Miért lesz jobb ha nem graetz lesz benne, hanem 2X1 utas egyenirányítás? (diódák nyitó fesz.-e miatt?)

Rosszul tudod. Írtam, hogy tekertem a sárga magra annyi menetet, hogy 25uH legyen. Most az van benne,és ezzel csinálta, amit csinált.

Tekertem már trafókat, de nem szeretek azzal a rengeteg huzallal küzdeni. Sokkal tovább tart megforrasztani őket, mint az egész trafót megcsinálni.

Üdvözletem!
Kérdésem az lenne hogy szerintetek mekkora teljesítményt tudok kihozni IKW50N60T-tipusu igbt-vel egy rezonáns tápból ami kb 120KHz környékén üzemel??

Jó sokat. Mérd le, vagy számold ki.

Én nemtudom, mert kevés az infó.
Topológia? ZVS? ZCS?

Én nem emlékszem rá, hogy említetted volna a sárga magos fojtó próbát, de lehet átsiklottam felette. (linkeld be, ha megtalálod)
Mindenesetre a soros kondit kivetted, inkább tedd azt vissza.

Az RM trafó, ami benne van az hogyan van pontosan megtekerve? A nyákterven valami párhuzamos szekunder tekercseket látni.

A T106-18 ra gondoltam. Azt Pimi javasolta, és neked is bevált azt írtad. A nagy 33mm-es folytómat ne tudtam használni, mert az alja be van öntve műgyantába, és csak gányolni lehetne. Most 25uH van benne.

Csináltam megint egy pár képet. Majd beteszem.

Az RM trafó szendvicsbe van tekerve. Elején egy kis szekunder, középen a primer, és a külseje megint szekunder.

Tegnap este is méricskéztem egy kicsit. (brübrübrü ügyben.)

3 képet csináltam a primer áramról. Mind a 3 kép esetében 100W volt a terhelés, és fojtónak a 25uH-s fojtómat használtam.


1. kép: A primer tekercsel sorban lévő 1µF-os kondi bent volt az áramkörben, és a szekunderben a fojtó is.
Aztán
2-es kép: A primer tekercsel sorban lévő 1µF-s kondi bent volt az áramkörben, a szekunderben a fojtó nem. Kivettem, mert gyanús volt, hogy ettől lehet-e ez a probléma.
Aztán végül
3. kép: A primer körből kivettem az 1µF-os kondit (sorba a trafóval), . És betettem a 25uH-s fojtót.

T106-18 az nem sárga, tehát igazam van! -> Bővebben: Link (1:25-től)

Szedd ki azt a trafót végre...

Helló mesterek.
Összedobtam asztalon életem első flyyback tápját.UC3843+PC főtrafó ami méretügyileg ETD34-re hasonlit a legjobban de hosszabbak a szárai.Terhelésnek 12V 55W-os izzót használok.Számomra hihetetlen de múkodik.Még csak rövid időket üzemelt mert a snubberhez nincsennek megfelelő alkatrészeim és nagyon melegszik az ellenállás.
Amiért segitséget kérnék az a trafó elkészitése. (nem méretezése) Most 2x35 menet a primer és 4 menet szekunder,szendvicsben tekerve és van a magban 1.2mm-er légrés.A szekunder a PC trafó eredeti vezetékei.5 szál összefogva és úgy feltekerve a négy menet hogy a szálak egymás mellett hejezkednek el,tehát befedik az egész csévetestet.A primmereknél a csévetest aljára és tetejére raktam 3mm-es szigetelőcsíkot és közé van tekerve a 0.5-ös huzal.
Ami nemteccik az a szórási induktivitás.Ha a primer és szekunder menetiránya ellentétes akkor 120uH.Ha azonos menetirány akkor 90uH.Ezek elfogadható értékek???Hogyan lehetne még ezt csökenteni?
Aztán keveseltem a primer mágnesezési induktivitást ami 950uH és a felső primer tetejére feldobtam még pár menetet.Ettöl a mágnesezési lett 1,3mH a szórási pedig 250uH Nemjól kötném be a primer tekercseket?Mindegyik sor primer a csévetest alján kezdődik és a tetején ér véget.A P2 is alul folytatódik...
Van vékony rézlemezem és arra gondoltam hogy a szekundert ebböl tekerem meg úgy hogy levágok egy olyan széles csikot mint a csévetest és feltekerek 4 menetet egymás tetejére.De fölöslegesen nem akarom pocsékolni.
Mégegy kérdés.Ha P-SZ-P-SZ-P elrendezést használok akkor hogyan kel bekötni a szekundert?A primert értelemszerűen sorosan.Ha a szekunder 2-2 ment lemez volna akkor sorosan azt is?És ha 4-4 menet akkor párhuzamosan?
Nézegettem trafókészitő adatlapokat is de kevés érdemi dolgokat nem tudtam leszűrni belőle.Sőtt még csak belekavarodtam.
Megköszönném ha valaki dobna pár gondolatot a témárol.

Ui.:
Én is remegve várom Pimi9 cikkét.

Nem felejtetted el a primer oldali szórási induktivitás mérésénél a szekunder tekercset rövidrezárni? Nagyon sok az a 100uH körüli érték. Vagy nem jó a mérési eljárás, vagy a műszer.

Egy flyback kapcsolásban a működés szempontjából tök mindegy, hogy mekkora induktivitása van a primernek, csak az áttétel legyen megfelelő. Legfeljebb nagyon nagy, vagy nagyon kicsi lesz az áram hullámossága, vagy betelít a trafó, stb. De a kimeneti feszültséghez semmi köze nincs.

Az előbbiekből következik, hogy a primer induktivitásnak, vagyis a mágnesezési induktivitásnak sincs semmi köze a működéshez ( ha egyébként nincsenek olyan szélsőségek, amikről az előbb írtam. ) A lehető legjobb működéshez, vagy a legjobb dinamikájú működéshez természetesen van egy optimum az induktivitásban. Fogalmazhatjuk úgy is, hogy a trafó vasban eltárolt energia, stb. Tehát, nem arról van szó, hogy kevés az induktivitás, hanem ezt ki lehet számolni, ha máshogy nem, hát a megengedhető áramhullámosságokból. ( mondjuk legyen 20% )

Az az elrendezés, amit most csináltál trafónak, az egész jó. Ha tovább akarod osztani a szekundert, akkor jó a lemezből való tekerés, de 3 menetnél ne legyen több egymás tetején. Inkább csak kettő, mert már az is elég veszteséget okoz. Tehát, a kérdésedre a válasz: oszd szét a szekundert 2-2 menetre, úgy, hogy utánna sorbakötöd őket. De felesleges, elég egy szekunder is a két fél primer között.

Nem mindegy, hogy hol van a szekunder tekercs kivezetése térbelileg, ahogy mérted, 90 vagy 120 uH a szórás. Úgy tekerd meg, hogy a kisebb értéket adó a jó. ( még akkor is, ha szerintem valami nem volt jó a szórás mérésénél ) Erre vonatkozólag valakitől már láttam egy rajzot, azt kérném, hogy csatolja be újra.

Pimi, siess már azzal a cikkel, látod, már mindenki tűkön ül... persze, ha letöltenék az ajánlott könyveket, akkor előbbre lennének...

Szia,
Röviden csak arra térnék ki hogy a flyback tápoknál NEM származik semilyen előny az osztott vagy szendvics tekercselésből,hátrány viszont igen-jobban kell odafigelni a szigetelésre... Jó megoldás alulra elhelyezni a primér tekercset EGYben,primér visszacsatolótekercset,jól szigetelni,utánna a szekundér(ek)... A szekundereknél sem nincsen előny az osztott kivitelből,ha mégis szükséges,2-2menet megfelelő sorbakötésével (kezdő-végző) 4 menetet kapunk...

Tekertem egy másik trafót. Ae:226 M2TN-B 42KHz-re méreteztem. Kipróbálni nem volt időm. Primer N:27 szekunder N:3 B: 0,15T

Szia Katt.Te miért lettél Katt?Azt biztos vágod hogy én miért vagyok Rozsda.
Elvileg a mérésnél minden stimmel.A szekundereket rövidre zártam.Az induktivitáts mérő digitmultim egy gyári ellenállás méretű idnuktivitással szoktam ellenőrizni.
Rádobtam a magra mégegy sor 4 menetes szekundert (5 szál egymás mellett ami fedi a csévetest egészét) és 30 menet primert is.Igy most P-SZ-P-SZ-P.Primerek sorban a szekunderek pedig párhuzamosan.Igy a szórási 130uH Gyanus hogy valamit én rontok el.A primerek úgy vannak kötve hogy az első (legalsó) a csévetest alján indul és a tetején ér véget ami vissza van vezetve a középső menetsor csévetest aljához.A harmadik sor is a csévetest aljárol indul.
Teszek föl egy primer jelalakot hogy mit szólsz hozzá.
A könyveket meg megpróbálom letölteni de angoltudás hijján...

Staci123.
Arra térj ki légyszives hogy miért ilyen sok a szórásim és hogyan lehet csökkenteni.A dupla szendvics ahogy irtad,kilőve.A huzal minőségének van köze ehez a paraméterhez?Szerintem nincs de ha mégis akkor azzal baj van mert a primerek 0.5mm-es drót amit régi mágneskapcsoló behúzótekercséböl bontottam.

Ezzel a paraméterrel rezonáns tápoknál érdemes és szükséges foglalkozni... Ahogy már írtam,az egész primér lehet 1darabból,stb... a konkrét esetben tehetsz szekundérnek szallagból 4 menetet,persze soronként szigetlve...

Ejmáé.

Dehogynem kell vele foglalkozni.
A szórási induktivitásban is tárolódik energia, csak te ezt nem tudod kiszedni a szekunderen.
Flyback tápnál, amikor kikapcsol a fet, a Lsz-ben tárolt energia felszabadul, és ez okozza a túllövést a feten.
Ezt lehet csillapítani a snubberel.
Ha kellően kis szórást el tudsz érni, akkor elég egy mezei clamp dióda ami megfogja a tüskét.
De ha nagy a szórás, akkor meg fűthetsz a snubberal télen.

Cikk: lassan, komótosan...

Összedobtam a trafót, amit te is csináltál (Bővebben: Link), 1 szál szigetelt 0.6-os drót primerrel, a szekunder meg alaplapi tápcsatlakozó kábeléből van. A mag ugyanaz. Szinte hibátlanul üzemel. 27/3T, 45kHz, este rakhatok fel képeket a jelalakokról kb. 100W-os terhelésnél.

Felesleges, személyeskedő OFF-okat kiszedtem. Ezentúl kizárólag csak a szakmai pro és kontra érveléseket, bizonyításokat, eredményeket, illetve segítségkérő/segítő hozzászólásokat szeretnék itt látni. Mindezeket átgondoltan megfogalmazva, helyesen leírva. Köszönöm.

Természetesen megértem, csak azt a részét nem, hogy miért töröltél szakmai információt is, ami nem off? Pl.: hogy az a könyv, amit említettem magyarul íródott. Vagy már ez is off?

Akkor az jó gyors megoldás volt. Én is gondolkoztam szigetelt vékonyabb vezeték használatán a szekundernek, de inkább a primert szigeteltem. A szkin hatás miatt nem tudom hogy válna be a sima flexibilis kábel. Az én primerem 6 szál 0.4-es huzalból van, ami 210°C-os és azt húztam 125°C-os zsugorcsőbe. Szerintem így nem lesz gáz a szigeteléssel, viszont remélem a csatolással se. Eléggé foghíjas lett nem? Sajna ennyi menetet nem tudok jobban tekerni. A szekunder 3 menettel is trükköztem. Azt is föltekertem a mag két oldalára kétszer, és úgy közösítettem. Ez a max amit ki tudtam hozni a jó csatolás érdekében.

A beígért képek, 100W-on, a frekit levittem 42kHz-re.

A többi... (az összes uncal)
Semmi extra mérőfej trükk és a félhíd után dróthalmaz.
230V-os oldalon osztott csévés kb.200VA-es leválasztó trafó 50pF átmenő kapacitással.
Pufferek 2x470µF/200V+100nF és 1x220µF/400V+470nF
DC kimenet: 13.5V, 7.6A, a fojtó T106-26 és 70uH

Aha,
Majd én is méricskélek, ha lesz időm valamelyik nap.
A primer fesz miért ereszkedik (csökken)? Kicsi a puffer?

Ja, akkor nem a kondi. De mltől esik a primer fesz?

A leválasztó trafódnál hogy méred az 50pF átmenő kapacitást? Kíváncsiságból én is meg mérném a leválasztó trafóimét. Az egyik 300W-os, a másik 20W-os.

A leválasztó droppja és a soros 1µF-os kondi miatt ilyen a fesz.

A primer és szekunder közé kötöd a kapacitásmérőt, ennyi.

Szia.
Na végre sikerült egy normális trafót tekernem.35uH szórási.18x tekertem át és az igazi áttörést a szekunder tekercs geometriája hozta meg.Eddig úgy csináltam hogy a csévetest alján odaforrasztottam a lábakhoz rátekertem és a csévetest tetején volt a kivezetés.Amit egy darab vezetékkel zártam rövidre mérésnél.Viszont ha a csévetest tetején visszaforditom és lehozom az aljára a tekercs kezdete mellé akkor látványos a javulás.Tapasztalat szerint meddig lehet lemenni a szórással házi eszközökkel és szerszámokkal?Gyakorlásképp lehet megpróbálom a P-SZ-P-SZ-P felosztást.
100uH és környéke szórásival 12V 55W-os izzós terhelésnél rendesen melegedett a 13A 800V-os fet ami egy kis hűtőbordán van.(NAGYOBBANT nem találltam itthon) A trafó is langyosodott a sznubber pedig izzott.35uH szórásival a fet és a trafó pár perc üzem után környezeti hőfokon maradt.A snubber még igy is melegedett de közel nem úgy mint eddig.Az értékét leválasztótrafó hijján nehéz belőnöm.Ennek értékét nem lehet megközelitően meghatározni?Ha mérni akarok rajta akkor egy 66V-os trafórol járatom de gondolom közel nem azt látom mint 230V-on látnék.
Mindenesetre alakul ez.Még az is lehet hogy lessz belőle valami.

Ui.: OFF
Action2K
Miért kell hasznos hozzászólásokat tötölni?Bár nem olvastam és értem én hogy nem pont ideillő volt de erre való a figyelmeztetés és némitás.
Itt is felütötte fejét az új médiatörvény és cenzúrázva lett hogy Katt miért lett Katt.

Ez mennyiben hasznos információ? 13 OFF-ot szedtem ki, többsége személyeskedő. Ha egy "féloldalas" OFF-ban netán megbúvik pár sor hasznos, s ezáltal az is "elvész", hát ez van. Aki valódi tartalmat akar olvasni, az a hsz-t úgysem olvassa tovább, ha látja, hogy azt taglalja, hogy "Katt miért lett Katt." Részemről téma lezárva. Mindenféle magyarázkodás nélkül törölhettem volna a hsz-ed bíráló részét, meg nem is kellene magyarázkodnom, de: egy, demokrácia van, kettő, nem vagyok bunkó. Viszont, vannak szabályok amiket be kell tartani. Viszont egy idő után én is megfogom unni az állandó magyarázkodásokat.

Tegyél fel egy rajzot, vagy küld el privátba. Most nagyon nincs időm, de holnap megválaszolom.

Hát, nekem még az a 35uH is soknak tűnik. Itt van két link a trafóról. Sajnos, a Fairchild cikk pont nem tartalmazza az egyik leglényegesebb dolgot, de az orosz cikk igen. Erre gondoltam, hogy valakitől már láttam ezt a rajzot, hátha hamarabb megtalálja mint én. Mindegy, itt van, az orosz cikkben a 13. ábrára gondoltam. Tehát, úgy kell megtekerni a trafót, hogy a primerek azonos kivezetései a csévetest azonos oldalán legyenek. Ugye, a fly-back úgy működik, hogy amikor a tranyó kikapcsol, akkor az áram átkommutál a szekunder oldali diódára és a trafó mágneses energiája, vagy annak egy része bekerül a kimeneti kondenzátorba. A baj ott van, hogy egyrészt a primer oldalnak van szórási induktivitása, ami nincs kapcsolatban a vasmaggal, így a szekunder oldallal sem. Tehát, ennek az árama nem tud hol leépülni. Erre való a snubber, vagy valami olyan szerkezet, ami ezt az áramot ( egész pontosan energiát) fogadni tudja, aztán vagy hővé alakítja, vagy az okosabb elrendezések visszatáplálják a bemeneti pufferkondiba. A másik gond a szekunder oldali szórási induktivitással van, az megint olyan induktivitás, ami nem kapcsolódik a vassal, így semmi köze a primerhez sem. Ebből az következik, hogy amikor a primer oldal energiája megnyitná a kimeneti diódát, akkor előbb fel kell építenie a szekunder oldali szórási induktivitásban az áramot. Ehhez megint idő kell és ez alatt a primer áram nem tud teljes egészében a szekunder oldalon áramlani. Tehát, ha így nézzük, akkor a trafóban tárolt mágneses energia sem tud azonnal utat találni a szekunder oldal felé, tehát ebből a szempontból egy rövid ideig olyan, mintha a teljes primer áram megszakadna és csak lassan tud megnőni az áram a szekunderen, a korábbi primer áramnak megfelelően. ( feltételezzük, hogy a trafó áttétele : 1 )

Amikor megméred rövidrezárt szekunder tekerccsel a trafó primer induktivitását, akkor valójában a primer szórást és a szekunder szórás összegét méred meg. Ez sem igazán pontos, mert a rövidzár miatt a szekunder szórással párhuzamosan kapcsolódik a trafó fő fluxusát adó mágnesezési induktivitás, vagyis jelen esetben a primer induktivitása. Emiatt egy kicsit kisebb szórást lehet mérni, de ez nem jelentős.

Tehát, ezt a szórást minimálisra kell csökkenteni. Emlékezz vissza, a motoros topicban írtam a huzalok mágneses teréről, meg hogy mikor, milyen az induktivitás, stb. A lényege most is ugyanaz, szoros, minnél szorosabb csatolásban kell lennie a primernek és a szekundernek. Erre találták ki a szendvicsszerkezetet. A lényege, hogy valahogyan a szekundert a primer mágneses terébe kell tekerni. Erre a legjobb mód az lenne, ha a két tekercs egy térben lenne. Sajnos, ez nem megy, mert egy térben ( egy időben ) nem lehet két tárgy...de lehetnek egymáshoz nagyon közel. A szendvicsben tulajdonképpen térben szét van húzva a primer tekercselés tere, hogy beférjen a szekunder. A legjobb lenne a bifilláris tekerés, de azzal meg az a baj, hogy nagyon nagy lesz a primer-szekunder között a kapacitás, átüthet, stb. Az orosz cikk 13. ábrája is azt mutatja, hogy az 1-es, 4-es kivezetések legyenek egymáshoz minnél közelebb, mert így tudod a legkisebb szórást megvalósítani.

Nem nagyon függ a szórás attól, hogy a konyhaasztal sarkán , vagy ipari körülmények között tekered a fojtót. Arra gondolj, hogy az iparban is emberek csinálják, ők találták ki hogyan kell, stb. Akkor miért ne menne ez egy sufniban? Nem tudom, meddig lehet lemenni ezzel a szórással, de vannak koaxiális elrendezések is, amik azért jobbak, persze van hátulütőjük is, pl: nem lehet akármilyen áttételt csinálni, stb. Azért hagyományos elrendezéssel is lehet egész jót csinálni.

A kapcsolás hátránya, hogy a snubber is melegszik, még akkor is, ha nagyon kicsi a szórási induktivitás, hiszen az a kondi periódikusan feltöltődik, meg kisül. Az a minimum, hogy a kondiban tárolt energia elvész. Ez mondjuk 100kHz-en már tetemes lehet. Ha még túlfeszültségek is vannak, akkor még rosszabb a helyzet, mert a kondi erre a túlfeszre fog feltöltődni. És a baj ott van, hogy a kondiban tárolt energia a feszültségével négyzetesen nő.

Valahogy úgy lehetne méretezni a kondit, meg a snubber ellenállást, hogy a kondiba bele kell férnie a szórási induktivitásban tárolt energiának úgy, hogy a betápfeszültséghez íly módon hozzáadódó többletfeszültség ( túlfeszültség ) azért ne legyen túl nagy. Tehát, ezt lehet tervezni, mondjuk 20 % feszültségnövekedést idézzen elő. Az ellenállás meg akkora legyen, hogy a következő kikapcsolásra az ellenállás biztosan kisüsse a kondit a tápfesz értékére. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a primer oldal maximális áramára kell méretezni, mert ugye a szórásban tárolt energia az áram négyzetével arányos.

A linkek lemaradtak...

Szervusz!
Olvasom, hogy multiméterrel méred a szórási induktivitást, és soknak tűnik.
Kérdés:
- A multiméter (hosszú) mérővezetékeivel méred?
- A mérővezetékek végét rövidrezárva mekkora induktivitást mutat a multimétered?
Üdv. István