Azért első ránézésre több sebből vérzik ez a gép, legsúlyosabb ebből a motor és a Z sín központ távolsága. A második a híd megoldása. Fix híd jobb lenne de ez nem az. Sín megoldás sem teszi valami pontossá. Ha azt nézem a sok alu idom meg csapágy megvételéből (rendes bolti áron) már kijönne mondjuk egy Y nyi sín és kocsi ha jól van árasítva. Igazi hobbigép. Ebből azonban tanulni lehet nem keveset. Azért nem egy csodagép de akár még működhet is. Szépen össze van állítva, részletesen dokumentálva. A fix hidas megoldás minimális kényelmetlenség mellett maximális stabilitást biztosít hasonló anyagból. 2x 3x stabilabb mert tudod még merevíteni oldaltámaszokkal, bordákkal. Ráadásul ha mindent jól csinál az ember még elfér a vezérlő is a hídban, táp az Y alatt.

Szerintem mindenki örül egy ilyen dokumentációnak. Bár vannak nyilván ettől komolyabb gépek is, de ez tökéletes első gépnek. Nem is beszélve az előállítási költségéről.
(Bárki kaphat belőle ötleteket.)

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy saját cnc gépet. Nyák fúrásra, marásra illetve vékonyabb anyagok megmunkálására. Minden képen 3 tengelyes verzióra gondolkodok. Már találtam is egy látványtervet amit valószínűleg meg fogok valósítani. A kérdésem az lenne hogy úgy kb.-ra hogy lehetne meghatározni hogy milyen erősségű léptető motor kell? A tengelyek mozgatása orsós anya illetve orsós rúd segítségével lesz megvalósítva. A váz lapjai az 10mm-es alumíniumból lesz de nem zárkózok el más ötletektől sem. A megmunkálható felület az durván 220*300mm Válaszotokat előre is köszönöm!
Üdv. Benji

Szerintem NYÁK-fúrásra felesleges 10 mm-es lemezt használni, meg talán ekkora munkaterület sem kell.

igen de említettem hogy nem csak nyákfúrásra készül. Szeretnék például plexi dobozok elemeit gyártani vele, lyukakat marni főleg plexibe stb.

Hát akinek komolyabb masinára van szüksége :[http://www.kickstarter.com/projects/1427848145/build-your-own-laser...f=live]

Ígértem néhány képet ezek jobban sikerültek.

Üdv

Én is egy hasonló célokra készülő gépet tervezek építeni, és még méretekbe is stimmelnek az elképzelések.

Főként nyákkészítésre lenne, de lenne vele fa „faragás” is.
Én 1,9Nm nyomatékú motorokat fogok használni trapéz menettel, ezt tudtam beszerezni, meg inkább erősebb legyen, mint hogy esetleg lépésvesztés legyen.

Marómotornak, ezt néztem ki, ha minden jól megy akkor hamarosan pénz is lesz rá, és rendelek egyet. Bővebben: Link


A z tengelynél 16-os rudak fognak tartani, az x y nál pedig 20as. Maga a váza vas zártszelvényből lenne, a többi meg nagy részben aluból.

Eddig ezek az elképzelések.

Egy kérdésem lenne a többiektől. A tengelyeknél írják hogy kell végállás kapcsolót tenni. Eddig ok, de most mind a két végállására vagy csak az egyik felére, vagy azt hogy szokták bekötni, eddig erről még nem találtam semmit.

Üdv: Zoltán

Hello, BUÉK
Szerintem erre a kérdésre nem lehet válaszolni, vagy csak úgy, hogy minél nagyobb nyomatékú legyen a motor. Ugyanis ha a topic címét nézem, akkor a súrlódások olyanok lesznek, amennyire sikerülnek. Deformációk is lesznek, az is növeli a mozgatáshoz szükséges erőt általában. A lépetőmotorok nyomatékgörbéje meg esik a fordulatszámmal, így lehet, hogy gyorsan már nem tudod mozgatni a szánokat. Ezek szerint a türelmed mondja meg, hogy a kiszemelt, avagy a rendelkezésre álló motor alkalmas-e a célodra. Az eddig a legjobb "méretezésnek" azt tartom, hogy kb fél kilós legyen a motor, 30V-os táppal. Elég is lesz, olcsó is lesz

Nekem csak az egyik végeken van (azaz mindössze 3 az X,Y,és Z tengelyeken).
Ez a szerkezet referencia pontja, innen indul és ide megy vissza, ha befejezem a munkát.

Végállás kapcsoló és a referencia kapcsoló teljesen más! Végállás mint a nevéből is hangzik egy tengelynél maximális mozgásteret határoz meg, mivel egy tengelynek két iránya van így egyik az egyik végére másik a másik végére kell tenni, elég hozzá egy bemenet is tengelyenként, persze némi ráhagyást kell hagyni, nem maximumra kifuttatni a tengelyeket. A referencia kapcsoló a gépi referencia pont elhelyezését adja meg, szerepe hogy ha van neked egy referencia pontod mentve és te elmozdítod kikapcsolt állapotban a gépet majd referenciára járatod természetesen bekapcsolt állapotba és mentve van egy nullpontod a programot elindítva (ezt a nullpontot behívva programban) képes az elejétől megcsinálni a munkadarabodat hiba nélkül.
Lehet soft limitet is megadni, de inkább bízzuk a szakértőkre, legyen végállásunk normális végállás kapcsoló. Akár mind 3 tengelyen (6 végállás kapcsoló) is mehet egy bemenetre.

Milyen végállás kapcsolókat használsz? Mennyire pontosak?
Léptetőmotorjaid vannak? Miért így oldottad meg? Ha sorozatot gyártasz, akkor nehogy 1 lépésvesztés miatt szét csússzon minden?

Én eddig nem használtam ezeket.
Érdekelne hogy állítottad be a Mach3-ban ezt a vissza állás a referencia pontra dolgot. Kipróbálnám én is.
Megtennéd, hogy a Mach3 erre vonatkozó beállításait képernyőmented? Úgy egyértelmű lenne mit hogy állítsak be hozzá.
Köszi előre is.

U.I.
Ja, és a G kódban a végén minek kell szerepelnie, hogy vissza menjen mindig a referencia pontra? Beírok egy -200-as értéket és mindig bele fog férni? Vagy van erre valami frappáns megoldás.

Nem igy van (a 3 gép közül az egyik gyári STEP4) mindegyiken csak egyetlen végálláskapcsolo van tengelyenként.

Ezt programozni is lehet, ez az abszolut végpont (az egyik végen) a referencia mindig relativ - azaz ehhez a végponthoz mérten.

Még soha nem fordult elö, hogy a tengely másik végén is kellett volna egy végálláskapcsolo, hiszen azt programozod (mekkora az X,Y,Z kitérés), azaz ezt eleve nem lépheti meg a gép (legfeljebb kézi vezérlésnél).
Ha olyan a munkadarab, ahol nem fér el a referenciapontok közé, akkor azonnal kiabál a program.

Végállás és a nullpont kapcsoló más. Nullpont bárhol lehet (végállás előtt szokott lenni) míg a végállás az a tengelyek maximális mozgásterét határozza meg. Elég sok gépet láttam már belülről, 20 napja egy Bridgeport ot is, ott is így van. Hobbi életben - mivel az a lényeg végálláson ne menjen túl- elég végállásnak egy bemenet is. míg nullpontonként külön bemenet kell, annyi ahány tengely. Gépi nullpontot határozza meg a nullpontkapcsoló, míg a végálláskapcsoló a tengelyeket (főleg a tengelyek orsóit) védi az ütközéstől, megszorulástól, esetleges tönkremeneteltől. Mach3 kezdőknél legyen végállás kapcsoló, meg amúgy is egyfajta szabvány. Nullpont kapcsoló egy hobbi gépnél nem létszükséglet. Jó ha van de én az én gépemen a hiányát sosem éreztem eddig. Ha 4 tengellyel elmegy az áram inkább újrakeztem az egészet.

Végálláskapcsolót azért érdemes mindkét végpozícióhoz rakni, hogy hibás programozás/beállítás/elektronika esetén se túrja szét a mechanikát a gép. Ennyit megér a dolog...

Mindegyik végálláskapcsolo mikrokapcsolo, és zárás/nyitásra müködik, azaz a gép elmegy a kapcsoloig, megvárja a reakciot, majd lassan ellenkezö irányba tesz annyi lépést, hogy ujra kapcsoljon. Ez az abszolut végpont.
A 3 gépen 4 fajta motor van, az egyiken (az enyémen 2 egyforma az XY tengelyre, egy más a Z-re).
A sorozatgyártásnál nem megy a gép a végálláskapcsolóra, hanem a referencia pontra - vagy az un. szerszámcsere pontra. Nyilvánvalo, hogy a uj munkadarabot pontosan kell befogni, majd folytatni a munkát.
Ha nagyon sok egyforma dolgot csinálunk (nem gyakori, mert inkább prototipusokra vagyunk berendezkedve, azaz max 10 egyforma darab készül egyszerre - egy beállitással), ilyenkor veszünk egy darab anyagot (sárgaréz lap vagy NYÀK), pontosan ugy fogjuk be mint a majdani munkadarabot, majd fúrunk egy kis lyukat a 0,0 pontba. Ezt félretesszük, és ha kell késöbb bármikor kézzel ujra beállithatjuk a gépet, erre a 0 pontra.

A MACH3-t nem ismerem, vagy STEP4-en vagy PC-NC-vel dolgozok. Mind a kettön be lehet mindent állitani.

Nálunk a végálláskapcsolokat eleve a motorelektronika olvassa le, azaz, ha az nem tudja hogy hol van az adott tengely, a végálláskapcsolo semmiben nem segit. (az nem kapcsolja magát a motort, hanem avezérlöeketronikába küld jelet)

Ugyanezt modnom én is, de amig a végálláskapcsolot magába az alapelektronikába programozod (ami a gép fix része) a 0 vagy referencia pontokat a vezérlö programban (ami a PC-n megy).
A kettö nem ugyanaz.

Még talán annyit, hogy a végálláskapcsolok mind a motor felüli végeken vannak, a másik végen, a menetes tengely rövidebb azaz, ha tul messze teker akkor kitekeredik az anyából, azaz megszünik mozogni, és semmi sem károsodhat.

Van a gépi nullpont amit a nullpont kapcsoló határoz meg, ez lehet akár egyben egy kapcsoló is de hobbi életben jobb külön tenni. A gépi nullponthoz képest felveszel egy adott alkatrész nullpontot. Feltételezek egy egyszerű befogó készüléket. Ha gépi nullpontra álltál és esetleg fél éve volt fent a készülék de pontosan visszarakod abba a pozicióba (mert mondjuk csapok tájolják) akkor a régi munkadarab nullpontot beírva már mehet is a gyártás ugyan onnan tovább. Ellenben ha nincs gépi nullpontod vagy referencia pontod fix helyen akkor újra bemérést igényel. Hogy ipar a nullpont kapcsolót is végállás kapcsolónak emlegeti az egyrészt a kettős kialakításból adódhat. Hobbiban nem okoz gondot ha tiltjuk a motor elektronikákat (feltételezve hogy van engedélyező bemenet a hajtás kártyán) de ezt még megtehetjük leválasztó kártya szinten is (bonyolultabb) . Egy kapcsoló használata és esetleges soft limit nekem nem tűnik bolondbiztosnak, ipari 1 kapcsoló utaztatós megoldás sem-igaz ott egy egyszerű hobbigép árával vetekedő darab van. Minden esetre abban megegyezhetünk tengelyenként 3 pont van pozitív limit, negatív limit és nullpont. Az hogy ez egy kettő vagy 3 kapcsolós kivitel az ízlés dolga.

Valamennyi gépen mindössze 3 kapcsolo van - a motorvégek végálláskapcsoloja.
2 gépen épitettem a Z tengelyhez egy magasság referenciakapcsolót, azaz ezt felteszem a munkadarab tetejére, és rámegyek a marofejjel(furoval). A rendszer tudja, hogy ez a magasságreferencia (az egyiken +10mm a másikon +5mm), ezt felveszi és már mehet is a munka. Ennyi. Más kapcsolo semelyik gépen nincs. (Persze lehetne, ha kellene, de eddig nem kellett.. ).

A 3. gépen a magasságot kézzel kell beállitani.

A te megoldásod a komolyabb alkotásokon ki van egészítve azzal, hogy lefutás, és végpont felvétel esetén továbbmozdul 1-10mm-t, és utána programozott szoftveres végállásokat rögzítenek, a kapcsolók pedig vészvégállás kapcsolóként működnek.

Pontosan, bár hw szintűt láttam mivel ráfut egy trapézra, itt kapcsol mikor eléri a tetejét, ahol kapcsol azt a pontot két pont közül valamelyiknek elnevezzük, ugyan ebbe az irányba elindulva a lefutást ahol kapcsol elnevezzük a két pont közül valaminek. - onnan tudom ez hw szintű mivel a nullpont rögzítése ennél a gépnél kettős ( függ a motor enkoder pozíciótól, a nullpont kapcsolás helyétől, a gép sw nullpont helyzetétől). Ezt csak onnan tudom áramszünetkor eltolódott egy irányba a gép, vitte a lendület még a főorsót majd nullpontot nem tudtuk felvenni, agyában végálláson kívül rögzült a nullpont helyzete.

Hobbi életben nem igazán van sorozatgyártás. Elég a végállást is tudnia. Egyszerűbb a két kapcsoló mint az egy kapcsolós megoldás, külön portot nem használ. Végállásra lehet valami pontatlant is használni míg nullpontra illene valami komolyabb darabot. Hall szenzoros megfelel erre a célra.

Ezt én is megtudom csinálni (azaz hozzáadni 10 mm a kapcsolok helyzetéhez).

Köszönöm mindenkitől a válaszokat, ahogy látom elég kényes kérdés ez a végállás, meg null pont…

Úgy tervezem, hogy akkor lesz a tengelyek mind a két végén egy-egy kapcsoló, biztos ami biztos. Főleg azért is, mert nekem még eddig életemben nem volt ilyesmikkel dolgom, és ez lesz az első gépem, ezen kell, hogy megtanuljam a dolgokat.

A mechanikát, meg az elektronikát könnyen összefogom hozni, eddig úgy néz ki.
De itt az üzemeltetésével még lesznek gondjaim az biztos.

A géphez milyen szoftvert tudtok ajánlani, amivel érdemes kezdeni? Meg amit esetleg le is lehet tölteni? Főként nyákmaráshoz kell majd.

A Mach3-at letöltöttem, ilyen Demo verziót, de ez még keményen néz ki számomra.

Üdv: Zoltán

Ne bonyolitsd már elöre, ha a vezérlöd nem támogatja a tengelyenként 2 végálláskapcsolot, akkor nem is kell.
Amugy is egyik irányban nem sok értleme van, hiszen kicsavarodik a menetestengely az anyából, és magátol megáll a gép (a motor forog tovább).
Persze ez a konstrukciótol is függ.

Sziasztok.

A CNC építésbenj totálisan kezdő ember vagyok, de érdekelne. Szívesen csinálnék egyet Nyák-maráshoz. Kérdésem lenne ha mondjuk a marófej lézerrel lenne helyettesítve, akkor milyen teljesítményűnek kéne lennie, hogy (ha lassan csinálja nem számít) de sikerrel tudjon marni?

Sziasztok
CNC gépet csinálok, ehez elkészitettem egy léptető meghajtót, de ez csak unipolárist tud vezérelni. Van 2 drb léptetőmotorom videómagnó szalagmeghajtó( elég nagy) a problémám, hogy 4 kivezetéses, vagyis bipoláris. Ehhez kéne meghajtórajz, ha valaki tudna segiteni, arrol a nyákot megcsinálnám.Előre is köszönöm a segitséget. Ja meg ha valaki tudna programot amivel nyákkészitésnél a lukakat tudnám furni ezzel a géppel.
Szuszi

Üdv mindenkinek
Esetleg valaki tudna nekem olyanba segítni, hogy hogyan lehet hozzájutni a Mach3 teljes verziójához? Ha egy mód van rá akkor nem adnék érte 20-30ezreket.
Segítségeteket előre is köszönöm!

Üdv: Zoltán

Ez a meghatározás -1/2 kg, 30 Volt- nagyon tetszik! Az én léptetőm 68 deka és a vezérlő 46 voltról megy, azt hova sorolnád? Ezt komolyan kérdezem.

A híd oldalai 6 db M 8-as csavarral lesznek rögzítve a gépvázhoz, elegendő meghúzni vagy valami csavar rögzítőt is célszerű alkalmazni? Gondolok a Loctite 222, vagy hasonlóra.