Azonos teljesítményűek? Mit mértél, hol (melyik tekercseken)?

230v részeket mértem mindegyiken van egy 500va 2db 350va trolid meg egy 50va EI magos

Akkor már tudod is a választ (áramok, huzalvastagság, menetszám). , VA, VA, stb.

Szia!
A toroid trafóid primerje sokkal vastagabb drótból van tekerve ( és talán rövidebb a dróthossz is kicsit? ), az EI magos, ami sokkal kisebb is, pedig eléggé vékony.
Ebből adódik a különbség.

Nagyon köszönöm a választ.

Tanulni, tanulni, tanulni!

0: magyar helyesírás szabályai
1: TOROID a gyűrű alakú transzformátor jelzője.
2: Elektrotechnika törvényei. Pl. P=U*I, U=R*I. Ha egy trafó 50 VA-es, akkor a 230 V-os primeren névlegesen kb. 50VA/230V, a veszteségek miatt kicsit több, kb. 0,25 A áram folyik névleges terhelésnél. Ez 600 ohmos primeren kb. 150 V ohmos (veszteségi) feszültségesést eredményezne, ami tökéletesen megengedhetetlen egy 230 V-os transzformátoron.
3: logika: ha egy következtetés eredménye rossz, akkor vagy a premisszák egyike, vagy a gondolatmenet hibás. Jelen esetben biztos, hogy a premisszák egyike hibás. Nem lehet egy 50 VA-es trafó 230V-os primerje 600 ohm-os. Rosszul mérted, vagy nem a primeren, vagy nem 50 VA-es.

Tisztelt hozzáértők! Az elektro(tech)nika számokról is szól. Tessék számolni!

Amúgy a trolid létező szó, a troli(-busz) főnév birtokosjelzős alakja.

Sziasztok.
Nem szokványos transzformátort kéne készítenem, bár az erősáramú rendszerekben nagyon elterjedt. Van egy cosFI mérőm, amit szeretnék kipróbálni. Maximum 5A folyhat át rajta, de ez a méréshez kevés. Ilyenkor áramváltó transzformátort kell használni (mérőtrafó).
Nekem egy olyat kéne tekercselni, hogy ha a főkörben 25A folyik akkor a mérőkörben 5A. Sajnos ahol a műszer eredetileg dolgozott (főelosztó) ott 600A/5A trafó volt, ami nekem óriási. Itthon csak 100A/5A-eseink vannak.
Valaki tud ehhez tanácsot, segítséget adni? Előre is köszönöm!

Szia!
Ha megfelel, tudok adni ajándékba egy MAK62/W 15/5A új áramváltót.

(Most néztem az adatlapodat, szerintem a posta többe kerülne mint ez.)

Amit írtál, azon erősen gondolkodj el. Ha be (rá) tudod csatlakoztatni, akkor mérhetsz a 100/5 A-sel is.

A 100A/5A-essel az a baj, hogy ha mondjuk 7A folyik a főáramkörben akkor a mérőkörben olyan kicsi áram folyik, hogy a műszer nem reagál rá.
Ilyen beöntött trafónk van sajnos. Ha ilyen "lyukas" volna akkor többször rá tudnám hurkolni a főáramkör drótját.
Most gondolkodva megpróbálom egyszerűen arányokkal, vagyis készítek mondjuk 10 menet primert és 5 menet szekundert akkor elvileg a főáramkör áramának a fele fog folyni a mérőkörben. Jól gondolom? Persze a trafó veszteségeivel nem számolva. Ezzel az lesz a gond, hogy a főáramkörbe beépített 10 menetes tekercsen feszültség fog szerintem esni, ami miatt a fogyasztó nem egyforma feszültséget kap. Bár a 10 menet nem sok, ha a másik két fázis drótját is ennyivel hosszabbra hagyom akkor már ki is van kompenzálva. Ha meg jó vastag (10mm²-es) drótból tekerem akkor a rézveszteség is alacsony lesz.

Ha egy próba erejéig kell, és van több 100/5-ösöd, akkor a primereket sorba, a szekundereket párhuzamosan kötve tudod csökkenteni az áttételt. 4 db-ból pont kijön az általad írt 25/5-ös. (Persze valójában 100/20-as lesz, de ez majdnem mindegy. Na jó, némileg nő a fázishibája...)

Nem, fordítva, a nagyobb menetszámon folyik kisebb áram. Az áram és menetszám szorzata adja a mágneses gerjesztés nevű mennyiséget, ami a trafó primerjén és szekunderén egyforma. Theta=I*n. Ebből kiindulva I1=I2*n2/n1

Amúgy 5 menetnyi szekunder túl kevés, mert így a mágnesező áram (ami "elvész" a trafóban) túl nagy lesz. Legalább 50 menetet illik szekundernek feltekerni, és ha 25 A a primer, akkor az lehet 10 menet.

Vigyázz, sose használd lezárás nélkül az áramváltót, mert nagy feszültség alakulhat ki rajta!

Közben rájöttem.
Dolgoztam már párszor áramváltóval (még X5-ös mérést is kötöttem (áttételes fogyasztásmérő)), csak nem áll rendelkezésemre olyan amilyen kéne.
Most egyenlőre kísérletezek.
Köszönöm mindenkinek!

Sziasztok.
Fórumon nem találtam ilyen topikot, ezért gondoltam, nyitok egyet.
A trafó méreteréséről lenne szó. Két trafótipus létezik, vasmagos, és toroid. Ha ezekből az anyagokból szeretnék, hálózati trafót fabrikálni, már meg vagyok lőve. A képleteket nem tudom , persze utána lehet a neten nézni. Tudom, hogy a vasmag keresztmetszetét a Tesla-t meg kell adni,van a vasmagnak Fluxusa. De és itt jőn a kérdésem. Ha van egy adott keresztmetszetű huzalom, abból lehet-e az adott feszültségre tekerni egy trafót. A képletek menetszámot mondanak meg, de huzalvastagságot hogyan állapítom meg? A legnagyobb fejtörésem a toroid trafónál van, ott egyáltalán nem tudom a képletet. Azt tudom, hogy teljesen más mint egy "hagyományos" trafó. Beszéljük meg a témát.

Szervusz!
Elnézve, hogy meglehetősen keveset tudsz a transzformátorokról és készíteni akarsz, akkor elsőnek a toroidot felejtsd el. Mint láthattad, az egy gyűrű, amibe bele kell fűzögetni a huzalt, ami akár, sőt, néhány 100 menet primerből és általában jóval kevesebb szekunder(ekből) áll.
Az, hogy van valamilyen huzalod és trafóhoz kéne, gombhoz a kabátot esete.
Minden bizonnyal jó valamilyen trafóhoz a huzalod, hogy az egy falidugaszhoz, vagy ponthegesztőhöz lenne jó...?
Szerintem kezd el tanulmányozni a trafókról szóló ismertetőket.
Valamint mit is szeretnél pontosan.

A vezeték keresztmetszete a rajta átfolyó áramtól függ. Primer oldalon az összteljesítmény, szekunder oldalon az adott tekercsre jutó teljesítmény a mérvadó. Némileg befolyásolja ezt az, hogy milyen körülmények közé kerül a transzformátor, milyen melegedés viselhető el.
Ötven éve nem tekertem trafót, így elfelejtettem, számszerűleg mekkora áramsűrűség ajánlatos.

Ha netán benéznél a téma képei közé, s ott jól szétnéznél, minden kérdésedre választ kapsz. Képletek, készítési módok, áramsűrűség stb. Gondolom EI vasmagost akartál írni, de de van még más elnevezésű (fazonú: M, SU, SM, Toroid, stb.; a különböző ferritmag fazonokra nem térek ki) is. És természetesen a toroid is vasmagos. Valamint nem "teljesen más" mint a "hagyományos"-ok. A különbség csak annyi, hogy jobb minőségű anyagból van, jobban gerjeszthető, jobb a csatolása, és nehezebb tekercselni.

A toroid trafó is vasmagos, ha 50 Hz-re kell. És pont ugyanaz a menetszám képlete. N=U/(4,44*A*Bmax*f) szinuszos esetben. Sok más képlet is Skori oldalán.

"Köpeny" és "mag" típus a transzformátorok két alaptípusa. Keress rá!

Huzalvastagság: ami kényelmesen elfér, jó szigeteléssel. Ablakkeresztmetszet kb. fele primer, fele szekunder. Aztán ellenőrizni kell hogy mekkora áramot bír ki. Na ez már sok gyakorlati tapasztalatot igényel, pontos képlet nincs rá.

Viszont a tapasztalat le van itt írva (1×2×).

Sziasztok!

Van pár hipersil trafóm és a vasmagjaikból kivehető maximális (állandó) teljesítményre lennék kíváncsi.
Csak a vasmagkeresztmetszetet mértem még le, 1 pár- 40x20mm (8cm^2), 2 pár- 12,5x50 (12,5cm^2), 2 pár - 13x44 (11,8cm^2). Ha kell más méret, azt is le tudom mérni.

Hello! Inkább azonosítsd a méretek alapján a típusaikat...ha az meg van, mindent tudni fogsz róluk.
Például ez alapján: Bővebben: Link

ITT egy friss katalógus.

Köszönöm, sajnos csak az egyiket találtam meg a 3-ból. Az SE106b-t.
Viszont találtam a goolge-ön pontosan ugyan olyanokat mint az enyém itt van.
A jobb oldali fent és lent. Az egyikre SM140 van írva, de nem találtam ilyet a katalógusban. A másikról nem tudok semmit. A ráírt és az általam mért méretek között 1-2mm eltérés van szóval elég jól stimmel. Sm140-es C magról nem találtam semmit.
Egyébként a méretek: a b c e f g sorrendben egyik trafó: 69-41-13-42-50,5-15,5 (+-1mm)
másik: 103-72-19,8-61-40,5-32
Még egy kérdés, ha a táblázatban a teljesítménynél a vasmag típusa előtt 2x szorzó van ha csak 1 párom van, akkor fele teljesítmény?

Valószínűleg feltűnt, hogy a trafó teljesítménye (terhelhetősége) a vasmag keresztmetszettel van összefüggésben. Az az a keresztmetszet, amit a tekercsek körbefognak.
Ha nem találsz olyan méretű vasmagot a táblázatban, akkor előveheted a matematikai tudományodat, ha két méret közé esik, akkor interpolálhatsz, ha az utolsó sor után, vagy előttre esik, akkor extrapolálhatsz. Kis eltérések esetén elég jó közelítést ad,
Azt is megteheted, hogy grafikusan oldod meg a problémát, mm papíron (vagy excel tábla függvény rajzolójával) felrajzolod a teljesítményt a keresztmetszet függvényében, és rögtön látod, hogy a görbe lineárisan növekszik, vagy nem, és azt is jó közelítéssel meghatározhatod, hogy a kezedben levő vas éppen hová esik.

Az SM magok teljesítmény adatainál (is) a 2x jelző, 4 db "C" magból összerakott trafóról szól.
Nem tudom, fele magból összeállított trafónál mi lesz a teljesítmény, tartok tőle, nem egyenes az arányosság. Pucuka társunk válasza lehet mérvadó.

Az első hozzászólásom pontosan így kezdtem. Nyilván van trafóméretező progi is vagy amit írtál az is megoldás. A teljesítmény meghatározást meg tudom csinálni, de ha már a többiek küldtek táblázatot beazonosítani a vasmagot az még hasznosabb lett volna. Amelyik magból csak egy pár van jól jött volna még egy, illetve az alacsony kivitelű hipersilből is jól jött volna 2 pár. A pontos típus nélkül nehéz rákeresni egy magra pl. valamelyik apróhirdetéses oldalon, de ez van, hátha van másnak is ilyen trafója/vasmagja és megmondja a típusát, a teljesítmény meg megsaccolom a táblázatból.

Egy bajom van még, hogy pl. Sm85b és az SE106b kb. ugyan akkora vasmagkeresztmetszetet ad a teljesítmény pedig egyiknél 160W a másiknál 260W. Nem tudom, hogy a megadott adatokba nincsenek e belekalkulálva az ablakméretek. Esetleg ennyire más anyagból lenne SM vagy az SE ennyivel jobb? Elég érdekes, jó lenne tudni, hogy melyik típusba tartozik a keresett mag.

A hazai készítésű vasakról annyit lehet tudni, két osztályba soroltak, amit 1 vagy 2 pöttyel jelölnek.

Alapból a rosszabbik "C" tulajdonságú értékét adják meg.

Öő, izé; lehet, hogy én emlékszem rosszul a vasveszteségről.