A földelés nem "dongó-kérdés", és nem csak az érdekes, hogy elfogadhatóan működik-e zavarvédelmi szempontból! A szabványt figyelmen kívül hagyó kókányolásnak szerencsétlen esetben komoly büntetőjogi következményei lehetnek.

Beépített brummcsökkentő mankóra* kizárólag ott van szükség, ahol a kütyü nincs rendesen megtervezve, vagy ami még rosszabb, a magát elektro-hobbistának képzelő felhasználó nem tud mit kezdeni az összekötésük során kialakuló földhurokkal. Számomra elképesztő, hogy a valós megértés igénye helyett egyesek mindenféle unortodox "okosságot" ajánlanak - nehogy véletlenül egy kicsit gondolkodni kelljen!

* Mit gondolsz, miért nem találkozunk diódán keresztülvitt "földeléssel" a házi vagy profi audiotechnikában? A megfejtés roppant egyszerű... nem engednék forgalomba hozni.

Az a "rahedli kapcsolás" az csak olyan, mint egy rahedli recept. Ha a szakács nem tud főzni, még egy egyszerű paprikás krumplit is el tud rontani, hiába nevezi serpenyős burgonyának.

Érzék kell hozzá, mint mindenhez, ha nincs, akkor ne erőltesd a dolgot.

Szerintem csak a hecsedli hiányzik belőle.

Ne vedd személyeskedésnek, általános véleményem a jobban hozzáértőkről.
Kritikusok azok a lábatlanok, akik futni tanítanak másokat.
Hol és milyen, mélyen elismert termékeid öregbítik a magyar hifi történetet?
Miért nem törték rá a megmondó emberekre a világhírű hifi gyártók kommandjai, hogy márpedig azonnal eljön velünk és vezérigazgató lesz itt és itt és nincs apelláta!!!
Kapja ezt a néhány millió dollárt havontan kezdésnek és ülteti át tüstént az elméleteit gyakorlatba, a kutyamindenit, vagy olyan arcpirítót találok mondani...? Na gyerünk.

Ne nézz már hülyének, de különben gondolj azt amit akarsz én is így teszek rólad csak megtartom magamban. Majd ha én a lábadra léptem akkor majd szólj.

Ennyi azért nem kellene bele.

Csak a magam nevében szólva, de sejtésem szerint nem vagyok egyedül.
50 éve van fogalmam a védőföldelés mibenlétéről, szükségességéről és kialakításáról, erősáramű és műszerész technikákat hozok létre, építek be.
Hagyjuk ezt a részt...
A másik rész: Igaz, 3-4 éve foglalkozom a csöves erősítők témájával, de a megelőző szintén 50 évben jónéhány félvezetős erősítőt építettem, érdekes módon egyik sem búgott, brummozott sosem. Gyárakat hangosítottam saját termékkel, házi hifi holmikat készítettem évtizedekkel ezelőtt.
Akik segítenek az említett építő(k), akiknek a munkáit a valóságban is láthattam, láthatom.
Így aztán főleg nekik hiszem, hogy amit átadnak tanácsot, adatokat, az úgy is van, nem ráolvasás.
Így, hogy pontos adatok alapján elég utánépítenem néhány csöves technikát, nem gondolom, hogy nagyon melléfognék.
Nekem bizonyosság kell, ha már belekezdek valamibe, nem csak általánosságok, azzal teli a padlás. Egyelőre idáig jutottam - kép - a többi trafót és a kb. 15-20 beültetett végfok nyákot nem idehozva. Még annyit, nincs időm kísérletezni, kiszámítani különösebben új kapcsolásokat, ezek mind jól működő holmik másolatai, nekem ez is elég...

Az Ischlerből, vagy Rákóczi túrósból?

Mibe, mennyi?

Hidd el hogy nem most kezdtem már es nagyon is tisztában vagyok a dolgokkal audió téren. Engem egyáltalán nem izgat hogy ki mit állít erről, nem vagyok hajlandó vitába szállni senkivel, pláne veled. Nem kell engem kioktatni. A véleményemet irtam le nem pedig vitatkoni álltam le. Ha nem tetszik, nem kell elolvasni se. A marhaságok agyalásából meg pláne elegem van. Tessék megépíteni kipróbálni. Majd utána lehet hőbörögni. El lehet vinni az általad emlegetett adóhoz is, sőt oda is költözhettek vele. Csak hogy tudjál róla, még ott sem cirippel. Hogyhogy hogynem?! Nekem nincs időm tovább hámozni a fingot. Az ilyen olyan se eleje se hátulja elmélkedések soha nem izgatnak. Én valóban csináltm is valamit ami jó, de ti még soha semmit se. A sajátotokat kritizáljátok!!!!!!

Akárhogy is ez az ízek utcája, és még van aki lelógó ujjáról tüsszentőport is szór bele.

Te elmondtad a véleményed, engedtessék meg, hogy én is elmondjam a véleményem. Az én véleményem sokéves (zavarvizsgálói) tapasztalaton alapul, amit már sikerült a televízió nyilvánossága előtt is bizonyítanom, még a CB -s időkben. Hidd el, elég nagy kihívás mikor egy erőszakos TV riporter a képedbe nyomja a kamerát. A 80 -as évek elején még nem voltak himi humi TV csatornák. Úgyhogy amit állítottam, nem okoskodás, hanem bizonyított tény. De ahogy mondják, nem erőszak a disznótor.
Számomra itt a vége

Akkor térjünk vissza az eredeti polémiához.
Ehol az ARC PH3 táp részlete. Látszik a sasszi földelése, a sasszi és a negatív összekötése (R39)
Már említettem régebben, a nagyobb teljesítményű hálózati trafóval épített szerkentyűknél az antiparalel diódapáros egyik, legfontosabb funkciója a nagy zárlati áramok biztosítása a biztosíték(ok) kiolvasztásához.
Azt a néhány W-os pl. 10 Ohmos ellenállás nem tudná elviselni, megoldani. ... és igaz, van aki sikerrel MOhm-os ellenállással is sikerrel megoldotta, mármint a földhurok nagy impedanciássá tételét.
Ahány (fém)ház...
A két félvezető zajcsökkentő hatását a gyakorlat meg bizonyította.
Szerintem túltárgyaltuk, mindenki csinálja kedve szerint. Gyakorlott építők szerint a sasszi és a negatív összekötésének a helye esetenként más-más helyen lehet optimális, kísérletezni kell.
Megoldjuk.

Na ja. Ha nincs földelve, zárlati áram sem fog kialakulni. A lényeg, hogy a jelföldek legyenek összekötve, de ne legyen hurok. Persze a transzformátor leválasztás szempontjából sarkalatos kérdés. Az árnyékolásokat lehet a védőfölddel összekötni, de csak akkor ha az nem a jelföld része.
Ezért jó a földfüggetlen szimmetrikus rendszer. Tudom drága, meg babrás, de többszörösen védett földhurok, és külső zavarok ellen is.

Nincs itt semmiféle polémia. Főleg azért nincs, mert nem látok az ARC földelésében antiparallel diódát. Ahogy egyetlen gyári készülékben sem látok. És láss "csodát", szakszerűen összekötve mégsem brummognak. Az egész egy mondvacsinált probléma.

A dióda addig tudja levezetni a zárlati áramot, amíg a P-N átmenet el nem füstöl - talán éppen a zárlati áram által! Na ezért nem enged a szabvány mindenféle "elfogadható megoldásnak" tűnő kókányolást. Azt itt nem érv, hogy a gyakorlatban úgymond "bevált".

Közbevetőleg: nem OA1160 diódákról van szó, hanem üzemi 35A diódákról, melyeknek mennyi is a lökőárama megengedett?
160A vs. ca. max.2.5A biztosíték. Én porcelán, homoktöltésűeket használok...
Még a lassú 16A a kismegszakító leoldásának az ideje/árama alatt se nyírja ki a kialakulható zárlati áram. Most, hogy néhányszor 10 kg-ot (!) elhasználtam pályám során eddig, nyugodtan mondhatom, nem kell aggódni a P-N átmenetük miatt. Majd a közeli villám, azt már respektálják a teljesítmény kockák is. Amúgy a gyár közel sem olyan túlméretező, mint egy amatőr, aki egyszer és mindenkorra keres megoldásokat és mivel nem sorozat gyártásokról beszélünk, kibírja azt a plusz 300-500.-Ft-os alkatrészt. Azért mert gyár nem szokott valami egyedit kialakítani, attól még az jól funkcionál.
Nehogy az legyen, azért hozunk fel egyedi példákat, mert akkor lehet trehányul huzalozni, hanem ha valami még tökéletesebb lehet, akkor miért ne? Mert nincs benne a könyvekben?

Megint más:
Az STA25 gyári kapcsolásban csatornánként egy kis áramkör - LM393 - figyeli a katódáramokat. A kis komparátort valószínűleg be lehet lőni arra a beállított áramot figyelni 2 LED-el. Egyszerűsége folytán készítek néhányat és megnézem, mennyire jól használható.
A katódellenállások nálam 1.2 Ohmosak lesznek és a várható nyugalmi áram 35 mA.
Ha meglesznek a trimmerek hozzá, beszámolok a hasznosságáról, avagy nem hasznosságáról.

Feltennéd rá az életedet? Bevállalnál egy tűzkárt, ha mégis?

Arról nem is beszélve, hogy ez a városi legendával ellentétben nem megszünteti, hanem úgymond "elfogadható szintre" csökkenti a földhurok miatt fellépő brummot. Aki viszont 110dB érzékenységű tölcsérest akaszt rá, az nem kizárt, hogy sokáig fogja emlegetni az "okosságot" kiagyaló amatőr felmenőit.

Bocs, meguntam. Én ezennel kibontakozok ebből a mondvacsinált hurokból. Ilyen hidakkal 1-5 kW-os 230-400V-os húzómágneseket működtetek néhány évtized óta, én hiszek magamnak.
Ugorgyunk. Pl. valami olyan érzésem van, mint amikor a Muppet Show 2 zsörtölődő öregét látom.

Ne beszélj mellé (érvelési hiba), és főleg ne személyeskedj. Védelmedbe vettél egy szabványon kívüli praktikát, ami valójában a tudatlanok "megoldása"... hát vállald a következményeit.

A lényegre koncentrálva: azért nem megengedett, mert a tudatlansághoz való alkalmazkodás 0.0000000000000000001% százalékkal sem előrevalóbb a biztonságnál. (Elvi szempont, amely nem a valószínűségértéken múlik.)

Az "ilyen" megoldásoknak nincs semmilyen értelme, mert:
1. Hibásak a mérésekhez használt műszerek,
2. Hibás a mérési összeállítás,
3. Hibás a hálózati csatlakoztatás valamelyik készüléknél,
4. Nem mindegyik készülék földelt, vagy a bekötésük eltérő,
5. valamelyik készüléken belül van hiba.
6. Ezek közül, mindkét megoldás rossz, mert még DC-potenciálhibát is okoz, ami melegedéshez, korrodáláshoz, vezeték rothadáshoz is vezethet.
-
Én a fentebb írtak esetén láttam hasonló mért jelet, egyértelműen hibás mérési összeállítás volt a ludas, nem is csak földhurok, hanem a készülékenként eltérő megoldások is okozhatják a zavart egy rendszerben.(Kapcsoló-üzemű táp!)
Jó ha megnézzük, hogy mit, mivel mérünk, a több mérőkészülék összekötése nem okoz-e zavart, gerjedést, esetleg éppen a mérendő készülék meghibásodását(!).
-
Régen a csöves készülékeknél fel sem merült ilyesmi hiba, a tervezők figyeltek arra, hogy a készülékük más rendszerben is megfelelően működjön!


Üdv!

Nem jött be az egyenirányított fűtés. Terheletlen állapotba 8V felett volt, üzemi állapotba 5,4. Azt hiszem marad a váltakozó áramú fűtés. Írtam korábban hogy előbb a táp részeket csinálom meg és csak utána jön a többi. A tápra a kondi után egy jókora ellenállást szándékozok tenni megás értékbe kisütő ellenállásnak.

Ha segítek vele,

"Váltakozóáramú fűtésnél fellépő búgás:
A váltakozóáramú fűtésnél keletkező búgás jelenségeknek több oka is lehetséges, amelyek;
• A fűtőszál hőmérséklet ingadozás. A fűtőszál hőmérséklet ingadozásainak következtében az emisszió a fűtőáram kétszeres frekvenciájával modulált, vagyis változik. Mivel sin2ωt=½-½cos ωt; a keletkező búgás közvetett fűtésnél a katódrendszer nagy hőtehetetlensége miatt elhanyagolható.
• A fűtőszálon létrejövő váltakozófeszütség esés. A fűtőszálon létrejövő váltakozófeszültségesés a váltakozófeszültség frekvenciájával azonos frekvenciájú emisszióingadozást okoz de, mindazonáltal kétszeres frekvenciájú emisszióingadozások is keletkeznek. Ez a hatás azonban elhanyagolható, de kapacitív úton könnyen áttevődhet a rácsra, illetve az anódra (sztatikus anód- és rácsbúgás). Ezért írják elő, hogy a fűtőszál és a rács közötti kapacitás 0,015 pF-nál kisebb legyen.
• A fűtőszál és a katód közötti elégtelen szigetelés. A fűtőszál és a katód közötti rossz szigetelés következtében a fűtőáram ütemében változik a katód töltése.
• A fűtőszál és a hozzávezetéseinek mágneses tere. A mágneses tér indukált feszültséget hoz létre a hozzávezetésekben (indukált búgás), ugyan akkor az elektronok oldalírányú eltérítése által emisszió ingadozás lép fel, ami anódáram ingadozást von maga után. Az anódáram ingadozás a váltakozóáramú fűtés frekvenciájának kétszerese.
Közvetett fűtéssel és árnyékolással a búgásjelenségek nagy része csökkenthető. A jó minőségű előerősítő csövekben a búgási feszültség néhány µV. Az adócsöveknél azonban nehézségek vannak. Kétfázisú fűtés alkalmazásával a legtöbb búgászavar csökkenthető, mivel a fűtőáram 90°-os fázistolással a kétszeres frekvenicájú anódáramingadozásoknál 180°-os fázis eltolódást eredményez."
Bozsó Balázs cikkében olvastam.

Szerintem az olvtársnak nem a búgással volt baja, hanem a kevés fűtőfeszültséggel.

Jani! Volt az egyenirányító után pufferkondi?

1N4007 graetzbe és 220-as kondi. Azért ez mégse 1000 mint ahogy anno kitaláltam.

Ez 68%-os feszültség esés. Nagyon sok. Két dologból tevődhet össze: Az egyik, hogy a trafó megfelelő tekercse nem bír annyi áramot adni, mint amennyi kellene. A másik, hogy a Graetz hídon eleve esik kb 1,3 Volt feszültség a terhelés hatására. Egyszerűbben: 6,3Volt váltóból nem lehet csak kb. 5 Voltos egyenáramot kinyerni. Ebben az esetben valószínűleg mindkét ok fennáll. SsVSz.

Kevés, még akkor is, ha csak előfokozati csöveket fűtését oldod meg egyenárammal. Amúgy meg a váltófeszültségű fűtéssel is jó eredményeket lehet elérni, átgondolt szerelés esetén.

Mekkora terhelőáram volt? 220 µF-nak (ha tényleg annyi) 1-200 mA-nél nem szabad berogynia (ha a trafó bírná a terhelést). Használj Schottky diódákat.

Most délutános vagyok így csak általánosságba írok. A trafó fűtő köre 6,3-as 3A-ral. 2x0,8+2x0,3+0,6 plusz némi tartalék.