Nyilván a kutya elsva a #include <TouchScreen.h> //Touch Screen Library -ban van, amit nem linkeltél... Tanulmányozd át, vagy a liraryban lévő példaprogikat nézd meg

Sajnos a programozás részéhez egyáltalán nem értek, mondhatnám, hogy kínai amit benne látok.
Azért volt egy két sikeres eset, amikor sikerült a touchscreen bekalibrálni, de itt mintha más módon menne, mert nem látok olyan programrészeket, amik azokba voltak.
Minden esetre csatolom a könyvtárat, és köszönöm a segítséged.

Szerintem ez lesz a legegyszerűbb!
Van az a sor a loop-ban (ic_tester.ino), 108. sor:



Módosítsd így:


Elvileg mielőtt bemappelte 0..1023-ről tft.width-re, elég kivonnod 1023-ből a kapott értéket, és az egy tükrözéssel ér fel. Próbáld ki!

Úgy látom a lib írója erre nem gondolt, neked kell megoldani a konvertálást, pl Sárgarigó javaslata alapján

Pazar hálám a megoldásért! Ez lett a megoldás, csak annyit kellett változtatni, hogy az x helyet az y tengelyt kellett tükrözni. Valószínű az LCD valami hamisítvány lehet és a orientáció nem az eredeti kód szerint alkalmatható. A lényeg az, hogy így már tökéletesen üzemel.
Még egyszer köszönöm a segítséget sargarigonak és pipinek is!

Üdv,
Travolta

Örülök!

Sajnos ez az ipar gondja.
Emlékszem jo 15-20 éve az akkor kifejlesztett uj müszereink jol müködtek. Kb fél év mulva jöttek a reklamáciok, hogy a kép a displayen fejre állt. Mint kiderült a display gyárto változtatta - szo nélkül - a meghajto kodot. A műszert a gyár kb 10-12 évig gyártotta, az utolso verzioban már 6 fajta displayhez lehetett igazitani a kodot. ( ennyi fajta azonos méretű és azonos tudásu display került beépitésre a drága műszerekbe.).

Na akkor most én is kérdezek!

Kellene csinálnom egy játékot, amihez jó hosszú (~25m) vezetéken jön néhány kapcsoló kontakt.
Mezei kontaktusok lesznek rajta, nincs kommunikáció.

A kimenetek reléket fognak kapcsolni, amik direktben hajtanak majd ~100W izzókat (vagy inkább ledeseket, akkor csak 20W). Ezeket a reléket egyszerűen tranzisztorokkal gondoltam kapcsolni (valami kis BD-vel például) meg persze a visszacsapó dióda. Itt is lehet számolni ugyanannyi vezetékkel. Ez gondolom így jó is lesz.

A bemenetek érdekelnek, mondhatni ipari kivitelben. Az alap gondolat az, hogy fix tápot teszek a vezetékekre, mondjuk egy 500R-en keresztül, és ezt kapcsolja testre a nyomógomb. Felteszem hogy nem lesznek anomáliák, de szeretnék biztosra menni. Esetleg valami kondit még a bemenetre?
Minden vezeték 2x0.75-ös lesz, tehát jó vastag, és mechanikailag tartós. Külső behatáskora nem számítok.

Várható valami extra meglepi amire nem gondoltam? Hogyan érdemes ezt üzembiztosan megoldani?

Nem ismerem ezen eszközök bemenete mennyire érzékeny a hosszú vezetékeken fellépő zavarokra, de én optocsatolóval választanám le a bemeneteket.
A vezetéken lévő kapcsoló az opto ledjét működtetné, a tranzisztora meg a uC bemenetét rakná alacsony vagy magas szintre.
Csak egy ötlet.

Ami igazából a mienk..
Még este keresgéltem ezen kijelzőket. Kb. 6-7 fajta vezérlő csippel van forgalomba, amit a kijelzőről beazonosítani lehetettlen. Na ebből legyen okos az ember, főleg, hogy a programozási oldalához nem sokat konyítok.

Ez van, és még a profik is gondban vannak evvel, föleg sorozatgyártásban, ha ugyanabbol a forrásból egy kissé modifikált display érkezik. Nincs egységes szabvány, csak igyekezet. S akkor gondold el mennyi balhé van, ha még szines is a display. Honapokig dolgozol egy meghajtoval, s mire elkészül eltünik a display piacról, vagy megváltozik.

Nem kell túlbonyolítani! A lényege ezeknek az áramhurok...
Azaz, minden kapcsolóhoz két szál vezeték menjen, a legjobb a csavart érpár, de itt annyira nem lényeg ez sem. A fel/lehúzó ellenállás természetesen a mikrovezérlő paneljén legyen. A felhúzó ellenállásnál meg van az az előny, hogy alapban a közösre csatlakozik majd az egyik szál a két vezetékből. A kapcsolóval sorba néhányszor 10 ohmos ellenállás. A bemenetre pedig egy 100nF-es kondi.
Ez a te esetedben teljesen üzembiztos lesz..., optós leválasztás csak extrém körülmények esetén kell...

Itt nincs mese, le kell kérdezni a típusát induláskor, és felkészíteni az összes verzióra a programot! Így az ismert, lekezelt típusok esetén mindegy, milyen kijelző kerül bele...

Hasonló dolgot én is csináltam (szoba-világítás, relékkel). Nálam 4 méter vezeték is megy az MCU-ra. 100nf és 100 ohmos felhúzó ellenállás kellett, pedig minden kapcsolóhoz 2 eres, árnyékolt vezetékek mennek.
A relék kikapcsolásakor keletkező anomáliák bezavartak rendesen. A 100 ohm és a 100nf ellenére elég zavartűrőre kellett írni a programot. Ha a hosszú kábelt megszakításra tettem, akkor mindennek ellenére a megszakítás lefutott a relé kikapcsolásakor.

Az a 10ohm mit csinál a kapcsolóval sorban? Mert a többit én is így képeltem el (lásd rajz), de ezt nem értem.

PWM RGB LED lámpát készítettem, és elsőre én is csak egy nyomógomot tettem egy hosszú vezeték végére, amit direktben a mikrokontrollerre kötöttem. Hiába a 100nf, zavar érzékeny lett. A nyomógomb áramkört átépítettem 12 voltra, amit optocsatolóval kötök az MCU-ra, azóta jó.

Korlátozza a kondi kisütő áramát, védi a kapcsolót, és kisebb az elektromágneses zavaró hatás...
Jártam már úgy, hogy az a 100n a bemeneten, kapcsolóval "kisütve", akkora zajt termelt, hogy resetelt a pic, kellett az a soros korlátozó ellenállás

Persza csak ahhoz időben ismerni kellene minden létező verziot meg azt is ami majd valamikor megjelenik. Ez pofon egyszerű, akárcsak a covud elleni vakcina…..

De érdekes..
Köszi!

Köszi mindenkinek!

Én így oldanám meg. A rajzon egy ESP32 van, és egy 16-os portbővítő. Természetesen ha az Ardu lapka kivezetésszáma tud annyit, amennyire neked szükséged van, akkor elhagyható. A relék kontaktusaira mindenképpen szükséges valamilyen zavarszűrés, ezt a kollégák rendszeresen elhagyják és aztán nem értik, hogy mitől van néha valami gubanc. Elvileg jó lehet egy 100 ohm, 100n sorba kötve, de én inkább a varisztort ajánlanám. Hiába működik sokaknál a "messzire" vitt port kivezetés, alapszabály, hogy a panelról nem visszük tovább, kizárólag interfészen keresztül. A másik tipikus probléma az 5V-os relé, ami az Arduino tápjáról megy. Ilyet sem csinálunk.
Szerk.: Van egy hiba a rajzon, hátha észreveszi valaki

Köszönöm!
Picit nagyobb felbontásban fel tudnád tenni ezt a képet? Sok helyen alig tudom kibogarászni a részleteket, pl az optocsatoló típusát egyáltalán nem látom!
Varisztor mindegy milyen? Eléggé nagy szórás van árban, a 130Ft-tól 700-ig láttam első blikkre.

Amúgy szerintem a reléknél a ledek rossz irányba mutatnak.

Ez nem "egy" hiba, hanem mindjárt 8 ))

Jah. Túlteljesítettem azt hiszem

Nem írhattam, hogy 8 hiba, mert akkor azonnal kiderült volna, hogy hol kell keresni

Az optocsatoló bármilyen olcsó tranzisztoros kimenetű lehet, PC817, 4N25, ...
A varisztor 275V-os és a terhelhetősége a kapcsolt terhelés induktivitásától függ, pl. nagy áramú tekercsek, motorok, trafókhoz célszerű a nagyobb, míg lámpa, telefontöltő, .. stb. (kb. 500-1000W alatt) elég a legkisebb. Amire még figyelni kell a varisztoroknál, hogy ha sűrűn van kapcsolgatva a relé, akkor nagyobb teljesítményű varisztor kell, különben a sok energia elnyeléstől túlmelegedhet. A relé meghajtó IC ULN2003. Ez 3,3 V-al és 5V-al is meghajtható.

Elnézést a kép felbontásáért és az olvashatóság miatt. Nem publikálásra szántam, hanem belső munka, de természetesen megosztom igény szerint. Ha még mindig szükségesnek látod, akkor megpróbálom nagyobb felbontásban felrakni. KiCad alatt készült.

Sziasztok. Régebben találkoztam ennek az eszköznek (Link az eszközhöz) leírásával (kapcsolás, futtatott kód), de most nem találom sehol. Esetleg valakinek megvolna?

Ennek itt külön topicja van

https://www.hobbielektronika.hu/forum/avr-es-alkatresz-tranzisztor-teszter

Köszönöm, mondom találkoztam vele valahol csak nem ugrott be.

Igen, fordítva is lehet ülni a lovon...úgy még érdekesebb az élet!
De célszerűbb az új típus beszerzése után portolni, és kiegészíteni a meglévő szoftvert vele! Ha okosan van megírva, ez csak elég kis módosítást igényel az implementálás során...