Jól néz ki a táp.

A kék mag az valószínűleg ferrit, kb. 1000 az AL-je (627uH,25T), inkább tedd bele a sárga magost.
Nézd meg azt a zöldet, hogy mekkora az AL-je, ha 100 körül van, vagy az alatt, akkor jó a 25mm-es.

A FET-eknél az az 1µF-os MKP az nem X2-es(250Vac), hanem valami X7(250V-), valószínűleg nem lesz baja 320V-on sem, próbának elmegy, de inkább cseréld le. Nem muszáj 1uF, elég lehet 470-680nF-os is.
Látom nem hagy aludni a táp? Siess a mérésekkel, mert pimi9 a délelőtt folyamán beelőzhet!

Hello

A kék az ferrit?. Akkor mát dobom is le róla a tekercset, és csinálok belőle valami push-pull tápot a kocsiba.
Pedig ez valami folytó volt. Nem tudom mire használhatták.

A kondit tudom, hogy nem bírja a 320V-ot, de eddig még nem prüszkölt. Majd ki cserélem, csak venni kell.
Különben megnéztem a puffer kondik szimmetriáját. A felső részen lévő kondi 147V, az alsó meg 157V. Ebben én vagyok a ludas, mert nem volt 20K ellenállásom, csak 22K. Mindenesetre a trafóval sorban lévő kondi megoldja a problémát.

Mindjárt elkezdem a regényt, a mérésekről.

Kivettem a folytót, mert megőrült tőle a tápom. Meg terheltem 92W-al, és így mértem rajta.

-Először is kíváncsi voltam, hogy az ic-n milyen a tápfesz. Megterheltem és mértem. 001-es kép.
-Aztán ugyan ez a mérés, csak a frekit határoztam meg. 002-es kép.
-A 003-as kép. Alsó Fet Ugs jelalak + mérési eredmények
-A 004-es kép. Az alsó Fet Ugs jelalak.

-Aztán Itt a felső Fet Ugs jelalak. 005-ös kép.
-Aztán itt egy kép a felső Fet Ugs jelalak szét húzva. 006-os kép
-Itt van még egy kép az alsó fet jelalak, széthúzva. 007-es kép.
-Kimeneti fesz jelalak. Itt még mindig nincs folytó. a terhelés meg még mindig 92W 008-as kép.

- Kimenő áram mérése az áramváltómon. Az áramváltón a kimenetet egy 10 ohmos ellenállással zártam le. Ezen mértem a jelalakot. 009-es kép.
- Tényleg itt egy kép, az áramváltómról. 10X10X12mm nagyon kicsi. Erről is teszek be képet.
- A primer körben lévő áramváltón lévő jelalak. Az áramváltón itt 47 ohmos ellenállás van párhuzamosan. 010-es kép.

Itt egy kis táblázatszerűség, amin látni, hogy a táp hogy bírja a kiképzést. Mondom itt még nincs folytó.

20.5V 18,4V 16,9V 15,3V
5,41A 7,63A 9,15A 10,63A
111W 140W 154,6W 162,6W

Agyon terhelve azért már melegszenek a 8A-es diódáim(40-45fok), és egy picit langyi a fet is. Nem vészes. 30fokos lehet.

-Csináltam egy képet az alsó fet Ugs jelalakról képet 154,6W -nál. 011-es kép.

Aztán megterhelt állapotban meg néztem, hogy a puffereken mekkora a fesz. Felső kondi 138V, alsó kondi 148V
10 voltot esett mindkét feszültség a terheletlen állapothoz képest.

Ezután rátettem egy 78,5uH-s fojtót. Szürke a mag, 27mm átmérő, a mag keresztmetszete 6,7X11,5mm. 1,3-as huzalból van rajta 22 menet. Erről is van képem beteszem.

Olyan marha dzsuvás lett a jelalak, hogy szégyen! Bezavarta a rádiót.
A digit multiméterem, amivel a kimeneti áramot mérem, ugrál 6, és 12A között.
Hát ez így egy rakás... Itt van egy kép róla: 012-es kép.

Kivettem azt a fojtót, és betettem egy másmilyen fojtót. Ez egy 1uH-s fojtó. Erről is beteszek egy képet.
Ezzel egész jól kezdett működni a táp. Csináltam is róla áram jelalak képet. 013-as kép.

Aztán betettem egy RM magban lévő fojtót. Ebben 2-es huzal van. Ez is jó volt. Az RM magos fojtóról is dobok be képet.
A jelalakról is teszek be képet. 014-es kép.
Volt még egy fojtóm. 2uH-s erről is teszek be képet.
Az áram jelalakjáról is teszek be képet. 016-os kép.

Aztán különbségek jelentkeztek a kimeneti feszültségen, és áramon.

RM fojtó 1uH-s fojtó nagy 2uH-s fojtó
19,8V 20,6V 19,9V
3,79A 3,94A 3,81A

Ezek mutatják, hogy nem annyira számít a huzal vastagsága. Sokkal fontosabb a mag.

És végül a primer áramról is csináltam egy képet a fojtóval az áramkörben. Jól megterhelve a kimenet. 017-es kép.
A fojtós dologgal nem vagyok kibékülve, mert vele 110W-ot lehet kiszedni a tápból, nélküle ugyan ezzel a terheléssel 162W-ot.
Most hogy legyen?

Háhá, rezonáns tápot csináltál

Felejsd el ezt a beteszem, lehet ezzel jó lesz, mert nem vezet teljes sikerhez, ha nem érted mi történik.

Áramváltó áttétele? Vagy valami viszonyítási lehetőség? Mert így én csak a fojtó áramjának AC részét látom. De csak látom, arról, hogy mennyi fogalmam sincs...

Kimenő telj vs. csoke/nócsoke:
Mivel az IR-nek van holtideje nem is kevés, persze, hogy kevesebb a kivehető teljesítmény azonos! terheléssel mivel az LC tag a kimeneten kiátlagolja a fesz. idő területet, míg e nélkül csak egy csúcsegyenirányító. Ezt látnád, hogy ha néznéd a graetz utáni jelalakot.
De katt is eléggé boncolgatta már a témát.

Táp ic fesz: Ne aggódj, az IR meghajtója huzigálja a saját tápját, teljesen korrekt.

Ugsek: Korrektek, igaz látszik, hogy az Uds-en szép oszcilláció/tullövés lehet átkapcsoláskor.

Kimenő fesz. fojtó nélkül: Ez inkább a nagy bibi, a holtidő alatt nem folyik áram a graetzen, így a puffereken esik a feszültség. Vagy sokkal több puffert raksz (mit keres benne 2x680u ilyen áramra?), vagy rendes fojtót, és csillapítod a hard switching zavarjait.
2Vpp-d van a kimeneten, egy 20V körüli tápon.

Áram jelalakok: Majdnem a rezonáns működés környékén használod, ezért tapasztalsz olyan jó eredményeket. (Szedd ki a primérrel soros kondit, és máris el fogsz borzadni)
Csak hogy az IR-nek túl sok a holtideje, és így igazából nem nulla áramnál fognak kapcsolni, viszont megnő a rajtuk folyó áram effektv értéke.
Illetve attól függően, hogy a rez. frekihez képest hol járatod, akár a fetek diódáját is megrángathatja.
Így jobban fognak melegedni mint fojtóval, hard switchingben.
Talán érdemes ezt az utat választani ezen a kis! teljesítményen, még elhanyagolható a hatásfok esés.
(De akkor rakj több puffert.)
Javaslom, következő projekt majd egy ilyen rezonáns táp legyen, rendesen méretezett alkatrészekkel.

Fojtó: Jó hogy berondul vele, gajra vágja a rezonáns működést, ugyan úgy, mint ha kiszeded a primérrel soros kondit. Viszont megnézném vele a kimenő feszültséget is. (Néha egy-egy mérés mellől lehagytál pár másik mérési eredményt, ami kellene a rendes megoldáshoz.)

Amúgy fojtóval is van pár lehetőség: Csillapítod a priméren bekövetkező oszcillációt egy snubberal.
Söntölöd egy kisebb diódával a graetz áramját a holtidő alatt a fojtó és a gnd között.

Ami mindenképp kellene, biztos döntéshozatalhoz:
Az áramváltó áttétele.
A kimenő fesz. hullámosság a nagy fojtóval, ill. ezekkel a picikkel is.

Igen, pont úgy működik, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Vagyis rosszul. Kimeneti fojtó nélkül nagyjából kétszer akkora áram folyik a tranyókon, mint az ehhez a teljesítményre szükség lenne. 017-es kép. Az áramnak nagyjából négyszögesnek kellene lennie, tehát, nem háromszögnek, aminek kétszer akkora a csúcsértéke a FET kikapcsolása előtt, mint a négyszögnek. Így a FET-nek is kétszer akkora lesz a kikapcsolási vesztesége. ( Egyéb veszteségekről nem is beszélve. )Tehát, egy rendes fojtó kellene, mondjuk 20...30 uH, de nem egy zárt ferriten, mert az betelít. 1...2 uH nagyon kevés, bár a képeken lehet azért látni a tendenciát. 1 uH-vel 440mV a háromszög alakú áram csúcsa, 2 uH-vel meg csak 300mV. Ugye, nem mindegy, hogy a szekunder oldalon mekkora csúcsáram folyik... Ennek az áramnak a középértéke fog folyni a terhelésen. Ugye, nem mindegy, hogy mondjuk 20 A terhelőáram esetén kb. 40 A folyik a szekunderen, vagy egy rendes fojtó esetén csak 22A.

A 012-es képen látszik, hogy a fojtó betelít, az nem ide való, mert nincs benne légrés.

Az lehet, hogy így 162 W jön ki, de milyen áron? Ez a megoldás akkor jó, ha nem probléma egy kétszer akkora tranyó használata és mindenképpen meg akarod spórolni a kimeneti fojtót. Szóval, kisebb teljesítményre. ( chine kategory... )

Nem írtad le az áramváltó áttételét, így nem lehet kiszámolni, hogy mennyi áram folyik. Azért, lehetett a feszültségekből következtetni.

Vagy a dead time túl nagy, amit az ic beállít, vagy túl nagy a trafó szórási reaktanciája, vagy mindkettő. Túl nagy a holtidő, ami a FET-ek vezetési ideje között van. Ez azért gond, mert ennyivel kisebb a kimeneti feszültség és emiatt kisebb a kivehető teljesítmény is. Ha az ic állítja ezt be, akkor nem célszerű ilyen nagy frekin működtetni. Persze, akkor oda kell figyelni, mert kisebb frekihez ez a trafó lehet, hogy betelít.

Az is látszik, hogy a kimeneti feszültségben nagyon sok a 100 Hz-es összetevő. Nem ártana jóval nagyobb pufferkondi a bemenetre.

Húú :wow3: :eeknoes: Nem is nagyon értem, hogy miket kérdeztek. Most megint tanulhatok egy hétig, mire megértem mi is van leírva. :kalap:
Az áramváltó áttételét nem tudom, mert gyári tekercs, és nem tekertem le.
Ekkora teljesítménynél kevés a primeren a két 330uF?
Na majd 2 nap múlva jövök. Hi.

Mi az a Nem értem.

A PC tápokban sincs nagyobb puffer, és onnan is kijön ekkora teljesítmény. igaz ott sokkal kisebb a holt idő. Az IR2155-nek ekkora a holtideje. Ez fix, és nem tudok mit csinálni vele. Az IR51531 jobb lenne, mert annak csak fele akkora a holt ideje (0,6uS). Viszont nem lehet kapni. Mondjuk nem is vágyok rá, mert drága.
A fetjeim nem nagyon melegednek. Szinte alig.

Nem meglepő. Nem is baj, legalább fény derül sok igazságra.
Igen, de ezt az ic-t sok helyen látom ilyen frekivel üzemelni. A frekit nem akarom lejjebb hozni, mert akkor sokkal kevesebb lesz a trafóból kivehető teljesítmény. Több menet, azaz kevesebb keresztmetszet a szekunderen is...
Lehet tényleg a rezonáns hajlama miatt nem viseli el a kimeneti fojtót. Az is igaz, hogy telíthette a fojtóimat. Van itthon ETD29, 34, 44, stb magom légréssel. Tekerek valamit, és megnézem majd azzal is.

A primer tekercsel soros kondit nem tudom egyelőre kidobni, mert aszimmetrikus a tápfesz egyelőre. Ha ezt össze hekkelem az ellenállással, akkor kimehet a kondi. Amúgy is örülnék neki, mert nem feltétlen kell az bele, ha minden jól működik.

Megtévesztően hasonlt a kapcsolójel arányaiban a brummra, végig azt hittem a kapcsolójelt mérte, az időalapot meg se néztem.

Azért látszik, te jobban itélsz képekből, mint én.
Mondjuk így utólag tényleg jól kivehető a hirtelen telítődés, amit nagy zajnak hittem.
A fojtó képe alapján szimplán porvasnak néztem, van egyikoldalt hasonló színű Mm porvasam, mondjuk nem tudom már, hogy hol...

Emmzolee: A sárga magot próbáld bele, de arra kell még pár menet.

Nem is kell kidobni a kondit onnan, az oda jó.

Csoke = Choke = Fojtó

Pc tápokban meg van fojtó, is ott sokkal kisebb áram terheli a puffereket.


De elviseli, csak rendes magot rakj bele.
Ha kell tudok adni is, van egy pár.

ui: Fáradtan, sörözve furán írok néha, bocs

Veszek ma ilyen magot.
Ezt fogom bele tenni.

Jó pap holtig tanul... aztán mégis bután hal meg.

Nézd meg szkóppal a puffertelepen a hullámosságot. Jó nagy lehet. A két 330 µF-os kondi sorba van kötve, tehát, csak a fele szűri a brummot. Lehetne a kimenetre is tenni nagyobb kondikat, mert ekkora áramra, 100Hz-es hullámosságra kevés ami most benne van. Ugye, ez egy önrezgő kapcsolás, ez nem fogja kiszabályozni a kimeneten a 100Hz-es összetevőt, tehát, ha a kondik kicsik, akkor a hullámosság nagy. Ebből az is következik, hogy akármit nem lehet egy ilyen táppal megtáplálni. Visszacsatolt erősítőkhöz azért jó lesz.

Szép kilátások.

Holnap délután tudok talán megint foglalkozni vele. Most nemsokára mennem kell melózni. Ha lesz időm, csinálok megint képeket, immáron az új fojtómmal.

Nem, inkább nagyobb lesz a kivehető teljesítmény, ha lejjebb veszed a működési frekvenciát, hiszen a trafó szórási induktivitásán kevesebb feszültség fog esni és a kitöltési tényező is nőni fog, hiszen a dead time állandó, de a freki csökken, tehát arányaiban többet vezetnek a FET-ek. A probléma csak ott van, hogy az alacsonyabb frekin lehet, hogy már telíteni fog a vasmag. Ezt úgy tudod megnézni, hogy a primer oldali áramot nézed áramváltóval. Ez a mostani áramváltó is jó, végül is nem az áram értéke számít, hanem a jelalak. Most olyan háromszögszerű áram folyik. Kezd el mondjuk 5 %-os lépésekben csökkenteni a frekvenciát és közben nézd az áramot . Ha nem telít a vasmag, akkor ez a háromszög ugyanilyen alakú lesz, csak nagyobbak lesznek a csúcsértékek. Amikor elkezd telíteni, akkor lehet látni, hogy egy darabig háromszög alakú, aztán hirtelen, meredeken indul felfelé. Ez az a pont, ahol telít a vasmag. Innen már inkább növeld meg a frekit, hogy ez ne legyen, mert így még elmegy, de ha a hálózati feszültség nő néhány százalékot, akkor már keményen fog telíteni és az az áramcsúcs esetleg kilóg a szkóppól. Meg a tranyókból... Ugye, egy trafó mágnesezését, az indukció maximumát a rákapcsolt feszültség-idő szorzata adja meg. Ha ez túl nagy, akkor nagy az indukció és betelít a vasmag, vagyis már nem lesz erősebben mágnes, megszűnik az indukció változás és nagyjából olyan lesz a trafó, mintha nem lenne benne a vasmag. Akkor viszont zabálja az áramot...

Szerintem első közelítésben az ic-t megtápláló ellenállást vedd fel a kondik közepéről, növeld meg a duplájára és tedd fel a pozitív betápra. Amikor már jól működik minden, akkor vissza lehet tenni. Most viszont inkább ne csináljon galibát. Elvileg, az igaz, hogy ha a kondik közepe nem egyezik meg a tápfesz közepével, akkor egyenáramú gerjesztést kap a trafó, mert a vezérlés fix kitöltésű. Ennek megakadályozására kell bele az 1 µF-os kondi. Ez viszont azt jelenti, hogyha aszimetrikus amplitudóban a négyszögfeszültség, amit a trafó kap, akkor a szekunder feszültség is aszimetrikus lesz. Ebből az következik, hogyha nincs fojtó a kimeneten, akkor esetleg előfordulhat, hogy csak az egyik ága vezet a graetz-nek, mert a kimeneti kondi annyira feltöltve marad, hogy a kisebb szekunder feszültség nem tudja megnyitni a hozzátartozó graetz ágat. Ennek az a következménye, hogy az ehhez tartozó tranyó nem vezet áramot... Ebből meg az következhet, hogy ebben az állapotban a nem vezető ( vagy alig vezető ) tranyón, meg a trafó reaktanciáin kevesebb feszültség esik, tehát ebben a félperiódusban nagyobb feszültség-idő területet kaphat a trafó és íly módon lesz neki egyenáramú összetevője. Ha ez elég nagy, akkor az ugye már gond... Ha a kimeneten van egy rendes fojtó és folyamatos az áramvezetés, akkor ilyesmi nem fordulhat elő.

Zavaros dolgok ezek a gyűrűkkel... míg nincs a kezemben, hogy megmérjem, addig én is csak találgatok. Aztán felcímkézem, beteszem a fiókba és két hónap múlva vagy megtalálom a mérési eredményeit, vagy megmérem mégegyszer...
Nekem az volt gyanús, hogy a Transztyuszeres kiszámolta, hogy 1000 körül lehet az Al. Ez már nem lehet iron powder, amorf vas biztosan nem lehet, mert az még ekkora méretben is többet produkálna, ez csak valami gagyi ferrit lehet. Valószínű az is... ennek megfelelően szinte biztos, hogy ekkora menetszámnál, ekkora áramnál betelít.
A napokban eléggé elcsodálkoztam, mert az a nagy tekercs, amit nemrég belinkeltem ide, 8 menettel, ferrit nélkül csak valami 3 uH körül volt. Egészen elhűltem. Aztán betettem egy pár U120-as vasat és egyből 125 uH lett. A mérete ellenére ez a vas is nagyon gagyi, de hát ez már nagyon régi. Végül is jó lesz, mert egy trafón két oszlop van és kétszer ennyi ferrit. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi menet, vagyis négyszer akkora induktivitás lesz és miután kétszer annyi ferrit lesz benne, az még kétszeres induktivitást jelent. Vagyis, már használható lesz. Szóval, ezekkel az AL-ekel, meg menetszámokkal óvatosan kell bánni...

Ha a frekit csökkentem. Az igaz, hogy a fix deadtime miatt a kitöltésem javulni fog. Ettől nyilván nőni fog a kivehető teljesítmény. Én viszont arról írtam, ha át kell tekerni a trafót, mert így már telítődne, akkor jóval nagyobb menetszámok lesznek, és az ablak méret miatt nem fogok tudni akkora keresztmetszetet rátekerni, mint eddig. Ettől viszont csökkenni fog a kivehető teljesítmény.
A megoldás az lenne, hogy ezzel a trafóval kell kísérletezni, hogy meddig bírja a gerjesztést.

Lorilaci,emmzolee, cimo!
Nos, ezt hoztam ki 2db PC táptrafóból, litzével tekerve...

Lsz=3,5-4 uH. És végül a végkifejlet.

Micsoda gyilkológép trafót építettél.

Ilyen jó litzét honnan lehet beszerezni?

Én mondtam neked Zolikám, hogy erre állok rá! 12V-os rendszerbe meg lemez primer 2x2 menet... Nevetséges nem?
Litzét, csak bontásból! A primer is vagy 30-40 szál, 0.15-0.2 körüliek, primer sodrony külső átmérő 1,2 mm, szekunder 1,5mm.
6A 2x55-60V-ot várok el tőle.

szolj ha kész, kiváncsiak vagyunk rá.

"... jóval nagyobb menetszámok lesznek, és az ablak méret miatt nem fogok tudni akkora keresztmetszetet rátekerni, mint eddig. "

Nem teljesen van így, ugyanis a csökkenő frekvenciával csökkennek a vasban a veszteségek is. Ráadásul a ferritek többségénél a frekvencia csökkentésével jobban csökken a veszteség, mint az indukció csökkentésével. Tehát, ha az alacsonyabb frekvenciánál ugyanakkora veszteségeket engedsz meg a vasban, akkor ehhez feljebb mehetsz az indukcióval, tehát, nem arányosan több menet kell rá. Ha meg kevesebb a menet, akkor kevesebb a drót, kisebb a rézveszteség, stb. Van ennek egy optimuma, gyakorlati úton lehet meghatározni...próbálgatással, meg hőmérsékletméréssel. Korábban már leírtam, hogyan lehet egy ismeretlen vasmaghoz meghatározni a menetszámot, keresd meg.

Persze, ezzel a trafóval visszafelé méregetve meghatározható, az optimum körüli frekvencia, úgy, ahogy az előzőekben leírtam.

Helló Tudorok!
Egy ismerősöm ajánlott M3 szalagot, 4cm széles, szürke, egyik felén ragasztós, kínai.Ismeri valaki, jó ez szigetelni, ki mit gondol? Vékony, de jó masszív, nem bírtam eltépni, nem nyúlik.
Üdv: Kálmán

Jól néz ki, de nem túl szerencsés, ha már ennyire téglalap alakú a csévetest. Így nagyon hosszú litze kell rá, jóval nagyobb lesz a veszteség. Persze, ha nincs más vasmag, akkor ... szegény ember vizzel főz.

Viszont előnyös lehet abból a szempontból, hogy ezt lehet valamelyest hűteni, mert jó nagy a ferrit felülete, bordára lehet tenni. ( ha egyébként nincs ventillátor )