Van aki ezeket megveszi?

Akkor biztos nem ért hozzá .

Megpróbáltam . A hölgy azt mondta , megkérdezi az értékesítési vezetőt és majd visszahív .
Ahogy nézem erre az elkövetkező néhány száz évben nemigen kerül sor .

Mert nem 500 db-os tételről szóltál és mérésre kéne 2 mintapéldány...
Mindjárt jobban állnának hozzá.

Hát ezt elszúrtam.

Ajánlom mindenkinek - főleg, aki nem tudta, a régi, "elavult" erősítő roncsok, hibás készülékekből a hálózati transzformátorok újrahasznosítását.
Az újabbakat már végighegesztik, ezek számomra értéktelenek, azok széttrancsírozása értelmetlen.
Nemrég vettem olcsón egy SAMSUNG házimozi roncsból egy 440VA trafót. Ez még 220V hálózati feszültségre készült, szerintem kellően öreg masina, hagyományos E I lemezelés.
Vas keresztmetszet 21 cm2, a szekunder feszültségből, menetszámokból a gerjesztés 1.4T körül van (!)
A mi 230V feszültségünkről vígan üzemelnie kell, szekunder menetszám 1.55/V.
A szétszedése melegítés nélkül is sikerült, bár az impregnálása kifogástalan volt.
Csak az eljárásról és miatt:
Az első E lemezt vékony pengéjű késsel a cséve oldalról és a többi lemez felől is elválasztottam, aztán az első lemezt kihajtottam, hogy fogóval meg tudjam szorítani. Aztán a fogót ütögetve, a lemez mellé vékony olajat spriccelve sikerült megindítani, kiszedni a lemezt, ami természetesen eldobós. A japán trafólemezekről az eddigi tapasztalatom, rendkívül lágy, olyan, mint a hajókötél: Húzni lehet, tolni nem. Elhajlik, gyűrődik, kiütni reménytelen.
A további szétszedésnél is minden egyes lemezt késsel el kellett választani. Mivel a lemezek kissé lakkosak, befolyt az impregnáló anyag, célszerű a lemezeket ugyanúgy sorba rakni és összerakásnál a sorrendet tartani, hogy a lehető legtöbb lemezt visszaszuszakolhassuk.
Aztán, a szokásos módon a legvégén az I lemezkéket rakjuk be összerakáskor.
A jóminőségű vasakra, mint ez is, valamint a hőkezelt (GOS) vasakra is áll, csak semmi brutál kalapálás, igazgatáskor, fa, műanyag, gumikalapács dukál ilyen munkához.
Nem titok, ha néhány 100W-os és egyforma trafót sikerül ilyen japán holmiból kinyerni, azok nagyon jól funkcionálnak kimenő trafóként. De ez ritkán jön össze...

Üdv. Mintha magam írtam volna. Ezek szerint nem egyedűl csinálom ígv jó nehány éve. Jó pár ilyesmi trafót sikeresem bontottam már szét. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezen eljárást.

Számomra meg egyedül azok értékesek, kár hogy messze laksz, meg hogy már nem nagyon van kedvem tekergetni, mert az eldobás helyett átvenném őket.

Én is szétbontottam a régi hibás, nincs hozzá alkatrész erősítők, pl, Pioneer, Technics, stb. 300W-400W-os trafóit, és simán át tudtam tekerni, meg összeragasztani, epoxigyanta ragasztóval, a hegesztés helyén is.
A vékony svéd fűrészlap segítségemre volt, nem ütöttem vertem szét, hanem óvatosan kitoltam a vasmagot belőle,.
Az összerakás kötés után csendesen üzemel, nem zúg és nem melegszik, leadja a feszültségeket, névleges terhelésen mérve is.

Sziasztok! Van egy 230v/12v toroid trafóm. Invertert építenék, amihez 230/7v kell. Letekerek belőle, akkor 1/4 részen fedetlen lesz. Működést mennyire befolyásolja?
Köszönöm a válaszokat!

Semmi nem történik.

Hegesztő trafónak jó lenne az alábbi trafó? Annyit tudok róla, hogy egy fojtó trafó volt valami vezérlőpultban, ahol volt előtte egy hatalmas trafó, 2 mm rézzel van tekerve, úgy gondoltam, hogy a csévetestet ketté kell osztani as primer és szekundernek, csak hány menet, stb.
ime a képek
Köszi.

~35cm2 (ami természetesen semmit nem jelent).
Nem egy nagyon combos darab.
Mit akarsz vele hegeszteni?
Ceruza akku végére ponthegeszteni biztosan jó...

Nem fojtó volt, hanem autotrafó. Ezzel lehetett tetszőleges bemenő feszültséghez illeszteni az utána következő eszközt. De más funkciói is lehettek, hiszen a feliratok szerint 3 különálló tekercse van.
Nem túl nagy, ellenben hatalmas az ablakkeresztmetszete. Tisztességesen teletekerve tudná a szükséges teljesítményt. Osztott tekercstesttel a két tekercstest közé akár mozgatható söntöt is lehetne építeni. Sok bolti hegesztőben van hasonló kialakítású trafó.

Szia, ha érdekel cserébe és el tudod cipelni (ez fontos feltétel) adok neked készre tekert használható 180A-es hegesztőtrafót.

Nagyon korrekt

Értem ez alatt, hogy Peter valószínűleg egyben tudja használni a trafót ahogyan van (és nem kell kerülgetnie a kész hegesztőt)...
Klasszikus win-win.
Azon persze elgondolkoznék, hogy a posta miért nem játszik.

Hát persze hogy érdekel, én is csak kerülgetem, ezért akartam valami hasznosat kezdeni vele. Hogy gondoltad a cserét?

Jelenleg én szállítani nem tudom sajnos (főleg mivel leül tőle a kocsim háta ). Egyeztessünk privátban ha érdekel.

Sziasztok!

Elakadtam. adott egy Toroid transzformátor, melyre a következő adatokat írták:

NF 200 PowerTransformer

I/P BLU---BRN 0---230V
O/P GRE-GRE 0---15V
BLU-BLK-BLU 43,5V -0V-43,5V

És ennyi. A teljesítményére lennék kíváncsi, mert olyan mérete van hogy egy táblázatból sem tudom kiszürni mekkora teljesítményű lehet.

Méreteti:

D1 - 115mm
D2 - 45mm
h - kb. 55-60mm

Ha valaki meg tudná mondani hogy mégis mekkora lehet a teljesítménye annak nagyon tudnék örülni. Előre is köszönöm!

A mérésed (méretek) alapján 200-250VA-es lehet.
például ezért

A felirat alapján:

200VA-nél többre nem számítanék

Üdv!
Felrakom egy csöves erősítő - VT60 utánérzés - hálózati transzformátor készítésének szempontjait és a konkrét eredményt.
Nyersanyag a BEAG 70mm-es pakk, a gyártó meghatározása szerinti besorolása M120C.
A vaskeresztmetszet 34mmx71mm, ezt én redukáltam 23 cm2-re a számításaimnál.
Az eredeti erősítő áramfelvétele az adatai szerint max. 300W.
Ez a vaskeresztmetszet ugyan bőven elég, de az ablakkeresztmetszet, a többféle szekunder miatt és a kissé aránytalan oldalú középső vasméret miatt kicsit ügyeskednem kellett.
A VT60 eredetileg 2x50W-os, 6550-es csövekkel a végén, amelyek 65mA/db-ra vannak beállítva.
A készenléti áramfelvétel 170W-nak van jelölve, innét az AB osztályú erősítő a kivezérléstől függően feljebb is mehet, megy.

A célom az volt, hogy a 300W-ot biztosítani tudjam az erősítőnek, nálam 50mA/db lesz a beállítás, de elképzelhető, hogy egyéb ajánlás miatt ennél is kevesebb lesz.
A trafó 235V primer feszültségre, 2x6.5V 2x3.2A fűtőfeszültségre, 1x12V 0.6A (előcső DC-hez)
1x60V bias feszültséghez és 325V anódtekerccsel.

Az elgondolásom az volt, hogy a készenléti áramfelvétel felett valamivel, amire méretezem a primer huzal keresztmetszetet. Így a huzalátmérőt - a táblázatomtól eltérően - 0.63 mm-re választottam.
Feltételezve 1A primer áramfelvételt, akkor az áramsűrűségem 3.5A/mm2. Itt már eléggé kivezérelt erősítőt feltételezek.
A nálam "készenléti" "A" osztályban fellépő 150W teljesítménynél 0.72A fog folyni. Ebben a fűtőfeszültségek, katódáramok, minden benne van. Ebben az esetben a huzalon ca 2.4A/mm2 áramsűrűség fog lenni. A huzal tehát lehetne vastagabb, csak nem fér, így ezzel próbálkozom, szerintem jónak kell lennie.
A méréseket 235-237V hálózati tápnál végezte, így némi kicsi eltérések lettek a számítotthoz képest.
A fűtőtekercseket ca. 4A-al/db terheltem le, ekkor a 6.56V 6,27V-ra esett vissza.
Két nagyáramú fűtőtekercs lévén, kipróbáltam mennyi az "áthallás", ha az egyik fűtőtekercset leterheltem a kb. 4A-al, mennyi a feszültségesés a terheletlenen - semennyi...
Az anód valahogy csak 318V-ra sikeredett, 0.2A-el leterhelve 10V lett a feszültségesés - ebbe természetesen a huzal ellenállás is tényező. Így a várható anód DC ca. 430V lehet alap beállításban.
Nem ennyit szerettem volna, hanem 425V AC-t, de pont így lett jó...
Mindezen adatokat azért teszem fel, ha valaki hasonló hálózati trafót szeretne farigcsálni egy "C" pakkal megáldott BEAG M102-ből, a kiindulási adatok itt vannak.
Még annyit, a 0.8 T gerjesztés annyira jót tett a trafónak, hogy pőrén, összeszorítás nélkül is a trafó hangtalan, üresjárati áramfelvétele 47mA lett.
Így a leendő csövesem mindhárom trafója M102 lesz, kimenők "B"-k, a háló az eddigiek alapján a "C" varia. A kép és a valós adatok között kicsi eltérések vannak, szövegesen megadottak, mértek a mérvadók...

Jó ez így. Én anno szinte minden trafót J=3.5-del kszítettem, egy sem égett le, vagy nyöszörgött.

2,5-4 A/mm2 tartomány az esetek 99 %-ában kifogástalan érték.
Nagyobb trafók vastagabb huzaljainál, és tartós terhelés esetén 2,5 A/mm2 körül célszerű méretezni. Icipici trafók hajszálvékony primer huzaljainál pedig akár 5-6 A/mm2 sem okoz problémát a gyakorlatban (sokszor el sem férne ha kisebb lenne az áramsűrűség).
Illetve vannak a "HighEnd" megfontolások is, ahol a racionalitást más szempontok előzik meg.

Tegnap megtekertem a fenti trafó testvérkéjét.
A vasanyag változatosságáról, minőségéről annyit, hogy teljesen megegyező adatokkal tekert kettes trafó 36mA-es üresjárati áramot produkált az előző 47mA-jével szemben.
Csak a vas minőségével tudom magyarázni, eltérő színűek is voltak a lemezek az előzőétől.
Tanulságképpen, ha 2 egyforma trafóra van szükségünk - pl. kimenő - akkor a két lemezanyagot keverve használjuk fel. 2 külön készülékben fognak szolgálni és hálózatiként, így a gerjeszthetőség, miegymás nem érdekes... Impregnálásra méhviasz-paraffin keveréket használtam fel.

Szigetelő csövet nem használsz mindenütt?

A primer/szekunder közti árnyékoló réz fóliáról kijövő dróton nem.

Minő eretnekség. M magokra hálózati trafót? Mikor az kimenőkre való.
Persze ha az M mag forrásod kiapadhatatlan, akkor érthető.

Csak azokat vetem a hálózat elé, amelyek kissé bizonytalan minőségűek. Vannak szép szürkés színűek, azokat kimenőknek szánom...
Van legalább 4 féle ezekből a BEAG használta vasakból, próbálok a jókból csinálni majd kimenőket.
Mindkét üzemben jót tesz nekik az alacsony gerjesztés. Régebben egy ilyesféle, kisebb magra (53mm pakk M102B)tekertem hálózatit, a tekercset gyors teszteltem hiperszil magokkal, ca. 37mA volt az üresjárási. Belemezelve meg a duplája, meg egy kicsi... Szétbontva újratekertem, 200VA körül sokallottam azt az üresjárásit. Így 180VA-esre minősítettem le. Ennyire is van ez a méret hitelesítve, csak be akartam csapni...

Mondjuk a Koncertnek is "M" magos hálózatija volt, nem is volt jó másra (arra se nagyon; 0.5 mm-es lemez).