CMOS kapukból is lenne valamekkora áramfelvétele.

Szerintem a 2 fetes kapcsolásnak nincs "nyugalmi" árama ( kikapcsolt helyzet ), csak a bekapcsolt állapotban adódik a "fogyasztó " áramához a pár uA. Az pedig semmit se változtat a lényegen.

Valamekkora....
Pl. a CD4011 esetében, 25C fokon, a nyugalmi áram tipikus értéke 0.004uA. Tehát nanoamperes tartomány (meg sem tudod mérni), összemérhető a nyák felületen előforduló kúszóáramok nagyságával, ha csak rálehelsz a nyákra már sokkal több áram folyik.
Szóval ez a néhány uA-es értékhez képest azért már valóban is elhanyagolható.

A 4 fetes megoldásnak bekapcsolt állapotban sincs áramfelvétele. Ennek akkor van jelentősége ha a kapcsolt fogyasztó is csak uA-es nagyságú áramot fogyaszt. Olyankor nem lenne szerencsés megduplázni a fogyasztást egy ki/be kapcsoló áramkör miatt. De amúgy az eredeti válaszom Wind-Storm-nak szólt, amiből a lényeg: igen meg lehet csinálni. Szóval nem kell a kákán csomót keresni.

Nincs itt semmiféle csomó keresés, csupán az "első" kérdésre válaszoltam.
Másrészt pedig ne írj pár uA-es fogyasztóról, mert az se volt ott megemlítve, mi az egyáltalán.
Egy "izzólámpa" jelről az ember max egy ledre gondol, figyelembe véve a 3.7 voltos akkut.

Ez őrület, ez a fogalomzavar. Egy kapcsoló eszköz, (akár FET is) azért van bekapcsolva, hogy áram tudjon átfolyni rajta. A fizikai kapcsolóknál, mivel kikapcsolt állapotban szakadás, nem folyik áram, az elektronikus kapcsolóknál kikapcsolt állapotban is folyik némi, minimális áram. Nem de?
Mi az, hogy bekapcsolt állapotban nem folyik áram?

A uA-es fogyasztót én említettem, csak példaként, hogy pl. akkor lenne értelme egy (bekapcsolt állapotban is) valóban jelentéktelen árammal működő megoldásnak. Sajnálom, hogy ez elkerülte a figyelmedet a hozzászólásomban, biztos rosszul fogalmaztam meg.

Lehet, így is nézni a dolgot, de egy kapcsoló eszköznek sem ideális a szigetelése, ott is vannak szivárgó ill. felületi kúszóáramok. Korszerű félvezetőkkel, szobahőmérsékleten ezek a szivárgó áramok hasonló nagyságrendbe eshetnek, mint egy mechanikus kapcsoló esetében.
Ha a mechanikus kapcsoló esetén mondhatjuk, hogy "nem folyik áram" akkor adott esetben ezekre a félvezetőkre is.

>>Mi az, hogy bekapcsolt állapotban nem folyik áram?
Engedd meg, hogy csak egyetlen példát mondjak: Adott egy mosfet gate elektródája (ami "belül" egy kimondottan jó szigetelőréteggel van elválasztva a vezető csatornától). A FET bekapcsolt állapotában itt mekkora áram is folyik? Még az is lehet, hogy kevesebb mint egy mecjhanikus kapcsoló szigetelésén....

A konkrét 0,004uA-es áramot sem én találtam ki pl. a 4011-es ICre, az adatlap 3. oldalán a gyártó által megadott adat. És ez független az ICben levő kapuk állapotától. Diszkrét elemekből is építhető hasonló (vagy jobb...).

Ki beszél itt arról, hogy a bekapcsolt fet gate elektródáján áram folyik?
Ne viccelj már... itt egy áramkör be-és kikapcsolt állapotáról van szó... szerintem..

Ha az áramköröm csak 4db fetből áll, és egy FETet egy másik lezárt FET ill. egy gate elektróda terhel - akkor van egy bekapcsolt áramköröm, aminek történetesen nincs mérhető áramfelvétele. Gyakorlatilag csak az átkapcsolás pillanatában vesz fel áramot, stabil állapotban nem fogyaszt. Pont ez volt annó a CMOS áramkörök egyik alapötlete...
Ez az alapötlet a ki/be kapcsoló áramkörben is hasznosítható.

Szerintem számos olyan áramkör képzelhető el ami uA-es áramfelvétellel működik. Miért ne készíthetnénk ehez olyan kapcsolóáramkört, ami mérhetően nem tesz hozzá a fogyasztáshoz bekapcsolt állapotban, kikapcsolt állapotban pedig nem mérhető a fogyasztása?

De ha már ennyire ragaszkodunk hozzá, hogy folyik valamekkora áram... akkor mekkora az az áram érték ami alatt azt mondhatjuk, hogy nem folyik áram. Mert ugye ideális szigetelőanyag nem létezik, ha van feszültség akkor áram is folyik rajta, csak nagyon kicsi. Mekkora az az áram amit már nullának vehetünk? Leírhatnám, hogy szerintem mekkora, de kíváncsi vagyok a véleményedre!

Van egy ötletem.. menj vissza a 4:43-as kérdésre, olvasd át többször és úgy válaszolj Wind-Storm kérdésére, de ne fejtegetésekkel.. nem gondolod, hogy leállok vitázni veled felesleges dolgokon?

Hú micsoda harc alakult itt ki miattam...
A fogyasztó jellel nem akartam megtéveszteni senkit, csak nem jutott más eszembe az ábrázolásra. Nem LED, hanem egy védendő objektumba áthelyezett ablakriasztó lenne működtetve ezzel, melynek gyakorlatilag még nem sikerült eddig kimérnem a fogyasztását, valószínűleg nanoamperes nagyságrendű. A rejtett reed-del lehetne hatástalanítani. Az védendő objektum egyébként napelemes és biztonsági okokból összehuzalozva oldanám meg az áramkört, csak azért mégis szebb lenne ha nem fogyasztana többet mint maga a riasztó készenléti állapotban..

Azért eléggé sikerült a megtévesztés is, a megfogalmazás is.. nem tudom, hányan gondoltak volna nanoamper nagyságrendű, nyugalmi állapotú fogyasztóra..
A feltételezések pedig ide vezetnek annak ellenére, hogy a kérdésedben minden konkrét volt, csak a cél nem ( a "jel" ).

Túlragozod a dolgokat.

Egy MOSFET kapuja, egy kondenzátor, mégpedig nagyon jó kondenzátor. Kondenzátorba, -ból addíg folyik áram, míg feltöltöd, meg kisütöd. Ha statikus, egyenfeszültség van a Gate -n, akkor is folyik némi áram, ami a kondenzátor veszteségeiból adódik, de ez csak számolható, mérni nem lehet.
Ezekután ezzel számolni sem kell.
A 4011 -ben van egy párszáz MOSFET, azoknak az összesített szivárgó áram az a bizonyos 4 nA.
Azt pedig megnézném hogyan építenél egy ilyen áramkört diszkrét elemekkel, de gyanítom, sem üzembiztonságban, sem szivárgó áram paraméterében meg sem fogod tudni közelíteni.
De tényleg érthetetlen, miért probléma számodra, a gyakorlatban semmi jelentősége nincsen.

Nincs probléma. Csak volt aki azt állította, hogy ez nem valósítható meg. Nekem meg működik néhány ilyen áramköröm egy ideje, és gondoltam szóvá teszem. Utána csak próbáltam reagálni a lehurrogásra. Persze sokaknak a lehurrogás fontosabb, de pl. az általam említett kapcsolás konkrét rajzára senki sem volt kíváncsi... ezek után miért ne hagyhatnék bárkit is abban a hitben hogy a kapcsolás amiről szó volt, nem oldható meg egyszerűen - ok. legyen.
nA-es tartományban amúgy nem olyan nehéz mérni, mint amilyennek elsőre tűnik, csak tudni kell hozzá egy apró trükköt, és máris mérhetek 0,01nA felbontással. Pl. egy mikrovezérlő standby árama is simán mérhető (gyak. 1nA alatti is lehet), vagy pl. egy lezárt FET szivárgó árama. Az adatlapok FET esetén többnyire a max. szivárgó áramot adják meg, a tipikus érték 2..3 nagyságrenddel jobb szokott lenni. Szóval szerintem érdekes dolog ilyesmiket is megmérni, úgy érzem én tanultam az ilyen méréseimből. De akit ez nem érdekel, az nyugodtan legyinthet dologra. Mindezt csak érdekességképpen írtam ide, senkit sem akarok meggyőzni semmiről.

Szia Proli!
Egy gyors kérdést szegeznék feléd: Nem lehetne ezeket a nyomógombos kapcsolókat úgy megoldani, hogy a végén ne mechanikus elem (relé) kapcsoljon, hanem mondjuk Triac?
Én mindig attól tartok, hogy ha hálózati kapcsolóként használom mondjuk egy transzformátor előtt, akkor egy idő után besülnek a relé kontaktjai. Szerinted bírná a strapát egy Triac ilyen pozícióban?

Ejj...
Engem érdekelne amennyiben tényleg működik a gyakorlatban!
Bár most már az egyszerűség rovására (légkapcsolás) nem biztos hogy meg fogom valósítani, hanem az 1M ohmos ellenállásokat 10M ohmra cserélem.

Illetve a nanoamperes felbontás is felkeltette az érdeklődésem, habár ez nem ebbe a topikba illik.

Ti hogyan valósítanátok azt meg, hogy a reed reléhez a mágnest kb. 3 másodpercig kelljen érinteni hogy kikapcsoljon az áramkör? A kihatása a bekapcsológomb nyomva tartási idejére mindegy.
Én egy nagyon egyszerű kondenzátoros időzítésre gondoltam.

Hello! Triac-ot lehet természetesen kapcsolni, de akkor az áramkör galvanikus kapcsolatban lesz a hálózattal. Vagy opto elválasztást kell alkalmazni. (Pld. valamilyen MOC) De a triac nagyon nem örül az induktív terhelésnek. Ha kicsi a trafó teljesítménye azért, ha nagy, azért. Fázisjavító áramkör is kell, ami "kellő képen letöri" a fázistolást. Antiparallel tirisztorok általában jobban teljesítenek ilyen terheléssel. De közvetlen vezérelt triac esetén kis Gate áramú (érzékeny) Triac kell, mert itt egyenáramú és nem impulzus gyújtás van. Vagy SSR.

Szia!
Igazából nem feltétlen tartom szükségesnek a galvanikus leválsztást. Valahányszor ilyen kapcsolót építettem, abba előtét kondenzátoros táplálást alkalmaztam közvetlen a hálózatról, gondos elszigeteléssel. A nyomógomb is műanyagból volt.
Ez a fázisjavító áramkör miből áll?

A MOC adatlapján megtalálod, egy RC tag. De trafónál célszerű még VDR-t is használni. Én nem túlzottan szeretem az előtét kondis megoldásokat, mert a ma gyártott kondik nem túl életképesek. És egy kondi váltóáramú ellenállása csak addig annyi amennyi amíg 50Hz a frekvencia. De egy hálózati tranziens frekvenciája nem annyi, és akkor annyi áram tud a kondin folyni amit nem szégyell és akkor a többi elem életéért már nem lehet adni semmit. De ma minden gagyi hálózatra készült termék gyártója ezt alkalmazza, míg meddőért külön nem kell fizetni. Utána megint a jól bevált és ezek üzemképességével össze nem hasonlítható kistrafó jön..
Minden estre én anno erősen induktív és nagy terhelés esetén kistirisztorra, és ezen módon szoktam gyújtani a triac-ot. PRIMER01

Megkérdezhetem, hogy valami konkrét problémába ütköztél MOC + Triak használatánál, induktív terhelés esetén? Ha igen, akkor mi volt a hibajelenség? Gyakran használok MOC optotriakot induktív terheléshez is (általában nullaátmenetes, 800V-os tipust), eddig nem volt gondom vele, de nem árt ha tudom konkrétan mire kell jobban odafigyelnem.

Én nem használtam MOC-triac párost trafóhoz, mert akkortájt még nem volt. Én viszont egyből a mellékelt gyújtási megoldást használtam induktív terhelés esetén. Minden estre az oroszok csoportimpulzus gyújtást alkalmaztak a szervo motorvezérlőknél, és azzal sosem volt gond. Ellentétben egyéb "magyar" próbálkozásokkal SSR-ekkel amik ott, rendre "lekönyököltek".
Nos, ennyi tapasztalatom van. De nyilván a kutya abban van elásva, hogy alkalmazásnál mennyi az ohm-os és reaktív áramok aránya. De ez itt meglehetősen OFF..

Köszönöm a választ! Akkor ezek alapján megpróbálkozom a gyújtással. Úgy érzem, egyszerűbb lesz nekem az optocsatolós megoldás. Van itthon minden alkatrész, meg konkrét, működő rajz is pl: Bajielektronikás fényorgonából kiskiccelt triac vezérlés.

Csak érdekességképpen: Az LCM3, LC mérő műszerhez is létezik egy elektronikus kikapcsoló rész (bekapcsolva felejtés esetére), ami mutat némi hasonlóságot a nyomógombos vezérlésű megoldással pl. abban is, hogy kikapcsolt állapotában csak a 2db lezárt FET maradékárama folyhat.
Nos az imént megmértem mekkora ez az áramfelvétel 7,6V-ról: 0,42nA (0,00042uA), összehasonlításképpen a mechanikus kapcsoló kikapcsolásakor 0,05nA szivárgó áram folyt ugyanitt.

Üdvözöllek!

Megépítettem az időzítő kapcsolást és hibamentesen működik köszönöm.
Viszont megcsináltam az impulzuskapcsoló áramkőrt is de nem indul nem jöttem rá miért ebben kérném a segítségedet ha nem tartalak fel vele.Amikor feszültség alá helyezem a led felvillan és meghúz a relé de a nyomógombot hiába működtetem nem reagál rá.Csatoltan elküldeném a tervet ami alapján a nyákot készítettem kérlek nézd át hol hibázhattam.
Köszönöm.

Hello! Oké, de ahogy látom a nyomógombos kapcsolási rajzát, és az időzítő nyákrajzát tetted fel. De ha nem működik valami, mérni kell.
- Pld. hogy az 555 2-6 lábán nyugalomban féltáp van-e. Mert táp bekapcsolása után a relének húzva kell maradnia.
- Aztán, hogy a 3-as kimenet feszültségét "követi"-e a C1 feszültsége.
- Tranyó kollektor-emittere nincs-e felcserélve és tényleg PNP-e a tranyó..

Sziasztok!
Megépítettem ezt a kapcsolót, de az normális, hogy a bekapcsolás után csak kb. 2-3sec múlva tudom kikapcsolni? Pontosabban a gomb megnyomástól számítva, mert ha többször megnyomom még a 2-3 másodpercen belül, akkor úgy vettem észre, hogy az utolsó megnyomástól számított 2-3 másodperc múlva tudom csak kikapcsolni a szerkezetet. Viszont bekapcsolni egyből be lehet.

Köszönöm

Szia!
Normális, mert a 22 µF a 100 kohm-on és a bekapcsolt feten keresztül sül ki, ehhez pedig idő kell.
Ameddig a kondin a fesz nem süllyed le majdnem 0 voltra, ne is akard lekapcsolni.
Ha az időállandót számolnád, legalább 2 "tau" sec kell oda, ami 4,.. sec