Szia.
Én a helyedben készítenék egy szélsebességmérőt és egy fordulatszámmérőt.
A kettőt együtt használva már lehet róla adatod ami támpontot nyújt, hogy mekkora generátort bír el kényelmesen a lapát.
Egy kis segítség a mérőkhöz.
Kerékpár seb. mérő. tescós 999Ft/db
Az szélsebességmérőt én autóban kalibráltam.
A fordulatszámmérőt meg tik-tak-kolva.
Másodpercenként egyszer elhúzod a mágnest az érzékelő előtt.
Addig állítod a megtett út adatot amíg (legalább is én így csináltam)amíg a gép 6,0 körül nem mutat.
Így kapod a 60 as fordulatot percenként.
A számláló 99,9ig tud csak, de neked az 999ford /perc nem biztos hogy eléred.
Én dvd -re raktam a mágnest.
Mindíg van itthon egy két rossz darab és könnyű cserélni.
És végül a képek.
Remélem tudtam segíteni.

Ja a szélsebességmérőt 3 lapátosra csináld.
Nehezebb kiosztani de pontosabb.

Lacika igazad van.Írtam is hogy nem éppen szélgenerátor.De ha belegondolsz, erősen rokonságban vannak. Írtam,hogy 48 voltról üzemelő inverter van rákötve . Írtam hogy akkumulátorok vannak sorbakötve. ((Autóaksik)54Ah). A szélgenerátorhoz annyiban nincs köze, hogy propellerek(Bocsika a fogalmazásért) helyett, egy dízelmotor hajtja a generátort. És mivel ti is generátorproblémákkal küzdötök, azért mertem feltenni itt a kérdést. Tudtommal vannak 48 Voltos szélgenerátorok. Ezért arra gondoltam ti tudtok valamit a generátorról. Plusz egyet az autó sajátján kívül a szervószivattyú helyére fel tudok tenni. arra gondoltam ide ha létezik egyáltalán, egy moddoltat, ami tudja valamilyen formában tölteni a telepet. A kapcsolgatás azért nem jó, mert az inverternek folyamatosan kéne menni. Egy házat látna el istenhátamögött. Ha egyszer gazdag leszek, akkor napelemekkel tölteném.
Köszönettel

Ha már dizel motorral akarsz hajtani generátort,akkor ajánlanán egy 24 voltos kamion alternátor áttekerését 48 voltra,egy ügyesebb tekercselő játszva megcsinálja.Az eredeti töltésszabályozó helyett,ami 24 voltos,készithetsz egy 48,voltosat,ez se lenne nagy boszorkányság.Egyébként az alternátornak csak az álló részét kell áttekerni,a többi marad a régiben.Ez az egyik megoldás,de lenne még egynéhány ugyanerre a gondra,ami talán elönyösebb is lehetne.

A kanalas skála linearitását én is hasonlóan tippelem. A részemről elvárt +/- 10%-s hibahatáron belül valószínű elfogadható lesz.
A kis met.állomások mérési módszerét (5-10 perces átlag) a mi céljainkra teljesen elégségesnek tartom. Részemről pillanatnyilag inkább anyagi akadálya van egy ilyen beszerzésének. A széllökések érdekes mérési adatok, de én is azt remélem, hogy a szélerőmű mechanikus tehetetlensége ezeket kiátlagolja. Ebben a telj. kategóriában, hálózati betáp üzemben a feszültség villódzással nem kell bajlódni - nem is előírás az Üzemviteli szabályzatban. Ráadásul Nálad ott lesz az inverter.
A tapasztalataid magam is kíváncsian várom.
Savonius rásegítéssel szerintem a 3 lapátos, lehet, hogy a 2 lapátos is elégségesnek tűnik. A megindulásra ott a savonius. Minél nagyobb fordulat, annál nagyobb elérhető hatásfok, persze a nyomatékmenet durva egyenetlensége okozhat káros, hatásfok, teljesítény csökkentő "rángatásokat". Gondolom számodra is közömbös, hogy úgy 3-4m/s alatt forog, vagy nem forog.
Az állásszög nagyon lényegesnek tűnik a már említett Sandia és egyéb mérések szerint is. A +/-2°-s tartományban +/-15-20%-s eltérést mértek. D=15m-s, 2 lapátosnál mutatta a legjobb eredményt a +1,5°.
Lapátprofil koordináták tömege található itt, amik akár mm papírra átszámolhatók, kiszerkeszthetők: UIUC database
(Az Illinois-i egyetem, NASA, stb. ezeket nem tekinti tioknak, ez csak Hegyeshalomtól keletre divat.)
A NACA0018 adatai, nyomtatható kontúrja a honlapomon (a gondolom ismert szelesember.fw.hu -n) is megvan: Tartalom/2.-Tervezési segéd/NASA0018nyomt. fül.
A 0018-s a 360°-s állásszög tartományban egyenletesebb Lift és Drag menetet mutat, ezért talán kevésbé rezonál.
A weben megnézett sok-sok 5m feletti átmérőjű H-rotorok kivétel nélkül szimmetrikus profilú lapáttal készülnek, pedig a szénszálás ipari gyártásnál közömbös, hogy milyen felületet alakítsanak ki. Engem ez is vitt a szimmetrikus profil irányába.

Teljesen felesleges áttekerni a 24 V-os generátort. 3 fázisú feszültségkétszerező egyenirányítóval lehet tölteni az akkukat, a felével meg szabályozza a generátort.

Tudnál rá esetleg egy használható kapcsolási rajzot? (min 100W)

Nekem a 3 lapátos szimpatikus,a Savoniust is ezért csináltam úgy és nagyon bevált.Szép egyenletes és hangtalan a forgása,a széllökéseket elég gyorsan fölveszi,de a tömege miatt a rángatást kisimítja.A kétlapátos azért nem tettszik,mert van határozatlan helyzete,ami rángatással és hanghatással jár,de az elforgatott kettős rotor feltehetően ezt korrigálja.Én is ebben az adatbázisban nézelődtem,azért rettentem el.
Hol lehet találni egyszerű tervezési segédletet,amivel különböző lapátszámnál,méretnél,profilnál közelítőleg kalkulálni lehetne a hatásfokot,főleg a várható TSR-t.?
Nem bonyolult számításra gondolok,hátha valaki már összegezte ezeket,úgy mint a vízszintes tengelyűeknél.

Ha jól emlékszek, korábban gulyi88 idézett itt 3f feszültségkétszerezőt.

Lehet, hogy tévedtem, mindenesetre másik fórumon "szsrobert" mutatta be ezt a kapcsolást:
Three Phase Voltage Multiplier
100 W? Milyen feszültségszinten? Ahhoz kell igazítani a diódák terhelhetőségét és a kondikat. Hogy itt 1 A-hez hány mikrofarad kell? Talán üzemi körülmények között kellene mérni, hiszen a frekvenciától is függ, az pedig szélgenerátornál eléggé bizonytalan tényező.
A folytatásban berakott 15 V power zenert senkinek sem javasolnám.
Inkább bármilyen áteresztő, de inkább vezérelt kapcsoló FET.

Nagyon kis teljesitményekre,tényleg jó lenne a z általad linkelt 3 fázisu fesz kétszerező,de a Gabeszom által emlitett teljesitményre már nagyon nem lenne hatásos.Indoklás, mivel 4 db,54 Ah,-s sorbakötött akkut akar tölteni,amiknek a névleges töltöárama Ah/10= 5,4 Amper,nos feszkétszerezés esetén+ a veszteség,az olyan 12-13 amper induló áramot jelent,24 volton.Mondjuk egy fettes,nagy frekis feszkétszerezövel meg lehetne oldani,de a Pufferelést biztositó kondik,és a stabilizálás sokkal több gondot,és föleg költséget okozna,mint egy sima áttekerés.

Esetleg a jó öreg transzformátor, nem lenne jó?

Ha 110 V-ra kötött PC tápban 50 Hz-en 3-5 A-en tökéletesen működik a feszültségkétszerező egyenirányítás 200 m kondival, miért ne működne megfelelően 20 Hz-en 15 A-en Xezer mikrofaraddal. Mutathattam volna a Villard kapcsolás 3 fázisra kibővített változatát is, de az használja a csillagpontot és akkor már más értékeket kapunk.
Azt mondd meg, fesz. kétszerező egyenirányítás esetén hol keletkezik többlet veszteség!
Hídegyenirányítóban 2 dióda kapcsolódik sorba. Ennél kicsit bonyolultabb a dolog, de pl. a PC tápokban alkalmazottnál 1 dióda az egyik ág, 1 a másik, a kondik sorbakapcsolódnak, többletveszteség 0.
Ezeknél a bonyolultabbaknál a több sorbakapcsolódó diódán eső feszültség és a kondikon átfolyó váltakozó áramú komponens kondikat melegítő (C belső ellenállás) része a veszteség, ami pl. egy trafóhoz képest figyelmen kívül hagyható,-

pucuka!
-ami 0-tól 400 Hz-ig közel azonos hatásfokkal képes a 3 fázist a kívánt értékre transzformálni. !!!

Foglaljuk össze az eddig megtudottakat.
Addig akarod utaztatni az akkukat, amíg feltöltődik? Azután kimész az Isten háta mögötti házikóhoz és ott az inverterrel előállitassz 220 voltot, amit fel is használsz? Generátornak csak egy hely lenne, mint ahogy írod, a vákuum szivattyú helyére. Ha kidobod a vákuum szivattyút, nem fog hiányzani? Mondjuk fék, stb. ? A kocsiban van fordulat bően, nem lehetne - e egy aszinkron motort meghajtani, felgerjeszteni? Ott lesz 220 volt is és 380 is. Azt alkalmazod, amelyiket akarod, nem kell más, csak valamilyen töltésszabályzó. Ha nincs hely, hova tedd az asszinkron motort, használd a mellékleten látható megoldást. Egy szíjkerék a főtengely végére és ékszíjas erőtovábbítás.

renaro20, éppen most küldtem el az 1kW-s megrendelést, de a következő 2,5kW-os lesz. Akkor irok neked.

Szia! Ha ez igaz: Most csinálok egy szélmérőt ami pillanatnyi sebességet mér,és egy adatgyűjtővel fogom mérni együtt a szélsebességet,kerékfordulatot és a hálózatba táplált teljesítményt az idő függvényében, akkor te vagy az én emberem!
Én mindenkinek azt ajánlom amit Te irtál: mérni és csak utána építeni/venni!
A másik az adatok tárolása: szél, fordulat, teljesítmény.
Nagyon érdekelne a hálózatba táplált teljesítmény mérőd.

Bólogatni tudnék, azt meg felesleges. Nincs más hátra részünkről, mint mielőbb eljutni odáig, hogy a szél forgassa és mérni tudjunk.
Egyszerű, de még bonyolult tervezési segédletet se találtam, csak néhány adott szélkerék mérési adatait.
Ezek jórészt szélcsatornás, 1-2m átmérőjű H-rotorok voltak, nagyobb valódi körülmények közötti hitelesnek tűnő mérési adatokat csak a Sandia 5 és 15m-s, 3 lapátos H-rotorjáról találtam, és néhány matemetikai elemzést, modellezést. (Érdekesség: Mars bázisra is tervezett a NASA egyet elég magas szintű matematikai modellel.) Valamennyi végkicsengése 2-4 lapátnál hasonló - 4-6 tsr-nél mutatják a legjobb 35-42%-s hatásfokot. Attól tartok, hogy csúcs hatásfokon tartani csak a nagy szélerőműveknél alkalmazott komputeres, folyamatos állásszőg és terhelés szabályozással lehetne, amit házi kivitelnél bonyolultnak és feslegesen költségesnek tartok (különösen az állásszög szabályzást).
Nem is hinném, hogy egyszerűen, de megbízhatóan ezt előre számolni lehetne. Szabadtérben (nem zárt csőrendszer) örvénylő áramlásokat előre kiszámítani még vektoregyenletekkel is csak valószínűségi százalékokkal lehet. A repüléstechnikában is számítógép parkokkal modellezett tervezés után kicsinyített modellek szélcsatornás mérési, korrigálási sorozata után kezdik a próbagépet megépíteni, és jönnek a berepülések. Esetleg német oldalakon érdemes lehet még keresgélni. Ha találok valami használhatót, jelezni fogom. Néhány szimulációs programot láttam, de azok gyengécskék, általános iskolai bemutatóknak jók legfeljebb.
Hasznos lenne összegyűjteni, rendszerezni a mérési adatokat - akár hasznos diplomamunka is lehetne, bár ilyet Magyarországon nem igen fognak kiírni. (Legfeljebb a szélenergia hasznosítás realitásának cáfolását.)

Úgy tűnik háromra nőtt a hálózatba táplálással foglalkozók száma (JQJ), remek!

Hálózatba táplálás....
Szerintem mindenképpen ez a leggazdaságosabb megoldás. Szél-generátor-inverter-adveszmérő.
Persze ez is csak addig és ott megy ahol a szolgáltatóval aláírható egy szerződés és nincsenek műszaki okok ami miatt elutasítja. Az köztudomású, hogy alanyi jogon jár mindenkinek 32A, és ha ezt mindenki meg is kérné, bizony szarban lenne a szolgáltató, át kéne építenie a hálózatát (a mi pénzünkből épült valamikor, csak eladták neki és most élvezkedik és profitot szed....) amit nem szivesen csinálna, mert nagy beruházás lenne, a következménye pedig az lenne, hogy műszaki okok miatt már nem tagadhatná meg a termelt áram kötelező átvételét! A vissza táplálás elvileg 3*32A-ig újfent alanyi jogon jár... persze akadékoskodnak.
Kisebb községekben, város szélén a kábel keresztmetszet miatt szokták elutasítani, ill. amiatt, hogy messze van és kicsi a 0,4kV-os tanszformátor.

... cseréld le a 0,4-s trafót néhány millióért, no meg a fél település elrohadt 50 éves Aludur légvezetékét (esetleg elengedik az ennek már csak néhány százalékát kitevő hálózatfejlesztést). Persze ez csak akkor műszaki akadály, ha mi akarunk betáplálni - ami ráadásul csökentené a hálózat terhelését, a veszteségeket is. Ameddig ő ad el áramot ugyanezen a szétrohadt hálózaton, nem gond a 20-40%-nyi veszteség - kifizetteti a villanyszámlában. OKOS!
Bizony elég görcsös fába vágtuk a fejszénket, de nem reménytelen - izzadós lesz! 20 évnyi villanyszerelőipari éveim alatt elég sokszor találkoztam az Áramszolgáltatók "kiskirályságával", de kisebb-nagyobb kompromisszumokkal midig sikerült kiegyezni. Igaz ott soha nem magamat, egy eltaposható magánembert képviseltem. Még, ha eladták volna, de odaajándékozták a hálózatot néhány aktatáska privatizációs jutalékért - ennek ellenére a mai napig kefizettetik a hálózatfejlesztést is.
Első körös levélváltás szerint ennek ellenére bizakodó a hozzáállás. Nekem fő gondom az Áramszolgáltató által is befogadandó szinkronizáló automatika (nem műszaki, befogási okok miatt). Én szinkrongenerátoros direkt betápláláson izzadok - kiesne az inverter ára is, nem csak az akku telepé.
Tyúklépésekkel, de haladok. Jogi akadálya a hálózatba táplálásnak 50kW-ig már nincs, csak ez a "műszaki okok miatt...", ami 10 paragrafusnál is erősebb. Olyan, mint az Építési naplók "műszaki szükségességből..." kulcsmondata. Végülis ugyanabból a korszakból maradtak ránk.
Nem adjuk fel!

Üdv
Egy gyors kérdés:
A dinamónak kell gerjesztés vagy sem, mert beszereztem e régi polski dinamót, de hiába pörgetem, nem termel magától... :S
Előre is köszi

Megpörgetted lelkiismeretesen?
Kösd rá pár másodpercre egy akkura és tekerd meg a rotorját. Van -e szándéka forogni? Ha nincs, valószínű, hogy szét kell bontani és átnézni.

Kell! Minimum a felgerjedéshez, utána leválasztható (ha jó a fesz. szabályzó és a diódahíd).

Rákötöttem egy fúróra, egész lelkiismeretesen pörgött, de semmi. Aztán rákötöttem a kis pici aksimra, és elkezdett forogni mint a gép. Szóval szerintem ha áramot adok neki és forog, akkor baja nincs. De sajnos nem értek ezekhez

A becsületes pörgés legalább 1500-2000 legyen első próbakor!
Ha semmi, szétszedni - tekercsek, diódák, szénkefék, fesz. szabályzó ellenőrzés!

Apropó! Első próbakor egy 20W-s ízzó is legyen rajta terhelésnek!

Próba 2!
A fúró 2900-as fordulatszámra képes elméletileg, remélem nem hazudik a gyártó!
Rákötöttem ey izzót ami 30 W, remélem ez még nem sok, na mind1, nem világít ha megpörgetem. Próbáltam úgy, hogy pörgetés közben rákötöm az akksit, na akkor világít a lámpa, és egy pár mp után valamiért lefékezi úgy a dinamót, hogy kicsavarta a fúrót a kezemből.
Kipróbáltam mégegyszer, mert azon gondolkoztam, valószínű ekkor gerjedt fel, próba megvolt, ráncigált rendesen, de mikor az akkuról levettem, a lámpa ismét kialudt. Jobban oda kellett volna figyelnem fizika órán!

Valami tuti, hogy nincs rendben a generátorral. Talán dióda zárlat. Nincs más, szétszedni, ellenőrizni egyenként! Diódahíd tekercsekről leforrasztva, diódánként (általában 6+3 db) mindkét irányban ellenállást mérni (néhány száz ohm / szakadást kell kapni, ha jó), stb...

Akkor nem marad más, szétszedem, hátha meglátom mi a hiba.
Köszönöm a segítséget
üdv

Mielőtt szétszednéd, forgasd meg visszafelé is. A legbonyolultabb dolgoknak néha nagyon egyszerű a megoldása.

Drukkolok, hogy ne diódahíd, vagy fesz. szabályzó gond legyen.
Sok sikert!

Ha ez így van, akkor ez dinamó, nem pedig háromfázisú generátor. Innentől kezdve felesleges a találgatózás.

ps: btoti-nak szántam...