Szerző: cimopata, idő: Júl 20, 2008, Olvasva: 111247, Oldal olvasási idő: kb. 1 perc
A végső beállítás után megmértem a kimenő feszültség ingadozását terheletlenül, illetve 200W terheléssel.
Az első kép 0W terheléssel 10mV/10us (700µF puffer), (üresjárati 81,5V tápfeszültségre ráülve).
A második 200W terheléssel 0,5V/10us (kissé visszaesett 74,5V tápfeszültségre ráülve).
A legoptimálisabb beállításnál méréseim során a kimenő feszültség az üresjárási feszültségnek:
200W-nál 90%-ára
220W-nál 88%-ára esett vissza.
Azt a tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy eközben az egyenirányított 320V feszültség a viszonylag kis puffer miatt (390uF) közel 300V-ra esett vissza. Tehát, ha a primer oldalt megfelelően felszereljük pufferekkel, akkor ugyanennél a tápnál:
230W terhelésnél csupán 94%-ra esne vissza a kimenő feszültség!
Ha a tápegységünk tesztelése során semmi fura hangot, semmi komolyabb disszipációt, és a szkóp képernyőjén semmi bonyolultabb geometriai formát nem vélünk felfedezni, akkor mondhatjuk, hogy készen vagyunk. Beköthetjük a segédtáp szerepét eljátszó IRF730-at, és kipróbálhatjuk az "éles" 230V-on a tápunkat.
Áramváltó elkészítése:
Talán a legegyszerűbb megoldás, ha szétnézünk rossz PC-tápegységeinkben. Szokott lenni kicsi, kb. 15mm átmérőjű zöld toroid. (Nálam: primernek 1 menet, szekundernek 18 menet.)