Egyenirányító csövön esik kb. 40-50V, diódán 0,7V, ebből következik az eltérés.

Milyen eltérés? Mindkét félperiódusban ugyanaz történik. Nincs semmilyen aszimmetria. Milyen negatív félhullámra gondolsz? Az a kapcsolás egész pontosan azt csinálja, mintha egy középleágazásos trafóra tennél hagyományos kétutas egyenirányítást (ahogy a csövesekben szokás), csak mindkét diódával sorba kötnél 1-1 Si diódát is. Nem oszt, nem szoroz semmit. Hacsak nem a hegedűk tere kicsit fátyolosabb lesz, mert nem elég gyors az 1N4007...

Nagy hülyeséget mondanék azzal hogy ha a torzító kapcsolásnál bevált az antiparalel dióda kapcsolás akkor a tápegységnél is lehetne használni búgó feszültség ellen?

Hogyan definiáljam, és legfőképpen kinek? A hangtisztaság zenei fogalom. Bármelyik zenebarát érti, miről beszélek.

A csöveshez annyiban kapcsolódik, hogy félvezetős után hasonló kategóriájú csöves készüléket hallgatva talán ez tűnik fel elsőként az emberibb tónus után. (Ha tényleg jó az erősítő, illetve a komplett lánc.)

Ezzel tönkreteszed a hálózati trafódat. Ha szerencséd van, csak az üvegcsöves biztosíték szála olvad el(ha van egyátalán). Normális tápegységet kell építeni, ez a megoldás búgó feszültség megszűntetésére.

Nagyot. Érthetetlen, miféle logika lehet mögötte, hiszen a torzító nem megszűri, hanem ellenkezőleg, szaporítja a felharmonikusokat.

A táp negatívja és a sasszi közé kötve láttam már antiparalel diódapárost búgás csökkentés végett.

Na ezt magyarázza el valaki... miért előnyösebb egy mezei galvanikus összekötésnél?

Mert nem kell gondolkozni a huzalozás helyes kialakításán...

Ehol ni. Oda van írva, mire ajánlott.
A nagyáramú hidas hasonló céllal.

Hát csak tessék, tessék. Rakosgassanak csak mindenféle görbébnél görbébb karakterisztikájú elemeket a földek közé, majd csak kikeveredik rajta valami, amit aztán megszüntetni sem lehet.
Ha valakinek nem tetszik a földfüggetlenség, ebben a topikban nem láttam még hálózattal közvetlen kapcsolatban levő erősítőt (nem is igen létezik) csak trafóval leválasztottat, akkor minek összekötni a két földet? De ha már oly nagyon szükségét érzi valaki, legalább lineáris elemmel tegye. Nagyértékű ellenállás, és/vagy kondenzátor.

Én megkérdeztem anno egy magasabb tudásútól, mi végre a dolog. A nyitó feszültség alatti brumm nem tud záródni - szólta Ő.
A második rajzon van C és R is. A nagyáramú híd meg azért van, mert, ha a sasszi áram alá kerülne a hálózati trafótól, akkor kellően nagy áramok is folyhassanak, amitől a mindkét oldalt biztosító hálózati biztik kiéghessenek. Természetesen, ahol nincs a sasszival semmilyen kapcsolatban az erősítő hideg pontja, ott az egész elhagyható. Hogy még is miért születtek ilyen kapcsolások?
Tudja az ördög, minden esetre a BEAG erősítőknél a PE bizony össze van kötve a negatív ponttal, és a fém készülékházzal.

Hát igen, csak véletlenül se legyen semilyen adóberendezés 100 km -nél közelebb. (na jó néhány m) Ha megszólal a mobilod, biztos hallani fogod az erősítőd hangszórójából. Legalább biztos odafigyelsz a hívásra.

Én csak beszámoltam arról, amit a szemeimmal is láttam...
Az AET 453-nál a sasszin van egy M4-es csavar és oda van kötve az erősítő negatív pontja.

Ettől függetlenül nem tartom ezt szabálynak, hogy mindenképpen szükséges, egyéb BEAG hangtechnikánál meg nincs a PE bekötve.
Én a csöveseknél a hálózati trafót azért védöföldelem majd, valamint a pr/szek közti réz szalagot, vagy egysoros menetet.

Szóval ezek szerint ebben a topikban csupa zenebarát van, akik értik. Én inkább mérnék, van egy pár olyan mérési lehetőség, amiket biztos nem szoktak mérni. Az igaz, hogy ilyen mérőjeleket nem szoktak hallgatni, viszont jól jellemzi egy erősítő dinamikus jellemzőit. És itt a nagy különbség egy félvezetős, és csöves erősítő között. Bár mindkettőből lehet jót is, rosszat is alkotni.

A védőföldet (életvédelem, tűz, vagyonbiztonság) a hálózati trafó vastestet és a zavarvédettséget is szolgáló pr/szek közti rézfóliát, egysoros menetet bekötöm a védelembe. Ha meg ezeket bekötöm, akkor, ha fémvázon, sasszin van az erősítő többi része, azt is.
A hálózati trafók csöves erősítőknél nem szoktak gyári kivitelben sem osztott, sem külön csévén lenni, viszont az említett elválasztásnál található fémszalag, menetsor igen.
Akik toroidot készíttetnek erősítős célra, tudtommal mindig kérnek egy sor menetet az említett helyre, ez megy a védőföldre.
A hangról szót se ejtek... .

A primer szekunder(ek) között az árnyékolás szokás is, hasznos is. de a jelföldnek sehol, semmi köze nem lehet a védőfölddel. A hálózati trafónak megfelelő szigetelési ellenállásával kell biztosítani az életvédelmet.
A hang a hangsugárzóból jön, nem az erősítőből. Persze van köze hozzá, de csak "közvetve".

Dehát mér' mérünk? Mert utána szeretnénk járni a probléma okának. Nem biztos, hogy egyszerű lesz - magasabb minőségi szinten inkább az a biztos, hogy nem...

De előbb célszerű tiszázni kell a probléma mibenlétét, ami nyilvánvalóan a zenehallgatás során jön ki... elvileg mások elmondása által, intellektuális úton is lehetséges, de mégsem ugyanaz, mint megtapasztalni.

Igen, mindkettőből lehet jót. A kétféle technológiával készült erősítő azonban másféleképpen lesz jó. Bár ezalól is vannak kivételek, találó a megfogalmazás, hogy a csöves inkább egy kicsit elvesz a zenéből, a félvezetős pedig hozzáad valami oda nem valót.

Az a poén, hogy középleágazásos trafónál is kérik... zavarvédelmileg feleslegesen, hiszen a primer megfelelő irányú bekötésével elérhető, hogy valamelyik középleágazás melletti (tehát gyakorlatilag földelt) sor kerüljön a szekunder mellé. Ha viszont a többszáz voltos szekunder nem középleaágazásos, akkor nem értem, mit remélnek tőle? Szvsz a hálózati tr. "árnyékoló" tekercsének v. fóliájának egyetlen előnye a p/sz zárlatbiztonság.

Mert maszatolni sokkal szórakoztatóbb, mint megszüntetni a földhurkot

Re: Szórakoztató elektronika

Üdv: Masza Tomi

Na jó, kiszedtétek belőlem rejtett titkaimat is...
Az általam tekert 2 kamrás hálózatiak mindkét kamrájában van 1/2-ed primer és szekunder is...
Az egyik kamrában balról kezdtem a tekerést, másikban jobbról.
Ezen ezotériás megfontolásból a tekercselés úgy van kialakítva, hogy a fázis bármelyik primer alsó kivezetésre kerül, az a vasmag középhez közelebbire kerül. Itt aztán a zárlat és még ki tudja milyen okból a hálózatról a szekunder felé sugárzott zavarok az árnyékoló rézfóliába ütköznek. Leégés esetén a zárlati áram kiolvasztja a biztosítékot, biztiket. Ha az utóbbi csak a lényeges mások szerint, akkor úgy is jó. Most jön a titok kulcsa: Azok a trafóim, amelyek gumibakon, tehát szigetelten lesznek szerelve, ott csak a hálózati trafó vastest és a rézfólia lesz védőelföldelve...Lesz itt minden, mint a búcsúban.
Mindegyik eljárást kipróbálom, megkóstolom.

Hova el nem lehet jutni egy egyszerű, egyenirányítással kapcsolatos kérdésből
Nem is gondolná az ember

Szia józsi. Amin vitatkoztok ez a diódás sasszi elválasztás +R és C taggal még ugyancsak bevált dolog. Az én erősítőmben amit a csabai találkozóra elvittem benne van. Beleépítettem. Egy nagyon jó barátom ajánlotta nekem régebben ezt a módszert. Az ő végfokját hallottam amibe ezt beleépítette, nem hittem a fülemnek. Amikor építettem tavasszal a GU 50-es ultralineáromat ott kellett használni, ugyanis a zaj és a brumm ezzel a megoldással sokkalta jobban szinte majdhogynem nullára csökkent. Gery78, granpa, Gafly, mohinger és még sokkal többen vannak akik hallották, látták az eredményét. Szinte hallhatatlan zaj füllel. Senkivel nem fogok vitába elegyedni e miatt, nem is az a szándékom czak Gergő barátom hívta fel a figyelmemet rá hogy a kis áramkörömön megy az elmélkedés itt. Most a tapasztalataimat írtam le. Megerősítelek ebben hogy igenis nagyon tuti, csodát tesz a rendszer bármelyik elemében amibe beleépítik. Tessenek megépíteni és kipróbálni akkor meghallhatjátok a lényegesen feltűnő különbséget zenehallgatáskor. Kérdezhetitek gery78-at, ő is ott űlt mellettem és hallotta. Nem igazán szoktam én a fórumon írogatni de ezt most kénytelen voltam megírni. Személyes tapasztalat, semmi több. (Bocsi hogy beleszóltam) Attila.

Köszönöm a véleményedet!
Amikor leírok valami, hallott, vagy kipróbált dolgot, nem szánom az egyetlen üdvözítő megoldásnak kikiáltani. Alternatíva, amit lehet roszul is csinálni, de jó tapasztalatokat írok le, amik egyelőre még nem a sajátjaim.
Pontosan arról van szó, amit írtál - személyesen jó tapasztalataid vannak, akinek érdekes, próbálja ki...
Az erősítődhöz általam hallatlanul is gratulálok!

A magyarázat meg pofon egyszerű: ha valami oknál fogva-többek közt főleg földhurok-valami áramocska kezdene folyni ott ami feszültséget ejt a graetzen (ami itt nem az) az paralel diódák nyitófeszültsége felett mindent levezet a 10 ohm 5-10W a földre. Írták itt hogy nagy értékű ellenállás kell meg ... Még csak az hiányzik!!? Meg kell érteni és ennyi. Amikor ezt nekem elmagyarázták, többszöri nekifutásra értettem csak meg a lényegét, de azóta amibe csak tudom beépítem ezt. NULLA az alapzaj. Én nagy nehezen szántam el magamat csöves végfok építésére de főleg a csövesek alapzaja miatt. Ez a kis bigyó akkora csodát tett a cuccal hogy hihetetlen. Direkt az alapzajt hallgattam rengeteg időt stúdiófülessel a végfokon hogy amíg fülessel nem jó, addig hangfalra sem kötöm. Hallottam egyszer egy több milliós csöves stúdió kompresszort hangrendszerben üzemelve. Szégyenletesen borzasztó alapzajjal volt. A márkát nem írom itt mert nem akarom köpködni. A minap az egyik csöves kompresszor-limiterembe is beépítettem ezt hogy milyen pl. nem hifi rendszerekben. hát pontosan olyan tuti mint amit vártam tőle. (Az éjjel ki is próbáltam, rendezvényt hangosítottam) zajtalan lett az amúgyis zajszegény ketyere. Üdv.

Ami neked láthatóan nem sikerült, hiszen kevered az alapzajt a földeléshiány okozta brummal. Nulla alapzajú csöves egyébként is csak a mesében van.

Földelni (magyar szabványelőírás!) kizárólag a lehetséges zárlati áramból számolt keresztmetszetű vezetékkel lehet - tehát véletlenül sem szabad a féltudásúak által "csodabigyónak" kikiáltott elektronikus alkatrészeken keresztül. A földhurkot pedig a készülék fizikai felépítésnek, áramköri topológiájának gondos tervezésével kell kikerülni.

Először is, különbséget kellene tenned a zajok között, ui többféle típusú zaj létezik. Fehérzaj, sávhatárolt zaj, sörét zaj, stb. A másik csoport, ami nem zaj, hanem zavar. Ilyen a brum, a gerjedés, sustorgás, kontakt zaj stb.
Ezek mind megfelelő műszerrel mérhető mennyiségek. Amire hivatkozol, hogy füllel nincs zaj, az csak illúzió. Zaj is, zavar is mindíg van, mérhető is, csak legfeljebb nem hallod. Ha már hallod, régen rossz.
Maradjunk a zajnál. Ha áram folyik, zaj is van, a kérdés, hogy mennyi. A zajok egy erősítő láncnál összegződnek, mindegyik fokozat hozzáadja a saját zaját, a következő fokozat erősíti. Ha sok fokozat van egymás után, bizony lehet gond, ha nem elég körültekintő a tervezés. Egy stúdió minőségű eszköznél elvárás a 100 dB -nél nagyobb jel/zaj+zavar viszony. Ehhez képest a füled kb 40 - 50 dB -es érzékenység tartománya bizony smafu. Ez a többek által (általad is) emlegetett füllel "mért" de inkább érzékelt zajtalanság igencsak szubjektív dolog.
Az igen drága, önmagában igen jó paraméterekkel rendelkező stúdió kütyükkel is ki lehet tolni, mindössze némi hozzánemértés szükségeltetik.
Az általad dicsőített diódás földhurok mentesítő (ami nem zajok, hanem zavarok ellen van) működését vizsgáld meg úgy, hogy közelében egy adóberendezés (pl. mobiltelefon, nem is beszélve egy nagyobb teljesítményű CB) van, meg fogsz lepődni.
Nem beszélve arról sem, hogy ebben a topikban szentségtörés pl egy félvezetős egyenirányító használata is, a "hangra" történő hatása miatt.

Kedves Attila, remélem világos?!
Amit (nem)hallasz, az nem létezik és az alkatrész csokor, amitől nem hallasz zajt, az bizonyára a füledben van csak és azért nem hallasz semmit, máshol se. Ennyiből jó, én is szerelek magamra egyet.
Tanulság, ha egyszer a tudósok kimondták, számolták, a dongó nem repképes...?
Idéznék egy olyan hifi építőt, akit más nem igazol, hogy sokmilliós készülékeket gyárt és úgy rendeltek tőle többen, hogy árat nem is kérdeztek:

Ha az elektronikát, erősítő építést, tervezést, kivitelt egyetemen tanultam volna, ugyanolyan tucat silány termékeket tudnék készíteni, mint amilyenek még nagynevű cégektől is piacra kerülnek.

Mert amit kiszámolnak, csinálnak, az elméletet fölé rendelik a gyakorlatnak. Kb. ennyi.
Az alábbi képen egy (nem)műszaki ember szerinti "ostobasági" halmaz. 3 hálózati trafóval (!) EL84 14W-os PP monoblokk. Külön fűtés, elő és meghajtó és végfok tápokkal ! Utóbbi kivételével profi (ARC ihlette) stab tápokkal. Az anódtáp 150VA trafóval, csak az anódfesz van rajta...
Minek ilyen bonyolultra, nem igaz? Mi, Ti, Ők ezerszer jobbat csinálunk húszezerből. Szerintünk... Annyit is ér.
Ennyiből jobb, ha nem hozunk fel olyan ostobaságokat, hogy képesek vagyunk a saját fülünknek hinni, mikor megmondták, az nem úgy van.
Inkább ne legyen ide írva semmi, hogy a fizika, elmélet meg ne sértődjön?
Ocsó kifogás, hogy a gyakorlat meg bizonyított?
Viszont azt elértük, hogy még kevesebben fognak tapasztalaikról beszámolni.
Minek, hogy kigúnyolják? Még ilyet, képes a saját fülének hinni, amikor nem az van a tankönyvben.
Aki tanulták és csinálják is a hifit, jól, azok tudják, nem mindig igazolja az elmélet a gyakorlatot 100%-ban.
Ha az a cél, hogy remek legyen a fülnek a termék hangja, elméletet majd gyárt hozzá, aki ahhoz jobban ért, az már többnyire ráér.
Régebben vérvita volt az alkatrészek saját hangjáról, még időlegesen zárva is volt az a topik.
Állítólag érdemes kipróbálni és aztán véleményt nyilvánítani, ha nem egyezik az elmélettel az eredmény.

Eddig is az volt. Attol meg hogy beépítem vagy nem, csak kívancsiság miatt volt. Attól még hogy vagy három dologban kipróbâltam, nem fogom mine beletenni. Nyilván nem ettől vártam a csodát.

Ez a mostani eszme futtatás kicsit olyan érzést hoz ki az emberből hogy ott a rahedli kapcsolás, az adatlapokon készre számolt értékek stb. Tehát elvileg az elméleti részt csak át kell ültetni a gyakorlatba. Ha valaki akkor én végképp nem akartam megszólalni mert annyit értek a témához mint a haverom a bicikli szereléshez. Semmit. Majd idővel kialakul a dolog de nem sietős. Ha a csöves téma csak annyi lenne hogy olvassuk el a szakirodalmat oszt kész akkor ez a fórum nem évekkel ezelőtt jött volna létre hanem a múlt héten. Mindig tudunk újat mondani egymásnak. Időnként elfajulnak a dolgok dehát ez van. Majd figyelünk arra mit mondunk egymásnak. Gondolom én. (Hú ez nagyon off lett de kikívánkozott).