Mint a rövid címben is olvashattad, ennek a technológiának az a lényege, hogy relatív nagy kijelzőt lehet kevés kimenettel vezérelni.

A Multiplexelés, azért egy sokszor használt eljárás, mert kihasználja az emberi szem tehetetlenségét, vagyis azt, hogy a szem hátsó felületén még egy ideig megmarad az előző kép. Ez így bonyolultnak hangzik, de ha fogsz egy elemlámpát és gyorsan el húzod magad előtt, persze bekapcsolt állapotban, akkor egy csíkot fogsz látni. Nah ez az ami nekünk kell...

Lényegében mi erre a lassúságra építünk azzal, hogy pl. egy óránál mindig csak egy kijelzőt kapcsolunk be, és kis idő multán lépünk a következőre. Ha azt gyorsan csináljuk, akkor a szemünk még nem "felejtette el" az előző képet, így az új digitet mellé rakja és nem látsz semmi különöset.

A szem feldolgozó képessége 25 képkocka / mp. Ismerős már mi? Nem véletlen van az hogy 25 képkocka van a filmeknél másodpercenként, mivel az ilyen sűrűn érkező képeket már folytonosnak látjuk...

Nézzünk pár gyakorlati példát. Mivel mikroprocesszor nélkül ezt elég nehéz megvalósítani így egy PIC18LF4520-as procival fogunk játszani...
A cikk még nem ért véget, lapozz!