Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Nekem is vadászhatnál néhány egyébb tipust, ha már így beindulsz.
Lista priviben mehet?
Idézet: „Az E130 jó választás, az audofilek még nem kapták fel, és nem is fogják. Miért? Mert korlátozott az utánpótlás.”
Nagyon bonyolult a műszer? Esetleg publikus?
Ez viszont PP...
807-et a kínaiak ma is gyártanak (az ára árfolyamfüggő), de található még bőven a szintén jó hangú G807-ből is. FordPrefect-nek pedig igaza van, addig kell venni amíg van, mert a mai drágának tartott ár holnap már olcsó lenne...
60W? Ezzel a csővel simán lehet egy 100W-os PP-t építeni..
Rácsáramos üzemben a 807-el több tipus magyar erősítő is készült 80 Wattra. Sorozatban.
Nem bonyolult, de a sok adapter a 4 mérendő bedugásához munkás. Úgyse csinálnád meg.
Valahová raktam fel képeket róla. De hová? Talán az Indexbe? Ha meglelem, felrakom ide.
6n36c-vel építkezett már valaki? Érdemes foglalkozni vele, vagy esetleg érdekel valakit 4 db?
E130L meg mintha rémlene, hogy láttam egy ismerősömnél újakat, szombaton megkérdezem ha elérem.
Sziasztok!
Elkészült az első saját készítésű kimenőtrafóm ! Képkimenő vasra, sec 16x158 prim 2x 30, 4-2-8-2-4 osztással ecl86 csőhöz. Hangja a Vidi kimenőhöz képest nem rossz, lényegesen több a mélye. Megérte elkunyizni azt a tekerőt.
Bocs!
az osztást kicsit elírtam 4-1-8-1-4
Ez így igaz. De én abból indulok ki, ha hogy ha már nagyon drágák lesznek ezek a "NOS" csövek és csövest akarok hallgatni, akkor 20000ért kapok újonnan gyártott EL34 kvartettet stb. stb. Szóval lehet itt mondani, hogy a régi az azért jó, mert még régi, de a realitáson határt szab a ma gyártott csövek ára. Ugye kinek mi a rizikó, veszek 6000-10000ért ki tudja milyen csövet, vagy 20000-ért tuti biztosan vadi újat (ami meg úgy szól, ahogy).
Nem vadászok én semmre csak láttam a "PL509-es bácsinál" múltkor jónéhányat és beindult a fantáziám.
A 807-eknél is az volt a stratégiám hogy néhány hétig néztem a börzéken vettem is az említett bácsitól 800/db áron két garnitúrát de nem esküdnék meg rá (vele ellentétben :rolleyes hogy újak így az ebayen vettem három garnitúra garantáltan újat-szépet-egyformát 1200/db áron szállítással együtt.
Lehet, hogy lehet, csak szerintem nem érdemes. Nekem van egy két AV760/c-m. Rácsáram mentesen is tökéletesen szól, kiad 50-60W-ot. Ebben a konstrukcióban a csövek úgyis maximumra vannak hajtva a 900V-os anódfeszültséggel, nem gyilkolnám őket rácsáramos üzemben.
Hát igen. Szerencsétlen konstrukció a 760-as. Nem volt a megbízhatóságról híres. A hangját nem is emlitve.
A hangjával nincs semmi gond, de nyilván igényli az átépítést, mint majdnem mindegyik ilyen erősítő. Jól megtekert kimenővel kiváló hangja van. Nyilván felmerül a kérdés, hogy ha a hálózati trafón kívűl már szinte mindent kicseréltem benne, akkor van-e értelme egyáltalán 760-ról beszélni...
Nem a 807-re, hanem az E130L-re gondoltam. SE-ben is tud 13W-ot, PP-ben tudnia kell 100-at is.
Akkor elnézést, azt csak hírből (innen) ismerem.
Más: számolt már valaki GU17 PP illesztést? Van egy rajzom 5,5K-ra. Igazából az érdekelne, hogy PPP-ben mi kell neki, mármint, hogy egy cső elektródarendszerét párhuzamosítva.
Üdv.
Az ügyben érdeklődnék,hogy a csövek váltakozó feszültségű fűtése mellett mennyire kritikus a feszültség érték.Úgy értem,hogy nem okoz-e gondot pl.:a túlzott hálózati fesz. ingadozás?Mert ez a szekunder oldalban több volt esést is eredményezhet.Ilyen esetben nem volna jobb egy stabilizált egyenáramú fűtés?
Nyilván ugyanolyan feszültség és áram viszonyokat feltételezve fele lehet a terhelő impedancia (mert a meghajtás belső ellenállásai párhuzamosan kötődnek). A leadott teljesítmény ezesetben kb. duplája lesz.
Igazából minden további nélkül lehet stabilizálni a fűtést (bár a "rossz nyelvek" elleneznek minden bonyolítást a fűtéskörben is). A fűtés teljesítményfelvétele nagymértékben befolyásolja a csőből kivehető áramot, ebből a szempontból teljesítmény csöveknél is indokolt lehet a fűtéseket valamilyen módon stabilan tartani, azonban egyenáramú stabilizátor használata a nagy áramok miatt (végcsöveknél) problémás lehet (nagy hűtőbordák). Különösen triódás kapcsolásokban érdemes lehet az összes feszültség (fűtés, anód, rácselőfesz) stabilizálása (a nagy egymásra hatások miatt), pentódás kapcsolásoknál inkább csak a segédrács stabilan tartása fontos, de a fűtés teljesítmény felvétele itt is komolyan tudja befolyásolni a kapott eredményt (úgy értem hangilag is, mert korántsem mindegy menyi termikus elektron nyomorog a katód körül). Élettartam szempontjából, ha nincs nagyon aláfűtve a cső, nem tul kritikus a fűtőfeszültség. Szerintem (és ebben saját tapasztalat is van), a bonyolultabb, műszakilag korrekt táplálás (beleértve a fűtést is) sokkal inkább javulást eredményez az erősítő tulajdonságaiban, mint romlást (félvezetős tápmegoldásoknál is).
Ahová szánod ott gyakorlatilag nincs jelentősége a hálózati feszültség ingadozásnak mert a trafó szekunder oldalán nem sok változás lesz , tegyük fel egy 6,3 Volt os feszültségnél .
A cső majdnem hogy annyit fog felvenni ami neki éppen kell , azt megmérheted esetleg hogy mekkora az áramfelvétele és az adatlapon lévővel összeveted . Gyakorlatilag nincs szükség a stabil fűtésre a hibridnél sem de ha ez megnyugtat teszel egy próbát és eldöntöd a végén mi maradjon ? Szerintem ha a szekunderet egy kicsit fölpiszkálod mondjuk 1-2 volt -al és simán egy soros ellenállást beiktatsz az fogja kompenzálni neked a feszültség ingadozást a legjobban , De az további alkatrész és még ráádásul melegedik is , szóval én nem tenném egyiket sem bár szoktam kényszerből !
Köszönöm.Igazából ez lenne a téli projekt szóval nem végcsö fűtést kéne stabilizálni.
Akkor csinálok neki inkább valami stabil egyentápot.
Az elmúlt 105 évben nem sok helyen stabilizálták az elektroncsövek fűtőfeszültségét. Nyilván nem volt rá szükség.
Nagyja részt itthon hallgatom a cuccaimat és nálunk igen jelentős a hálózati ingadozás!(A hálózatfejlesztés teljes hiánya miatt gondolom a nagy terhelésre való tekintettel igen csak eltolódik a nullpont,csillagpont 180-260VAC.Hiába szóltam az EON-nak b@@@nak rá)400/230 leválasztót használok na, de mindenhová nem tehetek trafót.Sajnos ez az összes feszültség értékre kihat úgyhogy lehet ebbe is egy ilyen Flyback tápot teszek aztán le van a gond az egészről, még nem tudom.
Lehet, nem tudom nem értek hozzá,én csak szeretek forrasztgatni...,de mondjuk 1928-ban nem is volt LM317 ezért nem is volt rá szükség Mindenesetre próbálkozom majd ezzel-azzal.
Szerintem ebben a kapcsolásban érdemes stabilizálni a fűtéseket is. A három csőnek (sztereoban) nincs tul nagy áramfelvétele (6,3 V-ról kb. 1A), ennyi módosítással csak nyerhetsz, az esetleges brumm problémákat is kiküszöbölné a csöves résznél.
Az lesz igen, sajnos ebben a kapcsolásban el van pazarolva úgymond az ECC88 egyik csőfele,de azért én nem fogok új nyákot tervezni.Annyi öröm azért van az ürömben,hogy ha a fűtésen kívül romlik el a cső akkor csak átdrótozom
Ha sztereót építesz (gondolom) akkor máris nincs elpazarolva az ECC88 másik fele. A fűtésről pedig csak annyit, hogy a cső paramétereket eleve +- 10 % ra adják meg, úgyhogy a fűtőfeszültség változásának nincs nagy jelentősége, különösen kisjelű csöveknél. (a katód körül mindíg tolong elegendő elektron, hacsak nincsenek extrém körülmények. Ezért nem szokták a csövek feszültségeit különösebben stabilizálni. Persze, ha valamit határon járatnak, mint pl. a végcsöveket szokás, ott azért nem árt. De ott sem a fűtés a lényeg, a katód alá, fölé fűtése csak az élettartamát befolyásolja, de a szükséges katódáramot le fogja tudni adni
Szia pucuka.Méréseim szerint a 10% bele is férne talán...
Idézet: „Ha sztereót építesz (gondolom) akkor máris nincs elpazarolva az ECC88 másik fele.” Sajnos el van, mert az ajánlott nyákkal építem meg.Az átdrótozás meg csak vicc...mindegy nem bánom.Hibrid
Elsősorban nem a fele érdekelt. A kérdés inkább az 5K5-ös illesztés hiteles mivoltára irányult.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |