Na még egy utolsó kérdés
Miért van az, ha rákötöm az akksira, akkor balra forog, viszont ha ráteszek pluszba egy fogyasztót, akkor megfordul a forgásirány. Mitől van ez?

Igen, ez tény hogy dinamó, csak nem azt akarja csinálni, amit én akarok

Akkor vagy nem olvasod a segítőnek szánt hsz-eket, vagy nem akarod eloszlatni a tévhitet, mindenesetre diódahídról, és egyéb generátorhoz szükséges dologról írogattak eddig....
Dinamónál egészen más az ábra, talán elő kellene keríteni a kispolák kapcsolási rajzát.

Mindenesetre kell egy fesszabályzó is az akku, és a dinamó közé, többek közt a visszáram kiküszöbölésére, (vagyis a motorként való üzemmód megakadályozása miatt), amíg a dinamó által gerjesztett feszültség kisebb mint az akku feszültsége. Ezt régi mechanikus szabályzóknál külön érintkezőpár látta el, a "modernebb" szabályzóknál már nagyáramú Ge diódát alkalmaztak.
Régebbi rádiótechnika évkönyvben található ilyen kapcsolás, ha jól emlékszem.

Itt a fórumon találtam, akár még jó is lehet...
De meg lehet építeni sokkal jobb félvezetőkkel is.

A pdf 12-25 oldalait átolvasva képben leszel.

Szereztem egy polski kapcsolási rajzot, minden részletesen le van írva. Kezdek okosabb lenni úgy érzem. Nagyon jó a pdf amit linkeltél, át fogom olvasni részletesen. A fesszabályzót pedig szerintem bontóból is tudok szerezni, legalábbis gondolom a polskié jó hozzá
köszönöm a segítséged

Valószínű, hogy elfekvőbe még hozzá lehet a szabályzóhoz jutni.
Sok sikert!

Jogos. Nem gondoltam, hogy emberöltőn belül még gyártottak dinamót.
A BME pdf jegyzetet én is kösz, régóta keresek hasonlót.

Helló JQJ.
Pillanatnyilag addig jutottam,hogy felszereltem a fogasszíjáttételeket és a generátort,ezzel vége is a "virágbolti szélforgó" időszaknak,amikor már 1m/s -nál is forgott.Most 3m/s-nál kezd forogni és 2-nél megáll,talán 5 fölött már lead valamit.A kínai inverterem a vámon akadozik,ha megkapom és a szél is kegyes lesz,néhány mérést csinálok.A teljesítményt lehet mérni a generátor után is,de ott két változóval kell foglalkozni,inkább a visszatápláló inverter után mérem az áramot egy Hall áramszenzorral,itt legalább a feszültség fix és az egész rendszer összes vesztesége benne van a mérésben.Az adatrögzítőm 4 csatornás analóg,de a későbbiekben mindent digitalizálok és ezzel csak grafikont rajzolok.Az adatrögzítésre várni kell,most az elsődleges feladat a betáplálás intézése,ami rögös útnak tűnik.A kereskedő ahol az SMA invertert veszem vállalja az intézés, lehet hogy megbízom ők ezt az utat feltehetően már"meggereblyézték".

PVC lapátok működésének tapasztalata:
A generátor indító nyomatékát bemértem, és ehhez is méreteztem a lapátokat. Sajnos tapasztalati, számszerűsített adat nincs a szélkerekek indulási tulajdonságaira, pedig ennek megnézése egyszerű és néhány perc.
Óvatos és pesszimista becslés miatt szélesre vettem a lapát végeit. Az eredmény egy megdöbbentően rossz viselkedés viharban, az áramlástani problémák miatt a lapát félelem keltő zajjal, rendkívül kellemetlen oszlop rángatással forgott a jól működő viharvédelem ellenére is.
Már nagyon szépen működik, a tapasztalatok:
-a szél átlagsebességének kétszerese jelenik meg széllökések formájában, ennek gyakorisága sűrű, lehet erre méretezni a lapátok indító nyomatékát.
-a lapát végeinek szélességét megadó programok adatait a lapát végeken komolyan kell venni. Úgy tűnik, csak az megengedett, hogy a három lapáthoz tartozó méretekkel hat lapátot teszünk fel, valamint a lapát tövénél megnöveljük a szélességet.
Megjegyzés:
A lapát átalakításakor mindkét oldaláról egyformán lett levágva, a beállítási szögek ezért nem változtak.
A méretező programmal megnéztem a Puddung1 által megadott gyári lapát szárnyvég adatát, teljes a méret egyezés.
Melléklem a fényképet, amin látszik, hogy mennyire picin múlik egy rossz, vagy egy jó működés.

Már egyszer kifejtettem. Ha már forog, nem 0 Hz! És 0 Hz -nél hogy is van a három fázis? Milyen minimális fordulatszámon adja le a generátor a névleges feszültségét? A többi meg már "csak" méretezés kérdése.
Egy jó kimenő transzformátor 20 Hz és 20 kHz között is megfelelően működík, és pl. a nagyvasúti villamos vontatásban is használnak 16 2/3 Hz váltóáramot, és bőszen transzformálják is. A hatásfok pedig a veszteségek kérdése, ami nem nagyon frekvencia függő.

Sziasztok!
Lenne pár elképzelésem, nem tudom mennyire megvalósítható és egyáltalán jó irányban gondolkodom-e...
Elsőre egy függőleges tengelyű szélkerékre gondoltam, ami körül van egy fix-lapátozású szélterelő.
Az "alternátor" része a legszélesebb köríven lenne,
így több tekercs fér el az állórész körgyűrűjén.
A tekercsek függőleges helyzetben lennének, így növelhető a tekercs "magassága".
A forgórészen lévő mágnesek belógnának a tekercsek mellé két oldalról.
Jah és a forgórészt nem csapágyazva szeretném, hanem mágnesekkel "lebegtetni" , hogy ne legyen csapágy surlódás-kopás...
Fékezésen még gondolkodom...
A méretezésben is jöhet segítség, hány tekercs, menetszám, bekötés, mágnes, ezek méretei...
Mindez esetleg táplálhatná egy szünetmentes táp akku parkját...
Havi 175 kw a lakás energiaigénye ezt kéne csökkenteni, kiváltani..
Az egész szerkezet mérete nagyságrendileg max kb 60cm széles 100cm magas, mert emeletes ház külső korlátjához lenne szerelve ahol általában mindig fúj a szél.
Másik vad ötlet még:
Szélcsendben mindezt egy egyirányban szabadonfutós napelemes kis szolármotorral meghajtani...
Vélemények?

Üdv! Nem szeretnélek elkeseríteni, de az általad elképzelt méretű szélgép(ecske) nem fogja csökkenteni a villanyszámlád! Inkább csak dísznek szórakozásnak jó, néhány ledes izzót meghajtani stb. De tapasztalat szerzésnek is kiválló!

Alapértelmezettként a trafó közvetlenül rá van kötve a generátor kimenetére, tehát már "0Hz"-től. Ahol rövidzárt jelent. !!! Ha nem ezt akarjuk, külön érzékelni kell azt a minimális fordulatot, amitől rákapcsoljuk.

Nézzük: 16 2/3 Hz-re háromszor akkora menetszám kell (/50 Hz), azonos hatásfokhoz jóval nagyobb huzalkeresztmetszettel, amihez még a növekvő menethosszakat is figyelembe kell venni. 400 Hz-en ugyanez a trafó akár huszad méretű is lehetne, akkor a 20 dekányi vasban (példa) kevesebb az átmágnesezési és örvényáramú veszteség, mint a kisebb frekvenciára méretezett 4 kg-jában.
Ha kompromisszumként valahova középre méretezünk, kisfrekvenciákon magas lesz az üresjárati áram és kicsi a kivehető teljesítmény, nagyobb frekvenciákon ugyan nagyobb teljesítményt lehetne átvinni, de nő a vasveszteség és a frekvenciához túlzott menetszámok miatt mégse vehetjük ki a lehetséges teljesítményt. ???
Hangvégfoknál nem erőátviteli hatásfokra szokás méretezni a trafót, de ott is pl. az alsó határfrekvencia az egyik szempont.

Akármennyire is hihetetlen, lehetséges lenne transzformátorral emelni a feszültséget ezen a frekitartományon, már csak azért is mert a generátornak vasmagja van! Annak meg semmi gondja nincs, tehát ha egy teljesen azonos gépet kötnénk vele szembe akkor abban azonos fluxus keletkezne, így lehetséges olyan transzformátort kötni rá, aminek szintén semmi gondja nem lenne. (feszültség-idő terület...).
Veszteség csak méretezés kérdése, méret pedig másodlagos.
Az már gond hogy a trafó utáni feszültség átfogás áttételszeresre nől!
Gyakorlati szempontból semmi értelmét nem látom ennk a megoldásnak.

Sziasztok.
Olvasgattam mindent.
Nem a vákumszivattyú hanem a szervószivattyú helyére tenném. Utaztatni azért utaztatnám csak, hogy ne hagyjam ott a cuccot. Ne gyűjtsék be a színesfém kereskedők. Ha odaértem, képes az autó egyhelyben is töfögni .
Köszönöm a segítségeket mindenkiét.
Nagyon építőjellegű dolgok is voltak. azért ha megszületik, akkor leírom nektek hogy hogyan. Már csak azért is, hátha merítetek belőle használható dolgot.
Köszönettel.

Szevasz"
Önmagában nagy öröm, ha valakiben felvetődik a szélenergia házi hasznosítása.
Ha ezt megépíted, megismerkedsz a szélerőművek alapelveivel és mindenképp hasznosabb látványosság lesz a bedeszkázott erkélyeknél. A várható teljesítményre Laccika77 utalt, nem ismételném. Talán "Verancsics elvű maglev"-nek nevezhetjük.
Mivel nem akarok hosszú hozzászólást írni, ha van kedved, itt nézz szét, hátha találsz hasznosítható információt: (vázlatos összefoglaló)
Mindenképp számolj be az eredményeidről!

A kérdés az volt, hogy hogyan lehetne a generátor eredeti feszültségét növelni (megduplázni). Az igaz, hogy én sem terveztem/építettem ilyet soha, de nem is volt szükségem rá, és valószínűleg már nem is lesz. Volt egy ötlet, amit jól megmagyaráztad, hogy miért nem. Mégis úgy gondolom, hogy akinek szüksége van rá, annak érdemes megfontolni ezt a megoldást, minthogy egy viszonylag nagy veszteségű egyenirányítás/feszültség kétszerező változatban gondolkodjon. (a kimenő trafó is tekinthető valamennyire erőátvitelnek, csak nagyon kicsinek, de a méretezési szabályok ugyan azok)
Az észrevételeidre: az álló generátoron levő rövidzárt meg lehet szüntetni pl. egy megfelelő méretű kondenzátorral is, hamár elvetjük a bizonyos feszültség szint utáni összekapcsolást, bár ezt is meg lehet oldani egy relés áramkörrel.
A transzformátor vasméreténél abban igazad van hogy 400 Hz -en kisebb is elég lenne, de szerintem itt is a minimális frekvenciára kell méretezni a primer induktivitást. A réz, és vasveszteségek ebben a tartományban továbbra sem nagyon függenek a frekvenciától a tömegtől viszont igen, bár azok együtt is csak 1 - 2 % -ot tesznek ki.
Az is igaz, amit gulyi kolléga felvet, hogy az áttétel függvényében, de úgy gondolom, hogy a generátort a gerjesztésével szabályozni kell, így a kimeneti feszültségük kordában tarthatók. Ahogy a gépjármű generátoroknál is. (asszinkron generátornál azért kicsit más a helyzet)

Sziasztok

Hozzá jutottam jó 150db irgalmatlanul erős neodimíum mágneshez, 1cm átmérőjű 4cm hosszú rúdmágnesek.
Alkalmasak ezek alacsony fordulatszámú alternátor építésére vagy a formájuk miatt felejtős a dolog?

Csak belekotyognék ebbe a trafós generátorfesz. növelésbe, bár már többször felvetődött ugyanezzel a végkicsengéssel. Leszögezem, hogy Gulyi88 zárómondatával értek egyet:
"Gyakorlati szempontból semmi értelmét nem látom ennk a megoldásnak."
- Kiváncsi lennék egy 20 Hz-20 kHz tartományban "csak" +/-3db-n belül (ez csak kétszeres teljesítmény viszony) lineáris kimenőtrafós hf. erősítőre!
- Legalább ennyire egy tisztességesen végigszámolt, és nem találgatott trafóméretezés végszámaira a várható generátor frekv. tartományában. (pl. hatásfok és fesz.áttétel ingadozás a frekv. függvényében)
- Nem hinném, hogy egy min. hiperszil magos, osztott tekercselésű 3fázisú trafó elkészítése egyszerűbb, olcsóbb, mint maga a generátor áttekercselése, vagy fesz. növelő inverter készítése, ha már sehol nem lelni egy eleve 48V-s generátort.

Egy ilyen transzformátorhoz akkora vas kellene mint maga a generátor állórészének koszorúja*póluspárok száma (és ez csak a trafó vas 1/3-ada), erre felmehet ugyanannyi menet primernek mint egy generátorfázis menetszáma (2szer ennyi hely szükséges mert megy fel majd szekunder is). Így a vas sohasem telít, nem is zár rövidre.
Energiaátvitelti alkalmasságát pedig a primer-szekunder csatolás és keresztmetszetek határozzák meg.
Az biztos hogy a mérete jó nagy lenne:
egy generátor 4-6 póluspárú, a trafóra pedig szekunder is kell. Én úgy saccolom, hogy a generátor méretének, súlyának 5-6 szorosa lenne.
És csak annyit nyertünk, hogy a feszültség nagyob, sokkal ésszerűbb, egyszerűbb, költséghatékonyabb ha magát a generátor tekerjük át nagyobb menetszámúra...

Abban egyetértek, hogy gyakorlati jelentősége nem sok. A megoldás olyan generátort kell használni, amely megfelel a célnak. Ezzel csak annyi a gond, hogy otthoni körülmények között legyártani egy ilyet nem lehet, (talán egy komoly gépműhelyben) de áttekerni esetleg igen. Szintem ez az egyetlen lehetőség.
Nem kell túlzásba esni, az itt előforduló frekvenciatartomány nem olyan magas, hogy különleges kivitelezésben kelljen gondolkodni. De gondolom azért ebben az esetben nem erről van szó. A feszültség áttétel a menetszámok arányától függ, és nem tudnám elképzelni, hogy hogyan tudna ingadozni. A transzformátor hatásfoka, meg köztudottan magasan jobb, mint bármilyen inverteré.
Egyébként minden különösebb gond nélkül lehet olyan transzformátort méretezni, amely 30 Hz 106 kHz között +/. 1.5 dB -en bellül átvisz, csak kóstolj bele az átviteltechnikába. A hipersil előnye nem a frekvenciában, hanem a speciális hengerelési technikának köszönhetően a magasabb mágneses vezetőképességében, ezáltal kisebb méretében (vas és rézveszteségek) csökkenésében van

A trafós megoldást csak megfontolásra ajánlottam. Azonban ennek kapcsán egy csomó tévhitre derül fény. Nem tudom mi köze a generátor pólusszámának a trafóhoz, mikor a generátorból elvileg egy háromfázisú hálózatnak kell kijönnie, erre pedig egy háromfázisú trafó kell, az is elég mondjuk autó trafós kivitelben.
De továbbra is a helyes útnak azt tartom, hogy "cipőt a cipőboltból

Ha már itt tartunk, tényleg elmagyarázhatnád, hol keletkezik a feszültségkétszerezőben többlet veszteség. Ha már a trafó után úgyis egyenirányítunk és valószinűleg hídegyenirányítással.
Mondjuk összehasonlítani az egyik változat össz. veszteségét a másikkal.
Aztán mindezt összevetni a hídegyenirányítás után alkalmazott boost konverteres rendszer összhatásfokával.

Csak az hogy a koszorúban lévő fluxust (méghozzá egy fázishoz tartozó fluxust, itt jön be a póluspárok száma) kell előállítani a trafóban is, de ott egy oszlopban, így a kerszetmetszet alakulása egyértelmű.

Szerintem a trafó semmit nem lát a generátor belsejében történő folyamatokról. A trafó kapcsain már csak egy háromfázisú hálózat van, ami a generátorból jön. Szerinted a generátornak hány kimeneti kapocsa van? A vasmag mérete a telítési indukciótól függ, ami az átvitt teljesítménytől, nomeg az átvinni szándékolt legkisebb frekvenciától. (azért azt nem gondolom, hogy kicsi lesz, az alacsony alsó határfrekvencia miatt)

erbe: Szerintem egy feszültség kétszerező kapcsolásban, ami együtemű egyenirányítás, egymás után sorba két dióda van, ami dupla veszteséget jelent. A híd egyenirányítónál is csak egy, mert az egyik félperiódusban is egy, és a másikban is csak egy, mindenesetre nem kapcsolódnak sorba. Mennyi is egy boost konverter hatásfoka? Ha nagyon jó, akár elérheti a 80 % -ot is, a trafóé pedig akár 95 % is lehet.

Nem azt állítom hogy köze van hozzá, csupán méretezéseik közel azonosak, a koszorú gyakorlatilag jó kihasználtságra van tervezve akárcsak egy trafó. Így párhuzamot feléttelezve ránézésre saccolható a várható méret.
Ha a trafón a primer egy fázisára ugyanannyi menetet tekerek, mint amennyi a generátor 1fázisban van, akkor a vaskeresztmetszet is ugyanannyi kell legyen a trafó 1primerjében, mint ami a generátorban egy fázishoz tartozik. Közben rájöttem hogy nem póluspárszámszoros, hanem pólusszámszoros koszorúkeresztmetszet kell a trafó 1oszlopába, ha a menetszám ugyanannyi...

Jó a gondolatmenet, bár én sohasem számoltam, csináltam. De még ha egy kicsit nagyobb is a trafó vasmérete, még akkor sem olyan túl nagy méret, mondjuk egy háromoszlopos kivitelben se. Nem beszélve arról, hogy egy ilyet otthon is el lehet készíteni, ha nem is túl könnyen, de biztos könnyebb mint egy generátort áttekerni.
De a polémiát eldöntendő, vállalkozókedvűek akár ki is próbálhatnák három egyforma középleágazásos trafóval. Nekem sajna nincs lehetőségem rá.

Én már készítettem ilyen háromfázisú trafót szélgenerátor számára. Illesztettem egy 3x36V-os szélgenerátort egy 200V bemenetű inverterre. Először is, legjobb a háromfázisú autótranszformátoros megoldás. Kellett szerkesszek egy zenner diódás relés kapcsolót, mert álló helyzetben, amikor a frekvencia 0, egyenáramú ellenállásként viselkedik a trafó. A generátorra ez úgy hat, mintha rövidzárral befékeztem volna. Amikor a generátor kb 20V-al ment, akkor kapcsolt rá a trafó, és jól működött. A trafó zümmögéséből ítélve olyan 15Hz lehetett, vagyis a méretezést 15Hz fölé érdemes tenni.