A 3A-es fűtőtekercset 2,8A-ral terheled.
Ez már elve necces.
1N4007 diódák a graetz híd. Ezek a diódák 1A-t tudnak. Ez is necces.
Konklúzió:
1. Normálisan méretezett fűtéstekercs kell.(A valós áram 50-100%-ával szoktam túlméretezni.
Persze nem muszáj, legfeljebb szétmelegszik vagy leég)
2.Felesleges egyenirányítani/stabilizálni, kivéve ha RIAA, vagy valami HIGH-END fokozat.
Nálad ez nem valószínű.)
3. Normális vezetékezés kell, sodorva, fűtésközepelve, stb. Váltóval tökéletesen zajmentes fűtőkőr készíthető.

"1. Normálisan méretezett fűtéstekercs kell.(A valós áram 50-100%-ával szoktam túlméretezni.
Persze nem muszáj, legfeljebb szétmelegszik vagy leég)" Ha nincs túlméretezve, akkor sem ég le. Felesleges környezet szennyezés az ilyen túlméretesdi. Az ilyen agyon és túl méretezett dolgok szoktak kikötni a házi műhely, barkács szoba, stb, szemetesében, mint korai próbálkozások.
Az is igaz, hogy olvastam itt olyan megoldást hálótrafóra, ami terhelés nélkül is lángra lobban. (két primer tekercs ellenkező irányban tekerve.) Én ugyan nagyon nem értek hozzá, de azért az alapvető fizikai ismereteket megszereztem még a közép suliban.

Lehet két primer tekercset eltérő irányba tekerni csak akkor ennek megfelelően kell a kezdet és véget sorba kötni. 50%-al túl kell méretezni a fűtő tekercset hogy ne essen le nagyon rajta a feszültség és ne nagyon melegedjen. Nekem a csövesemben 160VA-es SM85b trafó van. 80W az állandó terhelés rajta és azért egy pár óra után már meleg.

Ha csak nem schottkyval.

Erre mondják hogy alulméretezett.



Ezt cáfolnám, lehet, megfelelő alkatrészekkel.(Schottky diódahíd, megfelelő puffer, esetleg egy LDO. 6,3V egyenirányítva 8,8V, ide még be is fér egy LT1083ADJ)

Próbáld meg használni a "válasz" gombot, akkor tudjuk hogy mire válaszolsz, és nem csak mondasz valamit

Másképp mondom a "túlméretezés" dolgot.
Megfelelő teljesítmény tartalékot képzek
Tehát ha a fűtéskörön 2,8A fog folyni, akkor nem 3A-re, hanem 4,2-4,5A-re méretezem a fűtéstekercset.
Sokszor csak annyi is elég, -ha a transzformátor/mag teljesítménye megengedi,- hogy mondjuk 1-es huzal helyett 1,5-es huzallal tekerek.
Ennek nem igazán látom a környezetszennyező hatását, de elképzelhető hogy van.

A hozzá nem értő kotnyelessége: ha a csövek élettartamához a fűtésük is hozzátartozik, nem Forma-1 a csövek egyenáramú tuningolása? Mert ugye, akkor kellene hozzá (motor) cső beszállító is, amikor oda a húzóerő.

6,3V egyen feszültséghez: feszültség középértéke Graetz után / u szek. szorozva 0.9 / ezt szorzod gyök 2-vel kondenzátoros szűrésnél. Így számolva 5V váltófeszből jön ki, ha bírja árammal a szekunder tekercs. Több ezres kondi nyugodtan mehet. 1N4007 dióda kicsi ide. Ha sok lenne a fűtőfeszültséged, sorba kötött diódával, tudsz 0,7V-ot csökkenteni. Akár többel is, diódánként 0,7V
Remélem tudtam segíteni.

A durva behatásoktól eltekintve egy cső élettartamát nem a fűtés befolyásolja, hanem a katód állapota, emisszió képessége, Baj, ha túlfűtöd, de baj, ha aláfűtöd. A hosszú élettartamú ipari csöveknél az adatlapon előírás van a fűtőfeszültség toleranciájára, például +/- 5, vagy 10 %.
Mint már írták, közvetett fűtésű csöveknél nincs szükség az egyenáramú fűtésre, kivéve egy néhány speciális alkalmazást.

Milyen igaz.
Tehát még egy kicsit jobban kellett volna figyelni a két primer tekercskötés miért jó, ahogy. Csak azért jegyzem meg, igen, én írtam erről és azt is, miért van így tekerve, kötve...
Pontosítok amúgy: A cséve mindkét kamrájába van 1/2 primer és szekunder is. A bal kamrában balról kezdtem, a jobb oldalon jobbról kezdtem. A tekercselési irány marad végig! A két befejező vég van összekötve és akkor bármelyik primer kivezetésre kötjük a fázist, mindig a vashoz közelre kerül.
Van akik azt mondják, ez fontos, legyen úgy.
Valamint a pr/szek közt sokkal jobb lesz a csatolás.

Túlfűtött csőnek fűtőszála, katódja, nem gyorsabban amortizálódik?
Túlfűtött, nem csörömpöl, alulfűtött, nem kásás hangú egy kicsit? Hangtechnikában.
Nem csak a szabvány miatt vannak kitalálva a fűtő feszültségek.

Kicsit ömlesztett választ írok nem cél személynek címezve. Egy trafó körre 3 graetz csatlakozik. Az egyik graetz látta el a 2x300mA-es kört. A másik kettő külön külön a 800-800mA-est. A 600-asnak már nem jutott. A kapcsolást és a nyákot nem erre a célra terveztem de kipróbáltam. Az eredményt tudjátok. Így visszakötöttem direktbe. Nemsoká készítek egy fotót a félkész műről. Csak az utóbbi időbe a 3 műszak plusz az otthoni teendők mellett nem sok időt töltök az elektronikával.

A csövek fűtőszála elég strapabíró wolfram huzal. Az aránylag sokat kibír. Erre van ráhúzva egy nikkel cső, ami ki van töltve egy kerámia pasztával, ahogy egy modern vasalóban is látható. A lényeg, a katód massza, ami erre a nikkel csőre van felkenve. Ez az a bizonyos kényes része a csöveknek, a cső minősége alapvetően függ a katódmassza elektron emittáló képességétől.
Ha alul van fűtve, az anód, és a segédrács (ha van) által létrehozott elektromos térerő nemcsak a katód körül létrejött elektron felhőből viszi el az elektronokat, hanem magából a katódból is, az anyaggal együtt. Túlfűtés esetén pedig egyszerűen leválik a katód anyaga a nikkel csőről, és így is csökken az emisszió.
Közvetett fűtés esetén egyrészt a hőtehetetlenség, másrészt az elektronfelhő miatt nincs szükség az egyenáramú fűtésre. (ezért találták ki)
Hogy ezek a fűtési szélsőségek hogyan befolyásolják egy erősítő paramétereit, megmondom őszintén soha nem próbáltam, eszembe sem jutott. De az biztos, hogy egy emisszió vesztett csőnek jelentősen megváltoznak a paraméterei, az biztos. Onnan lehet felismerni, hogy már viszonylag kismértékű emisszió vesztés esetén is jelentősen csökken az erősítés. Ipari csöveknél katalógus adat, hogy milyen cső paraméterek esetén van az élettartam vége.

Néhány beígért kép. Most még toták káosz van. A csövek körül a kivágást a kényszer szülte mivel a lépcsős fúró besült.

Ez konkrétan milyen kapcsolás, milyen csövekkel?
Rajzot mellékelj,úgy könnyebb segíteni/ötletelni.

Egy triódás előfok a katódnál potméterrel. Utána egy dupla triódás fázis fordító majd a két végcső. A trióda ecc82. A számítással nem bajlódtam mert könyvből illetve adatlapból vettem készen az adatokat. Ott 350 voltra számoltak de ha alatta lesz egy kicsivel az se lesz gond.

Én tényleg nem értek hozzá, s látom is, hogy te már mennyi trafót tekertél. Viszont nem értem azt, hogy mi értelme van ennyire megbonyolítani egy egyszerű trafót. A zavarjel akkor oltódna ki a trafóban, ha tényleg ellentétesen lennének tekerve a huzalok, de akkor leég a trafó. Szóval semmi zavarjel kioltás nem valósul meg, de a munkádat elbonyolítod. Ráadásul a kétkamrás cséve érintésvédelmi előnyét is "eldobod".

Értem. De én a váltóáram-egyenáram közti különbségre gondoltam, annak a fűtőszálra gyakorolt hatására.

Tényleg nem értek hozzá, de gondolkodni azért tudok. Csináltam egy móricka rajzot a Józsi által elmondottak szerint. Valahogy nekem nem kerek a dolog. Ha úgy tekeredik mint ahogy le van írva: "bal kamrában balról kezdtem, a jobb oldalon jobbról kezdtem" akkor ég a trafó. Józsi! Esetleg le tudnád rajzolni nekünk a könnyebb megértés végett?

Szerintem a drótnak is bírni kellene az áramot, nem csak a vasnak, azért melegszik, vagy valami melegíti a trafót.

Igen, meg jártál középsuliba is, de mégsem megy az effektív érték számolása 6,3V AC esetén
Nem fog "égni"a trafó, veled ellentétben
Egyrészt kimenő, nem hálózati, másrészt megvan a szerepe a tekercselési irányoknak.
Itt gyönyörűen le van irva, rajzolva, tanulmányozd, hátha megérted.

EL34PP

Ezzel nem lettünk előrébb, nem kaptam használható infót.

Az egyszerű trióda kapcsolás tudod micsoda. A fázis fordító meg ez nyílván más adatokkal.

Itt egy fénykép. Lepróbálva, garantáltan jól működik, bemérve a többi kb. 5-el együtt.
Ha egy rúdra tekersz 2x 5 menetet a helyzet megértéséhez, átlátható, hogy jó az áramirány mindkét féltekercsben, nem dolgoznak egymás ellen.
Az érintésvédelemnek ott a rézlemez, amit a rajzra is írtam, az megy a védőföldelésre a vastest bekötésével, sasszival együtt.

Többen hallottak róla, hogy a középszerűnél magasabb igények esetén a megfigyelt fázis-nulla csatlakozás sem mindegy. A fázisnak a vashoz közelebbi (kezdő) kivezetésre kötendő, ill. így kell a hálózathoz csatlakozni. Emiatt vannak, akik megjelölik a dugón, aljzaton a fázis-nullát.
(Engedelmetekkel erről nincs szándékom vitát generálni, mindenki gondoljon róla tudása, vérmérséklete szerintit, itt így van elkészítve)
A kétkamrás érintésvédelem átalakult a vékony rézlemez védőföldeléses megoldásához.
A primer esetleges leégésekor kapcsolatba lép a lemezzel-védőfölddel.
A kialakítás a sokkal jobb pr/szek csatolás és a hálózat felől érkező, szekunderbe átcsatolódó impulzusokat hivatott kivédeni.

A kimenő trafóünál hasonló fortélyos tekercselési móddal élek, a megfelelő topikban részletesen leírtam, hogyan.

A rajzod egyébként jó, csak rosszul rajzoltad az áramirányt. A bal oldalon "befolyó" áram ugyanúgy halad tovább a másik tekercsbe, nem megy az szembe a jobb kamra meneteiben, hiszen a bal folytatódik a jobb tekercsben, ahol a kezdő szálon "kifolyik".

Értem én "Mester", de mintha hálózati trafóról lett volna szó, nem kimenőtrafóról.
Amúgy köszönöm kedves szeretetteljes hozzászólásod az égéssel kapcsolatban. Te tűzoltó vagy?
Egyébként tanulmányoztam. Meg azt is, hogy hogy válaszol itt mindenki. Van itt olyan ember, akit még nem sértegettetek?
Szóval szeretnék egy rajzot látni Józsitól, mert ő tekeri így a trafókat, ő tud világosságot gyújtani a fejemben, és megnyugvást adni a lelkemnek. Nem téged kértelek kioktatásra, okoskodásra.
Ide idézném az előző oldalról TAttila77 írását, mert nagyon jól előrevetítette a hozzáállásod:
"Engem egyáltalán nem izgat hogy ki mit állít erről, nem vagyok hajlandó vitába szállni senkivel, pláne veled. Nem kell engem kioktatni. A véleményemet irtam le nem pedig vitatkoni álltam le. Ha nem tetszik, nem kell elolvasni se. A marhaságok agyalásából meg pláne elegem van. Tessék megépíteni kipróbálni. Majd utána lehet hőbörögni... ... Nekem nincs időm tovább hámozni a fingot. Az ilyen olyan se eleje se hátulja elmélkedések soha nem izgatnak. Én valóban csináltm is valamit ami jó, de ti még soha semmit se. A sajátotokat kritizáljátok!!!!!!"

Rendben van a fotó, de valahol valami akkor sem stimmel. Egy fúroszárra feltekertem úgy, ahogy mondod. Az bizony akkor is úgy van mint a rajzomon. Valamit rosszul mondasz, vagy valamit kihagysz. Kimenőt lehet így tekerni, mert ott a primérre két, ellentétes fázisú jel megy. Az egy teljesen más szituáció szerintem.
Amúgy tényleg azt mondják, nem mindegy, hogy a fázis melyik végre megy. Én próbálgattam, s nem hallottam különbséget. Persze szerény a láncom. A rézlemezt is értem, bár ha egy zárlatnál elég, akkor a nagy tömege miatt átégetheti a P és S tekercsek közt a szigetelést, s így a készülék totál tönkre mehet. Szerintem a vasat kell földelni, hogy az ne rázzon. A P-S között meg jó sok hőálló műanyag szallagot kell betekerni. Gondolom én.
A kimenős írásod érdekelne, hol lehet elolvasni? Én nem csinálok ilyet, félre ne érts, bele bolondulnék ha kézzel azokat a vékony drótokat egymás mellé kellene tekergetni. Egy hálózatit még megméreteznék, de egy kimenőt? Az már biztosan nem egyszerű.

Megmondom őszintén, valamikor évekkel ezelőtt írták nekem a kétkamrás hálózatinál ezt a módit.
Kicsit félve kezdtem neki, de először "lemodelleztem" egy kis rúdon, hogyan alakul az áramirány és megnyugodtam...
Gondold el, egyszerűsítem, fizikailag nonszensz:
A bal oldalon elkezdem a tekerést és a kívánt menetszám elérésekor átmegyek a jobb kamrába, de nem alulra, hanem felülre és saját maga alá tekerem a meneteket
Az árnyékoló fémlemez alatt-felett megfelelő szigetelés van, mikor a primer tekercs "becsületesen" összeég, addigra régen kiolvadnak a biztosítékok. Ha elérné a rézlemezt a hálózati feszültség, akkor a védőföldeléssel találkozik a lemezen keresztül. Így akkora áramnövekmény lép fel, ami szintén bőven kioldaná a biztiket.
A fázist-hova kérdést én elhiszem, és az is nyilvánvaló, hogy kell egy bizonyos szint az egész láncban, hogy észre lehessen venni a nüanszokat. Az enyém se egy világ teteje, de attól még elhiszem a tapasztaltak véleményét.
A Kimenő transzformátor méretezése c. topikban írtam többet a tekerésekről.
Fontos!
Én nem vagyok egyáltalán egy mindent tudó, bármilyen trafók doktora, csupán átveszem és alkalmazom az évek során összegyűjtött, ellesett módszereket. Szerintem nagyot nem tévedhetek, de majd kiderül...

Értem. Tehát itt se lehet elmondani a véleményemet. Csak akkor ha a tiéddel, vagy épp azokkal egyezik, aki azt mondják amit te.
Csak azért kérdezem, hogy tudjam, hol a helyem


Maximálisan egyetértek.Remélem magadra is érvényesnek tartod

"A bal oldalon elkezdem a tekerést és a kívánt menetszám elérésekor átmegyek a jobb kamrába, de nem alulra, hanem felülre és saját maga alá tekerem a meneteket "
Na ez az, amit nem értek. Egy kész réteg alá hogy tekersz egy másikat? Ez elég nehéz ügy lehet. Van valami CNC-s alátekerő géped? Nem kötözködök én, de nem tudom elképzelni. Ezért kértem volna egy kis rajzot. Mert mint mondtam, tekertem 4-4 menetet balról jobbra, jobbról balra egymásmellé, s nekem semmilyen formában nem lett jó az irány. Persze ha a gyártási titkot sérti az én okoskodásom, akkor értem, ha nem akarod megmutatni.
A rézlemezzel tényleg igazad van. A bizti kiég.