Szervusztok!
Talán megér a téma egy új topic-ot. Nem sorolnám az autórádiós és általános antennás kérdések közé.
A címben szereplő antenna vásárlásán gondolkodom. Viszont nem akarok kidobni pénzt egy nem működő valamire. Az a baj, hogy egyelőre nem látom át, hogy működik ez az antenna? Amíg pedig nem értem meg, addig pesszimista vagyok vele kapcsolatban.
Néhány fényképen látható, hogy ez nem más, mint egy NYÁK lapon kiakított meander. Általában három féle módom helyezkedik el a cápauszonyban:
- a gépkocsi tetejével párhuzamosan
- függőlegesen áll
- illetve egy-egy ilyen lap van a cápauszony belső oldalára ragasztva, egymáshoz képest valamilyen szögben.
Ennek van erősítős és erősítő nélküli változata (meg olyan, amiről azt hazudják, hogy erősítős, pedig nem).
Tudtok-e konkrétumot azzal kapcsolatban, hogy ez az antenna hogy működhet? Talán egy lambda/4 hosszúságú vezető "összehajtogatva"? Létezik, hogy a XXI. században jönnek rá, hogy egy ujjnyi lapka helyettesíthet egy méter hosszú botantennát?
Előre is köszönöm a segítséget.

Az adó és vevő úgy csatlakozik egymáshoz, mint egy transzformátor primer és szekunder tekercse. Csak egymástól jó messze vannak. Akkor lehet a két tekercs között a legnagyobb energiaátvitel, ha mind a két tekercs rezonanciában van az átvitt frekvenciával. Az adóval ne foglalkozzunk, azt megoldotta a tervezője. Viszont a vételi oldalon már ránk van bízva. Itt is rezonanciában kell lenni, tehát kell a negyedhullámú monopól. Persze ez jó hosszú lenne, CCIR sávban 75cm. Ha bármely okból ezen a hosszon rövidíteni kell, akkor kiegészítő elemeket kell beépíteni hogy a rezonancia megmaradjon. Ezek soros induktivitások, valamint párhuzamos kondenzátorok. Már az is megoldás, hogy az antenna végéből egy darabot visszahajtunk. Tehát csökkenthetjük a méretet, de az antenna továbbra is ráhangolható az adóra. Viszont a kisebb méret miatt kisebb szeletet hasít ki a térerőből. Ezt a fizikai méretcsökkentést lehet folytatni tovább is, egészen cápauszony méretre, a hajtogatás miatt megmarad a rezonancia, viszont jóval kisebb jelet fog szolgáltatni. Vagyis a méretcsökkentés együtt jár a vételi jel csökkenésével. Ha például ez a szint csökkenés 20dB, akkor egy 20dB-es erősítővel vissza lehet nyerni a szintet, így a rádió ugyanakkora jelet lát, mint egy teljes méretű botantennával.

De most jön a de. Akkor tudja venni a rádió elfogadhatóan az adó jelét, ha az antennán az nagyobb feszültséget indukál, mint a rádió bemeneti erősítőjének a saját zaja. Tehát egy szint alatt a zaj elfedi a jelet. 2019-et írunk, és ma már vannak kis zajú tranzisztorok. Ezekkel jobb vétel érhető el mint a régiekkel, ráadásul annyira olcsóak, hogy a mai rádiókban már ezek vannak. Na ez a gond. Ugyanis az antennaerősítőben sincs jobb, így hiába erősít szegény, nem érünk el vele semmit. A helyi adók úgy is jól jönnek, a távolabbiak pedig a zajban vesznek el. Ebből az következik, hogy a vétel minőségét elsősorban a legelső erősítő fokozat zaja határozza meg, legyen az a rádióban, vagy az antenna tokjában. Persze a legtöbb adó tiszta vételéhez ma már elég a cápaantenna is, de a távoli adók, vagy a hegyekkel eltakartak megsínylik a méret csökkentést.

Ez is csak egy antenna, elfért volna bármelyik antennás topikba.
Az a függőlegesen álló nyákon levő "meander" valóban egy "összehajtogatott" antenna, strip line technikával készült. (a mobiltelefonokban is hasonló antennákat használnak)
A strip line technika lényege, hogy a hullámterjedési sebességet a hullámvezető (itt antenna) közvetlen környezetében levő dolog dielektromos állandója jelentősen befolyásolja. Ezáltal megnő a rövidülési tényező, ami az elektromos, és a fizikai méret hányadosa. Így sokkal rövidebb lehet az antenna fizikai mérete, mint a hullámhosszból adódónak levegő dielektrikum esetén. Azt is "feltekerik"
A hatásfoka ugyan elég gyenge az ilyen antennának, de egy autórádió (fejegység) érzékenysége elég nagy. Esetleg erősítőt is tesznek mögé, biztos, ami biztos alapon.
Ha azonban GPS re is használják az antennát, akkor már az erősítő elég bonyolult lesz.
Ha a Te rádiódban van GPS is, (navigáció) érdemes az erősítő nélküli változatot választanod.

Köszönöm a kimerítő válaszod. Ezekkel kb. tisztában voltam. Tehát ebben az antennában semmi extra tudomány nincs, csak "jól néz ki"? Csodák még mindig nincsenek.
Antennás tudományom szerint, a semmit nem lehet erősíteni. Az antenna erősítő csak a leveztő kábel csillapításának kompenzálására jó. Ez egybe esik azzal, amit írtál. Nem valószínű, hogy egy filléres kis erősítővel jobb zal-zaj viszonyt érnek el, mint egy alaposan megkonstruált autórádió bemennő fokozatával.
Ahogy nézem, a FET-ek között a csúcs minőség most olyan 0,75dB körül lehet. Ez nem tűnik elégnek a cápauszony meander rövidségének/kis méretének kompenzálására. Ám lehet, hogy mégis van benne valami trükk?
A híradót nézve, a naponban itt járt Putyin is cápauszonyos autóval közlekedett Pesten, ezzel hallgatta a Lánchíd rádiót, ami pedig igen kis teljesítménnyel ad.
Arra is gondoltam, hogy megpróbálok valami szimulációt lefuttani a 4nec2X progival. De lehet, hogy ez is időpazarlás?

Bocsánat, akkor a moderátorok biztosan átteszik a helyére.
Az enyémben nincs GPS, tehát az erősítőt meg kell tartani. Vagy erősítőset kellene venni.
Esetleg lehetne csinálni egy ilyen antennát. Csak az érdekesség kedvéért. De előtte szimulálni kellene, hogy ez mennyivel kisebb nyereséggel rendelkezik, mint egy botantenna? Megtippelni nem tudom.
Ha valaki rendelkezik konkrét tapasztalattal ezzel az antennával kapcsolatban, kérem ne tartsa vissza. A neten található "véleményeket" én is olvastam. Sajnos mind a semmitmondó tarlaommal rendelkezik: "árának megfelelő", "semmire sem jó" stb. Azért tettem fel itt a kérdést, mert ez egy szakmai fórum.

Csinálni éppenséggel lehetne, csak a legfőbb gond a mechanikai kivitel, ne ázzon be, Ezt házilag megoldani elég necces, csak nézd meg egy ilyen antenna alátét lemezének anyagát, profilját.
Elektromosan pedig otthon kéne lenned a mikrohullámú technikában, hogy a strp-line antennár méretezni tudd.
Azért nevezik sokan gagyinak, (mert az is) ti az antenna által a térből felvett energiája erősen függ a hatásos felülettől, ami ebben a kivitelben nem túl nagy. A nyeresége (inkább vesztesége) a botantenna λ/4 antennához képest a hatásos felületek viszonya, tehát biztosan veszteséges. azért nem probléma, mert a 75 cm -es antenna helyett a fejegység érzékenysége, vagy az antenna erősítő a hasznos jelet is kellőképpen erősíti. Biztos rosszabb a helyzet mint egy rendes antennával, de így is elfogadható vételt biztosít, és nem kell leszedni az autómosóban.
Mindenesetre az antenna is áldozatul esett az emberek "szépérzékének".
Ez az oka a különböző értékeléseknek.

Üres cápauszonyt fillérekért lehet kapni. Azt nyilván nem barkácsolnék. A DIY megoldásoknak általában nem a gyárinál olcsóbb kivitel a lényege. Ha így lenne, ez az oldal feltehetőleg nem is létezne.
A felületek méretének különbségéből adódó nyereségcsökkenés-arány jó gondolat. Sőt a "hagyományos" antennák tervezéséből is ismerős, hogy a felületek nagysága (csőátmérő) a sávszélességet is meghatározza. Ez vajon hogy fogja át a 15 MHz-et? Egyre erősebbek a kétségeim ezzel az antennával kapcsolatban. Jó, hogy felvetitek ezeket a gondolatokat.
Valóban nem vagyok mikrohullámú szakember, nem értek hozzá, de szűrőket, erősítőket, keverőket már terveztem a VHF és UHF sávban a Serenade segítségével, több-kevesebb sikerrel. Igaz, közel húsz éve. Antennát még egyáltalán nem terveztem.
Talán el kéne' engednem ezt a témát, de még egy kicsit figyelek, hátha lesz valakinek egy olyan hozzászólása, ami ismét adna egy lökést.

AAz UHF sávban már általánosan használható a strip line technika, tulajdonképpen arról van szó, hogy ezzel a módszerrel lehet tápvonalakból szűrőt készíteni igencsak minimális méretben.
Keress rá erre a témára, és akkor eldöntheted, hogy foglalkozol vele, vagy sem. Léteznek számítógépes programok a tervezés segítésére.

A kérdésed bármelyik antennás topicban elfért volna.
Több évtizede használják már az automotive gyártók, kombinálva GSM/GPS antennákkal.
Sima stripline/microstripline technológia, a megfelelő RF erősítőkkel kombinálva, távtáplált kivitelben.
Ezért kár volt új topicot nyitnyi.

Köszönöm értékes hozzászólásodat.

A sávszélesség keskenysége inkább az ideális, vagy azt megközelítő antennák rákfenéje. A zanza antennák jóval nagyobb sávszélességűek. Egy tökéletes YAGI az nem túl széles sávú, de nekem kellett egy ilyen, mert völgyben lakom, a párom meg szereti reggel a retró rádiót. Bár kitettünk a konyhába egy levitézlett mobil telót, azon ment a webrádió egy normálisabb aktív hangsugárzón, néhány másodperc után szól is ha nem szakad meg, mert akkor újra kell csatlakozni brrrr! De mi analóg pártiak vagyunk és felkel, kimegy, bekapcsol, szól. Szóval analóg rádió. Ehhez meg antenna kell. Egy öt elemes YAGI. Ráadásul a tetőre. Sima polipropilén csőből van, csak van a belsejében rézdrót. Végül is van jel a kimenetén rendesen.