Mindenekelőtt a lejátszási szintet kellett beállítanom, hiszen ez az a standard, amely nélkül nem igazán lehet tovább haladni, de ehhez egy mérőszalagra volt szükség. A szervízkönyv a 19-es sebességhez 320 nW/m (nanoWeber/méter) mágneses fluxusú 1 kHz-es mérőjelet határoz meg, amelyet muszáj volt megvennem. Találtam is ezen az oldalon, bár a rendelést könnyes szemmel küldtem el. Aranyáron kínálják ezeket a szalagokat, de vigaszként szolgált, hogy többször használható vagy továbbadható a jövőben. Innen már nem volt visszaút!

Nagyon sok állítási lehetőség nincs egy ilyen egyszerű magnón. Az egész beállítási procedúra a fejek és a szalagpálya demágnesezésével kezdődött, utána felkerült a mérőszalag, majd csővoltmérőt a lejátszó rész kimenetére csatlakoztatva elkezdtem mérni. A dokumentáció szerint a kimeneti jelszintnek 350 mV-nak kell lennie a kétsávos gépeken, és 250 mV-nak a negyedsávosokon. Én az enyémen 200 mV-ot mértem, ezt egyelőre így hagytam, mert nem találtam konkrét adatot teljes sávos készülékhez. (Ha valaki tud erről többet, minden információt szívesen fogadok!)

A varázsszem beállítására szintén tiszta utasításokat ad a szervízkönyv. A már említett mérőszalag felhasználásával, a lejátszóerősítő kimenetén mért szintet kell lejegyeznünk, majd egy jelgenerátor segítségével 5 dB-lel nagyobb szinuszjelet adunk a magnó bemenetére. Ekkor kell a varázsszem trimmerét úgy állítanunk, hogy a szem éppen becsukódjon, és ez lesz a maximum érték. 

Mindezek után jöhet az előmágnesezés, amelyhez egy szem trimmerkondenzátor (C44) áll rendelkezésünkre. Az RTM cég LPR90-es szalagjához igyekeztem állítani a masinát, amelyhez a gyártó 5 dB-es overbias-t javasol 19-es sebességen. Azaz, a magnót felvétel módba kapcsolva (egy 10 kHz-es szinuszjellel a bemeneten) addig kell a trimmert állítanunk, amig elérjük a maximális amplitudóértéket a kimeneten. Innen a trimmert tovább tekerve a szint esni kezd és az esés kell 5 dB-nyi legyen, elvileg ekkor van az előmágnesezés beállítva. Erről bővebb magyarázat itt található.

Az előmágnesezés mindig egy kompromisszumos dolog, eddigi (és nem túl bő) tapasztalatomban nem mindig a matematikai pontosság hozza a legkellemesebb hangot. A másik fontos aspektusa a helyes beállításnak az, hogy a felvételünk egy másik magnón is ugyanúgy szóljon. Erről az én esetemben nem sikerült még meggyőződni, mert nem áll más, teljes sávos mono készülék a rendelkezésemre. Bár a magnónak nincs rossz hangja, mindenképp szeretném még tökéletesíteni a jövőben.