Az ESP8266 típusú SOC joggal mondhatjuk, hogy megváltoztatta a világot. Egy kínai székhelyű integrált áramkör fejlesztő cégről van szó, aki szakítva a konvenciókkal a WiFi csatlakozásra képes modulok / IC-k árait drasztikusan minden versenytársa alá célozta be. Eddig is nyilvánvaló volt szinte minden villamosmérnöknek és barkácsolónak, hogy az eddigi 5.000-10.000 Ft körül mozgó alternatívák egyszerűen durván túlárazottak a világpiacon. Ezzel szakított az Espressif az ESP8266-al.

Sok más WiFi modul és vezérlő bemutatta, hogy a 2.4GHz-es frekvenciasáv már a magasfokú integráltságnak köszönhetően nem egy elérhetetlen és érthetetlen dolog a nagyvilág számára. Főleg nem kíván hatalmas anyagi ráfordítást sem a hozzá szükséges hardver környezet. Műszakilag a WLAN (wifi) alig különbözik hardver oldalon egy egyszerű 2.4GHz-es távirányítós játéktól, vagy a szintúgy olcsó bluetooth technológiától. A WLAN FHSS vagy DSSS átviteli módot alkalmaz, szemben a korábban említett Bluetooth-szal, mely DQPSK modulációt alkalmaz. Az FHSS azaz Frequency-hopping Spread Spectrum és a DSSS azaz direct-sequence spread spectrum szinte alig igényel eltérő hardvert mint egy Bluetooth átvitel. A szórt-spektrumú átvitel miatt RF oldalon fikarcnyi csak a változás.

Kitérőként: A DSSS pszeudo-véletlen zajjal "gyúrja össze" az átvinni kívánt biteket, míg a FHSS magát a vivő-fekvenciát pakolgatja véletlenszerűen. Mindkét metódus "véletlenszerűsége" azt eredményezi, hogy nagyobb sávszélességű RF PA és LNA szükséges (40MHz+). (PA = Power Amplifier - végerősítő [általában kimeneti], LNA = Low-Noise Amplifier - kis-zajú előerősítő [bemeneti])

Hosszasan tudnék mesélni a WLAN csodálatos RF oldaláról, de ezen cikkhez nem szükséges, hiszen a jelenlegi kitérőt kizárólag az "olcsóság" bizonyításaként tettem.

Jól látható, hogy a hajszálnyi RF metódus kivételével kizárólag csak szoftverben van különbség egy Bluetooth és egy WLAN között (míg árában eddig többszöröse volt). Az IEEE természetesen mindegyiket definícióba foglalta:
- 802.11: WLAN
- 802.15.1: Bluetooth
- 802.15.4: LR-WPAN (pl. ZigBee)

Miért nem olyan egyértelmű a WLAN minden eszközben?

Ennek oka, hogy más 802.xx csoportba tartozó társával együtt a WLAN is igényel kriptográfiai hardver komponenseket - általában mikrovezérlőn belül. Pszeudo-random generátorokat, WEB, TKIP, AES és WAPI kriptográfiai modulokat (szoftveresen vagy hardveresen).

Ezen titkosítási algoritmusok elengedhetetlenek a WLAN kommunikációhoz, és mivel folyamatosan használva vannak, célszerű ezt a vezérlőbe belegyúrva megvalósítani (relatíve nagy adatátviteli sebességet is biztosítva).

Az ESP8266 ebben jelent komoly változást, mégpedig egybe van gyúrva egy RISC processzorba, továbbá SDIO 2.0, SPI és USB interfésszel együtt, majd legvégül 24dBm kimenő teljesítményű PA-val.

A vezérlő minden funkciója aszinkron soros-porton keresztül érhető el, AT parancsokkal. Mivel beépített TCP/IP stack-et is tartalmaz, HTTP alkalmazások fejlesztésére is rendkívül egyszerűen alkalmazható.

A frissítésről

A cikk megírására az ösztönzött, hogy sok leírás található az interneten a folyamatról, és nem mindegyik megoldás olyan egyszerű mint, a most ismertetett. Nem kell kínai feliratos programokat használni, nem kell semmilyen környezetet feltelepíteni!

Frissítésre pedig azért volt szükségem, mert egy fejlesztésem folyamán hibát találtam a modul eredeti firmware-ében, amit azóta már az eköré az IC köré épült közösség dokumentált és javított is, így nem öltem túl sok energiát abba, hogy a hibát saját szoftver oldalon kivédjem, egyszerűbb volt frissíteni, hogy a hiba forrása szűnjön meg inkább.