Mit akarsz kapcsolgatni? Úgy egyszerűbb lesz segíteni.

BUY69A lesz a kimenetén. Ilyenből villanypásztort már építettem, és most is gyújtótrafó lesz rákötve mint a sima villanypásztor esetében.

Esetleg lehetne a BUY69A-t mondjuk BC337-el darlingtonba kapcsolni?

Én csakis OPTO csatolón keresztül kapcsoltatnám.

Igen volt erről már szó, de az 555 jól bírja a strapát. Nem tudom hogy egy PIC programját esetleg meg tudná-e zavarni, illetve nem tudom hogy a jelalak mennyire torzulna ha túl sok alkatrészt raknék sorba a kimeneten, hiszen fontos a négyszög alak mert egy határozott kikapcsolás kell a kimeneten pont úgy mint az autók megszakítójánál is.

Optocsatoló, FET meghajtó, MOSFET. Esetleg az első kettő egy tokban: FOD3182.

Valaki tudná nekem szemléltetni egy rajzzal ezt a láncolatot? Kiindulási pont lehet 555, 4017, esetleg PIC tehát valahonnan van egy jelem. Jel -> optocsatoló -> meghajtás -> BUY69A Nem feltétlenül ragaszkodom a BUY hoz csak van belőle itthon kb 10 db és villanypásztorként egész jól működik.

Például ez.
A PCF8583 rész helyett lehet 555 kapcsolás is, de akkor nem lesz pontos.

A PCF8583-at mi fogja beállítani? Kell hozzá kontroller. Ha az van, akkor viszont a többi elhagyható.

A DS1307 - hez kell controller hogy kiadja az 1 Hz-et.
A PCF8583 kapásból kiadja.

Ez lehet, az NXP adatlapjai általában egy nagy katyvasz a többiekéhez képest, bele sem néztem.

Az ötlet szuper, hogy RTC-t használsz fel. Csak: a kérdező még csak kapargatja a felszínt, és változtatni akarja majd az időket is, 1sec-ról mindjuk 400ms-ra...
Azt nem értem, hogy miért nem írják le a delikvensek, hogy mihez is kellene az egész egyáltalán? Sokkal jobb tippeket kapna. Most inkább 5-en megoldják az 1mp-es impulzusokat, 5 féleképpen, ebből 1 nem állítható, a másik nem elég gyors felfutású, a harmadik nem terhelhető, mert a kérdező titkolózik. Ennek a barchobának nincs értelme.

Szia proli007 !
Megtaláltam egy magyarázatodat itt, és az érdekelne hogy melyik kapcsolásról van szó.
Egy cso-csó gólszámlálását kellene megoldanom, a labda kapuba jutását számolni 0-9 ig.
A számlálás megoldott, egy infra sorompó szolgáltatná a léptetési jeleket.
Az adó és a vevő közti távolság 10 cm.
A labda 3 cm átmérőjű, a kapuba jutása viszont igen-igen gyors is lehet.
Épp ez a problémám, mert az én kapcsolásom (PDF) a gyors kapura lövéseket nem veszi észre. Mi lehet az oka ???
Egyébként jól működik.
Köszi ha ránézel, és segítesz, vagy készítesz egy másik kapcsolást.
Üdv janigel

Szerintem ez lesz az

Hello! Szerintem alapvetően az időzítésekkel van gondod. Az LM393 2-es bemenetén lévő 100nF-ot tedd át a 47µF helyére. Az eredetileg 100nF-ot cseréld le egy 10nF-ra és felette lévő 100kohm-ot pedig egy 10kohm-ra. Ekkor sokkal gyorsabb lesz a működése.
Mert az áramkör működése azon alapszik, hogy ha kimaradnak a TSOP felől érkező kisütő impulzusok, akkor a 100nF-ot feltölti a 100kohm. Ez pedig kb. 10ms alatt történik meg. Ha 10k és 10nF az időzítés, akkor ez 0,1ms alatt történik meg. Tehát százszor gyorsabban. A 38kHz-es impulzusok viszont megengedik ezt, mert azok 26us-onként érkeznek. Tehát ha 4 impulzus kimarad, már érzékelnie kell.

Köszi szépen, így valóban elég gyors lett.
Viszont most a monoflop mintha ott se lenne, és a hátulról (kapuból) visszapattanó labdák is számlálva vannak.
Ezért volt jó a 47µF kondi, de ha ez marad, akkor megint az érzékenységéből veszít az áramkör.
Kígyó harap a farkába ?

Ha túl gyors az ismétlődési idő, akkor célszerű azt kb. vissza állítani. De mivel az LM393 kimenete kb. 20mA leadására képes, így nem tudja elég gyorsan kisütni a 47µF-os kondit. A 47µF-os kondit, a 20mA-es kisütéssel a féltápot (2,5V) 5,8ms alatt képes elérni. Ez vélhetően túl sok. De ha a kondit pld. 2,2µF-ra csökkented, a 10kohm-ot 220k-ra növeled, akkor a kisütés 0,27ms alatt jön létre, miközben a töltés időzítése (ismétlés várakozása) gyakorlatilag az eredeti marad.
Másik lehetőség a gyorsításra, a kondi csökkentése és ellenállás növelésén kívül, egy PNP emitterkövető tranyó beépítése az 1-es láb és a kondi közé. Az majd, még gyorsabban képes kisütni a kondit.

És közben az inpulzus szélesítése (monoflop idő) is megmarad ?
Az emitter követő részt le tudnád rajzolni ?

Persze hogy megmarad, mert kimaradáskor a kondi egyből kisül, majd lassan töltődik fel az ellenállás által. Annak időállandója pedig megmarad.

Köszi szépen, most már csak kedden tudom kipróbálni.
Üvd janigel

Hello a fórumon résztvevőknek! Egy kis segítségre lenne szükségem. Megépítettem egy ismert 555-ös kapcsolást (mellékelve), amely egy érintésre riasztót működtető áramkör lenne. Egyelőre nem úgy működik. ahogy kellene. A gondot az jelenti, hogy a tápfeszültség rákapcsolásakor a tranzisztor kb. 3 másodpercig vezetővé válik és beindítja a riasztót kapcsoló relét. Hibás a koncepció vagy az IC? (Azt már csak tájékoztatásul írom le, hogy ha a tranzisztor vezető állapota megszűnik, akkor a kb. 200 cm2-es fémlap érintésére a relé szabályosan működik, a probléma tehát az áramkör indításával kapcsolatos.)

Hello! A 200cm^2 lapnak a GND felé kapacitása van, és az el tudja indítani a monostabilt.
Reset áramkört kell kialakítani. A 4-es lábról a tápra egy 100kohm, és ugyanerről a lábról egy 10µF-os kondit tenni a GND felé. (GND-n a negatív lába a kondinak.) A "kikapart" 10..100nF-ot is illik visszatenni az 5. láb és a GND közé. A tápra is célszerű 10..100µF-os szűrőkondit tenni.

Hello "proli007"! Köszönöm a javaslatokat. Egy plusz info a rajzhoz. A fémlap és az áramkör között kb. 30 cm hosszú árnyékolt vezeték van, az árnyékolás GND-re kapcsolva. Ez a körülmény befolyásol valamit? Feltételezem, a tápra javasolt szűrőkondi szükségtelen, ha az egy 12 V-os akkumulátor.

A tápszűrő kondi soha nem szükségtelen és szerintem nem 5..8Ft-os alkatrészeken kell takarékoskodni.

Teljesen jól működik.
Benned sosem csalódok.
Köszi szépen janigel

Egyetértek, de nem takarékosság miatt kérdeztem (jó pár darabbal rendelkezem). Úgy gondolom, a javasolt módosítások közül a 4. lábra kapcsolt ellenállás és kondenzátor a leglényegesebb. Sajnos, az elkészült nyák-on ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Sem az érintő lemez mérete, sem vezetéke nem okozhatja a hibás működést, mert leválasztásuk a 2. lábról nem befolyásolja a tranzisztor viselkedését. Az 5. lábra kapcsolt 10 nF-os kondenzátor sem eredményezett változást. Ha másképpen nem lehet megszüntetni a tranzisztor nyitását bekapcsoláskor, marad a relé tápellátásának a megszakítása a rajzon nem szereplő távirányítóval. Vagyis ez utóbbi élesítené a rendszert, nem a bekapcsolás. Ismételten köszönöm a segítséged.

A hiba szempontjából valóban a Reset áramkör lenne a lényeg. Mert az 555-nél nem biztosított, hogy nem indul el egyszer-egyszer az áramkör, a táp megjelenéséhez. A 4-es és a táp kondi változását nem fogod észrevenni, csak akkor ha zavarok szempontjából vizsgálod az áramkört. Az pedig amatőr viszonylatban macerás, mert egyéb paramétereket állandóra kell tartani, hogy a teszt értékelhető legyen. De néha egy egyszerű körbeárnyékolás is segít a dolgokon.
Egyébként egy ilyen jellegű érintő felületű áramkör igazából csak játékra való. Mert a 10Mohm-al felhúzott bemenet szigetelését nehéz biztosítani, pára - kosz és egyé körülmények mellett.

Játéknál kicsit többre is alkalmas. Persze, én sem a lakást szeretném vele biztosítani. Egy induktivitáson alapuló megoldást használtam korábban sikeresen néhány szezonban a motorcsónakomon (a szélvédő fém kerete volt a szenzor), csak a ferrit mag nem szereti a rázkódást. Ezért gondoltam az IC-s megoldásra. Egyébként ennek a kapcsolásnak egy olyan változatát is láttam, ahol az IC 3. lába a mellékelt módon csatlakozik a kapcsoló tranzisztorhoz. Lehet, hogy ez is egy megoldás a kívánt működésre?

Nem igazán helyes. Mert az áramköröd egy monostabil multi, aminek idejét a P1-el állítod be. Ha hozzáérsz, akkor egy ilyen hosszú impulzussal válaszol. De bekapcsoláskor is megjelenhet az ilyen hosszú impulzus. Tehát ha a kimenetre egy ilyen integráló tagot kötsz, annak késleltetése kb. 1,7sec lesz. Ugyan úgy megszólalhat. De ha elég hosszú az RC késleltetés ideje, akkor azon időn túl kell taperolni a lapot, hogy "megszólaljon".
A másik, hogy 220kohm-al nem biztos hogy a tranyó meghúzza relét, ráadásul béta függő is lesz a időzítés is. Mert így (ha az emitter a GND-n van) 200 béta mellett kb. 7,7mA lesz a kollektoráram.
Avagy Fet alkalmazása célszerűbb, vagy emitterkövető kapcsolás. (Ami itt nem derül ki hogy mi volt eredetileg az ábrán, de emitterkövető esetén nem kell a 220k.)
De semmibe nem kerül, ha kipróbálod igazam van-e.

Biztosra veszem, hogy igazad van, mert Te vagy a szakember, én pedig amatőrként is kezdő vagyok a korom ellenére. Maradok annál az alternatívánál, hogy az áramkört nem egy jeladóval, hanem egy kapcsolóval indítom, a jeladóval pedig a tranzisztor által meghajtandó relét élesítem. Így a kiinduló probléma nem áll fenn. Kellemes weekendet kívánok.