II. Változat.

Elérkeztünk a deluxe változathoz. A TL494-es IC-t egy 16F883-as PIC fogja vezérelni. A feszültség, beállított áram, illetve a két ág áramát egy LCD fogja kijelezni. Ez a panel gyakorlatilag a művelei erősítős panelt váltja fel. A panelen van 2 db INA193-as áramsönt. Ez egy kicsit egzotikus alkatrész. Magyarországon sajnos nem sok helyen lehet hozzájutni és az ára is viszonylag magas (600 Ft/db). Ez igazából egy fix erősítésre beállított műveleti erősítő, ami nagyon pici (SOT23-5 tokozás). Közzéteszem a kapcsolási rajzot, mert lehet, valaki újra fogja rajzolni huzalos alkatrészekkel, vagy INA193 helyett műveleti erősítőkkel.

Az áramkör működése elég egyszerű. A söntökön eső feszültséget az INA193-ak felerősítik és a jelet PIC AD portjaira továbbítják. Egy A/D port fel van még használva egy potméternek (ezzel lehet majd az áramkorlátot beállítani) és egy A/D portra csatlakozik egy feszültségosztó is, amivel a kimeneti feszültséget figyelhetjük. A feszültségosztó értéke úgy van beállítva, hogy a 4,1 k és 1 k ohmból 5,1-szeres osztás adódik, amivel 25,5V maximális kijelzést tudunk elérni. Azért pont ennyi, hogy a feszültségérték megegyezzen az A/D 8 bites értékével (csak egy tizedesveszőt kell beilleszteni). Mivel 4,1 k ellenállás nem szabvány én SMD ellenállásból 2 db-ot forrasztottam egymásra úgy, hogy a feszültségérték a pontos értéket mutassa. A panelra tervezhettem volna még egy ellenállást vagy egy kis trimmert, hogy könyebb legyen kalibrálni a feszültségértéket. Amikor a panelt terveztem, még nem volt tervben a cikk megírása. Mindegyik analóg bemeneten van egy integráló tag (aluláteresztő szűrő), hogy az esetleges zajokat vagy hirtelen változásokat kiintegráljuk. A PIC A/D bemenetein az ajánlott maximális ellenállásérték 10 k ohm. Ha ettől nagyobbat választunk, akkor az AD átalakítás nem lesz pontos (Az áramszabályzó potméter ebből kifolyólag max. 10 k ohm lehet). A programban mindkét ág árama figyelve van. Amelyik ágon nagyobb áram folyik, az az ág lesz visszaszabályozva.

A kimeneti részen is van egy integráló tag. Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, hogy az analóg kimeneti feszültséget PWM jelből állítjuk elő (az integráló tag után lesz analóg a feszültség). A program eldönti, hogy melyik ágban folyik a nagyobb áram, majd megnézi, hogy ez nagyobb-e, mint a beállított áramérték. Ha nem nagyobb, akkor nincs szabályzás, ha pedig nagyobb, akkor a PWM-generátor segítségével megemeli a TL494 4-es lábán a feszültségszintet addig, hogy az áramérték a beállított értéken maradjon.

A kijelzésről pedig egy LCD gondoskodik. Ez 4 biten van meghajtva +2 bites vezérléssel. Ha olyan típust választunk, amiben van háttérvilágítás, akkor annak a fogyasztását le kell csökkentenünk, hogy 50 mA felett ne fogyasszon (nem forrasztjuk be az LCD 15-ös lábát, hanem azt egy ellenálláson keresztül kb. 50-80 ohm értékkel összekötjük az LCD 2-es lábával).

5V-os stabilizátornak minden olyan stabkocka jó, ami bír 30V-ot, és legalább 100mA-t. A lábkiosztása pedig: 1-es = bemenet, 3-as = kimenet, zászló = GND. Én olyan típust találtam, aminek a 2-es lábán van még egy engedélyező bemenet. Ez 10 k ohm-on keresztül fel van húzva a bemeneti tápfeszültségre.

A nyákterv itt, a beültetési rajz pedig itt található. A nyákot úgy terveztem, hogy 100 x 75-ös panelre 2 db ráférjen. A csatlakozó lábkiosztása mm-es, nem raszter pontos. Az LCD kijelző nincs közvetlenül a panelra forrasztva. A nyáklapra egy 16-os tüskehüvely, az LCD-re pedig 16-os tüskesor van forrasztva, és a kettő egybedugva.

A programozó PAD-ek a nyákon vannak, azonban nem abban a sorrendben, ahogyan a PICkit 2 programozón van. Az utolsó pad (CLK) és az utolsó előtti (DAT)  fel van cserélve. Erre figyeljünk oda a felprogramozáskor!