Nagyjából annyi, hogy akkor visszafelé megy az áram, amikor nagyon süt a nap.

Az utcában majdnem az összes szomszédnak van napeleme. Akkor csak az egyikük kapja a lóvét?? A legerősebb napelem b...ik.

Ez nem trollkodás, találós kérdés.

Komoly? 50Hz több lesz?

Na és képzeld azt, amikor tök egyforma 50 Hz, de 90 fok eltérés van köztük.... Na ki az erősebb?

„Aquila non captat muscas”

Nincs napelemem, így nem is tudok nyilatkozni a nemi életükről...
Viszont a sárga fórumon olvastam egy helytálló okfejtést:

Igen, komoly!

Forrás: Bővebben: Link

Ingadozni ingadozik: Frekvencia - MAVIR. Ez is érdekes lehet: Késik az ébresztőórája? Az európai villamosenergia-rendszer a ludas! (2018-as cikk)

Ennél azóta még bonyolultabb a helyzet. A németeknél például konkrétan mondta kolléga, hogy a nagy fosszilis erőművek 50Hz-en dolgoznak, de a szél vagy naperőművek 49 vagy 51 Hz-en. Innen lehet tudni, melyik az éppen aktuális.

Én meg igazolom. A miénk is lekapcsolgat, pedig egyedüli az utcában.

Köszönöm a választ, ezt nem tudtam. De akkor volt némi igazam . Az erősebb kutya b...k
Amúgy tisztában vagyok Ohm és Kirchhoff törvényeivel, csak érdekelt hogy ilyen verseny helyzetben mi történik.

A konzekvencia:
1., A szolgáltató ha nem akarja átvenni az áramot, akkor emel 1-2V-ot, és nem kell fizetnie senkinek.
2., Ha csak 0.5V-al többet tud az én inverterem mint a szomszédé, akkor enyém a lóvé nem a szomszédé.

Ez nem így működik. A nagy termelők főképpen forgógépekkel dolgoznak. Azokkal igyekeznek tartani az 50 Hz-et, ami addig változatlan, amíg a bevitt - kivett energia egyensúlyban van. Ha bármilyen külső energiaforrás erre rá akar termelni, csak úgy tudja megtenni, hogy addig emeli a feszültséget amíg végre kifelé megy az áram. A szélerőművek egy része aszinkron generátorokkal dolgozik, ami akkor tud rádolgozni a hálózatra, ha magasabb a fordulata, mint a frekvencia által meghatározott. Pozitív slip. Az újabbak ugyanúgy inverterrel teszik rá a hálózatra a termelésüket, mint a napelemek. Ez a módszer semmiképpen nem tud eltérni a hálózat frekvenciájától, mert a szinuszjelre, mint "vivőhullámra" teszi rá az energiát. Ellenben a feszültségnövekedés csökkenti a forgógépekből kivett energiát, ami a még magas bevitt de csökkenő kivett energiára fordulatszám növekedéssel válaszol. Mint az autó a lejtőn, ha nem veszed el a gázt.
Ez egy Xezer tonna/óra gőzt termelő akármilyen fűtőeszköznél nem megy egyik pillanatról a másikra. Legegyszerűbb lenne ilyenkor elindítani néhány szivattyút, ami vizet nyom fel a hegyre a tározóba. Már akinek van. A németeknek sok van (>8 GW) de már ez is kevés és már nincs hova építeni. A szeles termelésre jobban fel tudnak készülni, mint a naposra. Ilyenkor előre belassítják a generátoraikat, a szél majd úgyis felnyomja. Ebből eredhet az 50 Hz alá csökkenés.

A végeredményt már hallottam, de így levezetve a folyamatot még nem. Köszi!

Sziasztok!
Szeretném a véleményeteket kérdezni arról, hogy az elektromos páramentesítő készülékek közül melyiket javasoljátok (avagy melyiket nem) megvételre.
Nincs tapasztalatom e tekintetben egyikről sem, de biztos, hogy közületek már találkoztak vele illetve használjátok is.
Néhány szempont ami részemről felmerült:
-kb 100nm alapterületű házrész pára mentesítése lenne a cél, kb. 250m3
-az átlaghőmérséklet 20-21 között változik általában
-páratartalom magas, két kütyüm tudja mérni, egy időben egyik szerint 77% a másik szerint 84% valamelyik vagy egyik sem igaz -nyilván-
-kedvező ár/érték arány
Milyen tapasztalataitok vannak ezekről?
Üdv!

Nem írtad a funkcióját az épületrésznek (lakó, iroda, műhely, stb.)
De saját tapasztalatom az, hogy télen amikor beltérben szárítottunk (két gyerek miatt naponta volt mosva), rendszeresen küzdve volt a penésszel. Ami egyértelmű jele a magas páratartalomnak. De ez jelentősen mérséklődött egy szárítógép vásárlása után.

Lakórész, két szoba előszoba fürdő.
Itt is az a probléma, gyakori mosás fürdés, szokottnál alacsonyabb hőmérséklet, megnövekedett r. páratartalommal jár.....

Természetesen csak kompresszorosat vegyél.
Nekem tapasztalatom SENCOR SDH2020 WH készülékkel van. Kiegészítő fűtésnek is jó, mert 440 Watt.
80 % párartalomnál állítólag 20 liter/nap, ennyi nem jön össze azért, napi egy tartálynyit azért átlagosan összeszed (nem megy állandóan).
Arra azért számoljál, hogy ha gépnél 40 %, tőle 3 méterre már simán 64 % is lehet. Csodák ugye nincsenek, de ruhák például száradnak mint a fene.

Szigorúan kompresszoros páramentesítőt. Sótabletta, peltier elemes csak kidobott pénz. Van itthon két példány is. Az egyik 175 a másik 230 W-os. A kistesó is bőven elvégzi a feladatát, szintén kb. 100 m2-es házban. Trükk: vásárlás után egy hétig mehet éjjel-nappal, azután már csak szükség szerint kell bekapcsolni, leginkább akkor, amikor száradnak a ruhák.

Nem kell pakolgatni ide-oda, a természetes légmozgás miatt kiegyenlítődik a páratartalom a helységekben, természetesen nyitott ajtók mellett.

szerk.:
Alapvetően viszolygok a Somogyi Elektronic termékeitől de nagy valószínűséggel ez a páramentesítő is a szokásos távolkeleti cucc, tetszőleges névvel. Én meg merném venni: Somogyi Elektronic Home DHM. Ettől olcsóbb kompresszoros nem nagyon van.

Köszönöm!

Köszi szépen!

A fel nem tett kérdésem is megválaszoltad...

A mobilklímák 90%-nak van páramentesítő funkciója. Én most vettem egyet használtan 20eFt-ért, ami fűteni is tud (igazából minden klíma tud fűteni, mivel amikor egyik oldalon hűt, a másikon fűt, az enyém is így működik, csak át lehet rakni a slagot az egyik oldalról a másikra, és ezt nevezik fűtős mobilklímának), ezt meg majd nyáron is tudod használni. De ha igazán jót akarsz, akkor hőszivattyús ruhaszárító gépre nevezel be, mert az rengeteget számít, hogy a több liter (!!!) víz nem a levegőnek van átadva. Szárítás után tényleg literszámra öntöm ki a vizet!

Ruhaszárító a távlati terv, de még a helyét most készítem elő, (lassan kész is) de át kell gondolni milyet/melyiket/mikor....

Ha van rá lehetőséged építs be rekuperátoros szellőztetőrendszert. Nyilván az ára nem összevethető az elektromos páramentesítőkkel...

Nálunk per pillanat ez több szempontból is kivitelezhetetlen sajnos.....

Mi az ellenkezőjével küzdünk, pont ma délelőtt vásároltam egy párologtatót, mert porszáraz a lakásunk.
A relatív páratartalom 20% környékén mozgott, ami persze keményen kihatott a hőérzetünkre is.
Meglátjuk, hogy mit tud, pár napon belül kiderül.
Küldjetek gőzt!

Egy videó ami bemutat egy beépített verziót ...link
Egy helyiségbe utólag beépíthető "hőcserélős ventilátor" "hővisszanyerős szellőző ventilátor"
Kísérleti barkácsmegoldás lehet a menyezettől a padlószintre lehozott és lehűtött levegő ,
Kisebb méretű ablakkal rendelkező helyiség ablakánál nyitott állapotban egy hőszigetelő lapot
tenni az ablak helyére és így tesztelni az sk. alkotásunkat ... mielőtt lyukat fúrnánk a falba ...

Nagyságrendileg amibe kerül, és amennyi áramot fogyaszt, nem éri meg. Ha már elég modern a lakás/ház, és már csak ez hiányzik (esetleg újépítés), akkor érdemes beszerelni. De ha rendesen akarja az ember megcsinálni, akkor minden helyiségbe el kellene juttatni a friss levegőt, ami rengeteg csövezéssel jár. Ennél sokkal okosabb megoldások is vannak, pl. szárítógép, padlófűtés hőszivattyúval, napelemmel megtámogatva, stb. De egy sima nyílászáró csere is óriásit dobhat, ha olyan a lakás/ház állapota. Hőszigetelésről nem is beszélve. Számomra ez lenne az utolsó, amit beszerelek.

Egy érdekesség ebben a témában: Több, mint 100 éve épült egy templom Bp-en, ahol kb. ezt az elvet alkalmazták a fűtésre. Körben, a padsorokon kívül, rácsok alatt vannak elhelyezve a radiátorok. A meleg levegő ugye felfelé száll és a kupola tetején összegyűlik (ahol viszont senki sincs...). Éppen ezért azt a meleg levegőt középen ventilátorokkal visszafújják a talajszintre, ahol az a padok között szétterül. Így a jelenlévők melegben vannak, miközben a fejük felett van egy olyan térrész, ahol akár 15-20°C-kal! alacsonyabb a hőmérséklet.
Ez természetesen mindenhol működik, de csak ott érdemes ezt alkalmazni, ahol van az emberek feje fölött 20 méter feleslegesen fűtött szabad tér.

Ha oda fel ülnének emelvényen, nem kellene ventilátorozni.