Fórum témák
» Több friss téma |
Különben mi számít egy profi készüléknek a kézi adó vevők tekintettében?
A használati módtól eltekintve tisztán műszakilag is sokat.
Egy FM műsorvevő készüléknél a löket 75 kHz, egy professzionális készüléknél (adóvevőnél) 2 - 3,5 kHz a csatornaosztástól függően. A professzionális adóvevőknél nem is FM moduláció, hanem fázis moduláció van, a kis löket (deviáció) miatt a moduláció kissé eltérő módon történik. Ez persze a végeredményen nemigen látszik, de a fázismodulációnál eleve megvan a 6 dB/oktáv emelés (preemfázis), az FM estén ezt külön kell előállítani. A jelentősen, nagyságrendileg is eltérő löket miatt a vevő sávszélessége is más, ezért egy fázis modulált jel vételére alkalmas (analóg) vevő jelentősen érzékenyebbre készíthető. Jellemzően egy mono FM vevő (sávszélesség 180 kHz)10 - 20 uV, egy sztereó vevő (sávszélesség 360 kHz) 25 - 30 uV körüli érzékenységgel rendelkezik, egy fázismodulált vevő esetén ez az érték 0,1 - 0,5 uV (sávszélesség 10 - 25 kHz) körül van. Míg egy műsorvevő érzékenységét 26 dB jel/zaj viszonyra, addig egy PMR érzékenységét 20 dB (12 dB sinad) -ra számoljuk, mérjük. Láthatod, hogy a követelmények jelentősen eltérnek, és egy FM műsorvevő igen csak gyenge teljesítményt nyújt a PMR használatakor.
Egymással tudnak beszélni, a többi eléggé kérdéses. A legtöbb rádió küld valami azonosítót mielőtt adna. Ha azt nem kapja, a vevő meg sem szólal. Ezzel a rádióval maximum folyamatos vétel lehet a cél egyéb rádiókkal együtt üzemeltetve. Ha egymással beszélnek csak, akkor meg mindegy a sávszélesség, frekvencia, csak egyezzen egymással a két rádió beállítása.
Idézet: „A legtöbb rádió küld valami azonosítót mielőtt adna.” Sommás kijelentés.
Sziasztok!
Azt szeretném tudni, hogy tud-e valaki olyan walkie talkie vagy fm transmitter kapcsolási rajzról, amely hatótávolsága 30-50km. Tudom, hogy ez rengeteg, de remélem vaki tud nekem segíteni. A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2021
Az FM sáv foglalt a rádióknak, a kis PMR-ek pedig csak korlátozott teljesítménnyel sugározhatnak.
Mi a konkrét feladat? Hátha tudunk valamilyen legális megoldást is ajánlani.
Ezt egy sima, egyszerű PMR rádió is tudja. Csak jó antenna kell hozzá. Én ezzel a kis aranyossal simán rábeszéltem a pécsi papagájra. Pedig az kb 80-85 kilométer mitőlünk.
30 - 50 km az nagyon sok. Ekkora távolságon már a föld görbületét is figyelembe kell venni.
Az adó, és a vevőállomás közötti távolság sok mindentől függ, nem csak az adó kisugárzott teljesítményétől, és a vevőérzékenységtől. Az összeköttetésben a szakaszcsillapítás a döntő tényező, ami jelentősen függ az adó, és vevő környezetéhez képesti magasságától, antenna nyereségtől, és az összeköttetés útjában levő akadályok csillapításától, a föld vezetőképességétől. Elvileg lehet ezeket a dolgokat extrém adóteljesítményekkel kompenzálni, de ez a módszer a mai viszonyok között a polgári életben nem lehetséges. Az FM transzmitter, a CB, és a PMR használata azért nem engedélyköteles, mert korlátozott teljesítménye. Minden más estben engedély köteles. Az FM transzmitter, mivel műsorszóró sávban működik, olyan kicsi a megengedett teljesítménye, hogy gyakorlatilag néhány méterre elegendő. A PMR esetében illegális ugyan, de ha használnál nagynyereségű antennát, de akkor azokat is magasan elhelyezve (30 - 40 m) , vagy hegycsúcsok között használva lehetne megoldani. A CB esetében kicsivel nagyobb hatótávolság elérhető, tetőre (6 - 10 m magas) szerelt antennával, de az is csak 10 - 20 km max. Egyszóval nem kapcsolási rajz kérdése a hatótávolság. Az ilyen rádióberendezések (adók, adó vevők) készítése sem egyszerű feladat a szigorú műszaki előírások, és az engedélyeztetés miatt. Az engedélyeztetés kikerülése nem opció, mert könnyű a lebukás. A legális lehetőséged a mobiltelefon használata valamelyik szolgáltatótól.
Milyen magasan van a "pécsi papagály"?
Készítettünk (még a múlt században) Szentes TV torony - Kékestető TV torony között 80 km -es összeköttetést 450 MHz -en cég számára tervezve, engedélyeztetve, de ma már ez sem lehetséges a cellás rendszer bevezetése miatt. A kolléga viszont két tetszőleges pont között szeretne. (ha jól értem)
Konkrétan nem tudom, de biztosan a hegytetőn, mert a papagájon keresztül beszéltem Péccsel is és Bikallal is.
446,1825 MHz-en, CTCSS 88,5 Hz-en lehet elérni. Annyit hallotta róla, hogy jó antennája van és mintha egy kicsit fél watt fölé menne az adó teljesítménye...
Ha magasan van az antenna, (már pedig ott van) akadálymentes (és reflexiómentes) rálátás esetén kicsi a szakaszcsillapítás, akkor kis teljesítmény is elegendő. Ebből is látszik, hogy sokkal fontosabb egy összeköttetésnél a szakaszcsillapítás, mint az adóteljesítmény.
A szakaszcsillapításban 10 - 20 dB változás igen könnyen be tud következni (kizöldül az erdő, megnőnek a fák, megnő egy útba eső kukorica tábla, stb), még állandóhelyű összeköttetésnél is, amit adóteljesítménnyel igen nehéz pótolni. Mozgó összeköttetéseknél az alacsony környezethez képesti magasság, az állandóan változó környezet, a hordozható esetben pedig a jelentős sugárzási csillapítás tetézi a problémát. Idézet: „Szentes TV torony - Kékestető TV torony között 80 km -es összeköttetést” Ezt úgy kell érteni, hogy reléállomás is volt közbeiktatva? Most néztem utána a két pont közt 139km van légvonalba...
Ha mindkét antenna 100-100m magasan van (TV tornyokon ez még akár megvalósítható is), olyan optikai rálátás van, hogy nem lóg bele a Fresnel zónába semmi. Ilyenkor nem kell átjátszó még 5GHz-en sem, és szuper térerő lesz 30 dBi-s antennákkal is. Ha nem ilyen magasan vannak az antennák, akkor a szabadtéri csillapításon kívül egyéb csillapításokkal is kell számolni, de simán jó térerő jöhet ki még úgy is.
A távolságnál sokkal lényegesebb a rálátás. A 80-as években egy 250 mW-os, 144 MHz-es rádióval tökéletes összeköttetést csináltam a Salgó tetejéről a Hármashatár-hegyi amatőr átjátszón. A távolság kb. 90 km.
Az hogyan van meghatározva, hogy mekkora antenna legális és mekkora nem?
Az engedély nélküli PMR-re semmilyen a gyárin kívüli nem legális, nincs is kivezetési lehetősége. Az csak úgy felel meg a szabályoknak, ha abban a formában használod, ahogy legyártották.
Az antennára külön nincsenek előírások, a rádió állomásra (kisugárzott teljesítményre) vannak. Ez tartalmazza az antennát is.
PMR berendezésnél az engedély a gyári előállítású, beépített, vagy dedikált (hozzárendelt) antennával rendelkező berendezésre vonatkozik. A hozzárendelt antennával használva van az adóteljesítmény (0,5 W) korlátozva. CB -nél az antenna típusa nincs ugyan meghatározva, de a fizikai méretek erősen korlátozza az antenna nyereségét, a korlátozott (4 W) adóteljesítménynél. Az FM transzmitternél a kisugárzott teljesítmény van korlátozva igen alacsony szinten.
Fm transmitternél hány watt megengedett?
Definiáld a transmitter fogalmát.
Az EU-ban, ha jól értelmezem, akkor 50 nanowatt.
FM transmitter teljesítménye ahogy mateatek írja 50 nW, azaz 0,000000050 W. Nem sokra mész vele. Arra van engedélyezve, hogy közvetlen közelről műsort lehessen átjátszani pl. egy FM vételre alkalmas autórádió antennájára, ha más módon nem lehetséges.
A hozzászólás módosítva: Jún 14, 2021
Segítség, segítség!
Mint már szó volt róla, turkáklok néha. Most épp szert tettem egy (azaz két) Motorola TLKR T6 párosra. Bár az akkujuk szinte holt, de Texo akkukkal működésre bírtuk őket (az azért túlzás, hogy 8 km hatótáv, de 1 km-ről beszélgettünk velük. Gyerekkoromban megvesztem volna egy ilyen párosért) Szóval, következzen a kérdés, hátha valaki személyesen ismerkedett már ezekkel: Mivel a töltő-bölcső nincs hozzájuk, de az oldalukon van egy 9V-os bemenet, hát elég hozzájuk egy 9V-os tápegységet csatlakoztatnom, van-e bennük "töltőáramkör"? (mert az angol nyelvű használati azt írja, csatlakoztassam oda a 9V-os adaptert) Avagy jobban járok, ha összehozok két NIMH töltőt? A hozzászólás módosítva: Máj 14, 2022
Van benne töltőáramkör, elég csak két 9 V-os adapter. Gyárilag Ni-MH akkukkal jöttek ki, magukban az akkukban nincs töltésvezérlő. Viszont, az akkukat sorbakapcsolt állapotban tölti, nem túl elegáns megoldás. Ha van "kéznél" olyan töltő, ami cellánkénti töltést is tud, inkább azt használd.
Idézet: Szomszéd srác kapott annó, ő volt a környék császára egy egész nyáriszüneten át. „Gyerekkoromban megvesztem volna egy ilyen párosért”
Méregettem is kicsit, merthát nem potyalesőként várom a segítséget (csak nem tudok sokmindent )
A 9V-os bemenettől a "+" kivezetés felé "szakadás"-t találtam, -elvileg lehetne töltőáramkör közte. Azonban amikor feszültséget mérek, akkor (természetesen) az akkuk végső sarkainál 5,19V-ot mértem. A 9V-os aljzat és az "akkupakk" "+" sarka közt ugyanekkor "-4,09v". Azaz, ha a pozitív sarok és a 9V bemenet közt mérek, akkor 4V-nál picit több. Mintha a "töltő" bemenet "test" lenne, az akkupack pedig 4,09V. (Miközben valójában 5,19) Annyra kétségbeestem, mindjárt kiugrok az ablakon....
No, miközben írtam, te megírtad a választ.
Köszönöm, akkor készítek két 9V-os tápegységet.
Hol ezt felejtettem el megvenni hozzá, hol azt, meg dugót is tévesen kaptam a Hestore-ból, de az is megoldódott. Ma végre összeállítottam (egyelőre egy) 9V-os egyszerű tápegységet. Adja szépen a 9V-ot, mégse tölti a WalkieTalkie-ban az akkukat. Ellenőriztem, hogy jól csatlakozik-e, jól. Kivettem az egyik (a pozitív) szálat, közbeiktattam átammérőt: semmi áram nem megy át.
Vagy én tévedek, éz az az első sor a képemen nem azt jelenti, hogy 9V-os adaptert kell beledugni? De a rádió oldalára is 9V van írva (2.kép)
Van itthin 12V-os adapterem, passzol a dugója is, csak nem tudom, bele merjem-e dugni.
Van itthon egy Topcom gyártmányú WT, annak is 9 V-os töltője van papíron. Üresjáratban 10.45 V-ot mérek a kimenetén, ez kb. féltáv 9 és 12 között. 12 V-ra passzolok, azt már nem merném megkockáztatni.
Esetleg fordított polaritás nem lehet? Tehát a dugó külső fele a pozitív és a belső fele pedig a negatív. De ne próbáld ki! Nehogy kárt tegyél.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |