Közben kutakodtam, és erről a kis szkópról lenne szó Bővebben: Link A neve OML-2M, találtam kapcsit is hozzá, valaki segítsen légyszives, köszi.

Szia!

A kapcsolási rajzal, többre mennénk, mint a fényképekkel.(Bár az is jó, mer tudjuk,mit lehet tekergetni)

üdv! proli007

Igazad van OML -2M rosszul emlékeztem!
Segítségül:
" Túrtam egyet, és az 1984/6. számban van egy OML-2M leírás!
sőt! hivatkozás:
N-313 1979/3/5/7
CI-72 1981/11/12//01"
Ezek a Rádiótechnika folyóiratra hivatkoznak. Jó keresést!
Vagy itt vannak rajzok de nem magyarul
Így talán könnyebb!
Google még mindíg a barátod!

Köszi a rajzokat!

üdv! proli007

Hello!

Ilyen igazából nincs, hogy " balra eltérítő tranyó".

A képcsőben vízszintesen van egy eltérítő elektróda pár. Ennek a két eltérytő lemeznek a potenciáljától függ, hogy az elektronsugár, milyen irányban tér ki. Ha a két elektróda potenciálkülönbsége nulla, akkor a fénypont középen van. Ha a jobboldali eltérítő potenciálja pozitívabb a baloldalinál, akkor jobbra tér ki a pont. (Fordított esetben fordított a helyzet.)

Tehát a két eltérítőelektródát, egy differenciál erősítő hajtja meg. Rajza, a OML-2M-part2. zip file-ban a List3-b.jpg ábrán látható.

(A vizszintes eltérítést (X) az idő függvényében egy fűrészfeszültség hajtja meg, és téríti ki a pontot vízszintes irányban. Az utánvilágítási idő miatt, ez egy vonalnak látszik. XY üzemmódban, ha van ilyen az X bemnetről a pont pozitív vezérlő feszültség esetén jobbra, míg negatív esetén ballra tér ki.)

Ebben a diifferenciál erősítőben kell a szimmetriát keresni, és a helyzetbeállító potival, a pontot jobbra-ballra eltolhatóságát megmérni.

Tehát a pont középhelyzetében az összetartozó tranyók lábán azonos feszültség mérhető.
Viszont a pont eltérítése esetén, ha V30 emittre 10V-ot csökken, akkor a V40 emittere 10V-ot nő, helyes működés esetén. és így tovább (itakdálse-itakdálse)

Tranyópárok:
V30-V40, V32-V36, V33-V37, V34-V38.
és az áramgenerátoruk, a V35.

üdv! proli007

Kedves Proli007!
Ettől teljesebb választ nem is kaphattam volna, nagyon szépen köszönöm, egyértelmü és használható segitség, meg is nézem akkor ezeket, majd írok hogy mi a helyzet, de mindenképpen sokat segitettél.
Üdv: Doncso

Kedves oldman!
Neked is köszi a segitséget, de mint egyel feljebb irtam találtam kapcsit pontosan azt amit te, az idézet pedig a "másik" fórumból való ugye? Hogy honnan tudom: ismerem google-t..........a haverom .
De neked is nagyon köszönöm a fáradozásaidat és a segítőkészséget!
Üdv: Doncso

Sziasztok!

Szereztem egy hibás Philips PM3209 oszcilloszkópot.

A hibajelenség, hogy nincs kép rajta. Fűtés van, de a nagyfesz nagyfrekis hangját nem hallom. Átnéztem a nagyfesz körül mindent, de jónak tünnek.


Rajzom nincs hozzá és nem is javitottam még oszcilloszkópot, ezért kérnék segítséget, merre induljak el.

Köszönöm!

Én is túrtam a netet ez után a rajz után, de csak fizetős oldalakon találtam meg.
Kiindulási alapnak próbálj meg egy hasonló Philips szkóp rajzot szerezni, hátha hasonlít a kettő nagyfesz része.
Amit én néztem, abban minden 1 db trafóról ment még a fűtés is. Ha a tiédben is ilyen megoldású a táp, akkor lehet, hogy csak a feszültség sokszorozó szállt el, azt nézd meg első körben.

Illetve sokat elárulhat az eltérítő tranyókon mérhető fesz is.
Itt 100-200 volt közötti tápfesz szokott lenni. Ha ez sincs meg, akkor már az egész táp halott lehet, szerencsés esetben csak a meghajtó tranyók a hibásak. De akár trafó hiba is lehet és akkor kuka...

Én is licitáltam erre a szkópra, amíg le nem csaptad...
Szerintem nagy rizikót vállaltál vele, ennyi pénzért.

Helló!

Átnéztem a sokszorozó környékét. A diódák jók, nagyfesz kondik pedig valószínű hogy jók. Ha a nagyfesz trafó rossz lenne, akkor szerintem vitte volna a meghajtó tranyóját, de az mérhető rendesen.

Azt kérdezném, hogy az normális-e hogy az áteresztő tranyóknál dióda állásban 117 az érték, nem 650 körülinek kellene lennie?

X eltérítés kb 100V. Viszont a nagyfesztrafó melett lévő tranyónak csak a középső lábán mértem kb 10V-nyi feszt.

Talán ez hasonlít valamelyest...
Amúgy hangot ne várj, ha nincs denevérfüled, mert ezek jóval 20kHz felett üzemelnek...

Ez teljesen más felépítésű. De köszi a rajzot!

Van egy impulzus trafó és melette egy kiöntött kisebb trafó amiből kijön a nagyfesz kábele. Azért valami hangot kell adnia, a TV-n is lehet hallani ha van nagyfesz.

A tápnak az áteresztő tranyói mintha kicsit jobban melegednének a kelleténél.

A TV sorkimenője 16kHz-en megy, mert ennyi a vizszintes eltérítés frekije. De itt nincs ilyen megkötés, ezért biztos, hogy nem 16kHz-en megy. ...Ha lenne kéznél egy másik szkóp hamar ki lehetne mérni....
Milyen feszt mértél azon a tranyón? Egyen vagy váltakozót? Mert nem mindegy ugye.

A másik, pedig, ha biztosra akarsz menni, főleg kapcsoló üzemű tápoknál, akkor forraszd ki a tranyót, hiszen valamelyik tekercs miatt rövidzárat is mérhetsz.

Ha táp átersztője erősen melegszik, akkor ott simán lehet valami zárlatos.... Akár a nagyfesz trafó is.

Hello! Par hozzaszolassal ezelott en is irtam,de sajna meg nemsikerult megjavitanom az en szkopomat.En is kaptam,csak lehet hogy M.o. on kicsit ritkabb fajta ISKRA. Sajna itt is ugyanolyan problema van hogy van futes,de semmi kep.Mivel nemigazan javitottam meg szkopokat,nemtudom hogy mi is lehet a gond.Szinten a magasfesz resznel atneztem mindent es jok az alkatreszek.Lehet hogy a kepcso hibas? Hogyan allapithatom meg? Ha tud valaki segiteni,elore is koszi.

A nagyfeszültséget ugy lehet a legkönyebben tesztelni hogy ahol van a nagyfeszkimenet rákötjök egy glimmlámpa egyik lábára. Másik lábát szabadon hagyjuk hogy logjon a levegőbe, vagy ráforrasztunk egy gombostüt, ami szintén a levegőbe lóg. Ha van nagyfesz az élkisülés miatt a glimmnek világitánia kell. Ezzel egy probléma lehet. Táptól függöen terhelés hiányában megugorhat a nagyfesz és átüthet a trafó. De ha igysem terheli a képcsö akkor ha volt lehetősége ugyis átütött.

OK.Koszonom,holnap meg is fogom probalni.Azert gondoltam hogy a nagyfesz korul lehet a gond,mivel hogy akitol kaptam az azt mondta hogy akkor ment tonkre mikor a hidegrol bevittek melegre es bekapcsoltak. Hat nem volt egy okos dolog

Csak nehogy a képcsö szakadt volna meg a hideg-meleg töl szeret pattani az üveg is, mert akkor a bánat a tiéd.

Az sincs kizarva.Esetleg lenne otleted hogy azt hogyan tudnam megallapitani? Szemmel atneztem,nem lattam rajta repedest,esetleg hajszalrepedesrol lenne szo,amit nem lathatok?

Képcsövekkel nemnagyon foglalkoztam. Vákumos dolgokon szokott lenni egy fekete folt a szivocsonk körül. Nemtudom mijen anyag. A lényeg hogy megköti az oxigént. Ha az befehéredett akkor annak anyi. Ha megvan a nagyfesz, fütöfesz, gyorsitofesz meg minden csemege ami szokott kelleni és nincs kép akkor baj van.

Lengyel szkóponak én is kinyirtam a képcsövét javitás közben. Tárolos bazinagy cső. Valamikor nyáron szétröm egészen. Kiváncsi vagyok mit rejteget.

Hat koszonom a segitseget,holnap ralesek, kar a szkopert. Udv

Ha ez lenne a vétkes, akkor beszerezhető ilyen valahonnét? Kiforrasztva nem mérek semmit a lábai között(4 csatlakozó van).

Vagy ez nem trafó, hanem sokszorozó? Ezt hogy tudom kimérni?

Ilyen a nagyfesz trafó, ennek a tekercseit kitudtam mérni, középcsapolású és 17-17ohm-ot mértem. Valószínűsítem hogy jó akkor.

Itt pedig találtam egy alkatrészt, ami vagy szakadt vagy a multimeterem nem méri. Poziciórajz szerint Dióda.

Mi ez? Valamelyik nagyobb fesz megy át rajta a trafóból kijövet.

Szerintem ez a sokszorozó/egyenirányító, ezt nem tudod kimérni. Nézd meg, hogy megkapja-e a szükséges feszt a nagyfesz trafóról... Olyan 1-2e Volt közötti feszt kellene kapjon.

Nem merem megmérni, mert váltóban csak 700V-ot tud a műszerem, és tönkretenné szerintem. DC-ben is csak 1000V-ig birja.

Igazából most az az alkatrész érdekelne amit nem tudok mérni, és diódának van feltüntetve.

Nagyfesz kimenetet 10M+glimm el lehet mérni. Valami gyors dióda lehet. A nyákon látok máshol is hasonlót. Probáld azokat kimérni. Ha tudod akkor ezzel van a baj.

Nincs ilyen dióda máshol, csak ez. A többi amit látsz az csak biztosíték, vagy rövidzár.

Szóval a dióda ott volt ahol nincs semmi. Esetleg magárol a diódárol egy kép?