Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, jól gondolkodtam-e, mert nem tudom, hogy értem-e a dolgokat. Van DC 15V feszültségem, és egy kék ledem (20mA, 3.2V). Ohm bácsi szerint a bepakolandó ellenállás:

U=15-3.2V=11.8V
I=20mA(=0.02A)
R=U/I
R=11.8/0.02=590ohm lenne.

Remélem jól tanultam meg.
Ha ez így van, létezik 560ohmos és 680ohmos ellenállás. Melyiket tegyem be?
Előre is köszönöm a segítséget.

Ez 1,4W-os 12V-on 0,12A-t vesz föl!
Hogy mi kell még???
Hát a legfontosabb adatok amik egy ventillátornál számítanak, pl. zaj, szállított légmennyiség, esetleg fordulatszám, csak a fontosabbakat említve!
Azt még tudom róla, h golyóscsapággyal szerelt, na meg DC6-15V tápfesz.

az értékekkel kb 1-2Hz s jel
2-5ms kitöltéssel megy.

csá

jah és az igen az a FET
(méghozzá növekményes Ncsatornás MOSFET). lgalább 5A áramot bírjon pl
IRF 530 75W max 100Vmax és 12A max

a dióda 1N4007 szem megfelel 1000V 1A
ha elfüstölne (amit kétlek) akko 1N5408 1KV 3A

U=350-300V=50V-ot kell "eltüntetni"
R=U/I=50/0,02=2500 ohm azaz 2,5Kohm
P=U*I=50V*0,02A=1 W

tehát a számolás az ellenálláson eső fesz.el történt.
a képletekben : ohm, amper és volt egységekkel számolunk. Ezért van a 20mA helyett 0,02A írva....

azért lenne jobb a tl494, mert az erre tökéletes meg amugy is PWM szabályzó pontosabbanULSE-WIDTH-MODULATION CONTROL CIRCUITS

555 az csak egy mezei timer ic..


amugy a tl494-et én 273 FT-ért vettem + a 2 fet 500 volt a többi az itthol van, de majd kellene vennem normális fast diódát olyan bordásat!, mert amit kiszedtem a moncsikból azok csak 1.5A -sek
pár ellenállat és kondi + a trimmer poti és kész + 1 nyák.. jah meg a traffancs
Vicsys kalács táp kapcsi rajza itt:
kapcsrajz-ok.jpg

én ezt csináltam meg csak 2 fettel, nem kell nekem 42A-s csúcsáram +-50V on(4200W )
ez bízonyíték nem ígéret

Igen.


Ez a félvezető eszköz biztosítja a triac határozott begyújtásá. Nélküle nem lenne stadil (pontos időzítésű) a fázishasítás periódusa.


Ha a rajzon jelölik akkor valószínű, hogy a méretezéskor a tekercs paramétereit is figyelembe vették. Alkalmazása ajánlott, mert a triaknak segit begyujtani, a nagy áramimpulzusokat csillapítja, valamint a triac bekapcsolásakor (főleg a fázishasításos rendszereknél) keletkező ródiófrekvenciás zavarjelet is szűri. (És igy lehet az ármkör közelében televíziót nézni, rádiót halgatni.)


(Saját tapasztalatom egy hasonló kapcsolással az volt, hogy 30-40W alatt nem volt stabil a kapcsolás, nem gyújtott be és nem szabályzott megfelelően. Megkell építeni a kapcsolást és kikell próbálni a paramétereit...)
DIAK:
ER900 (28-36V 2A)

TRIAK:
BT137/600 (8A 600V)
BT138/600 (12A 600V)
BT139/600 (16A 600V)
TIC206M (4A 600V)
TIC216M (6A 600V)
TIC226M (8A 600V)
TIC236M (12A 600V)
TIC263M (25A 600V)

Lehet hogy túlméretezettnek tűnik a 12-16Amper, de megéri ennyit rátartani. (Mert először csak egy 40W-os izzó, aztán 700W-os fúrógép - sarokcsiszoló, utánna 2200W-os villanykályha STB...)

De mint érdekesség enlítem meg, hogy néha belehet szerezni olyan triakot aminek a (GATE) gyújtó lábával sorba beintegráltak egy DIAC-ot, és így egyszerűbb lessz a nyák kialakítása, valamint nem kell a diak beszerzézével bajlódni. Az adatlapot mellékelem...

Mekkora a szükséges hütőfelület?
A BT139/600 (16A 600V)-es triak a 400-500Watt nem melegíti tulzottan. Egy közepes méretű TO220-as tranzisztorhűtőborda általában elég.
Természetesen a termelt hő a terhelés nagyságától függ elsősorban.
/De mint nindíg!
A hűtőbordát nem lehet túlméretezni, csak a rendelkezésre álló hely szokott kicsi lenni./

Csatlakozom. Én akkutöltőt csináltam belőle 14,4V 12A-rel. Amit jó tudni a PC-tápokról: A stabilizált kimenet a +5V - erről van a szabályzó IC-re (TL494 és tsai) visszavezetve a leosztott fesz. - az összes többi kimenet terhelésfüggő, nem stabil. Hogy a gondokat elkerüljék, komparátorok hasonlítják össze - általában a +5V-ot a -12V-al, a -5V-ot a +12V-al - így az aránytalan terhelésnél is leáll v. el sem indul a táp.
Az átalakításkor ki kell herélni ezt a komparátoros áramkört, a szabályzást - átméretezett osztóval - a +12Vos kimenetre átkötni, a +12V schottky diódapárját a +5V-éval megcserélni (mert ez utóbbi a 30A-es)
Ha olyan a táp, hogy impulzus-áramváltós a túlterhelésvédelme, ebből 1szerűen lehet áramkorlátot is kialakítani.

A Technikai adatoknál ott van hogy a bemeneti áram max 12A. Veszel vagy szerzel egy 11,5V/120VA trafót, az már szerinetem elég lesz. Ha lehet akkor toroid az jobb mint a sima és kisebb.

Hali!

1.) Először is tisztában kell lenni a kék LED-ek nyitófeszültségével. Ez az a pont, amikor úgymond a LED kinyitja az "ablakát" és elkezd világítani Gyári adatlapok szerint általában 2-3V körüli ez az érték.
Az előtétellenállás számítása pedig a következőképpen történik:

- egyetlen LED esetén=> 5V-ból ki kell vonni a LED nyitófeszültségét, a maradék feszültség fog esni az előtétellenálláson. Ha a nyitófesz pl. 2,3V, akkor az R-en eső feszültség 5V-2,3V lesz, azaz 2,7V.
A LED nyitófeszültségéhez tartozik egy úgynevezett nyitóirányú áram is, ami az esetek nagy részében 20mA szokott lenni. És mivel az előtétellenállást sorosan kell a LED-del kötni, illetve tudni kell, hogy a soros áramkörben azonos áram folyik át a fogyasztókon, alkatrészeken; így már azt is tudni lehet, hogy az előtéten is 20mA fog átfolyni.

Így már van 2, azaz kettő értékünk. Egy feszültség és egy áram. És ellenállás számításához tudni kell az Ohm-törvényt, ami arról szól, hogy R=U/I. Ebből az utóbbi 2-t kiszámoltuk az előbb (ezek csak példaértékek voltak!). Ezek alapján R=2,7V/0,02A (Mert nem szabad mA-ben beírni...át kell váltani az alapegységre!...a váltószám 1000), tehát 2,7V/0,02A=135 ohm. Ennyinek kell lennie az előtétellenállás értékének!

De mivel te nem csak egy db LED-et szeretnél használni, így egyeseket sorban, egyeseket párhuzamosan kell bekötnöd. Ez úgy fog menni, hogy először veszel 2-2 darabot a kezedbe külön. Az első 2-t párhuzamosan kötöd. A második kettőt is párhuzamosan. Aztán ha kész van a 2 pár, akkor párosával viszont már sorba kell kötnöd. Mivel van 2 LED-ed sorban, így a nyitófeszültség megduplázódik, de mivel párosával is 2-2 darabot alkotnak, így a meghajtóáram is megduplázódik.

A fenti példa alapján: sorosan kapcsolt párok miatt a nyitófesz=4,6V lesz. 5V-hoz még 0,4V hiányzik, ez fog majd az ellenálláson esni. Ez az első adat.
Aztán mivel a párokban párhuzamosan vannak a LED-ek, így a befolyó áram is meg kell eggyezzen az előbbi példa értékének duplájával. Az ezek alapján 40mA lesz, azaz 0,04A. Az előtétellenállás tehát R=U/I alapján:

R=0,4V/0,04A=10 ohm. Igen, elég kicsi érték, de figyelembe kell venni, hogy kevés a feladata, mivel majdnem kijött az 5V a LED-ek nyitófeszültségéből, valamint áz áramok se nagyok.

Remélem, érthető voltam, ha mégsem, vagy valamit ne értesz, csak írj bátran!

N27 a vas
(52x49)
Primer menet:2x3menet úgy hogy 14szál 0,5CuZ párhuzamosan össze van fogva...
Szekunder:2x16menet (mint a primer)
Üresjárat kb.200-300mA (remote!)
Üzemben már mértem 42A-es csúcsot!
TEHÁT CSAK ÓVATOSAN!
Szkóp nélkül ne állj neki...

Szia!

Először is üdvözlünk a csapatban

Semmi baj nincs, ha kérdezel, sőt...úgy tanul az ember igazán, ha kérdez :yes:

Szóval...a LED-ekkel kapcsolatban. Az előtte lévő ellenállást nem minden esetben kell kicserélni, csak akkor, ha úgy érzed, túl halványan világít. Olyankor csökkenteni kell az ellenállás értékét; először célszerű kb. a 3/4-ére, aztán ha az se elég, akkor a felére.

De mindez legegyszerűbben kis apró multiméteres vizsgálattal végezhető el, mikor is megméred a feszültséget a 2 vezetéken, ahova a LED kapcsolódik, de úgy, hogy nincs benne a LED. Aztán fogod az új LED-et (a magas fényerejűt), és letöltöd az adatlapját, megnézed, mekkora a nyitófeszültség. Ezt az értéket általában meg kell növelned elméletben 0,2V-tal, és akkor szépen fog világítani a LED-ed. A mért és a LED feszültségének különbségéből ki lehet számolni az ellenállás értékét, ami majd korlátozza a LED-en átfolyó áramot.

Egy példa az alkalmazásra:

LED nélkül a két vezetéken 3,5V-ot mérsz multiméterrel (DC állásban!).
Közben megszerezted a LED-ed adatlapját a netről, és abban az van, hogy a LED 2,5V-nál nyit ki. Ezt az értéket megnöveled 0,2V-tal, így kijön a LED-re 2,7V. Ennyiről fog működni a LED-ed.

A 2 feszültséget kivonod egymásból: 3,5V-2,7V=0,8V

Tehát 0,8V fog esni az ellenálláson.

A LED adatlapján megnézed azt, hogy mennyi az ideális áramfelvétele: ez átlagosan 20mA szokott lenni. Ebben az esetben ez a 20mA fog átfolyni mind a LED-en, mind az ellenálláson.

Így már egyszerű kiszámolni, hogy mekkorának kell lennie az ellenállásnak egy egyszerű Ohm törvény segítségével, mely kimondja:

R=U/I

Tehát megvan az ellenálláson eső feszültség (0,8V) és megvan az átfolyó áram is (20mA= 0,02A).

Ekkor kijön egy szép eredmény, R= 40 ohm (azaz negyven ohm).

Ilyet nem igazán fogsz találni boltban, mert a környezetében lévő értékek általában vagy 39ohm vagy 47 ohm.

39 ohm-osat válaszd, az bőven megteszi majd :yes:

A tranzisztor kérdésben meg nem tudom, mire vonatkoztatva lenne jó vagy rossz

Igazából nem nagy áramokat és nem nagy feszültségeket lehet vele kapcsolgatni, vagy erősíteni, de ez tényleg nagyon csekély...ez nagyon kisjelű tranzisztor.

Sokra sajnos nem fogod tudni haszálni :no:

Módosítanám a stratégiai fontosságú félvezetők típusát:

A kapcsolótranzisztor a LOMEX-ben kapható IRG4PH50KDPBF (IR) ULTRA FAST IGBT 1200V 45A 200W7 1648.00Ft lenne. A kimeneti egyenirányító diódák meg a szintén a LOMEX-ben kapható IRF2807PBF (IR) N-POWERFET 75V 82A 200W Rds<0.013R 272.00Ft lenne, így az üresjárati feszültséget 75 V-ra lehet választani.

Majdnem elfelejtettem, hogy a Rádiótechnika évkönyvbeli cikk mégis nagyon érdekes volt, mert megadták az ív helyettesítő kapcsolását, így tudok áramkörszimulációs programmal számításokat végezni az időtartományban.>

Látható egy tranzisztor, aminek én egy 1200V 32A-es IGBT-t választottam 2000Ft-ért, ami erre jó lesz, majd megnézem a típusát. Az ÁRVILL-ben lehet kapni.
Aztán van a trafó, ami 230V / 52V áttételű. A primer menetszám kb. 20 - 30 körül lehet, ezt majd pontosan kiszámolom. A vasmag legyen mondjuk a régi tévékben is használatos U57-es ferritmag, amit amúgy sehol nem lehet kapni, de nekem van egy nagy marékkal.
Aztán van két egyenirányító dióda, amikkel szerintem az a probléma, hogy 25 kHz-en gyors diódákra lenne szükség. Vagyis minél kisebb legyen az a bizonyos trr idő. Ellenkező esetben lehet hogy szépen fog melegedni a tranzisztor, még egy egy köbméteres ezüst hűtőtömbön is.
Erre csak azt a megoldást találtam, hogy olyan MOSFET-eket veszek, amikben van ilyen gyors dióda beépítve a FET védelmére. Lehet kapni a LOMEX-nél IRF3205 (IRE) * N-POWERFET 55V 98A FET-eket, most jobbat nem tudok.