24 lépés alatt ér körbe a tengelye körül, 2x megszámoltam, de igazából az érdekelt volna főleg, hogy mekkora fesz kell neki...

Ha tényleg HP vagy hasonló nyomtatóbol van, akkor 18-27V között kaptak tipustol függően. Kezdésnek 12, aztán emeld, ha nem melegszik számottevően.

Nekem is van hasonló motorom nyomtatóból. Még nem próbáltam ki őket, az egyik kézzel könnyebben(ez a gyengébb?), a másik nehezebben forgatható. Már a nyomtatóban is áttételezve voltak. Ha finomabb munkára kell, mindenképpen kell az áttétel, így fix asztallal és nagyon könnyű szerkezettel talán egy minidrillt tudsz használni vele. Normál meghajtással próbáld ki, így álló motornál mérj hőfokot. Kb. 40-50 fokig nyugodtan elmehetsz, ez üzemi hőfoknak számít, így megtudod az üzemi feszültséget, és a felvett áramot. Ha forog, úgyis kevésbé melegszik. Utána kipróbálhatod PWM-el hajtani, nagyobb feszültséggel, kisebb áramerősséggel megnő kissé a motor ereje is. Azért nem árt ha közbeiktatsz áganként egy egy nagyobb terhelhetőségű ellenállást is, nem árt a védelem.

Hű, köszi a tanácsokat....

Egyenlőre abban a fázisban vagyok, hogy motorokat keresek, üzletet keresek, ahol a mechanikához tudok venni anyagot, vezérlést keresek...(ebben a topicban találtam egy szimpatikus pic-es vezérlést) és tanulmányozom a mach 3-mat mechanikával lesz a legnagyobb gondom már rájöttem.... Jah és kell egy számítógép amin van párhuzamos port...mert ahogy látom usb-n nem nagyon megy a kommunikáció..

Ha szoktál Pesten járni, tudok adni egykét mocit, most épp nem tudom hány darab van, két három biztosan. Ezek erősebbek, nyákmaráshoz megfelelnek áttétel nélkül is. Nem tudom mennyit szánsz a mechanikára, de ebben a kategóriában nem érdemes vagyonokat költeni. Ha le tudsz menni 0,1 mm alá, fúráshoz, maráshoz elég. Tán még két ic láb között is elvihetsz egy vezetéket. Kis prototípusokhoz jó. Ha bonyolult az áramkör nem érdemes marni, inkább más technikát válassz hozzá. Fúrni viszont mindenképp jó. Ha sok pénzed van, lin sínek, vastag alu lemez, alu profilok, golyósorsók, stb. Ha kevés, marad a bútorlap, menetes szár, fióksín, stb.
Jól átgondoltan ebből is csinálhatsz magadnak elég profi nyákmarót.

Szánok rá 30-50-et, nem akarok trógerkodni...rendeset szeretnék, ha már csinálom, csak a mechanikus alkatrészek.... a többi nem gond..jah meg a motorok az viszont lehet hogy jól jönne ha baráti áron adod

Van egy a vaterán sirnyeteg-é 60.000 kompletten.

Apropó nincs valakinek ilyen motorja ?

De én saját tervezésűt szeretnék (mechanikailag) mert annak eszmei értéke van számomra Az elektronika egyforma nagyjából mindenhol...(gondolom) +/-

Köszönöm a tippet!

Mi ez? Mikró tányérforgató?

Sziasztok

Van egy motorom és épiteni szeretnék egy cnc-t belöle ami nyák maráshoz jo lenne ??!

Direkt nem válaszként irom mert látom hogy egyretöbben akarnak "müködö " cnc-t épiteni valamiböl ami forog !

Egy nyák gravirozására alkalmas gépnek ugyan azoknak a feltételeknek kel megfelelni elvileg mint bár milyen más CNC-nek ( ha itt is az X-Y-Z stb tengelyek mozgatását értjük a cnc szo alatt ) .

Milyen övetelmények vannak egy nyákgarvirozo gépen : elméleti pontosság kb : 0.01mm ( ez em azért kel mert a folia minta nem kerülhez arrébb 0,01-el hanem azért hogy a szoftver tugyja követni a folia mintázatát pl : kis rádiuszok , abbol pedig van elég egy nyákon ) .

Sebesség : mintázattol függöen sok sok métert jár be egy egy munkánál a gép és még pozicionálni is kel neki .Ez annyiban befolyásolja a munkát hogy pl : mivel üvegszálas a nyákunk nem is marad a gravirtünek hegye ami átmarja a foliát ( tömör keményfémnél sem ) , de ha egy nagyobb sebességen csináljuk akkor jo eséllyel be is tugyjuk felezni a nyákot ez kb : 700 és 1000mm/min lenne .

Mivel hogy viszonylag nagyfordulaton dolgozik a maromotor az optimális forgácsolás miatt ( a gravir tünek nagyon picike a keresztéle ( pár század miliméter ) azért nagy fordulattal kel forgatni , ezek a fordulatok ( minimum 15 000/min akár 100 000/min ig ) a maromotor minöségétöl és a balanszirozástol függöen ( gravir tü félbe van köszörülve ) rezonanciát okoznak amit a mechanikának kel csillapitani vagy megszüntetni .

Gép vázat lehet épiteni sokféle anyagbol a kartontol az olomig de a fenti feltételeket betartva és követve az igénybevételnek megfelelöen lehet optomalizálni a konstrukciot és ezenkeresztül a gépépitö anyagot .

Ha van egy tuti és jo mechanikai felépitésü gépünk még mindig használhatatlanná tehetjük egy rosszul müködö vezérlövel vagy az elektronikák helytelen összekötésével .

Ha ezeket betartjuk akkor marad ambicionk ahoz hogy dolgozzunk és ki is hasnáljuk a gépünket .

És az sem mindegy, hogy nyákfúráson kívül akarod e pl. alumarásra használni, mert ahhoz meg olyan maró kell, ami 2000 alatt pörög. (Ha van egy 10000-et forgó géped, mint nekem, akkor meg 5* gyorsabb előtolás kell, a nagyobb motorok viszont lomhák) Nyákfúráshoz a kressem nagyon jó, 10000-30000 lehet állítani a sebességét, de alumarásra már nem jó.)

A forgácsolásnál a vágósebesség számítjuk ki a technológiai adatok meghatározásakor. Ha ez megvan, ezek után a szerszám vagy a munkadarab geometriájából számítjuk ki a fordulatszámot, amit a gépen beállítunk. Helytelen dolog fordulatszámról beszélni az előtolás vagy a szerszám (munkadarab) átmérőjének említése nélkül.

Szia

Abszolult igazad van , csak a vágosebességet irunk azt az emberek 80% nem ismeri .
A lényeg még az érthetöség , megértés is .

Nem nem... Ez egy airpax unipol léptető Epson nyomtatókban van belőle, ez forgatja a gumihengert ami a papírt mozgatja nyomtatás közben.

Itt találtam egy táblázatot:
Bővebben: Link
Azért nem vagyok forgácsoló szakember ezt a két fogalmat magyarázzátok meg:
A szerszámom 3 bekezdéses(ez az élek számát mondja gondolom), a választott fogankénti előtolás 0,05 mm (mi a nyüves az a fogankénti előtolás, és mi alapján számolom azt ki?)

Akkor ez valami régi tűs nyomtató lehetett csak. Bontóban keress.

Szia!
"mi a nyüves az a fogankénti előtolás" - mint a neve is mutatja fogankénti vagy élenkénti előtolás. Tehát gravírmarónál =1, csigafúrónál =2 stb. él van, ezzel kell beszorozni az élenkénti előtolást, hogy megkapjuk a fordulatonkénti előtolást.

nem kell valakinek egy doboznyi nyomtatóbol bontott tengely? Elcserélném értelmes dolgokra

Jó és honnan kéne tudni, hogy pl alumínium 0.5mm-es fogással mennyi legyen ez az előtolás mondjuk egy négyes két élű szármarónál.

Valahol van három Vexta mocim, csak meg kell keresni őket. Jövő héten nagytakarítást csinálok, biztos előkerülnek.

Ez már egy izgalmasabb kérdés!
1.Marómotor teljesítménye ill. nyomatéka?? - bár ezzel van a legkevesebb probléma.
2. Mechanika merevsége??
3. Rendelkezésre álló előtolóerő? - ez még mérhető.
Ökölszabályként felveheted, hogy alumínium vagy réz megmunkálásánál 0,5mm-es fogásmélységnél 0,01-0,03 mm-es élenkénti előtolást használhatsz.
Feltételeztem léptetőmotoros meghajtást és elfogadható mechanikát, valamint éles szerszámot.
Vannak empirikus képletek, de ezek komolyabb gépekre használhatók, nem akarlak vele fárasztani, használatuk megtanulása nem fér bele a fórumba.
Kísérletezni kell! Kb 0,1mm-es fogással próba, ha jó lehet növelni a fogásmélységet. (1 mm-es fogásmélységet várhatóan nem fogod elérni, ha sikerül szuper gépet építettél)

Az előtolás nagyságát a megengedhető forgácsolóerő szabja meg. Ez ugye függ a munkadarab méretváltozásától, a szerszámot terhelhető maximális erőtől, és ugye a gép teljesítményétől. Függ továbbá attól, hogy nagyoló avagy simító megmunkálást alkalmazunk éppen. Ha már simitunk, akkor nem célszerű nagy feszültséget vinni a felületbe, hőt sem az esetleges átkristályosodás, beedződés miatt, valamint a felület minősége is lényeges már, amit a kés csúcssugara és az előtolás határoz meg.
De hogy menyi is legyen az előtolás? Jó úton jársz, a gyakorlatban táblázatokat használnak, de lehet számolni is, ha minden összetevőt ismersz.

Üziben letárgyalhatjuk az üzletet Üdv!

Az érdekes az, hogy hosszabb egyeneseknél berezonál. A csapágyház furatit simán kimarta, de mikor a szélén csak egyeneseket kellett volna csinálni, ott annyira berezonált, hogy nem mertem erőltetni, megcsináltam a mintát 0.1-el utána kivágtam gérvágóval. Kemény akácot gond nélkül visz. Tudok még a z-n merevíteni, az x-em golyós orsóra cserélem, az y két oldalról lesz hajtva, és torony helyett közvetlenül a csapágyon utazó y lesz. Ennél merevebbet nem tudok csinálni.
Ha kifutnak a nyákos melók szétszedem és csúnyán átalakítom.

Sziasztok!
Ez az előtolás számomra is ismeretlen dolog volt idáig,én csak fát martam idáig meg gravíroztam a fa gépemmel és ott "hallásra" ment a dolog.Most egy kicsivel komolyabb gépet építek és arra lennék kíváncsi,hogy aluba és fába egy 6-os és egy 1/8 zsír új kétélű maróval mekkora fogásmélységgel és előtolással kell dolgozni.Az Excel táblában ki lehet számolni az előtolást,de az anyagot azt nem lehet beállítani vagy én nem látok valamit?

Sziasztok!

Csak érdekesség képpen itt egy video
motor song

Jól látod, az a táblázat csak egyszerü vágósebesség számításra való (n=1000 x v/D x Pi). At előtolás pedig f=n x fe x z (f - előtolás; fe - élenkénti előtolás; z - fogszám, vagy az élek száma)
Sajnos a mechanika merevsége a legnagyobb probléma szokott lenni. Az iparban használt gépek súlya nem véletlenül több tonna. Tehát nem a forgácsoló erőkből kell méretezni a szerkezetet, hanem a rezgések-lehajlások a döntő tényezők.
Azt tudom ajánlani, hogy az élenkénti előtolás fában max. 0,1mm, aluban max. 0,04mm/ford legyen. A fogásmélységgel kell inkább játszani! Fában kb. 3-5x nagyobb lehet a fogásmélység, mint alumíniumban.

Az "egyenes marása" telibe ment, vagy csak a maró palástjával martál? Próbáld meg az ellenkező irányú marást,
A szerszám "magára húzhatja" a munkadarabot! Ipari hagyományos marógépeken sem szabad bármilyen irányban marni. Jó állapotú (holtjátékmentes, előfeszített vezetékek, merev konstrukció, stb) NC gépekkel természetesen más a helyzet.