Az elvi kapcsolási rajzot több formátumban is felrakom, válasszon mindenki kedve szerint!

- Az esr_mero.ckt fájl Cirmaker2000 programmal nyitható meg. Ezzel szimulálható a működése, ezt a progit használtam a fejlesztéshez.
A fenti rajzok tartalmaznak a szimulációhoz szükséges egyéb alkatrészeket is, amelyek természetesen nem kerülnek beépítésre:
Az "Rb" ellenállás a mérővezeték és a mérőkörben található egyéb átmeneti ellenállásokat szimbolizálja. Az "RX", a mérendő kondenzátor soros ellenállása. Az "Rműszer" az alkalmazott 100uA-es Deprez műszer belső ellenállása.
- Az esr-sch.pdf fájl a megvalósult műszer kapcsolási rajza.

- Az esr.sch az Eagle-s kapcsolási rajz
- Az esr.brd a komplett "Eagle-s" NYÁK rajz.
- Az esr-pcb.pdf a NYÁK készítéshez szükséges azonnal printelhető verzió.
- Az esr-top-parts.pdf és a esr-bottom-parts.pdf a beültetési rajzok (...mert a NYÁK mindkét oldalára kerültek alkatrészek).

FIGYELEM !

Sajnálatos módon a beültetési rajzba hiba csúszott. A 2db BC182-es tranzisztort 180 fokkal elforgatva kell beültetni ! (C-t és E-t fel kell cserélni !). Ezt a hibáját az Eagle-nek elfelejtettem kijavítani az cikk írása előtt A két db FET bekötését is ellenőrizzétek, pláne, ha másik típussal helyettesítitek ! 

Sorry...

Köszönet Huba-nak a helyreigazításért.

- Az alkatrészek listája az esr-anyagjegyzek-2.txt és/vagy a esr-anyagjegyzek-1.htm fáljban van.
- A skála elég egyedi, méréssel és szimulácóval lett felvéve. Az esr-skala2.cdr fájl CorelDraw-al nyitható meg, de feltettem esr-skala2.pdf formátumban is.

A gyári adatlapokon az elektrolit kondenzátorok ESR értékét 100kHz/30mV színusz jellel mérik. Nagyságrendileg ez megegyezik a kapcsolóüzemű tápegységekban alkalmazott frekvenciákkal, tehát meglehetősen életszerű...
Ez a műszer természetesen szintén a gyári jelalakokkal mér, így könnyen összehasonlítható a mért érték a katalógus adattal. Ez alapján eldönthető, hogy a kondenzátor hibás-e, ki kell-e cserélni vagy nem szükséges?
(A szervizes szakemberek általában nem mérnek semmit, hanem kapásból kicserélik az összes kondenzátort, ha kell, ha nem. Mondjuk, ez is egy módszer, de nem egy igazi amatőr számára !)

A műszer működésének lényege, hogy egy 100kHz/30mVp-p színusz jelet adunk egy feszültségosztóra, melyet az ELKO soros ellenállása és egy fix ellenállás képez.
A leosztott jelet egyenirányítjuk, és egy "ESR értéket" mutató skálán kijelezzük.

A kapcsolás:

- A készülék tápfeszültségét egy régi LED-es zsebszámológép "Dugasz táp"-jából csináltam. Ez 7V eff AC feszültséget ad le. Alkalmazhatunk helyette bármilyen dugasztápot, ami 7-10V eff AC feszültséget (is) képes leadni. Ha DC feszültséget szolgáltató Dugasztápunk van, akkor ki kell forrasztani belőle a diódákat és a szűrőkondenzátort, hogy AC kimenetet kapjunk. Azért használok AC bemenőfeszültséget, mert abból könnyen előállítható a +/- 9-14V. A +/- tápnak itt sok előnye van:
- nem kell kimenőtrafót alkalmazni (utálok tekercselni)
- nem kell kimenő kondenzátort alkalmazni (ez ugyebár nem lenne szerencsés...)
Persze használható 2db 9V-os elem/akku is. Az áramfelvétel pár mA.
Az oszcillátor feszültségét IC1; 78L05 stabilizátor adja. Az oszcillátort 2db FET, 2db ellenállás és egy LC rezgőkör alkotja. Ennél egyszerübb színuszoszcillátort nem találtam. A két FET-ből és a két ellenállásból egy lambda dióda karakterisztikájú "kétlábú" eszközt kapunk, ami 4,5-5V közötti tápfeszültség esetén alkalmas oszcillátornak. Esetleg elhagyhatóak az ellenállások is, ekkor csak 4 alkatrész kell hozzá, de megnő a torzítás.
Az L1 induktivitás miatt újraterveztem a NYÁK-ot, mert a fényképen szereplő műszerben még egy külön kis próba NYÁK-on fityeg. Ám ezt így nem mertem a Nagyérdemű felé publikálni! Ebből következik, hogy a lefényképezett NYÁK nem egyezik meg a most leközölt rajzzal. Ha majd elkészítem a következő néhány darabot is, akkor teszek fel arról is képeket.
A kb. 8Vp-p 100kHZ-es színusz jelet az R2;R5-tel osszuk le 30mV-ra. A C5 a DC leválasztást biztosítja.
IC3;Q2;Q4 egy kimenőerősítőt alkot, mely nagy bemenőimpedanciával rendelkezik az oszcillátor irányába, és kis kimenőimpedanciával a mérendő kondenzátor irányába.
Q2 "emitterkövetőként" funkciönál, míg Q4 áramgenerátorként működik.
A LED1 piros színű legyen, mert az ezen eső feszültség állítja be a Q4 munkapontját. A LED elvileg be van ültetve a NYÁKba, de én kivezettem két huzallal és ez lett a bekapcsolást jelző LED...
X1-2 és X1-1 közé kerül a mérendő kondenzátor. A kondenzátor soros ellenállása és R7+R8 egy feszültségosztót alkot. Ebből a feszültségből "számoljuk ki" a kondenzátor soros ellenállását.
Az IC2 és az utána található alkatrészek egy kétutas egyenirányítót alkotnak. A C4-el szürt kimenőfeszültséget már közvetlenül egy 100uA-es Deprez műszerrel mérjük. Az LM318D igen nagy slawe-rate-el rendelkezik, ezért mással nem váltható ki! Az R6 ellenállás az IC offset feszültségét állítja 0V-ra.