Végigolvasom az Rt-s verziót és valószínűleg ha lesz akkor az lesz. Nem árt ha szájbarágós bőven van mit tanulnom. Találtam kimenő trafónak valót. Vélemény?

Árban nagyon jónak mondhatók ezek a trafók. Hogy valójában milyenek, ahhoz látni kéne, hogyan is van megcsinálva. Esetleg mérni is.......

A kapcsolástól függ hogy mekkora "ellenállásal" rendelkező trafó kell beépíteni? Ha nincs megadva a kapcsoláshoz hogy mekkora akkor hogyan lehet kiszámolni? A linkelt oldalon EL34 hez van 2,5k;3,5k;5k is.

Inkább az alkalmazott tápfeszültségtől függ. A görbeseregből meg lehet határozni. Ha megnézed az EL34 adatlapját, azon vannak ajánlott beállítási értékek. Láthatod, hogyan függ az elérhető teljesítmény a tápfeszültségtől, és erre milyen anódköri terhelés felel meg.

Így már tiszta a kép. Ez az "ellenállás" mekkora frekvencián vett impedancia?

Szia!

Tehát ehhez az előfokhoz jó az ECC83 cső is? Jól láttam, hogy a tápon kívül nem kell ehhez kimenő vagy akármilyen trafó?

Az anódköri terhelőimpedancia nem egy adott frekvencián (mondjuk 1kHz-en) mérhető érték, ami a trafó induktivitásából adódik. Inkább arról van szó, hogy a szekunder tekercsre rákötött impedanciát a lehető legszélesebb frekvenciatartományban alakítsa át (transzformálja át) olyan értékre (ez az Ra-a), ahol a csövek a legnagyobb teljesítményt tudják leadni, a legkisebb torzítás mellett. Ezért lényeges a trafó áttétele, mert ettől függ, hogy a csövek a szekunder köri kis (pár Ohm ) impedanciát mennyinek "látják" a rájuk kapcsolt primeren.

Ha van egy ismeretlen adatokkal rendelkező trafóm akkor hogyan tudom megmérni hogy mekkora ez az impedancia? Egyenáramú ellenállásból vagy hogy?

Abból semmi nem derül ki, sőt ideális esetben az 0 Ohm lenne (természetesen ideális trafó nincs). Azt kell tudni, hogy mekkora a szekunderen a terhelőimpedancia, ezt a kimenő az áttételének megfelelően transzformálja át a csövek részére. Tehát, áttételt mérsz (pl. 6V-ot kapcsolsz a szekunderre, egy 230/6V-os trafóról, és megméred a kimenő primerfeszültségét. Az Upr/Uszec adja a feszültségáttételt, ezzel egyező módon arányosak a menetszámok is!) Mivel az impedanciát a transzformátor négyzetes összefüggés szerint alakítja át, ezért az egészből gyököt kell vonni.
A (áttétel)= √Ra/1,2xRt Ebből kifejezed az Ra-t, és máris megvan, hogy az adott csőhöz, adott hangszóróterheléssel használható-e.
Ajánlom figyelmedbe ezt a cikket.

Szóval ha nagyobb impedanciájú hangszórót kötök terhelésként a kimentre akkor megnövekszik az Ra. Gondolom ez túl sok veszéllyel nem jár. Az igaz hogyha működés közben terhelés nélkül tönkremegy a kimenő? És az hogy működés közben a kimenő primerjének a "csőre menő végét" leválasztom akkor a kimenő tönkremehet?

Nem jár túl sok veszéllyel, csak csökken a kivehető teljesítmény, és megemelkedik a torzítás.
Nem feltétlenül megy tönkre a kimenő, de az esélye megnő. Elképzelhető, hogy a foglalatnál üt át, vagy máshol. De kimenő is ment már ettől tönkre, nem is egy. Ha a kimenő "végét" leválasztod a csőről, az inkább a csőre nézve problémás.

Sziasztok,
dolgozott már közületek valaki PV 200/1000-el? Szinte semmit sem találtam róla. Persze a bekötése, a határadatai meg hogy 4V/3,4A a fűtése az oké de vajon indíthatok a katódján 20-25mikroF-al (sorosan két 47mikroF/400V) vagy sok neki?
Más.
Kaptam egy olyan vadi új pédány is belőlük amit ha fejre állítgatok csörög benne valami ami sosem látható. Az eredeti tulaj szerint (és én is láttam már ilyet) csak annak a gitt szerű kötőanyagnak egy darabkája válhatott le és nem okoz elektromosan semmi bajt, de azért nem szeretnék tüzijátékot gyártani! Vélemény?
Köszönöm.

A maximálisan alkalmazható első C függvénye elsősorban hálózati tr belső ellenállásának, meg a feszültségnek is. Minél nagyobb az Rtr, vagy másként Rb-(és a primer is növeli az áttátel arányában)-annál nagyobb C alkalmazható. De legrosszabb esetben 4 mikró, utána folytó, aztán akár 100 mikró is jöhet. Vagy csak L-C szűrés.
De: " A PV dupla dióda, 200mA-t lehet levenni róla úgy, hogy 2X1000V van az anódokon!!! Ilyen brutalitást nagyon kevés cső tud, pl 5R4GY, és a Chatham szörnyeteg, a kerámia lábú."

Üdv!
Sikerült szereznem 2 pár válogatott új 6e5p-t. amint lessz időm nekiülök.

Ez a kapcsolás megfelelne nekem?

Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget. Én is ezt a pdf-et találtam csak akkor még vak voltam és nem láttam a sor végén a kapacitás értéket
Nos én nem is annyira az 1000V-os "képessége" miatt, sokkal inkább a felső anódos kialakításáért választottam mert G-807-el építek PP-t 30W-ra szándékaim szerint EF6 előfokkal és ECC82 fázisfordító-megható fokozattal. Ide nagyon passzol az anódsapkás kivitel (pláne hogy rögtön két sapkát is visel egyszerre). Az anódfeszt nem tervezem 500V-nál magasabbra és a sztereó tápot egyetlen PV-vel szeretném kivitelzni. Lehet hogy akkor első kondinak 2db soros 22mikroF/400V-ot kap mert csak "fél tápról" jár
üdv.

Bocs, jogos, már küldés után rájöttem, csak nem tudtam utána javítani.

Üdvözletem!

Volna egy kérdésem. Adott nekem ennek ennek a kapcsolásnak a torz csatornája és szeretném bele építeniennek a kapcsolásnak a bemenetén látható clean felíratú jack-et az első két féltrióda közé ahogy az látható is. Az lenne a kérdésem, hogy az első linken hol bontsam meg az áramkört? C28 és C27/R31 között vagy C27/R31 és a gain poti között. Kihagyni azt az R-C tagot nem szeretném mert nagyon elégedett vagyok az erősítőm hangjával. Köszönöm előre is a választ!

Amúgy a hangjáról is mindenki felsőfokon beszél audiofil körökben.

Csúnya dolgot fogok mondani...
Ha nem kéne hozzá legalább egy anódsapka tuti hogy marad a szilíciumos táp

Elkészült az osztott anód ellenállásos PCL86SE, amit 1-2 lappal korábban írtam.
Jól számoltam, Tina jól szimulálta, közvetlen lehet rákötni a vonali szintű kimenetekre, mint pl. hangkártya, asztali CD lejátszó.

A Cirokl-től ellesett szereléstechnikát alkalmaztam, martam nyákot, cső a réz oldalra, minden más alulra került. Később lesz majd még 3 ilyen csatorna, 1 PP a mélynek, és bedobozolom, így lesz meg az 5.1 erősítőm.


Akadt egy - két kérdésem még.
Olyan 1 éve írtátok, hogy kiközepezni úgy kell, hogy 50-100ohm körül kössek be két ellenállást a fűtésvezetékek közé, és a közös lábukat meg földeljem. No ez egy darab ellenállással is eltüntet minden maradék zajt. (a fűtés vezetékek szorosan össze vannak fonva)

Valamint pár napja beszéltünk a kimenetre teendő párhuzamos ellenállásról, hogy fejhallgatót is lehessen használni, az végül is hány ohm legyen? Mert szóba került 22 és 100 is.

Van aki imádja, van aki rühelli a felső sapkát. Én ódzkodok tőle, szabadon nem a legbiztonságosabb, és kinézetre csak egy-két szép építést láttam eddig. Mondjuk a 807, PV200/1000, ha jó kimenővel párosul, igéretesnek tűnik. Első kondinak 10u/500 V papír (ha van) mégjobb lenne.

Értem a félelmeidet de ez látható de zárt dobozban lesz. Teljes sárgaréz kasznival
Jobb lenne az olajpapír de nincs :yes:

Végigolvastam a cikket. Jól össze van szedve a lényeg. A tekercselési elrendezések nem teljesen tiszták de ha egyszer sor kerül a kimenő tekerésre akkor biztos jobban körbejárom a témát. Köszönöm a válaszokat

Lehet hogy tudok valamilyen olaj papír kondit szerezni neked.

Hoppá-hoppá a nem várt segítség

Látható, de zárt?!
Most már érdekel. Pláne a sárgaréz kaszni. Ezt kevesek engedhetik meg maguknak Pl AN, de ők vörörézből építik. Sok sikert!!

Sikerült szépen megfogalmaznom
Arról van szó hogy "hagyományos" elrendezésű erősítő (ahol a sasszi tetején vannak a csövek és hátul a trafók) kap valamilyen szellős-rácsos borítást ami éppen csak arra elég hogy megvédjen minket a nagyfesztől vagy a csőveket a feleségem porszívócsövétől
üdv.

Jó reggelt mindenkinek!
Egy trükköset kérdeznék: van egyszerű módszer a gu50 anódsapkájának lebontására?
Köszönöm.

Helló !
Tudnátok valami egyenirányító dióda típust mondani, ami még elfogadható árú, és mégis jó minőségű ?
(szóval hallható változást hozna egy csövesben, ha a no-name-t kicserélném)
Kösz !