetted ahhoz is kell egy bizonyos maradékfeszültségnek lenni a triakon, hogy a megfelelő gyújtóáramot tudja adni .Esetleg okozhatja a villogást a kis gyújtóáram,ezen érzékenyebb triakkal tudsz segíteni.(esetleg a gyújtó körről egy rajz??,esetleges triak típusa? ) Mennyire kis fényerőnél jelentkezik,mekkora izzóval ?

Az SSR, amivel csinálom:
PR36MF12NSZF

A gyújtóáramom nem hiszem, hogy túl kicsi lenne, egy 40W-os izzót hajtok. A kapcsolásban semmi különleges alkatrész nincsen, a mikrokontroller egyik lábán egy magas jelet adok ki (5V), és ez egy 270 Ohmos ellenálláson keresztül gyújtja az SSR-t, mintha LED lenne.

Az impulzusom 200us széles, kizárt, hogy ez kevés legyen. A hiba szerintem minden fényerőszinten jelen van, csak egyre kevésbé lehet szemmel észrevenni.

A programozásban nem tudom, mire kéne jobban odafigyelnem, mivel a hiba nagyon zajszerű, nem gondolnám, hogy itt keresendő a baj.

Valahol el kellene kezdened a hiba feltárását!
Nullátmenet detektor -> PIC programja -> Hálózat vagy a kapcsolóeszköz
( " Zs : Surge adsorption circuit ( Shubber corcuit )
megfelelő zavarszúrése.
Az 5V-os tápegység is felszedhet hálózati zajt, s azt ráültetheti a PIC tápfeszültségére.

ZCD: minden a korábban említett kapcsolási rajz szerint készült benne.

AVR program: most épp nem így megy, de kipróbáltam a ZCD interruptba ágyazott (fix hosszú) várakozó hurokkal (elvileg ez biztosítja a legpontosabb időzítést), és ugyanolyan eredményre jutottam, mint a másik módszeremmel: 80kHz-es timer interruptban adom ki az impulzust, ha közvetlen előtte bejött egy ZCD interrupt. (Az AVR-em belső RC oszcillátort használ, 9,6 MHz-en ketyeg.)

Snubber: nincs... javasoltad az RC-t, de kadarist elmondása (és utánaolvasás) szerint, csak induktív fogyasztó esetén kell alkalmazni.

Táp: PC USB jelenleg, ha az zavart keltene, elég baj lenne.

PS: A hiba tényleg nagyon minimális, nem szemet kápráztató villogásra kell gondolni, és nem is egy lassú, szabályos pulzálásra, ami lehetne pl attól, hogy az AVR órajele csúszik picit a ZCD impulzusaihoz képest. Minden esetre szeretnék valahogy megválni tőle, de nem igazán tudnám kimérni, hogy mi okozza.

PS#2: Mindenképpen AVR által vezérelt megoldást szeretnék csinálni, mégpedig úgy, hogy minden alkatrész a hatása alatt legyen. (Tehát nem lehet benne potméter, amit kézzel kell tekergetni, stb.) Resetkor kezdőállapotba kell kerülnie az egész kapcsolásnak. A vezérlést nyomógombok biztosítják.

Van rá lehetőséged, hogy a belső RC-oszcillátort kiváltsd külső kvarc oszcillátorral? Bár az _eredeti_kapcsolás_ is megelégszik a belső oszcillátorral.
Egy próbát megérne, hogy az SSR LED-jével párhuzamosan kötsz egy 1-47nF körüli kondenzátort. Így lesz egy RC-s késleltetésed. Ha a PIC ( bocs AVR ) "szennyez" akkor a LED kapacitásának növelésével ez kicsit csökkenthető.
Valóban. Ha a PC USB-je adná a zavarjelet az tényleg nagy gond lenne. De egy 100nF-os kondi a uC táp-lábainál is segíthet...
Ha nincs más megoldás, akkor az eredeti kapcsolást kellene kipróbálni. Sajnos annál a kapcsolásnál a hálózati feszültség jelen van a vezérlő áramkörön!
A tirisztorral-triakkal párhuzamosan kapcsolt RC-nek a OHM-os fogyasztó esetén is van értelme. Mert javít a kommutációján, s az RF-zajt is szűri. Az a 10nF 400V + 50 OHM nem lehet tétel. Az atlasz szerint, lehet a fogyasztóval párhuzamosan is az RC. DE csak induktív fogyasztókat hoz fel példának...