Rátapintottál az engem is leginkább izgató problémára, a mechanikus gondokra. Bár ezek is leírhatók fizikai törvényekkel, majd jobban beleásom magam. ...Kétszer mérünk, egyszer szabunk...
Remélem lesz miről beszámolni, a szándék megvan.
Jó munkát!

Okés kösz

Mit szóltok- Ac szervót használni generátorként??

Keresek olyan mért adatot a szélsebességről, ami átlag 2-3 m/sec szélsebességnél mondjuk egy órán belül (vagy 10 perc) megmutatja 20-50 mérés pillanatnyi szélsebesség értékeit.
Egy hagyományos szélkerék, és egy állandó mágneses, vasmagos generátor indulási feltételeit nézegetem.

Adatom nincs, még megbízható forrásról se tudok. Akkor miért válaszolok? - hangosan gondolkodom.
- A meteorológiai szélmérőkből származó adat a 10 perces átlagsebességek percenként kiolvasott értéke. (Ez a meteorológiai szabvány, amit az amatőr mérőállomásoknak is be kell tartani.)
- Minden szélmérő a mechanikai, hő, elektromos tehetetlensége miatt legfeljebb néhány perces átlagsebességet tud hitelesen mérni. Ilyen, hiteles mérési adatsorhoz nem lesz könnyű hozzájutni. (Én megpróbálnám valamelyik amatőr meteorológust is Jobb felső belinkelt széltérkép..)
- A vasmagos PMG (a terhelten induló légmagos is) indító nyomatékának vizsgálata szerintem is jogos, ha valaki ilyen generátort kíván felhasználni. Biztosan figyelembe veszed az egész szélgép mechanikus gyorsításához szükséges nyomatékot is és ebben a szélsebesség tartományban a tengelyen megjelenő energia (az ebből számolható nyomaték) nagyságát (kivehető energia a megindulásnál levő max. 5 %-i hatásfok mellett.)
Az eredményeket érdeklődve várjuk.
Más, de generátoros téma:
Keresek megbízható adatot gépkocsi töltőgenerátor üzemi körülmények (alatta bárhol 1000-6000 1/perc fordulatszám tartományban történő forgatást értek) melletti legnagyobb gerjesztő (forgórészi) áramára, amit tartósan elvisel. Erre egy egyedi gerjesztésszabályzóval kialakítandó teljesítmény növelésre lenne szükségem, amiről sikeres kisérletek után persze, majd beszámolok.

Ehhez nem ártana ismerni a használni kívánt generátor típusát is, mert mértem már generátor gerjesztőáramot névleges feszültségén 0,7 A-tól 2 A-ig. A névleges feszültségén illik a gerjesztőáramot korlátozás nélkül bármeddig elviselnie. Ahogy nő a leadott feszültség, a szabályzó úgyis visszaveszi.
Gondolom, az a szándékod, hogy megnövelt feszültséget hozzál le a generátorról.
A sikeres kísérleteken már többen is túl vannak.

Már ezt is kösz!
Nem én akarom a spanyol viaszt felfedezni, az ötlet innen származik (Link), csak nem túl meggyőző a megvalósítás, és az ottani gerjesztés megoldás, már bocsánat, de túl primitív. Nagyon elméletnek tűnik, amivel én is egyetértek. Kérdés, hogy meddig lehet növelni a gerjesztő áramot (vezeték, tekercs, szénkefe terhelhetőség, vasmag telítődés, mint korlátok), mert ennek és a fordulatszámnak függvénye az indukált feszültség. A gen. belső ellenállása és a terhelő ellenállás szerint meghatározott áram folyik a munka áramkörben, stb.
Ami engem érdekel: Diódák ki (tuti, hogy nem bírnak 100-150 V-ot), eredeti fesz.szab. le. A 3f-ú váltóáramú tekercsvégeken mérni a fesz-t üresen és terhelten 1000, 2000, 3000, 6000 fordulatokon, miközben külső szabályozható tápról látjuk el a gerjesztő tekercset 0 A-től a terhelhetőség határáig.
Ebből kiderül. hogy valóban tud-e 100 V körüli fázisfeszültséget az eredeti max. terhelőáramnál is, illetve ezt milyen fordulattól tudja.
Ha ez meggyőző, akkor 200-250 V fesz.határú hídegyenirányító + egy új tranzisztoros, vagy tirisztoros gerjesztés szabályzó, és minden mechanikus fúrás, faragás nélkül van egy 5-6 szoros teljesítményű (~3 kW) jó hatásfokú generátorunk. A 10-15 szörös ékszíj áttétel engem nem hoz zavarba.
Én erre a célra egy meglevő Wartburg töltőt használnék (14 V, 46 A).
Most, konkrétan ennek a gerjesztő áramnak a felső határértéke érdekel, mert nincs kedvem elfüstöltetni egyetlen generátort se a "tudomány" érdekében.

Elsöre mérd meg a rotor ohmos ellenállását.Úgy kb.4-10 ohm értéket kell kapjál,generátor tipustol függöen.Pl. a román Dacia generátorok rotor ellenállása kb.9 ohm,a régebbi Bosh generátoroké már csak 6 ohm,A japán auto generátorok rotorja pedig általában 4-5 ohmosak. Mivel normális körülmények között,motor alapjáraton,teljes fogyasztokészlet bekapcsolása mellett(ami ugy 350-450Watt) tartania kell a 14,2 voltot,ez már nagyon megközeliti a teljes ,maximális,kivezérelhetöséget,ami a rotorra engedett feszt jelent.Számits le a 14,2 voltbol.kb.10 százalékot,ami a töltésszabályozon esik,ez lessz a tartosan megengedhetö feszültség,amiböl már játszva kiszámithatod,ohm törvénye alapján a maximális gerjesztő áramot.Még valamit ne felejts figyelembe venni:a rotorral együtt forgó hütöventit,ami a generátor hütését biztositja.

A gerjesztő tekercs keresztmetszetéből (~0,8mm) kiindulva úgy 3-4A-t vihet tartósan, ezt a tervezéskor is figyelembevették, így a mágneskörnek ennyitől már telítésben kell lennie.
De a legjobb ha kiméred, állandó fordulaton terheletlen generátorral felveszed a karakteriszikáját, Ig= 0A től 3-4 amperig, ábrázolod koordinátarendszerben az Uki=f(Ig)-t, látni fogod hol telítődik a mágneskör, (görbe könyöke), a könyék felett egy kicsivel leolvasod Ig áramot, azt kell tartani és kész.
Egyébként énis kiváncsi vagyok, hogy ha nincs lekorlátozva a gerjesztés, akkor 3000, és 6000RPM nél mekkora a kimenőfeszültség üresjárási értéke, az áram az mindig max annyi mint amit ráírtak (állórész tekercselés miatt).

Kösz lehar-nak is!
A 3-4 A már használható adat számomra. Az elméleteink biztos, hogy jók. Mindenképp mérni kell. Még reménykedek, hogy nem nekem, hátha valaki már megtette, vagy már végzi is.
A kimeneti áram csak egy adott rpm-től lesz állandó. Ez alatt a rotor vasmag telítődése miatt nem lesz elég a fluxusmetszés változás a kellően nagy feszültségindukcióhoz. Ez az rpm is fontos munkapont.
5 nap PC mentes környezetben leszek, utána visszatérek erre a témára.

Ha telítésbe viszed a vasat, nagyon megnő a vasveszteség. Az állórészek amúgy is elég vastag, általában 1 mm-es lemezekből készülnek. Ha a névleges fesz. meghatározta gerjesztéssel a generátor lead 12 V-ot 2000 fordulaton, márpedig általában ekörül indul be a töltés, lineáris feszültségemelkedést számolva 16000 fordulaton ~96 voltra számíthatsz. Ha telítésbe viszed a vasat, legfeljebb 20%-kal többet. Csodákra ne számíts!
Az 5 KW-ot elérheted. Sokkal nagyobb fordulaton nem nagyon merném tekerni a generátort, bár némely autóban biztos átlépi.

Találtam adatot a neten, melléklem. Látszik, hogy egy átlag szélsebesség milyen adatokból jön össze.
A szélkerékhez csatlakozó generátor (meg az áttétel ha van), induló nyomatékának megmérése pár perc. Ezzel sajnos nem törődnek. A ragad, nem ragad meghatározás meg semmit nem jelent.

Ragad -nem ragad igen is sokat jelent!
Meghatározza az induló szélsebességet!
Ahol a ragadós még meg sem mozdul,ott a nem ragadós már régen forog..(bár nem biztos,hogy tölt is )
Minél nagyobb az áttétel, (ha van) Annál nagyobb az induló nyomaték!

Nem régen oldalakon keresztül ment a beszéd egy villanymotor átalakításáról állandó mágnesű generátorrá. Ez a tulaj számára „nem ragad”, mert egy savonius kerékkel hajtja meg. A Te kereked elindítaná?
Vakon nekikezdeni meg jó móka, mert ugye összerakom, de nem indul, aztán teszek fel egy nagyobb áttételt, akkor meg leesik a feszültség, de semmi gond, cserélem a szélkereket.
Gondold át, ha Te tudnád, milyen terheléssel indul most a kereked (meg még néhány szélgépes), és megkaptuk volna a mágneses generátor indító nyomatékát, akkor most tudnánk, mit ér az átalakítás információja.

Én nem rakok fel alapból "ragadós" generátort...
Áttételezés után csak viharban indul,áttétel nélkül meg nem termel
Ha meg elindul rendesen és termel is,akkor meg kicsi a géphez a teljesítménye!!

Ma összeraktam egy próbapadot és méregettem kicsit.
Meghajtómotor: kefés mosógépmotor.
Szabályzása 500 VA toroid.
Áttétel: ~1:3
Gerjesztés független tápegységről szabályozható 0-28 V között.
A mért generátor valami nagyobb francos (Made in France) de használható adat nincs rajta. A szokásos Lada, Wartburg, stb generátoroknál nagyobb a tekercselése, komoly hűtő van a szabályzóján is. A tekercsellenállása 2,5 Ohm, keféken keresztül 3,5-4,1 Ohm. 12 V-ról 3,5 A-t vesz föl. Eddig még ilyen nagyáramú gerjesztéssel nem találkoztam. Gondolom, lehet olyan 70-100 A a kimenete. Ahhoz pedig gerjesztés is kell. Segéddiódák 1N5402. A fődiódák típusa nem látható.
Megpörgettem arra a fordulatszámra, ahol 14 V-ot adott le direktbe kötött gerjesztéssel, majd elkezdtem növelni a gerjesztőáramot. Az áram növekedésével rohamosan esett a fordulatszám, növelni kellett ott is a meghajtást. Kétszeres gerjesztőáramnál, 7 A-nél azonos fordulatszámon 19 V-ot adott le. Nem tudtam följebb hajtani, mert ennyit bírt a szabályzó toroidom. Terhelés 15 Ohm volt rajra, éppenhogy ne üresen fusson, de a meghajtása a toroid, a mosógépmotor és a mechanikai veszteségekkel együtt 450 W-ot igényelt. Ugyanez gerjesztés nélkül 130 W, 3,5 A gerjesztéssel 190 W.
Fordulatszámot nem tudtam mérni, de a mosógépmotor "kefesírása" elég jól behatárolható.
Tanulság: Az eredeti gerjesztés fölé legfeljebb 10-20%-kal lehet menni, sokkal följebb nem érdemes, még ha bírná is a tekercs. A többletet elviszi a vasveszteség.

Elnézést,hogy beleszólok,de úgy látom az én generátoromról is szó esett.Azt írod"nem ragad,mert egy savonius kerékkel hajtja".Ez nem így helyes,a generátor még nem volt a savoniusra rátéve,a képen látható ez egy mérési kialakítás,a CNC marógépemet használtam mérőpadnak.Ha a főorsója áll, a marófejben lévő két fogaskerék és csapágyazása meghamisította volna az indulónyomaték megmérését.A magam részéről,az a tény,hogy ezekkel a fogaskerekekkel együtt is könnyedén forgatható volt a terheletlen generátor,nagy megelégedéssel töltött el.Szerintem,ha rátennénk egy gyorsjárású háromlapátos rotort áttétel nélkül és amikor az generátor nélkül kegyeskedik elindulni,majdnem akkor indulna el a terheletlen generátorral is.Most lettem kész az új tengellyel,becsapágyaztam,véglegesítettem a tekercsek átkötéseit,nemsokára teljesen összerakom.Tudom,hogy ezek Téged nem győztek meg és egy konkrét számadatra vársz /x..Nm/.Megigérem,ha összeraktam a generátort megmérem korrektül az indulónyomatékot és leközlöm.

Ha nem ragad,mit mérsz? Csapágy súrlódást?

Szerintem is,de a békesség kedvéért meg fogom mérni.

Sajnálom hogy a mondataimmal megint megzavartalak, látom, hogy a mondanivalómhoz rossz példát választottam. Miattam nem kell mérned, én biztos nem fogok villanymotort átalakítani, és a jóval korábban feltett ez irányú kérésem már nem aktuális.

Van egy áttételes motorom, 36volt, 350watt és ami a baj hogy 88:9 es áttétel! 3 lapátos szélgéphez szerettem volna használni, 180 cm es átmérőjű rotorhoz.
Az áttétel eléggé nagy, így csak erős szelekben fog valamit termelni... Mit csináljak ez már nem jó e célra vagy készítsek esetleg nagyobb rotort, vagy több lapátosat? Bár jó lenne ha 3 lapátos lenne.
Vagy esetleg tegyek a motorra nagyobb fogaskereket a szélgép tengelyére pedig kisebbet?? Ekkor viszont megint csak nagy a veszteség.
Mit javasoltok??

Én azt mondanám, hagyd a motort, keress valami jobbat. Vagy esetleg nézd meg, nem lehet-e levenni az áttétet és a motort hajtani csak. De gondolom valami nagyfordulatú rollermotorról van szó, (lehet vagy 3000) áttét mélkül meg nem fog eleget termelni kis fordulaton.
Én szereztem BLDC kefe nélküli motort, talán 48v 500W 1050RPM, erre elég egy 2-3x áttét. Igaz újonan elég drága..

Remek, hogy máris mértél,. Kösz!
A végszóval mérési adatok ismeretében csak egyetérteni lehet. Nem bizalmatlanság, pusztán alapelv, hogy egy mérés nem mérés, két mérés az fél mérés, három mérés a mérés. A közeli jövőben egy mérést én is igyekszem elvégezni hasonló "próbapadon". A vasmag telítődéstől aggódtam magam is, mivel a "V" görbe csúcsának 80 %-a körüli munkapontra tervezünk, ha csak nem fesz., áram stabilizálás a cél. Miért is építettek volna be az eredeti teljesítmény igény feletti felesleges kg-okat. Titokban azért 1,5-2-szeres teljesítmény növekedést reméltem - elvetve és a névtelen külföldi úr elmélete cáfolva. Mindenképp okosodtunk.
A fordulatszám növeléssel lehetne teljesítmény növekedést elérni, csak az a baj, hogy "felfele" áttételezésnél kb. 20-szoros a határ, különösen barkács kategóriában.

A grafikon nagyon jó. Szépen leolvasható a kb. 1 perces mérési adatokból a pillanatnyi lökések mértéke. Az átlagtól való állandónak tekinthető +/- 50 %-os eltérés teljesen természetes szél viselkedés (ez több, mint +/- 3-szoros teljesítmény ingadozás - a nagy erőműveknél ezzel számolnak is a feszültség villódzás méretezésénél). Ezek a rövid idejű lökések nem olvashatók le a meteorológiai mérésekből, ezért sem használhatók azok energetikai célra. Mindenképp jó jel a megindulási nyomaték kalkulásánál, amit megmérni valóban egyszerű (erő szorozva erőkar - egy erőkar és egy rugós halmérleg). Műszaki emberek számértékekben gondolkodunk, ragad, nem ragad, fúj, nem fúj nekem se mond semmit.

Üdv! minden fórumozónak! Egy kis segítséget kérnék elektonika ügyben: szélgenerátor épitésre adtam a fejem, elsőként a generátort vettem célba, egy háromfázisú aszinkron motorból indultam ki 550w amit aszinkron generátor üzemben kívánok használni. A kisérlet lezajlott meglepően jó eredmények születtek, könnyen felgerjed, termel. a három fázist egyenirányitva egy fűtőszálat akarok használni róla működik is. A problémám a következő: ha direktbe kötöm rá a terhelést akkor nem gerjed fel ,tehát csk akkor lehet rákapcsolni a fűtőszálat ha már megjelent a fesz, ezt is megoldottam. az egyetlen hiba amikor csökken a fordulat, csökken a fesz és ateljesítmény is ami önmagában még nem baj (lasabban füt) ám van egy kritikus pont amikor a fezsültség leesik kb 100V-ra a fordulat kb 800ra (a szikronfordulat egyébként 1500 2pp) akkor összeomlik a rendszer magyarul legerjed. mivel a terhelés megszűnik nő a fordulat felgerjed ,lassul legerjed. És ez ismétlődik. Egy olyan egyszerű elektronika kellene ami érzékeli a generátorból jövő egyen feszültséget (100-250V) és amikor csökken lefelé mondjuk olyan 120V körül csökkentené a fűtőszálra jutó feszültséget (ezzel együtt az áramot), hogy működésben maradjon a rendszer. Tehát a fűtőszál teljesítményét tudnám illeszteni az aktuális generátor teljesítményhez. Lehet, hogy bonyolultra sikerült a kérdés de ennél egyszerübben nem sikerült.

Hali! Mekkora lesz a szélkereked átmérője?
Mert fűtéshez felkötheted a gatyádat

Még nem tudom odáig még nem jutottam el, egyenlőre azt tudom ,hogy a tető gerincen lesz, függőleges tengelyű
savoniusban gondolkodom 2-vagy 3lapátosban az a baj ,hogy nem nagyon vagyok otthon az ilyen számításokban inkább csak kísérletezek. A cél az lenne, hogy csúcson 5-600W-ot tudjon, kisebb szélben 2-300w Már rég tervezgetek olvasgatok, most már időm is van (munkanélküli lettem), de a kinti munkára elég hideg van (még) úgyhogy a műhelyben készítgetem elő a dolgokat.

Szevasz! Hogy még nehezebb legyen döntened!
Az asszinkron gép generátor üzemben az általad is tapasztalt módon működik. A gyártáskor meghatározott szlip értéknek megfelelő szinkron ford. szám felett van a névleges ford. száma. A névleges fordulatszám +/- 20-30 %-s tartományában működik generátorként az adott mechanikus konstrukció miatt. Ilyen gép használata hálózati szinkron üzemben ajánlott. Ekkor a hálózat frekvenciája stabil fordulaton tartja.
A kimeneti fesz. szabályozás egyedi tervezésú áramkörrel megoldható. Nem biztos, hogy érdemes vele bajlódni.
Az általad elvárt 600 W-nyi csúcs 3-4 m2 felületű Savonius-al, vagy 2,5-3 m2 felületű Darrieus-H-val elérhető.
Savonius-nál 4 m/s-ra állított legjobb hatásfokú munkapont esetén 20-szoros ékszíjas áttételezésű gk. töltőgenerátor is megoldás lehet. Igaz, hogy ez a generátor kb. 1500 ford. alatt nem sok energiát ad le, de e felett 80 %-nyi hatásfokkal működik.
Néhány várható kivehető pillanatnyi teljesítmény (zárójelben az évi össz. kivehető energia) a 3-4 m2-es Savonius-al 10 m-nyi magasságban:
3 m/s - 10 W (évi: 20 kWó)
4 m/s - 50 W (évi 70 kWó)
6 m/S - 150 W (évi 130 kWó)
9 m/s - 300 W (évi 60 kWó)
12m/s - 600 W ( évi 5 kWó)
Ezeket az értékeket is célszerű figyelembe venni a felesleges fúrás-faragás előtt. Számodra mi a kisebb szél, azt nem tudom, de a fenti értékek szerint próbáld eldönteni!
Némi témához kapcsolódó olvasnivaló a weblapomon is található.

Na most jól elvetted a kedvem, a rotor területét hogy érted? Ha pl a Savonius 1m magas 1m a legnagyobb átmérője akkor az 1m2 hasznos felület? Lada generátorral is lefolytattam hasonló kísérletet, (el is szált a feszszabályzó) ahogy mondod 15001/n alatt semmi, valamint hiába (öngerjesztésű) akku nélkül nem akart felgerjedni. Nem akarok akkut, invertert,stb. Ez az aszinkron sokkal egyszerübb, nincs szénkefe nem kell aku,stb És számomra úgy tünt kevesebb energiával lehet forgatni. Még egy kérdés a savonius lapátokat ,hogy kell elrendezni,hogy a leg optimálisabb legyen ké lapátosnál (két fél kör) mennyi legyen az átfedés, ill jobb-e a három lapátos?

Inkább megtartani akartam a kedved. A felesleges munkáktól, kudarcoktól viszont megkímélni.
A Savonius felülete - igen így. Javaslom az előbbi hozzászólásomban ajánlott weblapom /tartalom/1. letölthető word leírásomban a Savonius részeket átolvasni. Biztos találsz benne új információkat, linkeket is.
A gk. generátort végleg ne vessd el. Minden szinkrongenerátor (a gk. is az) hosszabb állás esetén lemágneseződhet és emiatt nem gerjed fel. A félvezetős gerjesztés szabályzású gk. generátorok akku nélkül is felgerjednek. A gyakori 3-4 m/s-os szelektől várható rendkivül kis teljesítmények miatt az akku használata mindenképp célszerű. 300 W tartós (6-8 órás) kivételéhez 250 Ah akku kapacitás kell. Bár ekkora teljesítménnyel fűteni nem tudsz, legfeljebb egy lábmelegítő párnát. Ez a teljesítmény kategória világításra elég.
Én is rövidrezárt forgórészű 3f-ú aszinkron generátort szándékozok használni, de hálózati betáplálással.
Nehogy feladd. A 2. szélerőműved majd nagyobb lesz. Az "ingyen" energia vonzásától nem lehet szabadulni!