Ha minden jól megy, akkor meg próbálok időt szakítani rá hétvégén.

Bár ez csak egy teszt nyák lesz, tehát nem fogok rá tenni forrasztásálló maszkot, de ha szeretnétek, akkor lefotózom mindenhonnan. :eljen:
Szkóp képek? Még jó hogy.

Azért nehéz 1 oldalas nyákon megoldani az alkatrész elrendezést, hogy minden a legjobb legyen, és minden el is férjen. Lehet ha minden ok lesz a cuccommal, akkorát tervezem smd-re, ahol csak lehet. na meg a vezérlést is egy másik nyákon helyezem el, hogy jó legyen az elrendezés. dobok be képet, hogy mire gondolok.

Van olyan trafóm is, az egyik monitor tápjában volt azt 1 FET kapcsolgatta. Csak át kéne tekerni, és nem tudom a menetszámokat.

Itt pimi9 leírta szépen, hogy kell kiszámolni -> Bővebben: Link

Az oldal tetején lévőt csináld meg.
A többieket ne vedd már ilyen szinten komolyan Csak viccelődnek. Ez már majdnem így is hibátlan.

Transz...:
Jó lenne azon módosítani, mert pl. a szükséges szek. menetszámnál figyelembe kell venni a max. kitöltési tényezőt is:
nsz=14.4V(+0.7V ha a diódát is belevesszük)/300V*155*(0.5/D)=11.x==12

Meg azért #753153-t is tessék hozzá olvasni.

Most kutakodtam még jobban az IC után, és max. 20W ot tud. Megnézem a primer menetszámokat az 55, a Vcc 5, a feedback 3 menet.

Azon gondolkoztam, hogy tekerni kéne egy trafót ennek a tápomnak, hogy tudjam könnyen változtatni a menetszámot, ha szükség lenne rá.

Tehát a tápom 59KHz-en megy, ETD34-re gondoltam, Indukció B= 0,138T, azért ennyi, mert 0.18nál ezen a frekin elkezdi fűteni a magot a hiszterézis veszteség. Ez egy biztonságos gerjesztésnek látszik. Áram sűrűség: 4 A/mm²
-Primernek kijött 47 menet, 0.4mm átmérőjű huzalból kell 5 szál.(350W)
-Szekundernek kijött 5 menet 0.4mm átmérőjű huzalból kell 40szál.(320W)

A kérdés az lenne, hogy szerintetek rá lehet-e tekerni egy ETD34-re 435 menet 4.0-es huzalt?
Annak idején egy EF32/9 trafóra 170 menetet sikerült föltennem. Az mondjuk kisebb volt.
Egyszer egy Görög honlapon találtam egy leírást, amiben leírta a fószer, hogy hogy kell kiszámolni a trafóra tekerhető mennyiséget, de nem találom. Nyilván nem a matematikai rész érdekel, mert azt én is ki tudom számítani, hogy egy tekercs ablakába mennyi menetnek kéne elférni, de a valóság nagyon más. A huzalok nem mindig úgy állnak, ahogy azt az ember szeretné.
Mi a véleményetek róla?

Szerintem használj litze huzalt. Sokkal egyszerűbb tekerni, sokkal jobb. 350W-ot kivenni elég necces ETD34-ből (talán, ha olyat veszel, ami 3F3-ból, van, csak az mocsok drága). Szórótrafóként nem is tudsz lemenni a kellő szórt induktivitás értékre, szóval tekerheted szoros csatolásúra, akkor meg az a gáz, hogy kapacitíven átszór a primer a szekunderre és teli lesz a tápfesz közös módusú nagyfrekis zavarral, amit marha nehéz kiszedni. Ez esetben kell egy primer-szekunder oldalt összekötő kondi, meg egy nagyfesz földre kötött árnyékoló fólia a primer és szekunder közé. Szerintem 350W-ra használj nagyobb magot, egyszerűbb lesz.

Ilyen sok drót szerintem nem fér fel rá, de itt nagyobb áramsűrűséget lehet megengedni, mint 50Hz-es trafónál, mert sokkal jobb a hűtés. Ha erősítőhöz lesz, (nem folyamatos terhelésre) akkor főleg.

Nem az a fő ok a nagyobb áram sűrüségre, hogy jobb a hűtés, hanem hogy sokkal kevesebb a feltekert réz mennyísége, mint egy hasonló telj. 50Hz-es trafónál.
Ehez jön hozzá még a hűtés, főleg ha nem ETD-t, hanem toroid magot használsz, ill. erősítő esetén a nem folyamatos terhelés.
(Biztos vagyok benne, hogy ezt te is tudod, emmzolee miatt írtam csak le. A többivel egyetértek.)

Az én eddigi tapasztalatom szerint, a kapacitív csatolásból adódó vezetett zavarok jó bekötéssel-vezetékezéssel-zavarszűréssel elnyomhatóak annyira, hogy egy erősítő tudomásul se vegye.
Igazából itt inkább a hard switch okozta sugárzott zavarok lesznek nem elhanyagolhatóak.

Mondjuk a kapcsolási veszteséget könnyen ki lehet küszöbölni (meg az ezzel járó elektromágneses zavarokat) egy rezonáns tápban, mégsem látok ebben a topickban egyetlen normális tápot, amibe ez meg lenne oldva. Egy tekercs, meg egy megfelelő kondi, aztán csak akkor kapcsolnak a fetek ki -be, amikor 0V közeli az Uds, szinte nincs kapcsolási veszteség. Kis terhelésnél megteszi a trafó mágnesezési induktivitása, de kell egy nagyobb tekercs, hogy az egész teljesítménytartományra ki legyenek küszöbölve a kapcsolási gondok. Rezonáns tápot már hadd ne kelljen hard swich-be működtetni...

Ja én is csak emmzolee miatt írtam, neked nem újdonság... Most nézem, hogy te Péter vagy. Esetleg nem Sass Péter-hez van szerencsém?

Meg jó nyákterv, kis veszteségű tekercs, ezek beszerzése, pontos méretezéshez/beállításhoz jó műszerek.
Mondjuk egy ZVS-nek még mindig van sugárzott zavara, mert az áramváltozás még elég gyors. Az igazán jó a ZCS-ZVS kombó. Főleg azért mert könnyű csillapítani a soros rezgőkört benne.
Sok oka van miért nincs. Nem elég hozzá egy rajz, először az kéne, hogy úgy nagyjából tisztába legyen a delikvens az alapokkal, hogy értsék a működését.
(Nekem elment vele egy évem, mire mindent felfogtam, és még mindig jönnek néha meglepik)
Majd ha elkészülök a cikkel, az segíteni fog biztosan.

Nem kérlek, én Pimmer Péter vagyok
(Talán majd egyszer elérek SPafi szintjére)

Akkor jó, már kezdtem azt hinni...

Remélem, csak a szakmai szintjére gondoltál...

Igen. Erre valók a szimulátorok. De a legtöbben lusták megtanulni a használatát. Nem is gondolják, hogy mit veszítenek.

Nagyobb és folyamatos teljesítményen már problémás az a plusz fojtótekercs. Különösen olyan tápban, ahova nem tehetsz be ventillátort, mert olyan helyen üzemel. Ekkor jön az a megoldás, hogy külső kapcsolókkal valósítod meg a ZVS működést. Ha még szabályozottra is kell csinálni, akkor mindjárt nem olyan egyszerű. Ha meg rezonáns, akkor jóval nagyobb drain áramok fognak folyni, mint egy hardswitch-ben. Ez azért már néhány kilowattnál sokkal problémásabb, mint egy erősítő táp esetén.

A "külső" kapcsolós zvs nagy poweroknál értelmes dolog (mondjuk csak ott lehet normálisan kivitelezni is), kis teljesítményen nem éri meg szerintem. Ezt a cimó féle tápot amit annyira komáltok egy LC-taggal is könnyen zvs módba lehetne használni. A szabályzottnál persze nagyobb szivás a dolog, de az más tészta, most csak sima, egyszerű rezonáns tápról van szó.

Na eddig jutottam ma a nyákommal. Lehet még ma lesz időm beültetni.

Tényleg.
Olvastam itt valahol, hogy milyen szín jelölések mit jelentenek a toroid folytóknál. Nem tudjátok véletlenül, hogy hol volt erről szó?
Kössz.

Van itthon 2 toroidom, az egyik kék, a másik sárga, a másik oldala meg bordó. Ehhez kellene.

Tessék, micro metals magok.

A kék szerintem kevés lesz, nem fogja bírni a kimenő áramot.
Ha lomex felé jársz vegyél T106-18-at, az jó bele.

ui: Nem válalsz nyák készítést? Brutálisan jó minőségben dolgozol.

ui2: A sárga jó bele, csak kell rá még pár menet.

Elkészült a nyák. Ma már nem tudtam rajta méregetni, csak annyit, hogy működik. Talán holnap folyt. köv.

Kafa.

Mondjuk szerintem a bordák kicsit közel kerültek, de biztos nem viharban, vagy extrém poros környezetben fogod használni.

Ja, hogy csak 5 amper, azthittem 12V-os táp lesz pártíz amperral. Akkor majd eldönti a teszt, jó e kék mag, lehet arnoldos és az bírni szokta.

Csini lett!

Akkor várunk fotókat, amiket eddig is csináltál.

A nyákkészítés engem is érdekelne. A kétoldalas is megy?

Köszi szépen. Igyekszek.

Ha 1 darab kell, akkor amint a szabadidőm megengedi meg tudom csinálni.

Ha profi minőség kell, akkor csináltatok profi fotó maszkot. Az drágább, viszont biztonságosabb. Ha csak 1 kell azt ki nyomtatom én. Dry fóliával szoktam nyákot fotózni, és az Octamexes Lötstop fóliával csinálom a forrasztásálló réteget. Az Octamex nem tökéletesen hőálló. Vigyázni kell a forrasztásnál, hogy nehogy túl sok hőt kapjon, mert akkor fel jön. Sajnos arra még nem találtam gyári megoldást.

A 2 oldalast utálom, mert nehéz a két oldalt pozícionálni. A nyomtatóm is alig észrevehetően, de torzítja a képet. Kicsit megdönti jobbra. Ha kinyomtatom a másik oldalt tükrözve, akkor 1 mm benne lesz. Ha nem tükrözöm, akkor nem közvetlenül a nyákra kerül a toneres felület, és előfordulhat, hogy kicsit alá világít. Ezért a finom rajzolat hátrányba kerül. Nem durva dolgok ám ezek, de amennyi időt eltöltöttem ezzel a dologgal, az ilyen apróságok is bosszantanak.



Holnap rajta leszek.
Miket mérjek meg elsősorban?

Hát, amiket eddig is mértél. Alsó FET Uds, Ugs, kimeneti fesz hullámosság, ilyesmik. Jó lenne mondjuk szekunder áramot mérni, de szerintem nincs hozzá eszközöd. Esetleg valami áramváltóval próbálkozhatnál.

Szekunder áramot? Hogyne tudnék. Sorba teszek a szekunderrel egy 0.25 ohmos ellenállást, és azon nézek jelalakot.
Vagy hogy érted? Nem értem mire gondolsz.

Nagyon szőrös lesz a jel, de jobb mint a semmi.

Van áram váltó tekercsem is. Azt is rá tudom tenni. Sőtt. Csináltam is már a deszka modellen ilyen mérést. Akkor az áramváltó szekunderét 2.2 ohmmal zártam le. Ilyen volt a jelalak.

Egész jó. Jó lesz.

Kössz.
Nézegettem a PDF-ben lévő magokat. Nem találtam meg benne a teli kéket. Milyen mag lehet ez? A sárga meg nagyon nagy. Az van vagy 40mm átmérőjű. Most kapcsolok, hogy vannak itthon világos zöld magok is. azok olyan 22-25mm átmérőjűek lehetnek. Majd körül nézek.