Csak kíváncsiságból kérdezem, és tényleg nem kötözködésből:
Hogyan számoltátok ki, hogy mekkora a gyakorlatban leadott teljesítmény?
Azt néztétek, hogy mennyi hőt adnak le a radiátorok + a csövezés? Vagy azt, hogy a ház adott m3 levegőjét adott idő alatt hány fokkal emelte meg a fűtés - figyelembe véve a távozó hőt is?
A kazán maximális teljesítménnyel üzemelt? Vagyis a mérés teljes ideje alatt a kazánra engedélyezett legmagasabb hőmérsékleten ment, az adatlapja szerint maximálisan engedélyezett átfolyó vízmennyiséggel?

A számlákkal kapcsolatban:
Sokan (így én sem) néztük meg, hogy a szerződésben mi szerepel: Csak fűtés, vagy fűtés + HMV + főzés. Mert ha csak fűtés van beállítva, akkor augusztus - szeptember - októberre nem jár a gázártámogatás, hiszen elvileg akkor nem kellene fogyasztani. És hiába látja a szolgáltató, hogy az előző 5 évben mindig volt nyáron is fogyasztás, ha a szerződésben más szerepel. Mi is megkaptuk a közel 40ezres számlát (ebben volt egy tévesen bediktált mérőállás is...), de nem fizettük be, hanem bementünk reklamálni. Simán átírták a szerződést, stornózták a számlát és kiállítottak egy sokkal szimpatikusabbat és reálisabbat 2ezerről... Ha befizetjük a 40ezret, júliusban az elszámoláskor visszakaptuk volna, mert bőven benne vagyunk az éves keretünkben. De 8 hónapig nekik kamatozik és nem nekünk.

Kazán teljesítményének a meghatározásához csak annyi kell, hogy mekkora a befolyó és a felmelegített víz hőmérsékletének a különbsége, + mekkora az időegység alatt átáramló vízmennyiség, (és kell még a víz fajhője). Ezen túl teljesen mindegy, hogy mi, hogyan és hová adja le a hőt. Ez összevethető az elfogyasztott gáz m³-el is, és mindjárt kiderül mennyi energiáért is fizettünk...

Annak idején műantenna által hővé alakított teljesítményt mértünk így - ami összevetve a betáplált elektromos teljesítménnyel egész pontos mérést tett lehetővé.

Már nem tudtam javítani, de nyilván az energiamennyiséget (a kazán hatásfokát is figyelembe véve - hiszen a kémény felé is megy el valamennyi meleg) vetjük össze a gázmennyiséggel.

Az is benne van valahol a hatásfokban, ha mondjuk úgy számoljuk, hogy bemenő gáz fűtőrtéke (abból is helyből kettő) viszonyítva a fűtéskörbe leadott hőmennyiséghez...

Igazából csak arra próbáltam célozni (de ezek szerint nem annyira jött le), hogy ha egy kazán 24kW-os, az azt jelenti, hogy optimális esetben ekkora teljesítményt tud felvenni/leadni (nem tudom melyiket adják meg...).
A gyakorlatban pedig sok egyéb dologtól függ, hogy ténylegesen mekkora hőteljesítményt produkál.

Kaméleon kolléga esetében is simán lehetnek olyan körülmények, ami miatt a kazán nem optimális körülmények között működik.
Vagyis önmagában az, hogy 12kW-ot ad le, nem jelenti azt, hogy nem tudja leadni a 24kW-ot.

Olyasmire gondolok, hogy nem mindegy, hogy a kimenő és visszatérő víz hőmérséklete mekkora... Ha a kazán képes emelni 20°C-ot, de a rendszer csak 10°C-kal hűti vissza, akkor máris csak felerészben van kihasználva a kazán. Magyarán hiába 24kW-os, csak 12kW-ot ad le. Miközben, nyilván kevesebbet fogyaszt...

Az írásban (amire reagáltam) az volt, hogy nem tudják kifűteni a lakást, és kiderült, hogy csak 12kW-ot ad le a kazán. Vajon leadna-e többet, ha több / nagyobb fűtőtest lenne beépítve? Vajon leadna-e többet, ha megemelnék a rendszeren beállított vízhőmérsékletet?
Nálunk pl. 50°C-ra van beállítva a kimenő víz hőmérséklete a kazánon, amivel pont akkora a lakás hőmérséklete, amekkorát szeretnénk (amekkorát beállítunk a termosztáton). De a fűtött melléképület éppen csak annyira meleg, hogy a nagyon komoly téli fagyok esetén se menjen 0 fok alá - de ott csak ez a cél. Jobb szigeteléssel és még egy radiátorral biztosan ott is lehetne melegebbet csinálni, de minek?

Bevallom őszintén, mivel nem vagyok gépész, ezért a gépész barátomat kértem meg, ő számította ki. Én még nem reklamáltam a vegyes fogyasztás miatt, ennek ellenére alakult így. A magyar háztartások számát a KSH adataiból is ki lehet nézni, az ipari fogyasztókat nem tudom, de horror összeget tehettek így zsebre. Hiszen mi magunk voltunk akik előrefinanszírozták a tulajdonosváltást. Láttam már ezt a módszert korábban, amikor eladták 400 mérnökkel a Viziterv vállalatot. 3 hónapos utalásos fizetésre, miközben havi 400 milliót termelt a cég és a vételár szintén ~ 400millió Ft volt anno a rendszerváltás idején.

Viszont én meg arra céloztam, hogy megfelelő módszerrel, akár közel valósidőben is láthatóvá tehető a kazán teljesítménye, csak két hőmérő és egy áramlásmérő kell, meg bármilyen MCU (pl. egy arduino).
Ha eközben a gáz mennyisége is mérhető szinkronban (pl. a mérő folyamatos leolvasásával) akkor a gáz fűtőértéke is egész jól meghatározható. Magyarán a kérdést el lehet dönteni, pl. hogy a gáz fűtőértéke, vagy a kazán teljesítménye a nem elegendő a megfelelő fűtéshez.

És pluszban legalábbis a régebbi kazánon a lángon is lehet állítani. Ha gyorsan felmelegítette a vizet akkor visszább vettem, ne kapcsolgasson, Télen hidegben, meg kapott egy kicsit...( egy kis kézi lángmoduláció ) A névleges teljesítményt is jó esetben csak gyári beállítással tudja.

Ez (is) egy városi legenda. A cégnél, ahol dolgozom, folyamatosan monitorozva van a gázfogyasztás (porfestés). Jelentős ingadozást még nem mértek úgy, hogy nem lett meg az oka, pl. elkoszolódott égőfej. Ha ingadozna a fűtőérték akkor vagy nem tudná a gázégő felfűteni a kemencét, vagy több időbe kerülne neki bekapcsoláskor (hétvégente nincs munka) vagy jóval több gáz fogyna, esetleg ezek tetszőleges kombinációja.

Sajnos nem az, de erről többet nem mondhatok, nem is szeretnék. A másik pedig az, hogy a szolgáltatónak pont elég annyi, amennyi nálad a "jelentős"-t még nem éri el, nem csillagászati eltérésekre kell itt gondolni, tkp. észre sem nagyon veszed. A nagy számok törvénye ugye...

Tisztára a tavalyi Ferrari...

Nekünk is 24kW-os kondenzációs van, a vízhőfok 49fokra állítva. Egy apró helységtől eltekintve lapradiátorok rézcsövekkel, ott padlófűtés, szobatermosztáttal kapcsolgatva, kb. 100m2, akkor még szigetelés nélkül. Gondunk volt télen -10C körül már nem érte el a beállított 20,5C-t a hőmérséklet. A kazán fűtött, majd megállt, keringtetett, aztán ezt újra és újra, de kevés volt. Feljebb kellett csavarni a vízhőfokot pár fokkal, úgy már jó volt. Akkor raktam külső hőmérséklet szenzort, ami felülbírálja a vízhőfokot, ha szükséges, így nem kellett kézzel beavatkozni. Azóta jó, bár már valószínűleg elhagyhatnám, azóta a nyílászárók is cserélve lettek és szigeteltünk is.

Én is kb. ilyen jellegű dologra gondoltam... Vagyis, hogy a 24kW-os kazán nem egy összeesküvés-elmélet miatt ad le csak 12kW-ot, hanem a konkrét alkalmazása és beállítása miatt...
A mi kazánunkon csak 5°C-os lépésekben lehet állítani a vízhőmérsékletet...

Ezekben a modern, szerintem vacak rendszerekben, ahol félcollos rézcsön megy a viz, a pumpát kell gyorsitani, mert ha lassubb a keringés, akkor a kazán tulmelegszik és leáll.
Azt sem értem, hogy a mai napig nincs olyan kazán amelyik a viz cirkulácioját szabályozná ( azaz a keringetö pumpa sebességét). Az 50 éves lecserélt kazán egy 4 utas váltoszeleppel kezelte a viz hömérsékletét és a szelepet proporcionálisan nyitotta zárta. A modern kazánok erre képtelenek, csak nyitni meg zárni tudnak.
Ép most bütykölök egy vezérlést a padlofütésre, ami nálunk két hidraulikus körrel van megoldva ( másképp nem lehetett). A primér kör elég hamar eléri a 30 fok feletti hömérsékletet, amikor a padlofütés szekunder köre viszont hidraulikusan lezár, azaz feleslegesen kering a primér körben a melegviz, ha a padloba nem jut semmi. Igy most megprobálom szabályozni a primér kört, azaz leállitani a keringést ha a hömérséklet magasabb mint a beállitott 30 valahàny fok. Sajnos a keringetö pumpát nem lehet szabályozni.

Szakaszos -nem folyamatos- fűtésnél eléggé takarékosabb. A vízhőfok kb.: 30-35 alatti tartományában nem fűti a lakást, ez a hő elveszik pld.: nálunk 270 liter vízben amennyi hőmennyiség ehhez a felfűtéshez és lehűléskor van. Kis vízmennyiségnél ez a veszteség annyival kevesebb.

Ha már összeesküvés elmélet és energia. A hálózati feszültség mesterségesen magasan tartását minek aposztrofálod? Itt is csendben ahogy emelkedett a feszültség - részben a napelemeknek is köszönhetően, de a szabvány is erre tendált, ha 220V helyett 245 a valós, az 11% körüli teljesítmény növekedés. Amit persze nem veszel észre, de a villanyóra igen. De érdekes a rendszerhasználati díj is, aminek benne kellene lennie a szolgáltatói árban, mint minden más terméknél is, hiszen a kenyeret sem úgy vesszük, hogy kenyér+ energia és szállítási díj. Számomra ez legalább annyira fura, mint a banki kamatokon felüli kezelési költség. Hiszen maga a kamat lett erre kitalálva és a banknak kellene kigazdálkodnia, hogy ebből meg tudjon élni. De tudom ezek is csak összeesküvés elméletek, nem matematika és fizika.

Leginkább a tisztességtől állnak távol.

Ha részletezik, hogy miből áll össze az összeg, az a baj. Ha nem, akkor meg az.

Nincs rajtuk füstszűrős sapka. Különben is én szerválok

Nem éppen. A kis fogyasztók aránytalanul sokat fizetnek. Lásd a rendszerhasználati díj és hasonló tételeket, szolgáltatótól függően. Biztos vagyok benne, ha egy hónapig meg se moccan a mérőm, akkor is súlyos számlát kell fizetnem…

Ez mire válasz? Én ezekkel a dolgokkal kapcsolatban semmit nem állítottam.

Semmiről semmit nem állítottál, viszont kameleon2 posztjára válaszoltál. Amit félreértettél, vagy tudom is én, honnan jött ez a hozzászólásod.

Akkor te ertetted félre, mert csak egy apró szurkálódás volt az örök elégedetlenkedőknek.

Miért nem veszed észre a feszültségnövekedést? A bojler előbb fűti fel a benne lévő vizet, a porszívó jobban szív. A kapcsolóüzemű tápegységek viszont kevesebb áramot vesznek fel, lásd azok adattábláit, amelyek 80 - 250 V~ bemeneti feszültségre készültek. Abból azért több panasz szokott itt a fórumon előfordulni, hogy alacsony a hálózati feszültség, nem mennek rendesen a gépek, természetesen nem számolva a visszatáplálós rendszerű napelemes háztartások problémáit.

Nem tudom, hogy hol élsz, de itt, Európában már elég régóta nem 220V, hanem 230V a szabvány, és ha te 245 V-ot mérsz, az inkább csak 6.5%... Ha tényleg 245V-ot mérsz...

És ahogyan Bakman kolléga írta: A kapcsolóüzemű tápok esetében a nagyobb feszültség kisebb áramot jelent, így a teljesítmény, amit a villanyóra mér, azonos marad.
Az Ohm-os jellegű fogyasztók esetén (pl. villanybojler, villanysütő, villanykályha) pedig a nagyobb feszültség valóban nagyobb áramot ezáltal nagyobb teljesítményt jelent, de az ugyanakkora hatás eléréséhez kevesebb idő szükséges, így a kWh tekintetében pont ugyanannyi lesz, vagyis megintcsak ugyanannyit kell fizetned.

A kenyér esetében valóban nincs feltüntetve a szállítási díj, de ha neten rendelsz valamit és kiszállítják, akkor ott bizony megjelenhet. Ha az autópályán mész, akkor sem csak a benzinért kell fizetned, hanem az autópálya használatáért is. Vagyis van, amikor bele van építve, és van amikor nincs beépítve valaminek az árába az, hogy használod az adott rendszert.

De ügyesen elterelted a beszélgetést arról a kijelentésedről, hogy a 24kW-os kazánod nem fűti fel a házadat, mert csak 12kW-ot ad le és ez a gázszolgáltató visszaélése, nem pedig a kazán 50%-on történő üzemeltetésének az oka...

Egyébként pedig amikor túltermelés van a hálózaton, akkor nem a feszültséget emelik, hanem a frekvenciát... Épp a közelmúltban volt valamelyik topikban egy belinkelt cikk ezzel kapcsolatban.

A hálózati díjak fogyasztásarányosak, kivétel az elosztói alapdíj (havi 120,5 (nettó) Ft, bruttó 154 Ft), ami egy fix összeg, ez a leolvasás költségét hivatott reprezentálni. Thát, ha nem mozdult meg a mérő, akkor ennyit fogsz fizetni. Persze, ha arra gondolsz, hogy pl. 1 kWh-t fogyasztasz, akkor az egységár nagyon magas lesz, akkor igazad van. Ennek költsége elosztói területtől függően kb. 36 Ft (az energia díj és a hálózati arányos díjak összege bruttóban), és erre jön a 154 Ft fix díj. Igy nyilván nagyon drága lesz 1 kWh, kb. 190 Ft, de ez a díj önmagában nem nagy összeg. Ez olyan, mintha kihívnál egy mosógép szerelőt, és lenne 5.000 Ft kiszállási díja, és kicserélne egy 5 Ft-os tömítést, majd azt állítanád, hogy a szerelő nagyon drágán adta a filléres alkatrészt.

Szerintem te értesz félre, de a fizika az fizika. Nem a szolgáltató emeli a feszültséget, hanem a szolgáltató (230V igen) és a napelemes rendszerek együtt. De mindegyiket a fogyasztó fizeti. Nem tereltem el semmit. Ami tény: A 12kW-os hőszivattyúval pont ugyanannyit teljesített a fűtés, mint a 24kW gázkazánnal. Csak a COP-nek köszönhetően legalább nem került annyiba. Ennek semmi köze a kazán 50%-on történő üzemeltetéséhez. Hiszen a hőközpont teljesítménye így semmit nem változott. Akkor igazad lenne, ha egy 24kW-os hőszivattyúval is tesztelhettem volna. De nem érdekel, kinek hosszabb ... a nyelve és kié az utolsó szó, csak nem értem, ha valaki tényeket közöl, akkor azt miért kell azonnal a földbe döngölni? Nem számításokat közöltem, amiben számítási hiba lehet, hanem olyan adatokat, amit tapasztaltam.

Ezt nem igazán értem. Mi köze ennek a napelemeknek????

Ezekkel a tényekkel nem vitázom, ti mértétek - számoltátok.
Csak hát ebből azt a következtetést vontad le, hogy a szolgáltató átver (ami egyébként lehetséges... ).
Miközben simán lehetséges, hogy a kazán beállítása és/vagy a kiépített rendszer miatt megy 50%-on.

A 24kW-os kazán azt jelenti, hogy 24kW-on lehet használni. Nem azt, hogy mindig, minden körülmények között 24kW-ot ad le.

És tényleg nem tereltél el semmit sem... Pl. a most említett hőszivattyú hogyan kerül a képbe?

A hálózatba csak akkor tud visszatáplálni az inverter, ha a mindenkori vonali feszültségnél magasabb értékre szabályoz.