Hello!
"Ha ez nem új trafó akkor símán lehet rajta egy primer menetzárlat"
Ha ebben az esetben a 110V-os tekercs 230-at adna le, kissé füstölne a dolog nem?
Ha ez tényleg egy leválasztó trafó, akkor inkább arra tippelnék, hogy "elcímkézték a gyártók", és ez egy 230/230V-os leválasztó trafó. (Ami egyébként nagyon jól hasznosítható.)
üdv! proli007

Ha a primeren van egy több menetet érintő zárlat, akkor ott csökken a mágnesezésben résztvevő menetek száma. A másik oldalon ebből adódóan emelkedik a fesz, mert csökken az áttétel. Attól még nem feltétlen szükséges neki füstölnie. Ha a 110V-os tekercs 230-at ad le, az miért járna füsttel?
A füst akkor jön ki belőle, ha túlterhelődik és ettől túlmelegszik. A fesz méréseiből az jön le, hogy az áttétel nem stimmel. Az elcimkézésnek nagyon kicsi az esélye.

Arról semmi infó viszont, hogy üresjárásban mennyi az áramfelvétele a trafónak és egy kb5perces üresjárás mekkora meleget csinál a trafón.

Ebből el lehetne dönteni, hogy jó e egyáltalán!

Hello!
"Ha a 110V-os tekercs 230-at ad le, az miért járna füsttel?"
Mert úgy gondolom, hogy kissé sok menetnek kellene rövidzárban lenni. (De én az ellenállás mérésből, és a trafó kinézetéből is arra következtetek, hogy nincs itt semmi baj. Bár szinte semmit nem tudunk, csak polemizálunk..)
üdv! proli007

Sziasztok!
Egy fontos dolgot kifelejtettem a trafóval kapcsolatban : eddig lágyindítóra volt kötve a leendő helyén.

Kivettem onnan,egy sorkapoccsal kötöttem be a hálózatba.

A tekerés érdekes,a kisebb ellenállású tekercs van először rátekerve,úgy látszik. Ha erre adtam feszültséget,levágta a kismegszakítót egyből. Ha a másikra,akkor 228 V-ból csinált 222 V váltófeszültséget.
Gondolom ebből kiderült hogy melyik a primer tekercs,de miért az van kívül? Illetve akkor mérjek áramfelvétlet üresjárásban meg a melegedést is érdemes megfigyelni?
A címkézési kérdés érdekes...a trafó egyébként épnek néz ki mindenhol. Sehol egy égésnyom,barna folt vagy látszólagos drót sérülés.

Az, hogy melyik tekercs van kívül, az teljesen tökmindegy. Mágneses csatolásban van így is, meg úgy is. Szokás kérdése. Azért egy árammérés és egy hőfok kb 5 perc üresjárás után érdekelne. Mert ha sok menet van zárlatban, valami oknál fogva, akkor az ennyi idő alatt melegedni fog, meg elég magas lesz az üresjárási áramfelvétele is. Más okot nem tudok elképzelni a nem megfelelő kimenő feszültségre. Ha melegszik ne ijedj meg tőle. Ha 5 perc alatt felmegy 70-80 fokra, akkor biztos hogy kuka. Ha semmit se melegszik, akkor tegyél rá egy égőt, 100W-ost és nézd meg a fényét és egy másik műszerrel mérjél villanyt.

5 perc üresjárás után minden teljesen hideg,mintha be sem lett volna kapcsolva. A feszültség 222 V, 228 V bemenő mellett.
Rákötöttem egy 60 W-os izzót,ilyet találtam most. A feszültség 219 V-ra 'esett vissza',szerintem ez nem olyan nagy gond. Az izzó szépen,erős fénnyel világít és melegszik,úgy viselkedik mintha közvetlenül a konnektorba dugnám be. 5 percig járattam,a trafó most sem melegedett. Holnap mérek áramfelvételeket is,üresjárásban illetve terheléssel,no meg megpróbálok valami nagyobb terhelést is keresni. Fűtőszál vagy ilyesmi...
Holnap jelentkezem majd az eredményekkel,köszönöm szépen mindenkinek a segítséget!
Szép estét Mindenkinek!

Tök felesleges, nem jó a cimkézése a trafónak.

Sziasztok!

Bővebben: Link
Ezt nyugodtan használhatom lágyindítónak a toroid trafómhoz?
Ha igen akkor ugye a C1 az 330 nF X2 fólia kondi igaz?

Akkor már csak annyi, hogy ha az R-R2 értékét duplázom akkor elég lesz a 12V relé is?

Hali! Itt kéne a kérdést felvetni. A 12V relédnek mennyi a tekercsellenállása?

265 ohm az ellenállás.
Bocsi nem tudtam ehhez topicot.

Üdv!

*** Törölve ! Van apró rovatunk ha gondolod, itt tilos !

Sziasztok van egy 9,7cm2-keresztmetszetü toroidom
Ez hány watt-os lehet, és mennyi primer és mennyi sekunder menetszám kell 14V-hoz?

Sziasztok!

Tudna nekem esetleg valaki segíteni abban,hogy a mellékelt képen lévő trafónak mennyi lehet a teljesítménye? Sajnos semmi infót nem tudok róla,csak annyit hogy 4,5kg és 11cm az átmérője. Nem nálam van és így nem tudom megméregetni a feszültségeit.

Előre is köszi.

Nem is a feszültségeit kell méregetni hanem a huzalok átmérőjét. Ránézésre 2-300W körüli lehet.

Szekunder huzal átmérője kell. Abból kiszámolod a keresztmetszetét, majd beszorzod az amperterhelhetőséggel ezt pedig a szekunder feszültséggel, és meg is kaptad a szekunder teljesítményt.
(A 2,5 egy általános terhelhetőség, bizonyos ideig akár 3,5 is lehet, míg a melegedés engedi.)

Ez egy megvásárlásra szánt toroid,és sajnos az eladó csak annyi infót tudott szolgáltatni amit nemrég leírtam.
Ránézésre nem tűnik rossznak,de sajnos így adatok nélkül kicsit nehézkes eldönteni hogy érdemes-e megvenni. Egy tda7294-es végfokot szolgállna ki.

Sziasztok, egy kérdés. Sorba lehet-e kötni egy toroid trafó szekunderjeit, hogy megduplázódjon a kivehető teljesítmény és a feszültség?

Igen, a feszültséget meg tudod növelni, az összeadódik, vigyázz a tekercsek helyes kötésével, kezdés-vég-kezdés-vég stb.

Köszönöm a gyors választ. Akkor a párhuzamos kötéssel a kivehető áramkorlátot növelhetem meg, ugye?

Szevasztok! Tegnap végre megvettem a toroid trafómat az edison féle labortáphoz. Csak annyi a problémám, hogy semmi papírost nem adtak hozzá, hogy melyik kivezetése micsoda. Szal van két sárga vezeték merev burkolat szerűséggel, meg van vele átellenben kettő darab piros hagyományos vezeték. A piros vezetékekre rá van írva a 600V 180°C paraméter, és dubla rétegű a szigetelése. Erre kéne majd a 230-at kötnöm? Nem szeretném, ha lefüstölne. A másik meg hogy az egész be van burkolva ilyen zsugor fólia szerűséggel, jól sejtem hogy azt rajta kell hagyni? Bocsi, de én le vagyok ragadva a sima kocka trafóknál... Csak hobbizom.

Sziasztok!

Egyszerű a kérdésem toroid trafó szekundert tekernék olyan 110-150 menetbe tegyük föl helyem van még elég sodrott kétszer lakkozott litze huzalból meglehet tekercselni a szekundert? 16A- vinne oldalon olvastam egy illető hirdetését és ezért lenne nagyon aktuális a téma. Segítséget előre is köszönöm!

üdv:hammer14

Bármiből megtekerheted, ami elfér, és ami szigetelt. - természetesen a keresztmetszete is elegendő. 16 amperhez 5 négyzetmillimétert használnék.

16 A-re nem litze huzal kell, hanem legalább 2 mm átmérőjű huzal. Hogy zománc vagy kétszer lakkozott, az attól függ, mihez jutsz hozzá.

Nem litze kell, de ha az van?

Felesleges helypazarlás. Megnézném azt a litzét, ami kiadja azt a 3-5 mm2 keresztmetszetet!

Sziaaztok!
Túlméretezés miatt elcserélném v. eladnám 2 db feleslegessé vált toroid trafómat. Szinte új mind a 2, az egyik kb 10-12 órát volt használva a másik kb 5-6 órát

EHT 500 VA 2x35V 11E Ft cserébe érdekelne 300 VA 2x30V- os toroid

EHT 400 VA 2x36V 9,5E Ft Cserébe érdekelne 150 VA 2x30V- os toroid

Ha érdekel valakit a T számom megtalálható az adatlapomon v. küldj üzit, de arra lehet, hogy pár nap csúszással válaszolok!

Adott egy 30V szekunderfeszültségű 300VA-es toroid trafó (primer 230V). Egyenirányítás után a szekunderen 42V lüktető egyenfeszültség van. Erre kapcsolódik párhuzamosan 5 db 4700 mikrós puffer elkó + egy 10 mikrós kis elkó. Tehát összesen 6 elkó. Egyenirányítás után elveszik ugyebár kb két diódányi nyitófeszültség, marad közel 40,5V

A kérdésem az lenne hogyha az alábbi tápegységet leterhelem 1,7A-es áramfelvétellel, mekkora lesz a feszültségesés. Hogy lehetne kiszámítani?

Ez azért lenne fontos mert 40 voltot szeretnék jó közelítéssel tartani 1,7A áram esetén is stabilizátor nélkül. Érdemes lenne egy inkább egy 32 vagy nagyobb szekunderfeszültségű trafó vagy nem lesz számottevő a feszültségesés? Toroiddal nem volt még hasonló tapasztalatom, de más trafók esetében volt jó pár voltos feszültségesés.

Elég lesz a 30V a szekunderen? :S

És mekkora a terhelés ellenállása és a kapcsolásod belső ellenállása?
Ideális esettel számolva 23,82 ohm lenne, de ekkor nincs feszültség esés.

A kapcsolás amit megtáplálok egy A osztályú végfok melynek nyugalmi árama kimeneten lévő terheléstől és bemenetre adott vezérlő jeltől független. Tehát bemeneti rövidzárral + kimeneti szakadással is fűt mint a barom a hűtőbordákon. Szóval táp szempontjából az egész erősítő tekinthető egy 23ohm-os 68wattos fűtőtestnek (nevezzük terhelésnek, ellenállásnak tökmindegy). Na igenám de a toroid és a táp képez valamekkora ellenállást úgyszintén. Ha a tápegységet egy generátornak tekintjük akkor van belső ellenállása (sajnos). Ha a terhelés jelenesetben az erősítőnek is van ellenállása, és a tápnak is akkor egyszerű fesz. osztóval van dolgunk. Ezt szeretném én tudni hogy ki lehet-e ezt valahogy kalkulálni. Vagy ez abszolút tapasztalati dolog? :S